Ladányi Gábor
Ladányi Gábor vagyok, 2008 óta az ELTE hallgatója. A történelem alapszak elvégzése után a Visegrádi Országok Története programon szereztem mesterszakos diplomát, majd felvételt nyertem a Történelemtudományi Doktori Is
kola Modernkori Magyarország Doktori Programjára, ahol jelen szemeszterrel az utolsó, negyedik évemet kezdem meg. Az elmúlt időszakban (a mester majd a doktori képzés alatt is) lehetőségem volt egy-egy félévet a berlini Humboldt Egyetemen, valamint a Bécsi Egyetemen is eltölteni. A Berlinben és Bécsben elvégzett kutatómunka, illetve az ott megszerzett tapasztalatok nagyban hozzájárultak témám alaposabb feltárásához, valamint rávilágítottak a nemzetközi kontextus és összefüggések vizsgálatának kulcsfontosságára az 1848-as események megértéséhez.
Ladányi Gábor kuzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:
Magyarország és az 1848-as forradalmak
Az 1848/49-es események a nemzetközi kontextusba helyezés és az európai történések egymásra való kölcsönös hatásának vizsgálata nélkül nem, vagy csak igen hiányosan értelmezhetőek. Előadás-sorozatom keretében a „nagy év” különböző forradalmi megmozdulásainak vázlatos bemutatására és a fontosabb összefüggések megvilágítására vállalkozom a magyar forradalom és szabadságharc európai beágyazottságát és nemzetközi kapcsolatrendszerét a középpontba helyezve. 1848-ban a gazdasági válság és az egyre élesedő társadalmi, illetve szociális problémák döntő szerepet játszottak a forradalmi megmozdulások kitörésében. Abban, hogy a januári palermói és a februári párizsi felkeléseket láncreakciószerűen követték a számos másik európai nagyvárosban kirobbanó forradalmak kulcsszerepet játszott a technikai fejlődés és az információáramlás felgyorsulása is (gondoljunk csak a vasút vagy a sajtó jelentőségére ebben). A Habsburg Monarchiában a márciusi felkelések hatására gyorsan megdőlt a Metternich kancellár nevével fémjelzett abszolutista politikai rendszer és az uralkodó a forradalmi események nyomására alkotmányos reformok bevezetésére kényszerült. Az itáliai szabadságmozgalom élére Károly Albert szárd-piemonti király állt, aki kezdetben úgy tűnt, hogy haderejével sikerrel lép fel az itáliai Habsburg területek függetlenségének kivívásáért. A széttagolt Német Szövetség államaiban szintén felkeléseket és liberális fordulatot hozott a „népek tavasza”, ami új lendületet adott a német egyesülés eszméjének is. Ennek jegyében május 18-tól Frankfurtban a német államok képviselőiből álló parlament egy összbirodalmi alkotmány kidolgozásába kezdett. Az újra egyesülni vágyó Németországgal való szövetség a magyar külpolitikai gondolkodás leginkább reális reményekkel kecsegtető orientációjának tekinthető. Az orosz támogatással is gerjesztett pánszlávizmus eszmei alapjain Prágában azonban a szláv népek összefogását hirdető ún. Szláv Kongresszus szerveződött Frankfurt ellenében. A Batthyány Lajos vezetésével megalakult magyar kormány kezdettől fogva törekedett a nemzetközi kapcsolatok kiépítésére. Az előadás többek között végig követi a szövetségkeresés útját, bemutatja a magyar vezetés külpolitikai alternatíváit, és azt is, hogy melyik más nemzetek képviselői harcoltak a magyarok oldalán a szabadságharc véres küzdelmeiben.
2019. november 26., kedd 18:00. ELTE BTK Ifjúsági épület III/1.
1. előadás: I. Európa 1815 és 1848 között, a nemzetközi politikai helyzet, a válság és a forradalmak kitörésének okai, a magyar reformmozgalom
Az első előadás során röviden bemutatásra kerülnek az 1848-as forradalmi események előzményei, a napóleoni háborúk lezárását követő európai politikai rend (az ún. „Szent Szövetség” rendszere) és a nemzetközi politikai helyzet alakulása, valamint szó lesz a felkelések kitörésének különböző okairól. A gazdasági válság, a megoldatlan és egyre jobban kiéleződő társadalmi és szociális problémák, az Európa szerte erősödő (és egymással kapcsolatokat kiépítő) liberális reformmozgalmak ugyanis mind kiemelten fontos szerepet játszottak az 1848-as forradalmi hullámhoz vezető folyamatban. Az előadás utolsó nagy témája a magyar reformellenzék vezető személyiségeinek, valamint céljainak és tevékenységének vázlatos ismertetése, különös tekintettel a külföldi reformmozgalmakkal kiépített kapcsolatokra.
2019. december 2. hétfő, ELTE BTK "A" épület -150
2. előadás: II. A „népek tavasza”, 1848 márciusának forradalmi eseményei a Habsburg Monarchiában és a német területeken
1848 tavaszán (azt megelőzően az év elején pedig Palermóban és Párizsban) egymást követve sorra felkelések törtek ki Európa nagyvárosaiban. A második előadás a Habsburg Monarchia különböző tartományaiban (Ausztria, Magyarország, Itália, Csehország) és a német területeken kitörő forradalmi megmozdulásokat és ezek céljait, illetve eredményeit, valamint egymásra gyakorolt kölcsönös hatásukat igyekszik vázlatosan bemutatni az érdeklődő közönség számára.
2019. december 9. hétfő, ELTE BTK "A" épület -150
3. előadás: III. A német egység és a pánszlávizmus szerepe az európai politikában és jelentősége Magyarország számára
A tervezett német egység létrejötte nagy jelentőséggel bírt a korabeli európai politikában és az újra egyesülni vágyó Németországgal való szövetségkötés terve a magyar kormány legfontosabb külpolitikai orientációjának tekinthető. A német államok képviselői Frankfurtban május 18-tól egy új birodalmi alkotmány kidolgozásába kezdtek, a magyar vezetés pedig elküldte követeit a frankfurti parlamenthez a magyar-német szövetségi terv konkretizálása érdekében. Az oroszok által is támogatott, a szláv népek egyesülését célzó pánszlávizmus eszméjének jegyében Prágában azonban egy Szláv Kongresszus alakult a németség képviselőinek frankfurti gyűlése ellenében. A harmadik előadás során áttekintjük mindezek szerepét az 1848-as eseményekben, különös tekintetettel azok jelentőségére Magyarország számára.
MEGVÁLTOZOTT IDŐPONT!
2020. január 13. hétfő, ELTE BTK Ifjúsági épület III/1.
4. előadás: IV. A magyar kormány külpolitikai alternatívái és nemzetközi kapcsolatai, a magyar szabadságharc külföldi résztvevői, magyarok és lengyelek 1848-ban
Az utolsó előadás keretében elemzésre kerülnek a magyar kormány lehetséges külpolitikai alternatívái, illetve nemzetközi kapcsolatai vagy azok kiépítésére tett kísérletei. Az előadás-sorozat összegzése mellett utolsó nagy témaként azokkal a külföldiekből álló légiókkal és fontos hadvezérekkel foglalkozunk majd, akik a magyarok oldalán harcolták végig a szabadságharc küzdelmeit, különös tekintettel a szabadságharc számos lengyel résztvevőjére és kitérve a lengyelek a forradalmi évben Európában betöltött szerepére
Olvasmánylista a hallgatóság számára:
Gergely András: A Frankfurt-Budapest szövetség kialakulása 1848 tavaszán. In: Gergely András: 1848-ban hogy is volt? Tanulmányok Magyarország és Közép-Európa 1848-49-es történetéből. Budapest, Osiris Kiadó, 2001.
Gergely András (szerk.): Magyarország története a 19. században. Budapest, Osiris Kiadó, 2005.
Hermann Róbert: Forradalom és szabadságharc 1848-1849. Budapest, Kossuth Kiadó, 2013.
Kovács Endre: Magyarok és lengyelek a történelem sodrában. Budapest, Gondolat Kiadó, 1973.
Urbán Aladár: Európa a forradalom forgószelében 1848-1849. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1970.
A kurzushoz felhasznált szakirodalom:
Deák Ágnes: Együttműködés vagy konkurencia. Az alsó-ausztriai, a csehországi és a magyarországi ellenzék összefogási kísérlete 1847-1848-ban. In: Aetas 14., 1-2. sz. (1999). 43-61.
Erdődy Gábor: A magyar kormányzat európai látóköre 1848-ban. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1988.
Erdődy Gábor: Kényszerpályán. A magyar külpolitikai gondolkodás 1849-ben. Budapest, Argumentum Kiadó, 1998.
Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada 1789-1938. Budapest, História, 1997.
Dieter Langewiesche: Europa zwischen Restauration und Revolution. München, Oldenburg, 2007.
Gergely András: 1848-ban hogy is volt? Tanulmányok Magyarország és Közép-Európa 1848-49-es történetéből. Budapest, Osiris Kiadó, 2001.
Hajnal István: A Batthyány-kormány külpolitikája. Budapest, Gondolat Kiadó, 1987.
Hermann Róbert: Kossuth hadserege, Kossuth fővezérei. Budapest, Argumentum Kiadó, 2007.
Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harcának története 1848-1849-ben. I-III. Pest, 1871-1872.
Kosáry Domokos: Magyarország és a nemzetközi politika 1848-1849-ben. Budapest, História, 1999.
Kovács István: „…Mindvégig veletek voltunk.” Lengyelek a magyar szabadságharcban. Budapest, Osiris Kiadó, 1998.
Pajkossy Gábor: Kossuth felirati beszédéhez. In: Emlékkönyv Orosz István 70. születésnapjára. Szerk.: Angi János- ifj. Barta János. Debrecen, 2005. 169-179.
Rózsa Mária: "Ihr Männer auf, jetzt ruft die Zeit". Deutsche Texte aus Ungarn zur Revolution und zum Freiheitskampf 1848/1849. Budapest, Argumentum Kiadó, 2006.
Rumpler Helmut - Urbanitsch Peter (Hg.): Die Habsburgermonarchie 1848-1918. Band I-VIII. Wien, 1989-2006.
Urbán Aladár: Batthyány Lajos miniszterelnöksége. (Nemzet és emlékezet). Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1986.
