Tabi Norbert

1990-ben születtem Budapesten. Az ELTE történelem alapszaka után a Corvinus Egyetem politikatudomány mesterképzésén és az ELTE történelem mesterképzésének modernkori magyar történelem szakirányán szereztem diplomát. Alapszakos szakdolgozatomat a magyar futball és a politika kapcsolatának II. világháborút követő történetéből, mesterszakos diplomamunkáimat a labdarúgás Rákosi-rendszerben betöltött legitimációs szerepéről (Corvinus), valamint a magyarországi lelátói erőszak, futballhuliganizmus 20. századi történetéből (ELTE) írtam. A Corvinus-on kutatott témámmal 2017-ben az OTDK politikatudomány szekciójában különdíjat nyertem. Jelenleg az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola Modern Magyarország programjának harmadéves doktorandusza vagyok, disszertációmat az „FTC sportegyesület társadalmi és politikai szerepe a Rákosi- és a korai Kádár-rendszerben” címmel írom. 2018-ban elnyertem az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjat „A magyar sportegyesületek és az 1956-os forradalom” témájában. Témámmal rendszeresen adok elő konferenciákon, az elmúlt években több publikációm is megjelent.

A futball számomra nemcsak kutatási terület, hanem egyben szenvedély (aktívan focizom, ha tehetem, hétről hétre jelen vagyok kedvenc csapatom mérkőzésein) is, ami a tudományos munka során is plusz motivációt tud adni. Meggyőződésem, hogy a kutatási témám amellett, hogy rendkívül izgalmas, messze túlmutat önmagán: a sport és főként a futball, természetéből adódóan egy olyan eszköz, melyen keresztül rengeteg minden megtudható az adott kor politikai és társadalmi rendszeréről, folyamatairól. A Pesti Bölcsész Akadémián tartott kurzusommal ezt is szeretném érzékeltetni.

Tabi Norbert kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián

Volt egyszer egy Futbólia – Futball, társadalom és politika kapcsolata Magyarországon a Rákosi-rendszerben

A Rákosi-rendszer éveiben Magyarországon a futball az emberek jelentős része és a kommunista pártvezetés számára rendkívül fontos szereppel bírt. A diktatúra legsötétebb napjaiban a sportág az emberek számára egyszerre jelentett örömforrást, kollektív sikerpótlékot, közösségteremtést és a szólásszabadság egyik utolsó viszonylag szabad közegét, míg a politika a világraszóló sikerek révén a propaganda eszközét látta benne.

Mi vezetett a futball páratlan népszerűségéhez? Vajon mi volt az oka, hogy az ’50-es évek elején szinte minden fiúgyerek Puskás Öcsi és Kocsis Sanyi akart lenni? Hogyan alakította át a rezsim a sportegyesületi rendszert, miként lett az FTC-ből Kinizsiként számkivetett egyesület, és hogyan tették Farkas Mihály honvédelmi miniszter vezetésével a korábbi Kispesti AC-t Budapesti Honvéd néven a világ talán legerősebb futballcsapatává? Tudtad, hogy a futballéleten belül is volt, a Rajk-perhez hasonló, végzetes kimenetelű, az elrettentést szolgáló koncepciós eljárás? Hallottál róla, hogy a Rákosi-rendszer idején az első erőszakos, utcai tömegmegmozdulások az 1954. évi, elvesztett világbajnoki döntőt követően robbantak ki?

Ha kíváncsi vagy a válaszokra, gyere el Tabi Norbert négy alkalmas kurzusára, melynek témája a futball, a társadalom és a politika kapcsolata Magyarországon, a Rákosi-rendszerben.

2020. október 7., szerda 18:00. ELTE BTK Ifjúsági épület III/1.

Miért épp a foci? – A futball politikai és társadalmi jelentősége; A futball mint rítus

Az első óra egyfajta bevezetésül is szolgál: kiderül, miben emelkedik ki a futball a többi sportág közül, miért örvendett már a 20. században is különösen nagy népszerűségnek a társadalom és a politika körében világszerte és Magyarországon, ezáltal miért alkalmas, hogy történelemtudományi vizsgálat tárgya legyen. A politikai szerep kapcsán előkerül a legitimitás fogalma, amely a rezsim felhasználási törekvései kapcsán kulcsfontosságú a téma megértéséhez. Előkerülnek a fő szempontok, melyek által érthetővé válik a futball társadalmi „szelep” funkciója. Mindezekhez kapcsolódóan szó lesz arról is, hogy a futball miként vált a modern tömegtársadalom rítusává, ezáltal gyakorlatilag valláspótlékká, melynek a Rákosi-rendszer éveiben is jelentősége volt.

2020. december 1., kedd 17:30 online (Facebook oldalunkon)

Osztálykülönbség – A futballélet átalakítása

Az alkalom rövid történeti áttekintéssel indul. Ezután látható lesz, hogy miként alakította át a kommunista párt szovjet mintára a magyarországi futballéletet. Az egyesületi rendszert vizsgálva megmutatkozik majd, hogy hogyan kerültek vezető kommunista politikusok a klubok élére, milyen módszerekkel lehetett támogatni vagy elnyomni a hatalmi struktúra vagy a társadalom egy-egy szeletét szimbolizáló futballcsapatot – azaz hogyan lett például a Kispesti AC-ből a világhírű Budapesti Honvéd, és a sikeres FTC-ből számkivetett Kinizsi. Akaratukon kívül, hasonló folyamatok zajlottak a futballistáknál, mint a csapatoknál. Voltak játékosok, akik szinte minisztereket megillető kiváltságokkal rendelkeztek, de akadtak olyanok is, akik csak súlyos retorziók mellett folytathatták a futballt. Az ő történetüket követően az óra Szűcs Sándor válogatott labdarúgó tragikus kimenetelű koncepciós perének bemutatásával zárul.

2020. december 8., kedd 17:30 online (Facebook oldalunkon)

Futbólia „katonái” – Propaganda a futballon keresztül

Ezen az órán bemutatom, hogy a kommunista párt milyen sokféle propagandát folytatott a labdarúgáson keresztül: a világraszóló sikerek révén „diadal a kapitalista világrend felett”, tervgazdasági ösztönzés, élsportoló-élmunkás analógia, valamint ellenségkép-gyártás – mindezekhez végső soron „Futbólia katonái”, azaz a labdarúgók szállították az „alapanyagot”. Szó lesz a legendás „Aranycsapat” mint szimbólum történetéről, melynek tagjai szándékukon kívül váltak a propagandagépezet csúcstermékévé. Az alkalom során szó lesz még az ’50-es évek stadionépítései hullámáról és a Népstadion átadásáról is.

2020. december 15., kedd 17:30 online (Facebook oldalunkon)

Drukkerek a lelátón és a pesti utcán – A szurkolók helyzete

A kurzus a futball sokszor elfeledett – ám talán legfontosabb – szereplőjével zárul: a szurkolóval. Az alkalom első részében az idehaza legnagyobb drukkertáborral rendelkező Ferencvárosi Torna Club híveiről lesz szó: mit jelentett az időszakban fradistának lenni, hogyan viszonyultak a szurkolók a rendszerhez – és persze fordítva: a rezsim hogyan viszonyult a Fradi szimpatizánsaihoz? Az óra második felében, a kurzus záró témájaként az 1954. évi elvesztett világbajnoki döntőt követő budapesti utcai zavargások témáját vizsgáljuk. Szimbolikus erejű, hogy az első tömeges, erőszakos megmozdulás a Rákosi-rendszer éveiben az Aranycsapat történetének legfontosabb meccse után robbant ki. Az események bemutatása keretbe foglalja és lezárja a kurzust: a július 4-ét követő napokban történtek kicsiben azt jelentették Futbóliának, mint a hazai kommunista rendszernek az 1956-os forradalom és szabadságharc: nem ért ugyan egy csapásra véget tőle, de valami végérvényesen összetört.

A kurzushoz felhasznált irodalom, források:

Szakirodalom:

Bayer, József (1997): A politikai legitimitás – Elméletek és viták a legitimitásról és a legitimációs válságról. Napvilág kiadó, Budapest  

Beetham, David (1991): The legitimation of power. Palgrave Macmillan, Basingstoke

Borsi-Kálmán, Béla (2019): Az Aranycsapat és ami utána következik. Kortárs Könyvkiadó, Budapest

Bromberger, Christian (1995): Futball as world-view and as ritual. In: French Cultural Studies 6, 299–311.

Dénes, Tamás–Hegyi, Iván–Lakat T., Károly (2011): Királyok, hercegek, grófok. Magyar Labdarúgó Szövetség, Budapest

Dénes, Tamás–Sándor, Mihály (2012): Baj-nok-csa-pat! A magyar labdarúgás 14 bajnok klubjának története. Campus Kiadó, Budapest

Gergely, Jenő–Izsák, Lajos–Pölöskei, Ferenc (1997): 20. századi magyar történelem 1900–1994. Korona Kiadó, Budapest

Hegyi, Iván (2010): Magyarok nagy pályán. Sprint Kiadó, Budapest

Hernádi, Miklós (szerk.)–Surányi, András (szerk.) (1982): Aranycsapat – A film születése, és ami a filmből kimaradt… Mafilm, Budapest

Hoppe, László (1970): Labdarúgó-bajnokságaink 1901–1969. Sport Lap- és Könyvkiadó, Budapest

Kertész, István (2003): Puha vagy, Jenő – Interjú Dalnoki Jenővel. In: História, 2003/8-9., 53–54.

Majtényi, György (2009): Focialista forradalom. In: Népszabadság kritika, 2009.
december 28.

Péter, László (2014): Labdarúgás és vallás. Néhány elméleti szempont. In: Keresztény Magvető 2014/1, 49–64. o.

Rózsaligeti, László (2014): A futball aranykora. Válogatott, FTC, Honvéd, MTK, Újpest, Vasas és az 50-es évek. Alma Mater Zala Bt.

Rózsaligeti, László (2015): A Fradi piros fehérben. A Ferencváros labdarúgói a Rákosi korszakban. Alma Mater Zala Bt.

Romsics, Ignác (2005): Magyarország története a XX. században. Osiris, Budapest

Szabó, Róbert (2003): A jobbszélső – Interjú Sándor Károllyal. In: História, 2003/8-9., 49–50.

Szöllősi, György (2011): Puskás (3. bővített kiadás). Ringier, Budapest

Tabi, Norbert (2012): Futball és politika kapcsolata Magyarországon a II. világháború után – A hazai labdarúgás viszonya a kommunista diktatúrával 1945-1969-ig. Szakdolgozat kéziratban, ELTE BTK történelem alapszak

Tabi, Norbert (2016): Volt egyszer egy Futbólia – A labdarúgás legitimációs szerepe a Rákosi-korszakba. Szakdolgozat kéziratban, Budapesti Corvinus Egyetem, Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar, Politikatudományi Intézet, politikatudomány mesterképzés

Tabi, Norbert (2017): A lelátói erőszak, a sporthuliganizmus története Magyarországon a kezdetektől 1989-ig. Szakdolgozat kéziratban, ELTE BTK, történelem mesterképzés, modernkori magyar történelem szakirány

Tabi, Norbert (2019): Az FTC sportegyesület társadalmi és politikai szerepe a Rákosi- és a korai Kádár-rendszerben. Disszertáció-részlet kéziratban, ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola, Modern Magyarország program

Takács, Tibor (2018): Büntetőterület – Futball és hatalom a szocialista korszakban. Jaffa, Budapest

Forráskiadványok:

Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok 42. (2006): A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2.–december 28.

Levéltári források:

Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL), Budapest Főváros Levéltára (BFL), Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL-OL) iratanyagai

Interjúk:

A vizsgált időszakban élt sportolókkal, szurkolókkal készített saját interjúk anyagai

Sajtóanyagok:

A korabeli sajtó, főként a Népsport anyagai

Internetes adatbázisok:

Nemzeti Labdarúgó Archívum (nela.hu), magyarfutball.hu



Ajánlott olvasmánylista a hallgatóság számára:

Bocsák, Miklós (1983): Kocsis és Czibor. Sport, Budapest

Borsi-Kálmán, Béla (2014): Az aranycsapat. Egy magyar mítosz. In: Rubicon, 2014/7., 20–27.

Hadas, Miklós–Karády, Viktor (1995): Futball és társadalmi identitás – Adalékok a
magyar futball társadalmi jelentéstartalmainak történelmi vizsgálatához. In: Replika
17–18., 89–119.

Horváth, Zsolt (2003): Kinizsi, Bástya, Vörös Lobogó. A sportegyesületek államosítása 1949–51. In: História, 2003/8–9., 21–25.

Kasza, Peter (2004): A berni csoda – Amikor a futball történelmet írt. Alexandra, Pécs

Kő, András (1997): Szemétből mentett dicsőségünk. Volt egyszer egy Aranycsapat. Magyar Könyvklub, Budapest

Tabi, Norbert (2014): A futballistaper – Szűcs Sándor válogatott labdarúgó kivégzésének története. In: Rubicon, 2014/7., 28–33.

Tabi, Norbert (2017): A futball mint a modern tömegtársadalom rítusa. In: Esszencia Kötetek XII. – Látleletek (szerk. Varga Viktor), 9–18., Bolyai Műhely Alapítvány

Ajánlott filmek a hallgatóság számára:

Aranycsapat (1982) – magyar dokumentumfilm, 132 perc. Rendező: Surányi András

A Csodacsatár (1956) – magyar játékfilm, 90 perc. Rendező: Keleti Márton

Egy döntő pillanat (2014) – magyar dokumentumfilm, 52 perc. Rendező: Nagy Katalin

FradiMédia (2016): FTC1956 – Film a Fradi újjászületéséről. https://www.youtube.com/watch?v=4HG7zocovKQ

Facebook esemény

Facebook esemény a decemberi időpontokhoz