dr. Fazekas András István

Aktív időszakomban, negyven éven keresztül, a villamosenergia-iparban, a Magyar Villamos Műveknél dolgoztam gépészmérnökként. Erőművek, a villamosenergia-rendszer rendszerszintű tervezése volt a feladatom. A mérnöki munkám mellett oktattam, és oktatok ma is a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, az Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszéken (valamint 2017-ig, 12 éven keresztül a Madridi Műszaki Egyetemen) energetikát, rendszerszintű tervezést. A tudományos fokozatomat (PhD) is a műszaki tudományok területén szereztem. A filozófia azonban kezdettől fogva érdekelt és érdekel ma is, olyannyira, hogy a műegyetem elvégzése után beiratkoztam az ELTE filozófia szakára, itt tanári oklevelet, később egyetemi doktorátust szereztem. Az ELTE  Filozófiatudományi Doktori Iskola kakukktojás (66 éves mérnök) hallgatójaként szeretném az ismereteimet bővíteni, néhány, engem különösen érdeklő tématerületen. A kurzus keretében ilyen kérdésekről szeretnék beszélni.

dr. Fazekas András István kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Lehetséges-e fizika filozófia nélkül?

A kurzus helyszíne: ELTE-BTK, Főépület, II. emelet, 252-es terem 

A négy előadásból álló sorozat célja annak bemutatása igen egyszerű és közérthető példákon keresztül, hogy a természettudományok, a mérnöki tudományok káprázatos fejlődése nem feleslegessé és „idejét múlttá” teszi a filozófiát, hanem éppen ellenkezőleg: a felgyülemlett óriási ismeretanyag és tapasztalat minden eddiginél sürgetőbben teremti meg az egyre bővülő tudás és tapasztalat átfogó, interdiszciplináris értelmezésének szükségességét, mely feladat éppen a filozófia feladata.

I. 2019. október 16., szerda 18.00

Egy nagyon egyszerű műszaki berendezés működésének magyarázata, ami filozófiai problémákat vet fel

Mindennek egyszerű bizonyítására az előadás keretében egy igen egyszerű műszaki berendezés (radiátor fűtőberendezés) működésének a magyarázatát követjük nyomon, nevezetesen arra a kérdésre keressük a természettudományos magyarázatot, hogy „hogyan történik a szoba felmelegedése?” A példa szerinti esetben egy hideg szobába egy „fűtőtestet” (vékonyfalú tartályba forró vizet) helyezünk, és ezen semmiképpen nem a csúcstechnológia körébe tartozó műszaki berendezés működésének hogyanjára kérdezünk rá. És mindenki által jól követhetően, ahogyan egyre „egzaktabb”, egyre mélyebb természettudományos magyarázatot adunk ezen nagyon egyszerű (és mindenki által ismert, megválaszolt, és lezárt) kérdésre, nyilvánvalóvá válik, hogy a magyarázatok alapvető filozófiai kérdésekhez vezetnek. A magyarázatok során eljutunk a világ kezdetének kérdéséhez, Isten létének kérdéséhez és így tovább.

II. 2019. november 6., szerda 18.00

Vannak-e, és ha igen, milyen módon "léteznek" a természeti törvények?

A második előadás fő célkitűzése annak a kérdéskörnek a boncolgatása, hogy mi is értendő természettudományos törvény fogalmán? Milyen értelemben léteznek természeti törvények? Olyan értelemben léteznek a természeti törvények, ahogyan létezik egy töltőtoll valakinek a kezében, Bodri kutya Gálék kertjében, az Empire State Building, vagy Caspar David Friedrich „Szerzetes a tengerparton” című festménye? Vagy úgy léteznek a természeti törvények, mint Bach „Kunst der Fuge” című műve? Vagy abban az értelemben beszélünk a természeti törvények létezéséről, mint ahogyan azt mondjuk, hogy létezik jóság a Földön, vagy éppenséggel léteznek hatványhalmazok, vagy más matematikai objektumok? Olyan értelemben léteznek a természeti törvények, mint a matematikai törvények? Vagy mint a logikai törvényszerűségek?

III. 2019. november 13., szerda 18.00

Természettudomány és filozófia kapcsolata 

A harmadik előadás keretében a megelőző előadásokban tett főbb megállapítások szisztematikus összevetésével alapvetően arra kérdésre keresünk választ, hogy mennyiben „objektívek” a természeti törvények? Ez az alapkérdés másképpen fogalmazva úgy hangzik, hogy vajon „léteznek-e” természeti törvények megismerő szubjektum nélkül? Ezt a kérdéskört Hegel kapcsolódó gondolatainak alapján elemezzük, mindenekelőtt „A szellem fenomenológiája” című művében kifejtett álláspontja alapján.

Végül mindezek fényében teszünk kísérletet arra, hogy bizonyítsuk: nem létezhetnek természettudományok filozófia nélkül.

IV. 2019. november 20., szerda 18.00

 Mennyiben fejeznek ki szükségszerűséget a természeti törvények?

A negyedik előadás középpontjában annak a kérdésnek a vizsgálata áll, hogy mennyiben szükségszerűek a természeti törvények, milyen szerepe van a véletlennek a természeti folyamatokban. Vagyis arra a kérdésre keressük a választ, hogy vajon minden esetben szükségszerűen ugyanolyan módon mennek végbe az azonos okokkal és körülményekkel rendelkező természeti folyamatok, vagy van valamilyen szerepe a véletlennek is e természeti történésekben? Hogyan értelmezhetők a valószínűségi törvények? Törvények-e egyáltalán a valószínűségi törvények?

Ajánlott olvasmányok:

A) AZ ELŐADÁSOK TÉMAKÖRÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ÁLTALÁNOS IRODALOM


A1) TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐ IRODALOM

Carrol, Seen: Most vagy mindörökké. A végső időelmélet nyomában. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010
Gleick, James: Káosz. Egy tudomány születése. Göncöl Kiadó, Budapest, 2004
Greene, Brian: A kozmosz szövedéke. Akkord Kiadó, Budapest, 2011
Kaku, Michio: Párhuzamos világok. Kozmikus utazás az Ősrobbanástól a tizenegyedik dimenzión át az Univerzum jövőjéig. Akkord Kiadó, Budapest, 2009
Penrose, Roger: Az idő ciklusai. Az univerzum radikálisan új szemlélete. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2011
Penrose, Roger: A császár új elméje. Számítógépek, gondolkodás és a fizika törvényei. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2011
Szvecsnyikov, G. A.: Okság és állapotösszefüggés a fizikában. Gondolat Kiadó, Budapest, 1974

A2) TUDOMÁNYFILOZÓFIA

E. Szabó L.: A nyitott jövő problémája - véletlen, kauzalitás és determinizmus a fizikában, Typotex Kiadó, Budapest, 2002
Forrai G. – Szegedi P. (szerk.): Tudományfilozófia. Szöveggyűjtemény. Áron Kiadó, Budapest, 1999.
Lakatos, Imre: Lakatos Imre tudományfilozófiai írásai. Atlantisz Kiadó, Budapest. 1997
Laudan, L.: Beyond Positivism and Relativism. Westview Press, London, 1996
Popper, C.: A tudományos kutatás logikája. Európa Kiadó, Budapest, 1997
Quine, W. O.: A tapasztalattól a tudományig, Osiris Kiadó, Budapest 2002

A3) METAFIZIKA

Grayling, A. C. (szerk.): Filozófiai Kalauz. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1997
Hamlyn, David W.: Metaphysics. Cambridge University Press, Cambridge, 1992
Huoranszky, Ferenc: Modern metafizika. Osiris Kiadó, Budapest, 2001
Tőzsér, János: Az igazság pillanatai. Esszé a filozófiai megismerés sikertelenségéről.  Kalligram Kiadó, Budapest, 2018
Tőzsér, János: Metafizika. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2009  

A4) HEGEL

Fink, Eugen: Hegel: Phaenomenologische interpretationen der „Phaenomenologie des Geistes. Klostermann Verlag, Frankfurt, 1977
Hegel, G. W. Fr.: A szellem fenomenológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979.
Hegel, G. W. Fr.: A logika tudománya. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979.
Hegel, G. W. Fr.: A filozófiai tudományok enciklopédiájának alapvonalai. Logika. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979.
Hegel, G. W. Fr.: A filozófiai tudományok enciklopédiájának alapvonalai. Természetfilozófia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979.
Hegel, G. W. Fr.: A filozófiai tudományok enciklopédiájának alapvonalai. A szellem filozófiája. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979.


B) A KUTATÁSI TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ SZAKIRODALOM

• Achinstein, P., 1983, The Nature of Explanation, New York: Oxford University Press.
• Achinstein, P., 2010, Evidence, Explanation, and Realism: Essays in Philosophy of Science, New York: Oxford University Press.
• Barnes, E., 1992, ‘Explanatory Unification and the Problem of Asymmetry.’ Philosophy of Science, 59: 558–71.
Belnap and Steele (1976) The Logic of Questions and Answers. New Haven: Yale University
• Braithwaite, R., 1953, Scientific Explanation, Cambridge: Cambridge University Press.
Brody, Baruch A. (1970) Readings in the Philosophy of Science. Englewood Cliffs, N.J.: Prentice Hall
• Bromberger, S., 1966, ‘Why Questions’, in Mind and Cosmos: Essays in Contemporary Science and Philosophy, R. Colodny, (ed), Pittsburgh: University of Pittsburgh Press.
• Cartwright, N., 1979, ‘Causal Laws and Effective Strategies’ Noûs, 13: 419–437.
• Cartwright, N., 1983, How the Laws of Physics Lie, Oxford: Clarendon Press.
• Cartwright, N., 2004, ‘From Causation to Explanation and Back’ In B. Leiter (ed) The Future for Philosophy Oxford: Oxford University Press.
• De Regt, H. and Dieks, D., 2005, “A Contextual Account of Scientific Understanding”, Synthese144: 137–170.
• Dowe, P., 2000, Physical Causation, Cambridge: Cambridge University Press.
Duhem, Pierre (1962) The Aim and Structure of Physical Theory. New York:
• Earman, J., 1986, A Primer on Determinism, Dordrecht: Reidel.
Friedman, Michael (1974 ) "Explanation and Scientific Understanding." Journal of Philosophy 71: 5-19.
• Gardiner, P., 1959, The Nature of Historical Explanation, Oxford: Oxford University Press.
• Gardiner, P.,(ed), 1952, Theories of History. New York: The Free Press.
• Goodman, N., 1955, Fact, Fiction, and Forecast, Cambridge, MA: Harvard University Press.
• Greeno, J., 1970, ‘Evaluation of Statistical Hypotheses Using Information Transmitted’, Philosophy of Science, 37: 279–93. Reprinted in Salmon, 1971b.
• Hall, N., 2004, ‘Two Concepts of Causation’, in Causation and Counterfactuals. J. Collins, N. Hall, and L.Paul (eds), Cambridge: MIT Press, pp. 225–276.
Harman, Gilbert (1965) "The Inference to the Best Explanation." Philosophical Review, 74: 88-95.
• Hausman, D. and Woodward, J., 1999, ‘Independence, Invariance, and the Causal Markov Condition.’, British Journal for the Philosophy of Science, 50: 521–583.
• Hausman, D., 1998, Causal Asymmetries, Cambridge: Cambridge University Press.
• Hempel, C. and P. Oppenheim., 1948, ‘Studies in the Logic of Explanation.’, Philosophy of Science, 15: 135–175. Reprinted in Hempel, 245–290, 1965a.
• Hempel, C., 1965a, Aspects of Scientific Explanation and Other Essays in the Philosophy of Science, New York: Free Press.
Hempel, Carl G. and Oppenheim, Paul (1948) "Studies in the Logic of Explanation." In Brody p. 8-38.
• Hitchcock, C., 1995, ‘Discussion: Salmon on Explanatory Relevance.’, Philosophy of Science, 62: 304–20.
Holland, John; Holyoak, Keith; Nisbett, Richard; Thagard, Paul (1986) Induction: Processes of Inference, Learning, and Discovery. Cambridge: MIT Press
• Janzing, D., Mooij, J., Zhang, K., Lemeire, J., Zscheischler, J., Daniusis, D., Steudel, B. and Scholkopf, B., 2012. “Information-geometric Approach to Inferring Causal Directions”, Artificial Intelligence 182–183: 1–31.
• Jeffrey, R., 1969, ‘Statistical Explanation vs. Statistical Inference’ in N. Rescher (ed.), Essays in Honor of Carl G. Hempel. Dordrecht: D. Reidel. Reprinted in Salmon, 1971b.
• Kitcher, P and Salmon, W., 1987, “Van Fraassen on Explanation”, Journal of Philosophy 84: 315–330.
• Kitcher, P., 1989, ‘Explanatory Unification and the Causal Structure of the World’, in Scientific Explanation, P. Kitcher and W. Salmon, 410–505. Minneapolis: University of Minnesota Press.
Kitcher, Philip (1981) "Explanatory Unification." Philosophy of Science 48:507-531.
• Koertge, N., 1992, ‘Explanation and Its Problems.’, British Journal for the Philosophy of Science, 43: 85–98.
• Kyburg, H., 1965, ‘Comment.’, Philosophy of Science, 32: 147–51.
Lehrer, Keith (1990) Theory of Knowledge. Boulder: West View Press.
• Lewis, D., 1973a, Counterfactuals, Cambridge, MA: Harvard University Press.
• Lewis, D., 1973b, ‘Causation.’, Journal of Philosophy, 70: 556–67. Reprinted with Postscripts in Lewis, 1986, 159–213.
• Lewis, D., 1986, Philosophical Papers, Volume II, Oxford: Oxford University Press.
• Lewis, D., 2000, ‘Causation as Influence.’, Journal of Philosophy, 97: 182–197.
• Lien, Y., and Cheng, P., 2000, “Distinguishing genuine from spurious causes: a coherence hypothesis”, Cognitive Psychology, 40: 87–137.
• Lombrozo, T., 2010, “Causal-Explanatory Pluralism: How Intentions, Functions, and Mechanisms Influence Causal Ascriptions”, Cognitive Psychology, 61:303–32.
• Mitchell, S., 1997, ‘Pragmatic Laws’ PSA 96 (Supplement to Philosophy of Science, 64 (4): S468–S479.
• Morrison, M., 2000, Unifying Scientific Theories, Cambridge: Cambridge University Press.
• Nagel, E., 1961, The Structure of Science: Problems in the Logic of Scientific Explanation, New York: Harcourt, Brace and World.
• Nerlich, G., 1979, ‘What Can Geometry Explain?’ British Journal for the Philosophy of Science, 30: 69–83.
• Norton, J., forthcoming, “A Material Dissolution of the Problem of Induction”, Synthese.
• Pearl, J., 2000, Causality: Models, Reasoning and Inference, Cambridge: Cambridge University.
• Pitt, J. (ed.), 1988, Theories of Explanation. New York: Oxford University Press.
• Psillos, S., 2002, Causal Asymmetries, Stocksfield, UK: Acumen Publishing.
• Railton, P., 1978, ‘A Deductive-Nomological Model of Probabilistic Explanation.’, Philosophy of Science, 45: 206–26.
• Railton, P., 1981, ‘Probability, Explanation, and Information.’, Synthese, 48: 233–56.
• Ruben, D., (ed.), 1993, Explanation, Oxford: Oxford University Press.
• Salmon, W. and Kitcher, P., (eds.), 1989, Minnesota Studies in the Philosophy of Science, Vol 13: Scientific Explanation, Minneapolis: University of Minnesota Press.
• Salmon, W., (ed.), 1971b, Statistical Explanation and Statistical Relevance, Pittsburgh: University of Pittsburgh Press.
• Salmon, W., 1984, Scientific Explanation and the Causal Structure of the World, Princeton: Princeton University Press.
• Salmon, W., 1994, ‘Causality Without Counterfactuals.’, Philosophy of Science, 61: 297–312.
• Salmon, W., 1997, ‘Causality and Explanation: A Reply to Two Critiques.’, Philosophy of Science, 64: 461–477.
• Schaffer, J., 2000, ‘Causation by Disconnection.’, Philosophy of Science, 67: 285–300.
Scriven, M (1959) "Truisms as the Grounds for Historical Explanations." In P. Gardiner (Ed.), Theories of History: Readings from Classical and Contemporary Sources, New York: Free Press, pp. 443-475.
• Scriven, M., 1962, ‘Explanations, Predictions, and Laws’, in Scientific Explanation, Space, and Time (Minnesota Studies in the Philosophy of Science: Vol. 3), H. Feigl and G. Maxwell (eds), 170–230. Minneapolis: University of Minnesota Press.
Sellars, Wilfred (1962) Science, Perception, and Reality. New York: Humanities Press.
• Sober, E., 1983, ‘Equilibrium Explanation’, Philosophical Studies, 43: 201–210.
• Sober, E., 1999, ‘The Multiple Realizability Argument Against Reductionism’ Philosophy of Science, 66: 542–564.
• Sober, E., 2003, ‘Two Uses of Unification’, in F. Stadler, ed., Institute Vienna Circle Yearbook 2002, Dordrecht: Kluwer.
• Spirtes, P. Glymour, C. and Scheines, R., 1983, Causation, Prediction and Search, New York: Springer-Verlag. Second Edition, 2000. Cambridge: MIT Press.
Stich, Stephen (1983) From Folk Psychology to Cognitive Science. Cambridge: The MIT Press.
Thagard, Paul (1988) Computational Philosophy of Science. Cambridge: MIT Press.
• Van Fraassen, B., 1980, The Scientific Image. Oxford: Oxford University Press
Van Fraassen, Bas C. (1989) Laws and Symmetry. Oxford: Clarendon Press.
• Woodward, J., 1989, ‘The Causal/Mechanical Model of Explanation.’, In Scientific Explanation. Minnesota Studies in the Philosophy of Science, volume 13, P. Kitcher and W. Salmon (eds.), 357–383.
• Woodward, J., 2000, ‘Explanation and Invariance in the Special Sciences.’, British Journal for the Philosophy of Science, 51: 197–254.
• Woodward, J., 2003, Making Things Happen: A Theory of Causal Explanation, Oxford: Oxford University Press.
• Woodward, J., 2006, “Sensitive and Insensitive Causation”, The Philosophical Review.115: 1–50

Facebook esemény