Gulyás Martin

2014. szeptembere óta a PPKE-BTK Történettudományi Doktori Iskola hallgatója vagyok. 2013 óta szervezője és rendszeres előadója vagyok a PPKE-BTK Szent Vince Szakkollégiuma által rendezett tudományos eseményeknek. Kutatásaim a történettudomány tárgykörébe tartoznak. Foglalkoztat a történelmi elitek 1945 utáni sorsa, illetve az 1956-os forradalom vidéki, elsősorban dél-alföldi története. Kutatásaimat interdiszciplináris megközelítéssel végzem eddig alig kutatott témákon, a szűk történeti perspektíva és módszertan mellett igyekszem szempontjaim közé beépíteni a politikatudományi, társadalomtudományi elemzés módszertani sajátosságait is. Így a történeti témák során vizsgálom az elsősorban szociológiai szempontból érdekes egyéni életutakat, szocializációs mintákat és a diktatúrához való alkalmazkodás különféle megnyilvánulásait, valamint vidéktörténettel foglalkozva a dél-alföldi térség gazdaságszerkezetének mesterséges átalakítását és ennek hatását a helyi társadalmakra.

Gulyás Martin kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

"Részünk minden nyomor, de szabadok vagyunk."
A magyar munkásság 1956-ban

A forradalom és szabadságharccal foglalkozó történeti munkák eddig méltatlanul kevés szót szenteltek a magyar  munkásság ’56-os helytállásának. A történeti köztudat  is legtöbbször a mártírrá vált népvezérekről, illetve a diákok hősiességéről tud leginkább. A 2016-os állami emlékév apropójából is a kurzus a vonatkozó fővárosi és vidéki kutatásaimon keresztül nyújtana a szabadegyetem érdeklődőinek bepillantást abba, hogy ez a többmilliós társadalmi nagycsoport milyen értékek  és politikai-gazdasági célkitűzések mentén szervezte meg saját szervezeteit 1956 októberében, majd hogyan vált a magát  „munkáshatalomnak” tituláló kádári MSZMP méltó ellenfelévé 1956 utolsó két hónapjában, illetve a munkástanácsok tagjai hogyan  kerültek a megtorlás célkeresztjébe. Közelítésmódom történeti, tehát  az foglalkoztat, hogy a munkástanácsok a kommunista párt, illetve a mögöttük álló szovjetek és saját erőszakszerveik mellett a többi forradalmi szervezettel kapcsolatba lépve hogyan töltötték ki a rendelkezésükre álló politikai teret, s hol határozható meg a helyük a képlékeny ’56-os politikai palettán a forradalom egyes szakaszaiban a fővárosban és a vidéki ipari centrumokban. A száraznak tűnő elméleti okfejtés mellett azonban a témát interdiszciplináris jelleggel, a szereplők politikai szocializációjára hangsúlyt fektetve és a kor nemzetközi viszonyaiba ágyazva mutatom  be, valamint színes élettörténeteken, egykori bebörtönzöttekkel készített interjúkon keresztül próbálom közelebb hozni a témát  a hallgatóság számára.

I. 2016. március 16., szerda 18:00
A "munkáshatalom" jellemzői a Keleti Blokk egyes államaiban

Az előadás azt járja körül, hogy a Keleti Blokk egyes országaiban (Jugoszlávia, Lengyelország) működő munkás-önigazgatás intézményrendszerének mekkora  a gazdasági-politikai jelentősége, s hogy a magyar  gazdaságirányítás ezekhez viszonyítva milyen sajátosságokkal bír. Kitér arra is, hogy a munkáskollektívák párt által ellenőrzött hatalomgyakorlása mennyiben tekinthető legitimációpótléknak, s mennyiben a diktatúra lengyel/jugoszláv modelljében egy konstans rendszerelem. Választ keresek arra is, hogy az ’56-os magyar  munkástanácsok mennyiben folytattak mintakövető magatartást, mennyiben igyekeztek egy saját, „magyar modellt” létrehozni, s hogy a későbbi gazdasági reformbizottságok hogyan  viszonyultak ehhez a történelmi jelenséghez.

II. 2016. március 30., szerda 18:00
A munkástanácsok politikai-gazdasági programja és helye az ’56-os „eszmekavalkádban”

Az eszmetörténeti rekonstrukcióra vállalkozó előadás arra keresi a választ, hogy a munkástanácsok milyen nemzetközi és hazai munkásmozgalmi történelmi előképekre tekintettek vissza, s milyen jelentéstartalommal bír az általuk önidentifikációs szimbólumként is használt szocializmus és demokrácia fogalma. Kitérek arra is, hogy milyen, az Elbán túli szociális piacgazdaságra emlékeztető elemekkel rendelkező gazdasági modellt vázoltak fel a jövő számára.

III. 2016. április 6., szerda 18:00
Csak egy maradhat? - A Nagy-budapesti Központi Munkástanács és a Kádár-kormány harca  a hatalomért

Az előadásban annak  elemző bemutatására teszek kísérletet, hogy milyen volt az 1956. november-decemberét jellemző hatalmi szembenállás természete a címben jelzett hatalmi erőközpontok között. A KMT önálló iratanyagának történeti kutatásából nyert információk mellett a politikai rendszerelemzés szempontjait is bevonva fogom górcső alá venni a két hatalmi centrum  együttműködési kísérleteinek és konfrontációinak jellemzőit, önálló politikai irányvonalának kialakítását és törekvéseik társadalmi lefedettségét.

IV. 2016. április 13., szerda 18:00
A Szeged Városi Munkástanács

Az előadásban egy általam kutatott peranyagon keresztül kívánok bemutatni egy esettanulmányt, mely egy vidéki munkástanács működésének sokrétűségéről, a vádképző szerveknek a munkástanács-tagokkal szembeni politikai vádmotívumairól és arról is szól, milyen változatos életúttal és politikai előélettel rendelkező emberek kerülhettek egy döntően a munkásság érdekeit képviselő szervezet vezető testületének tagjai közé.

Ajánlott irodalom:

Békés Csaba: Az 1956-os forradalom a világpolitikában. Tanulmány és válogatott dokumen-tumok. 1956-os Intézet. Budapest, 2006.
Feitl István: A magyar  munkástanácsok és az önigazgatás 1956-ban. In: Eszmélet 1989/2.  45–52.
Gál Éva (Szerk.  et. al.): A „Jelcin-dosszié”. Szovjet dokumentumok 1956-ról. Századvég–1956-os Intézet. Budapest, 1993.
Gyarmati György: A Rákosi-korszak. Rendszerváltó fordulatok évtizede Magyarországon, 1945–1956. ÁBTL–Rubicon. Budapest, 2013.
Gyurgyák János (főszerk.): A forradalom hangja. Magyarországi rádióadások 1956. október 23.–november 9. Századvég. Budapest, 1989.
Hegedűs B. András (Szerk.):  Ötvenhatról nyolcvanhatban. Az 1956-os forradalom előzményei, alakulása és utóélete című, 1986. december 5–6-án  Budapesten rendezett tanácskozás jegyzőkönyve. Századvég–’56-os Intézet. Budapest, 1992. Horváth Julianna (Szerk.):  „Megy a rendszer, jön a rendszer, majd megbolondul az ember…” ’56 röplaphumora. Napvilág. Budapest, 2006.
Horváth Miklós: 1956 hadikrónikája. Akadémiai Kiadó. Budapest, 2004. Kende  Péter:  Eltékozolt forradalom? Új Mandátum. Budapest, 2006.
Lomax, Bill: Magyarország 1956. (Fordította  és szerkesztette: Krassó György). Aura Kiadó. Debrecen, 1989.
Nagy Imre: Snagovi jegyzetek. Gondolatok, emlékezések 1956–1957. (Szerk.:  Vida István) Gondolat. Budapest, 2006.
Pittaway, Mark: A magyar  forradalom új megközelítésben: az ipari munkásság, a szocializmus széthullása és rekonstrukciója, 1953–1958. In: Eszmélet, 72. évf. (2006) pp. 11–31.
Rainer M. János: Bevezetés a kádárizmusba. 1956-os Intézet—L’Harmattan. Budapest, 2011.
Rainer M. János: Ötvenhat után. 1956-os Intézet. Budapest, 2006.
Rainer M. János–Vjacseszlav Szereda (Szerk.):  Döntés a Kremlben. 1956-os Intézet. Budapest, 2006.
Ripp Zoltán: Az MSZMP legitimációja a Kádár-korszak kezdetén. In: Huszár Tibor– Szabó János: Restauráció vagy kiigazítás? A kádári represszió intézményesülése
1956–1962. Zrínyi. Budapest, 1999.
Ripp Zoltán: Ötvenhat októbere és a hatalom. A Magyar Dolgozók Pártja vezető testületeinek dokumentumai 1956. október 24.—október 28. Napvilág Kiadó. Budapest, 1997.
Ságvári Ágnes: Mert nem hallgathatok. Egy jó házból való pártmunkás emlékei. Magyar Hírlap Könyvek. Budapest, 1989.
Standeisky Éva: Népuralom ötvenhatban. Kalligram, 2010.
Szabó Miklós: Politikai kultúra Magyarországon 1896−1986. Medvetánc, 1989. Szakolczai Attila: Az 1956-os forradalom és szabadságharc. 1956-os Intézet. Budapest, 2001.
Tabajdi Gábor: Kiegyezés Kádárral. Az MSZMP szövetségi politikája (1956–1963). Jaffa. Budapest, 2013.
 

Facebook-esemény