Kedves Potenciális Előadóink!

Nagy örömünkre szolgál, hogy már ilyen sok jelentkezés érkezett be hozzánk. Viszont nem szeretnénk, hogy elessenek a lehetőségtől azok, akik az elmúlt hetekben nem tartózkodtak itthon, vagy nem tudták még elintézni a jelentkezés formális feltételeit. Ezért meghosszabbítjuk a jelentkezési határidőt hó végéig. Az új határidő tehát: július 31.

Célunk, hogy a legfelkészültebbek kerülhessenek be a jövő évi programba, de aki most nem jut majd be, az se keseredjen el, hiszen hosszú távra tervezünk! Tegyünk érte együtt, hogy változzon a bölcsészek megítélése és értékelése! S nem utolsósorban hasznája ki mindenki a lehetőséget, hogy kötetlenül beszélhessen saját kutatási témájáról vagy egy számára izgalmas tárgyról.

Továbbra is az akademia.btk@gmail.com címen várjuk a jelntkezéseket.

Üdvözlettel,

a Pesti Bölcsész Akadémia szervezői

a Pesti Bölcsész Akadémia szervezői

Pesti Bölcsész Akadémia – A szöveg öröme

2013. május 13., hétfő

16.00 Berényi Márk: A túlvilág krónikása, Dante Alighieri II. A túlvilági utazás

18.00 Sófi Boglárka: A képvers több évezredes útja III. Képversek a nagyvilágban

2013. május 15., szerda (Rain check)

18.00 Antal Nikolett: Emlékezet és trauma a kortárs kultúrában III. A tettes trauma vizsgálata (Mohácsi János: Egyszer élünk..., Tasnádi István: A harmadik hullám)

2013. május 17., péntek

16.00 Berényi Márk: A túlvilág krónikása, Dante Alighieri III. A nyelvek csapdája, avagy Bábel hagyatéka

18.00 Bakonyi Gergely László: A szlovén irodalom történeteiből IV. A modernség fogalma a szlovén irodalomban

2013. május 24., péntek

16.00 Berényi Márk: A túlvilág krónikása, Dante Alighieri IV. Ámor szolgálatában. Dante szerelmi lírája

18.00 Sófi Boglárka: A képvers több évezredes útja IV. Magyarországi képvers-irodalom

Az esemény a Facebookon.

Nahóczky Judit

Nahóczky Judit művészettörténész, az Irodalomtudományi Doktori Iskola Italianisztikai programjának végzős hallgatója.
Kutatási területe az olasz 19. század második fele és a 20. század első évtizede. Azokat az irodalmi, képzőművészeti, politikai és gondolati változásokat és áramlatokat elemzi, amelyek az olasz futurista mozgalom 1909. évi megszületését elősegítették.
Szabadidejében a legszívesebben olvas, színházba, kiállításra és koncertre jár.

Nahóczky Judit előadása a Pesti Bölcsész Akadémián:

Újító olasz képzőművészeti irányzatok a XIX. században

Az akadémizmussal szemben - művész és társadalom - színek felbontása - forradalom

2013. május 8. (szerda) 16.00

1909. február 20. jelentős dátum a XX. század eleji avantgárd művészeti mozgalmak megszületése sorában. Ekkor publikálja Filippo Tommaso Marinetti a párizsi Le Figaro című lapban a Futurista Kiáltványt. Célját eléri, nagyot szól és botrányt kelt az írás, amely hamarosan szerte Olaszországban is ismertté válik. A semmiből robbant a művészeti és irodalmi életbe a futurizmus vagy voltak olyan előzményei, amelyek már évtizedekkel korábban is azt mutatták, hogy valami új van keletkezőben? A kérdés, természetesen, költői, hiszen az energia nem vész el, csak átalakul...Ennek az átalakulásnak a képzőművészeti oldalát szeretné az előadás körbejárni. Olyan, kevéssé ismert festészeti és szobrászati tendenciákról, stílusirányzatokról lesz szó, amelyek az 1850-es évektől már magukban hordozták az olasz megújulás e részének csíráit: a Macchiaioli - a foltfestők mozgalma, a divizionizmus - ami a posztimpresszionizmus olasz változata - és a scapigliatura, a felszaggatott kontúrokkal dolgozó festészeti és szobrászati irányzat, melyek végül alapul szolgáltak a forradalmi futurizmus számára.

Ajánlott olvasmányok:

Egytemes művészettörténet. Park Kiadó, Budapest, 1999.

A futurizmus. Szerk. Szabó György, Gondolat Kiadó, Budapest, 1967.

Az esemény a Facebookon

A félév részletes programja:

I. Pesti Bölcsész Akadémia – A szöveg öröme

Budapest, ELTE BTK, 2012/2013 tavaszi félév

2013. február 25., hétfő

16.00 Deres Kornélia: Színházi spektrumok I. Szöveg/színház: drámán innen és túl

18.00 Cziglényi Boglárka: Pilinszky János és a test költészete I. Test-metaforák

2013. március 1., péntek

16.00 Hoványi Márton: Találkozások az irodalomtudománnyal I. Az irodalomtudomány bölcsőjénél. A Szentírás értelmezése

18.00 Gálla Edit: Angol írónők és a romantika I. A romantika fogalma. A géniusz és a teremtő képzelet. (Mary Shelley: Frankeinstein)

2013. március 4., hétfő

16.00 Deres Kornélia: Színházi spektrumok II. Test/színház: anyagok, életteliség, közösség

18.00 Cziglényi Boglárka: Pilinszky János és a test költészete II. Írás a testen, repedés a kövön

2013. március 8., péntek

16.00 Antal Nikolett: Emlékezet és trauma a kortárs kultúrában I. Elméleti alapok – trauma és poszttrauma, emlékezet és emlékhelyek

18.00 Gálla Edit: Angol írónők és a romantika II. Az érzékenység kultusza: a szerelmesregény kezdetei (Jane Austen: Értelem és érzelem)

2013. március 11., hétfő

16.00 Deres Kornélia: Színházi spektrumok III. Film/színház: a nézés változó stratégiái

18.00 Cziglényi Boglárka: Pilinszky János és a test költészete III. Kifeszül, meggörbül

2013. március 18., hétfő

16.00 Deres Kornélia: Színházi spektrumok IV. Dokumentum/színház: emlékezet, történelem, realitások

18.00 Cziglényi Boglárka: Pilinszky János és a test költészete IV. A szenvedés és a szenvedély nyelvei

2013. március 20., szerda

16.00 Vass Johanna: Könyvtár(os)i este. Kérdezze meg kezelőorvosát, könyvtárosát...

18.00 Tamás Péter: „Soha senkinek ne mesélj el semmit” – J. D. Salinger: Zabhegyező

2013. március 22., péntek

16.00 Hoványi Márton: Találkozások az irodalomtudománnyal II. Egy fogalom határátlépései - A parabázis fogalomtörténetéről

18.00 Gálla Edit: Angol írónők és a romantika III. A gótikus regény és a borzongás kultusza. A természet ősereje a kúltúra mesterkéltségével szemben (Emily Brontë: Üvöltő szelek)

2013. március 25., hétfő

16.00 Bucsics Katalin: Nagyítások I. Mozgó távlatok Kosztolányi Dezsőhöz

18.00 Antal Nikolett: Emlékezet és trauma a kortárs kultúrában II. Az emlékhelyek problematikája: Idegenség és otthonosság, természetellenesség és természetesség (Závada Pál: Idegen testünk, Magyar ünnep, W. G. Sebald: Austerlitz)

2013. április 3., szerda

16.00 Bálint Petra: Törvényszegés, bűnök, agresszió: mindennapi élet a 18-19. században (A történeti néprajz forrásai és módszerei)

18.00 Mészáros Zsolt: A bús kritikus, a prókátor és a tanárnő. A magyar nőirodalom 19. századi történetei

2013. április 5., péntek

16.00 Bucsics Katalin: Nagyítások II. Esterházy Péter és a hagyomány

18.00 Gálla Edit: Angol írónők és a romantika IV. Feminizmus a 19. században. Szabadságvágy és társadalmi korlátok (Charlotte Brontë: Jane Eyre)

2013. április 8., hétfő

16.00 Smid Róbert: Elhozza-e a médiumarcheológia az élőholtak hajnalát? I. Tévutak mint csomópontok: egy önmagára ismerő tudományág történetei és perspektívái

18.00 Antal Nikolett: Emlékezet és trauma a kortárs kultúrában III. A tettes trauma vizsgálata (Mohácsi János: Egyszer élünk..., Tasnádi István: A harmadik hullám)

2013. április 12., péntek

16.00 Hoványi Márton: Találkozások az irodalomtudománnyal III. Az alkoholtól a magánmitológiáig I. - Hajnóczy Péter életművéről

18.00 Antal Nikolett: Emlékezet és trauma a kortárs kultúrában IV. Tettes és áldozat – a többszörös traumatizáltság vizsgálata (Kováts Judit: Megtagadva)

2013. április 15., hétfő

16.00 Smid Róbert: Elhozza-e a médiumarcheológia az élőholtak hajnalát? II. Pszichoanalízis à és avant le lettre

18.00 Bucsics Katalin: Nagyítások III. A Monarchia emléke a fordítások tükrében

2013. április 19., péntek

16.00 Hoványi Márton: Találkozások az irodalomtudománnyal IV. Az alkoholtól a magánmitológiáig II. - Hajnóczy Péter életművéről 

18.00 Pataky Adrienn: Poétika, politika és szexualitás a kortárs magyar irodalomban I. A „politikai költészet” és Petri György

2013. április 22., hétfő

16.00 Smid Róbert: Elhozza-e a médiumarcheológia az élőholtak hajnalát? III. Síkképernyős modernség

18.00 Bucsics Katalin: Nagyítások IV. Kép – keret nélkül (Kosztolányi Dezső: Pacsirta)

2013. április 24., szerda

16.00 Tóth-Czifra Júlia: Kosztolányi Dezső: változatok Esti Kornélra

18.00 Miklós Barbara: A masina szót kér – Mesterséges kreatúrák a XIX. századi fantasztikus irodalomban

2013. április 26., péntek

16.00 Pataky Adrienn: Poétika, politika és szexualitás a kortárs magyar irodalomban II. Hazafogalmak (Petri György, Kemény István és a kortársak)

18.00 Bakonyi Gergely László: A szlovén irodalom történeteiből I.

2013. április 29., hétfő

16.00 Smid Róbert: Elhozza-e a médiumarcheológia az élőholtak hajnalát? IV. Hang és téboly rögzíthetőségéről

18.00 Sófi Boglárka: A képvers több évezredes útja I. Mi a képvers? (problémafelvetés)

2013. május 3., péntek

16.00 Pataky Adrienn: Poétika, politika és szexualitás a kortárs magyar irodalomban III. Petri György és a szonett

18.00 Bakonyi Gergely László: A szlovén irodalom történeteiből II. Verses nagyepikai formák: az eposz keletkezésétől napjainkig

2013. május 6., hétfő

16.00 Berényi Márk: A túlvilág krónikása, Dante Alighieri I. A leghíresebb firenzei

18.00 Sófi Boglárka: A képvers több évezredes útja II. A betűmágiától a kódfejtésen át a térköltészetig

2013. május 8., szerda

16.00 Nahóczky Judit: Újító olasz képzőművészeti irányzatok a XIX. században (az akadémizmussal szemben - művész és társadalom - színek felbontása - forradalom)

18.00 Szolcsányi Ákos: A modell és a próbababa – Garcia Lorca utóélete

2013. május 10., péntek

16.00 Pataky Adrienn: Poétika, politika és szexualitás a kortárs magyar irodalomban IV. Szexualitás, testiség, szerelem Tóth Krisztina műveiben

18.00 Bakonyi Gergely László: A szlovén irodalom történeteiből III. Ikonikus hősök találkozása: Martin Krpan és Toldi

2013. május 13., hétfő

16.00 Berényi Márk: A túlvilág krónikása, Dante Alighieri II. A túlvilági utazás

18.00 Sófi Boglárka: A képvers több évezredes útja III. Képversek a nagyvilágban

2013. május 15., szerda (Rain check)

18.00 Antal Nikolett: Emlékezet és trauma a kortárs kultúrában III. A tettes trauma vizsgálata (Mohácsi János: Egyszer élünk..., Tasnádi István: A harmadik hullám)

2013. május 17., péntek

16.00 Berényi Márk: A túlvilág krónikása, Dante Alighieri III. A nyelvek csapdája, avagy Bábel hagyatéka

18.00 Bakonyi Gergely László: A szlovén irodalom történeteiből IV. A modernség fogalma a szlovén irodalomban

2013. május 24., péntek

16.00 Berényi Márk: A túlvilág krónikása, Dante Alighieri IV. Ámor szolgálatában. Dante szerelmi lírája

18.00 Sófi Boglárka: A képvers több évezredes útja IV. Magyarországi képvers-irodalom

Az esemény a Facebookon.

Berényi Márk

1987-ben születtem, iskolai tanulmányaim nagy részét Olaszországban végeztem, majd ott is érettségiztem 2007-ben. Jelenleg az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájának vagyok hallgatója, valamint olasz-francia szakon végzem a tanári mesterképzést. PhD hallgatóként kutatási területem Dante etikai koncepciója. A firenzei szerző legismertebb művét, az Isteni Színjátékot, annak egyes énekeit, bizonyos aspektusait taglaló elemzésekkel részt vettem, és értem is el eredményt, a XXIX. és a XXX. OTDK-n. Tagja vagyok a Magyar Dantisztikai Társaságnak, amely a magyaroszági Dante-kutatásnak egyik legfőbb műhelye.

Jelenleg Budakalászon élek. Szabadidőmben elsősorban olvasok, festek, rajzolok, sportolok, kertészkedem.

Berényi Márk kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

A túlvilág krónikása, Dante Alighieri

Amennyiben az egyes internetes keresőportálok képkeresőibe beírjuk a „Dante“ kulcsszót, az első 8-10 találat még a firenzei költő, író, politikus arcmását vagy szobrát kínálja föl. Ám nagyjából már a 11-12. találattól kezdve az ismert és népszerű videójáték, a Dante’s Inferno főhősének, az azonos nevű Danténak grafikus ábrázolásával találkozhatunk. Ez a statisztikai adat arra engedhetne következtetni, hogy napjainkra a költő Dante Alighieri kevéssé érdekes és aktuális, mint a videójáték Dantéja. Ez persze már önmagában is ellentmondás, hiszen az említett videójátékot a XIII-XIV. századi híres firenzei ihlette és helyszínét, a túlvilágot, valamint tematikáját, a gonosz elleni harcot a játék készítői nagyrészt leghíresebb művéből, az Isteni Színjátékból merítették.

A sajtó, a televízió, a világháló és a közbeszéd tele vannak olyan kifejezésekkel és szófordulatokkal amelyek szorosabban vagy lazábban kapcsolódnak, vagy legalábbis kapcsolhatóak Dante életművéhez. Hányszor halljuk a „Dante pokla“ vagy a „Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel“ állandósult szókapcsolatokat anélkül, hogy tudnánk kötni őket valakihez, vagy valamilyen irodalmi műhöz?

Csak Budapesten több helyen is találkozhatunk Dantét ábrázoló szoborral. Elég csak az ELTE Rektori Hivatala Szerb utcai épületének a kertjébe belépni, vagy csomagokkal megrakodva a Déli Pályaudvarra menet néhány perc erejéig megállni, megpihenni az Alkotás utca 13. számú ház előtt és feltekinteni a házat díszítő szobrokra. Mindkét helyen megtalálhatjuk Dante alakját. Viszonylag újabb köztéri alkotás az Erzsébet téren elhelyezett Dante őrei szobor, amely két agarat ábrázol. De ugyan mi köze Danténak a kutyákhoz?

Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket válaszol meg, kételyeket oszlat el A túlvilág krónikása – Dante Alighieri élete és munkássága című előadássorozat, melynek célja, hogy a magyar közönség számára átfogó képet nyújtson az itáliai Duecento és Trecento leghíresebb és máig legkutatottabb irodalmi és politikai szereplőjéről, a firenzei Dante Alighieriről.

I. 2013. május 6. (hétfő) 16.00

A leghíresebb firenzei

Dante egyik legismirtebb munkája, amely egyben legelső megjelent műve is, az 1293 és 1295 között íródott Új élet. Ez a szonetteket és a hozzájuk fűzött magyarázatokat tartalmazó mű számos önéletrajzi információt rejt. Ilyen önéletrajzi elem többek között szerzőnk Beatrice iránti szerelme, valamint Dante Guido Cavalcanti költővel kötött barátsága. Danténál, mint a legtöbb középkori szerzőnél hangsúlyosan és igen gyakran megjelenik az allegória. Az előadás során az önéletrajzi információkra támaszkodva kívánok szót ejteni az Új élet allegorikus önéletrajzi jelentőségéről.

II. 2013. május 13. (hétfő) 16.00

A túlvilági utazás

Dante legismertebb műve minden bizonnyal az Isteni Színjáték. Az előadás célja, hogy egy átfogó képet nyújtson a műről bemutatva annak irodalomelméleti, narratológiai, intertextuális, politikai, filozófiai és kulturális aspektusait. Az előadás második felében kerül majd sor az úgynevezett Letcura Dantisra, amely akadémiai körökben az Isteni Színjáték egy-egy énekének felolvasását, elemzését és kommentálását jelöli. Az előadásra kiválasztott ének a Pokol XXVI. éneke.

III. 2013. május 17. (péntek) 16.00

A nyelvek csapdája, avagy Bábel hagyatéka

Dante a világirodalom valamennyi alakját figyelembe véve igen hamar felismerte a nyelvvel való foglalkozás és a nyelv kutatásának jelentőségét. 1303 és 1304 között latin nyelven írott műve, A Nép nyelvén való ékesszólásról teljes egészében ezzel a kérdéskörrel foglalkozik. Nyelvfilozófiai kérdések felmerülnek még a Vendégség és a Commedia oldalain is.

IV. 2013. május 24. (hétfő) 16.00

Ámor szolgálatában. Dante szerelmi lírája

Dante szerelmi lírája egyértelmű stilnovista hatást mutat. Ebből kifolyólag előadásomat az „édes új stílus“ (dolce stil novo) illetve annak legfontosabb szereplőinek (Guido Guinizzelli, Guido Cavalcanti, Lapo Gianni) a bemutatásával kívánom kezdeni majd áttérek az irodalmi áramlat gondolati alapjainak a bemutatására. A dolce stil novo a szerelmet és a nemes szívet egyként látta és be szeretném mutatni, hogy mindez miként jelenik meg Dante egyes műveiben (Új élet, Versek).

Ajánlott olvasmányok:

BÁN Imre, Dante-tanulmányok, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1988.
CASAGRANDE Carla, VECCHIO Silvana, A hét főbűn. A bűnök középkori története, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2011., ford.: Falvay Dávid, Gecser Ottó.
ECO Umberto, A tökéletes nyelv keresése, Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1998., ford.: Gál Judit, Kelemen János.
KARDOS, Tibor (Szerk.), Dante a középkor és a renaissance között, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966.
KARDOS Tibor (szerk.), Dante összes művei, Magyar Helikon, Budapest, 1962.
KELEMEN János, A filozófus Dante, Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2002.
KELEMEN, János, A Szentlélek poétája, Budapest, Kávé Kiadó, 1999.
MÁTYUS Norbert (szerk.), Dante a középkorban, Balasssi Kiadó, Budapest, 2009.
PÁL József, Dante. Szó, szimbólum, realizmus a középkorban, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2009.
REYNOLDS, Barbara, Dante. A költő, a politikai gondolkodó, az ember, Budapest, Európa Könyvkiadó, 2008., ford.: Sajó Tamás.

Középiskolás tanulóknak ajánlott olvasmányok:

BÁNKI István, FORGÁCS Anna, PÁLA Károly, Irodalom a 9. osztály számára, Apáczai Kiadó, Celldömölk, 2006., 212-217. old.
MOHÁCSI Károly, Irodalom a középiskolák 9. évfolyama számára, Krónika Nova, Budapest, 2006., 165-174. old.
PETHŐNÉ NAGY Csilla, Irodalom 9. Tankönyv, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2009., 258-271. old.

Az esemény Facebook-oldala

Sófi Boglárka

Az ELTE BTK Összehasonlító irodalomtudomány programjának másodéves doktorandusza. Kutatási, érdeklődési területei: régi és modern képversek.
Munkaidejében: anya, kutató, és kettlebell edző.
Szabadidejében: homokvárat épít, könyvtárakban kutat és ClubbellYogát tanít.

Sófi Boglárka kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

A képvers több évezredes útja

A képversek meghatározása, megítélése és értelmezése folyamatosan jelenlévő probléma az irodalomtörténet-írásban. A fogalom körbeírásának nehézségét nem csak az adja, hogy bizonyos esetekben nehéz szétválasztani, hogy meddig irodalom és mettől fogva vizuális képzőművészet egy szöveg, hanem az is, hogy egyáltalán mikortól tekinthetünk egy betűhalmazt, vagy szöveget képversnek.
Vizuális költemények-e az orvostudomány történetéből ismert szülést könnyítő betűnégyzetek; vagy az iskolatörténeti forrásokból ismert tanulást könnyítő mágikus betű-medálok; vagy azok az amulett-típusok, amelyek jelképeket és imaszövegeket egyaránt tartalmaztak és vallástörténeti szerepük jelentős?
Vajon a képversek összefüggésben lehetnek a betűmágiával? Vagy az áldozati tárgyakra, jóscsontokra felkerült szavak, mondatok, amelyek egy lapra átmásolva „átvették” az eredeti tárgy alakját, teremtették meg a képköltészet alapjait?
Ahol megjelenik az írásbeliség, ott vajon feltételezhető a képversek léte is? Vajon a hieroglifák, vagy a kanjik alkalmasak-e képversek létrehozására? Vannak-e közös jegyei a világ képverseinek?
Hol helyezkedik el a magyar képversírás a világ képversirodalmában? Egyáltalán mikortól létezik magyar képvers?
Előadásaim során ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat. Remélem, velem tartanak!

I. 2013. április 29. 18.00

Mi a képvers? (problémafelvetés)

A képversek meghatározása, megítélése és értelmezése folyamatosan jelenlévő probléma az irodalomtörténet-írásban. A fogalom körbeírásának nehézségét nem csak az adja, hogy bizonyos esetekben nehéz szétválasztani, hogy meddig irodalom és mettől fogva vizuális képzőművészet egy szöveg, hanem az is, hogy egyáltalán mikortól tekinthetünk egy betűhalmazt, vagy szöveget képversnek. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ezeknek a szövegeknek nem csak az irodalomban kell helyet találnunk, hanem a képzőművészeti, képi kifejezéspszichológiai, vagy akár orvostudomány-történeti regiszterekben is.

II. 2013. május 6. 18.00

A betűmágiától a kódfejtésen át a térköltészetig

A népi mágia számtalan módon használta fel a betűnégyzeteket, úgy vélték, a bűvös betűnégyzetekkel ellátott amulettek megóvnak mindennemű rontással, dögvésszel, természeti katasztrófákkal szemben is. A betűmágiával állhatnak kapcsolatban a legkülönbözőbb formájú, értelmes szöveggé összeolvasható betűhalmazok. Ez a rejtélyes és rejtvényes költészet nagy mesterségbeli tudást igényelt, betűmágiában való jártasságot, formák szimbolikus jelentésének ismeretét. A betűmágia az évszázadok során tudós költészetté, majd képverssé szelídült.

III. 2013. május 13. 18.00

Képversek a nagyvilágban

Ahol megjelenik az írásbeliség, ott vajon feltételezhető a képversek léte is? Vajon a hieroglifák, vagy a kanjik alkalmasak-e képversek létrehozására? Vannak-e közös jegyei a világ képverseinek?

IV. 2013. május 24. 18.00

Magyarországi képvers-irodalom

A hazánkban is megjelenő verselméleti kötetek a 16-17. században a képverset nem egyszerűen esztétikai elemeket hordozó irodalmi műnek tartották, hanem verstechnikai fogalomként a költészet legmagasabb fokának. A különböző felekezeti iskolákban kötelezőnek tekintették a képversek művelését, gazdag tradíciója volt a képversírásnak a piaristák körében, de ez a versszerző jegy a protestánsok iskoláiban éppúgy ismeretes volt, mint a katolikusokéban, unitáirus vagy evangélikus iskolákból egyaránt maradtak ránk versek. Idővel ezek a képversek megjelentek hivatalos és nem hivatalos eseményeken is. Plakát nagyságú képverssel köszöntötték a főpapi találkozókon a magasrangú vendéget, a lakodalmokon kiakasztották a szív vagy koszorú alakú köszöntőverseket, a születésnapokon virág alakú versekkel köszöntötték a hölgyeket.

Az esemény Facebook-oldala

Tóth-Czifra Júlia

Az ELTE BTK Összehasonlító irodalomtudomány programjának másodéves doktorandusza. Kutatási, érdeklődési területei: a XX. század első felének magyar irodalma, sajtótörténete, Kosztolányi Dezső prózája, a ritmus mibenléte a különféle művészeti ágakban.

Egyharmad hármasiker. Szabadidejében főz, vonatozik Európában, és a dolgok végére jár.

Tóth-Czifra Júlia előadása a Pesti Bölcsész Akadémián:

Kosztolányi Dezső: változatok Esti Kornélra

2013. április 24. 16.00

1925-ben jelent meg a Nyugatban az Újságíró című novella – Esti Kornél első története. Kosztolányi az ezt követő években több tucat írásában szerepeltette hősét, s a történeteket számos alkalommal publikálta különféle napilapokban, folyóiratokban. Ezen írások elsősorban mindennapos, intenzív újságírói munkájának részei voltak, s ez döntően befolyásolta e szövegek természetét éppúgy, mint kéz- és gépirataik sorsát. 1933-ban megjelent a Kosztolányi-életmű egyik központi jelentőségű kötete, az Esti Kornél. Az író egyértelműen válogatott, amikor e könyv anyagát összeállította: nem csupán kötetbe azután sem kerülő szövegek álltak még rendelkezésére, de a későbbi Esti Kornél kalandjai darabjainak döntő többsége, sőt, kötetbe soha nem kerülő Esti-szövegek is. Hogyan rendezte kompozícióba Kosztolányi a korábbi sajtóváltozatokat, s miként alakultak át ily módon a szövegek? Mi fűzi egybe az Esti Kornélba emelet 18 fejezetet, s miként bomlik meg folytonosan e füzérszerűség? Mindezek legalább olyan izgalmas  értelmezői, mint filológiai kérdések.

Ajánlott olvasmányok:

Kosztolányi Dezső: Esti Kornél (ajánlott a kritikai kiadás)

A kritikai kiadás Jegyzetek című fejezete (Kalligram, 2011)

www.kosztolanyioldal.hu

Bengi László, Kosztolányi (?) újságot ír = „Alszik a fény” Kosztolányi Dezső és Csáth Géza művészete, szerk. Bednanics Gábor, Budapest: FISZ, 201–269.

Szegedy-Maszák Mihály, Kosztolányi Dezső, Kalligram, 2010. (Elsősorban az Esti Kornéllal és az Esti Kornél kalandjaival foglalkozó fejezetek)

Szilágyi Zsófia, Lázas lobogás és előfizető-gyűjtő ívek (Kosztolányi Dezső pályakezdése és a Boszorkányos esték), Kalligram, 2012. július-augusztusi szám

Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről. Szerk.: Kulcsár Szabó Ernő, Szegedy-Maszák Mihály. Anonymus, Budapest, 1998.

Az esemény Facebook-oldala.

Bakonyi Gergely László

A Szláv irodalmak doktori program másodéves hallgatója, kutatási területe a szlovén irodalom műfaji struktúrájának alakulása, változásai. Publikációi, konferencia-előadásai elsősorban a verses nagyepikus formákhoz, azok tradíciójához és kortárs megjelenési módjaihoz, illetve a 19. század irodalmi folyamataihoz kapcsolódnak. Fordít, az Akademski krog slovenskega jezika (Szlovén Nyelvi Kör) alapító tagja, a Karinthy Frigyes Gimnázium óraadó tanára.

Bakonyi Gergely László kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

A szlovén irodalom történeteiből

Az előadássorozatban egy-egy olyan pontot kívánok kiragadni a szlovén irodalom történetéből, amely a magyar irodalom felől közelítve izgalmas tanulságokkal szolgálhat azoknak, akik nyitottak egy, a vezető irodalmi diskurzusok által kevéssé tárgyalt kultúrkör felé.

2013. április 26. 18.00

I. A szlovén irodalom kezdetei – Brižinski spomeniki

Ki foglalkozik ma szlovenisztikával, és egyáltalán mire jó? Hogyan forduljunk e kutatási terület felé? Mikortól beszélhetünk önálló szlovén irodalomról? Ezeken a kérdéseken túl az előadás témája az első szlovén szövegemlék, a Brižinski spomeniki (Freisingi nyelvemlék) irodalomtörténeti megközelítése.

2013. május 3. 18.00

II. Verses nagyepikai formák – az eposz műfajának kérdéseitől napjainkig

A verses nagyepikai formák, (vö. eposz) ha háttérbe is szorulnak a romantika után, el nem tűnnek, sőt napjainkban a szlovén irodalmi térben olyan jelenségekkel szembesülünk, amelyek lehetővé tehetik e műfajok megerősödését. Érdemes-e ma a romantika esztétikai követelményei mentén eposzt írni (szerkeszteni)? Hogyan aktualizálható a verses regény?

2013. május 10. 18.00

III. Ikonikus hősök találkozása – Martin Krpan és Toldi

Arany és Levstik irodalmi programja több ponton is szervesen kapcsolódik egymással. Hogyan valósították meg elméletüket? A népi hős figurája milyen lehetséges értelmezésekre ad módot? És miért hasonlít egymásra a két nagy erejű bajnok? Végül: miért csempészett a határon Krpan metaforát?

2013. május 17. 18.00

IV. A modernség fogalma a szlovén irodalomban

A 20. század elején a „moderna” korszaka kétségkívül új fejezetet nyitott a szlovén irodalom történetében. Az előadás választ keres a kérdésre: miben hoztak a „moderna” alkotói újat, hogyan kapcsolódnak az előző korszakokhoz? Miként viszonyulnak a modernség fogalmához az intimizmus vagy éppen a posztmodern alkotói?

Az esemény Facebook-oldala