Szécseyné Bittera Éva

Az ELTE történelem szakán végeztem alap-és mesterszakos tanulmányaimat, jelenleg az egyetem Történelemtudományi Doktori Iskola Művelődéstörténet Doktori Programjának ösztöndíjas hallgatójaként a disszertációmon dolgozom. Kutatási területem az arisztokrácia társadalmi pozícióvesztése a két világháború közötti Magyarországon, női források tükrében. Több szál fűz a Magyar Nemzeti Múzeumhoz is, szabadidőmben gyakran kalauzolok végig magyar, német és francia nyelvű csoportokat a múzeum kiállításaiban.

Szécseyné Bittera Éva kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián

A Horthy-kori arisztokrata nő

A kurzus során a magyar arisztokrácia két világháború közötti társadalmi pozícióvesztésének belső, az adott társadalmi rétegre gyakorolt hatásainak főbb jellemzőit mutatom be. Ehhez alapvetően női szerzőktől származó forrásokat hívok segítségül, kutatásom alapját a női arisztokrata szerzőktől származó emlékiratok, naplók, levelek, feljegyzések szolgálják.
Az 1918–1920 közötti esztendők eseményei, az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése, az államforma kérdése körül kialakuló bizonytalan helyzet, a nemesség utánpótlását kinevezések révén biztosítható király hiánya és természetesen Trianon következményei az arisztokrácia társadalomban betöltött szerepét is formálták. A fenti változások a születési elitet szinte sokkolták, hiszen a magyarság és saját jövőbeli sorsukra vonatkozó elképzeléseiket, melyeket történelmi tapasztalataikra alapoztak, messze meghaladták.
A kurzus során az arisztokrata nők előtt álló korszakos kihívások és lehetőségek, valamint két asszony életútjának bemutatásával kívánom megismertetni a hallgatósággal eddigi kutatási eredményeimet.

2020. november 9, hétfő 18:00 

A keretek

Az első előadás célja a fogalmi és időbeli keretek tisztázása, valamint a 20. század első felére irányuló arisztokrácia-kutatásban rejlő lehetőségek és releváns kérdésfelvetések vázolása a hallgatóság számára. Kitérek a két háború közötti magyarországi főnemesség társadalmi és vagyoni helyzetét alakító főbb korszakos jellemzőkre (háború, Trianon, földbirtokreformok stb.), illetve a nőket érintő szabályozások és újonnan megnyíló lehetőségek ismertetésére is. Emellett szó lesz a női szerzők tollából származó források stiláris és tartalmi sajátosságairól is.

2020. november 16, hétfő 18:00 

Új kihívások, új tapasztalatok

Az előadás során áttekintjük a két háború közötti magyarországi főnemesség társadalmi helyzetét érintő változások mibenlétét. Bemutatom, milyen fogalmi keretek között élte egy arisztokrata nő mindennapjait a Horthy-kor Magyarországán. Szó lesz arról is, hogy milyen eszmei-ideológiai hatások érték a vizsgált társadalmi réteg asszonyait, honnan származhattak egyre gyakrabban fellépő anyagi gondjaik, és hogyan reagáltak mindezekre.

2020. november 23, hétfő 18:00 

Egy (a)tipikus arisztokrata: Andrássy Klára

Andrássy Klára Andrássy Gyula gróf legfiatalabb unokájaként látta meg a napvilágot 1898 januárjában. Életútja, egyéni indíttatásait és személyiségi jegyeit is figyelembe véve, több szempontból is alkalmas arra, hogy bemutatásával generációjának adottságaira és problémáira is felhívjuk a figyelmet. Andrássy Klára, arisztokrata nőként egyedülálló módon, nem csak az aktív, hanem a passzív választójogban rejlő lehetőségekkel is élt, és így – bár a nemzetgyűlésbe végül nem jutott be – szinte mindent elért, amit egy asszony a korban politikai karrier terén megvalósíthatott.

2020. november 30, hétfő 18:00 

Egy Csáky grófné Csehszlovákiában

A kurzus záróelőadása a határon túli magyar főnemesség életviszonyainak bemutatásához kapcsolódik. A trianoni határokon kívül eső területeken birtokos magyar arisztokraták számára komoly dilemmát jelentett saját állampolgárságuk kérdése. Többen közülük a helyben maradás mellett döntöttek, vállalva ezzel, hogy az adott ország állampolgáraivá válnak. Előadásomban Csáky Mihályné, sz. Nemes Gabriella grófnő iratanyaga alapján mutatom be a Csehszlovákiában élő magyar arisztokrácia mozgásterét, valamint arra a kérdésre keresem a választ, hogy a fizikai határok megjelenése mellett a mindennapi élete és gondolkodásmódja, identitása tekintetében is hoztak-e számottevő változást Trianon őt magát közvetlenül is érintő következményei.

Ajánlott irodalom és szakirodalom:
Anciennes et nouvelles aristocraties de 1880 à nos jours. Sous la direction de Didier Lancien et Monique de Saint Martin. Éditions Maison des sciences de l’homme, Paris, 2014.
Gróf Ifjabb Andrássy Gyuláné Zichy Eleonóra: Napló 1917–1922. Szépmíves Könyvek, Bp. 2018.
Andrássy Ilona grófnő irathagyatéka I–II. Szerk.: Kovács Lajos. Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Győr, 2017.
Aristokratismus und Moderne. Adel als politisches und kulturelles Konzept, 1890–1945. Hg.: Eckart Conze–Wencke Meteling–Jörg Schuster–Jochen Strobel. Böhlau Verlag (Adelswelten, Band 1.), Köln–Weimar –Wien, 2013.
Baji Etelka – Csorba László: Kastélyok és mágnások. Az arisztokrácia világa a Monarchia Magyarországán. Válogatás a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára anyagából. Panoráma, Bp. 2006.
Conze, Eckart: Deutscher Adel im 20. Jahrhundert. Forschungsperspektiven eines zeithistorischen Feldes. In: Deutscher Adel im 19. und 20. Jahrhundert. Büdinger Forschungen zur Sozialgeshichte 2002 und 2003. Hrsg. Günther Schulz/Markus A. Denzel. Scripta Mercature Verlag (Deutsche Führungsschichten in der Neuzeit, Band 26.), St. Katharinen, 2004. S. 17–34.
Gyáni Gábor–Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Osiris, Bp. 1998.
Hajdu Tibor: A magyar ellenállás legitimista hercegnője: Odescalchi Károlyné. In: Baráth Magdolna–Molnár Antal (szerk.): A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére. Budapest-Győr, 2012. 431–439.
Hatos Pál: Az elátkozott köztársaság. Az 1918-as összeomlás és az őszirózsás forradalom története. Jaffa (Modern Magyar Történelem), Bp. 2018.
Gróf Károlyi Istvánné Windisch-Graetz Mária Magdolna: Feljegyzések és életképek. Szépmíves könyvek, Bp. 2017.
Károlyi Mihályné: Együtt a forradalomban–Együtt a száműzetésben. I–II. Európa, Bp. 1985.
Koselleck, Reinhart: Elmúlt jövő. A történeti idők szemantikája. Atlantisz, Bp. 2003.
Kuylenstierna-Andrássy, Stella: Ég a puszta. Corvina, Bp. 2015.
Menning, Daniel: Standesgemäße Ordnung in der Moderne. Adlige Familienstrategien und Gesellschaftsentwürfe in Deutschland 1840–1945. Oldenburg Verlag (Ordnungssysteme Studien zur Ideengeschichte der Neuzeit, Band 42.), München, 2014.
Műveltség és társadalmi szerepek: arisztokraták Magyarországon és Európában. Szerk.: Bárány Attila. Debreceni Egyetem Történeti Intézete (Speculum historiae Debreceniense), Debrecen, 2014.

Odescalchi Eugénie: Egy hercegnő emlékezik. Gondolat, Bp. 1987.
Püski Levente: Arisztokrácia a 20. századi Magyarországon I. Korunk, 19. évf. 9. sz. (2008. szeptember) http://epa.oszk.hu/00400/00458/00141/puskil.html
Sipos Balázs: Modern amerikai lány, új nő és magyar asszony a Horthy-korban. Egy nőtörténeti szempontú médiatörténeti vizsgálat. Századok 148. (2014: 1.) 3–34.
Sztárayné Kézdy Éva: Egy eltűnt réteg nyomában. Egykori arisztokrata családok leszármazottai a mai Magyarországon. Gondolat, Bp. 2009.
Weis István: A mai magyar társadalom. Gondolat (Társadalombiztosítási Könyvtár) Bp. 2013.
Wienfort, Monika: Adlige Handlungsspielräume und neue Adelstypen in der „Klassischen Moderne” (1880–1930). Geschichte und Gesellschaft, 33. Jahrg. H. 3.: Adel in der Neuzeit (Jul.–Sep. 2007.), 416–438.
Winkelhofer, Martina: Das Leben adeliger Frauen. Alltag in der k.u.k. Monarchie. Haymon Verlag, Innsbruck–Wien, 2016.

Facebook esemény