Miklós Barbara

Az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója, elsősorban francia irodalommal foglalkozik. Kutatási területe a XIX. századi fantasztikus irodalom.

Miklós Barbara előadása a Pesti Bölcsész Akadémián:

A masina szót kér – Mesterséges kreatúrák a XIX. századi fantasztikus irodalomban

2013. április 24. szerda 18:00

Lázadó, újító és rengeteget köszönhet neki a modern irodalom; ennek ellenére a fantasztikus műfaj hazánkban még mindig meglehetősen ismeretlen a nagyközönség számára. Gyakran keverik a sci-fi-vel, a fantasy-vel vagy a fantasztikus elemeket felhasználó, népszerű irodalommal és azok filmes feldolgozásaival. Valójában azonban az elbeszélő irodalom egy jellegzetes műfajáról van szó, mely szoros kapcsolatban áll a romantikával, és amely a XIX. században élte fénykorát. A fantasztikus irodalom egyik legizgalmasabb motívuma a mesterséges kreatúra, melynek kapcsán szó esik majd teremtésről, lázadásról, őrületről és halálról (is). A romantika korában vagyunk, így szem nem marad szárazon, ahogyan határ sem átlépetlenül; felbukkan viszont több nőnemű android, de sajnos, egyikük sem váltja be a hozzá fűzött reményeket.

Ajánlott olvasmányok:

• E.T.A. Hoffmann: A homokember  
• Mary Shelley: Frankenstein
• Julien Offray de La Mettrie: Az embergép  
• Villiers de Isle-Adam: L’Eve future
• Maár Judit: A fantasztikus irodalom (Osiris, 2001)

Az esemény Facebook-oldala

Az április 8-án, hétfőn 18.00-kor kezdődő előadás, Antal Nikolett: Emlékezet és trauma a kortárs kultúrában betegség miatt ELMARAD. Az előadás várható időpontja május 15-re módosul.

Pataky Adrienn

Az Általános irodalom- és kultúratudomány doktori program elsőéves hallgatója, kortárs magyar költészettel foglalkozik. 2006 óta publikál cikkeket, kritikákat, a Kortárs Online állandó szerzője, a Magyar Drámapedagógiai Társaság tagja, a Pesti Bölcsész Akadémia egyik szervezője.

Pataky Adrienn kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Poétika, politika és szexualitás a kortárs magyar irodalomban

A négy előadásból álló kurzus a hazai költészet utóbbi évtizedeinek szerzőiből merít. Az előadások tematikailag különválnak egymástól, az első kettő a közéleti-politikai költészet körül forog, a harmadik egy műformára koncentrál: a szonettre Petri György költészetében, a negyedik pedig a testiség, szexualitás megjelenését vizsgálja Tóth Krisztina műveiben.
Célom, hogy az előadások némiképp szemináriummá is váljanak, közös elemzéssel, gondolkodással beszélgessünk is a szövegekről.

A kurzus előadásai:

2013. április 19. (péntek) 18.00

1. A „politikai költészet” és Petri György

Petri Györgynek még csak két kötete jelent meg, amelyek után a következőt már kénytelen volt szamizdatként terjeszteni, beletörődve abba, hogy verseit így csak egy szűk értelmiségi réteg fogja olvasni. Hogy miért volt ez szükségszerű, és Petrinek mi köze volt a demokratikus ellenzékhez, a Charta-ügyhöz vagy a Beszélőhöz, és mi az a szamizdat, kiderül az előadásból, s talán az is, hogy a politikai szerepvállalásának mennyire volt része a költészete. Politikai költő volt-e Petri György? 2008 elején az Élet és Irodalom lapjain Károlyi Csaba nagy port kavart azon írásával, amelyben a Petri-mítosz végéről, Petri süllyedéséről írt. Mennyire maradandóak Petri közéleti-politikai versei, s összességében ez a költészet mennyire lesz maradandó? Sokan ismerik, szeretik, olvassák-e ma Petrit?

Ajánlott irodalom:

A szabadság hagyománya – A magyar politikai költészet klasszikusai. Petri Györggyel beszélgeti Kisbali László és Mink András. Budapest, Beszélő, 2001.
Károlyi Csaba: A Petri-mítosz vége. In: Élet és Irodalom, 2008/1.
Pomogáts Béla: A politikai költészet rehabilitálása. Petri György szamizdat-verseiről. In: Hungarológiai közlemények (Újvidék), 2000/4, 37–48, valamint Tiszatáj, 2001/6, 64–72.

2013. április 26. (péntek) 16.00

2. Hazafogalmak (Petri György, Kemény István és a kortársak)

Korábbi neveket könnyen sorolunk a magyar politikai költészettel kapcsolatban, megvan a fővonal: Petőfi, Ady és talán még Petri is, és persze közben is voltak „politikai költők”. Ám a rendszerváltás után kevés költő foglalkozott politikai lírával, Radnóti Sándor nemrég ki is jelentette, hogy  „Az utolsó nagy magyar politikai költő Petri György volt". Ám egy-két éve ismét felélénkülni látszik a politikai diskurzus a szépirodalomban, a szövegek a valahová tartozás jegyében és sokszor a tiltakozás hangjaként szólaltak és szólalnak meg. Mind prózában, mind költészetben találunk színvonalas példákat, gondoljunk csak a hetente megjelenő Parti Nagy Lajos mesékre, Kemény István Búcsúlevelére, a válaszként érkezett Magyar közöny (Térey János) vagy Bánk, magában (Tóth Krisztina) című versekre, vagy az Édes hazám. Kortárs közéleti versek című antológiára, vagy akár a Kistehén már-már kultikussá váló Ezt is elviszem magammal című dalára, amely Erdős Virág versét írta zenébe. A verselemzések mellett és közben definíciós kísérletek lesznek a haza, az identitás, a nemzet, a költészet fogalmára, és körüljárjuk, hogy létezhet-e egyáltalán ma olyan fogalom, hogy „politikai költészet”.

Ajánlott irodalom:

Bárány Tibor: Mért nincs magyar politikai költészet, ha egyszer van? In: Élet és Irodalom, 2012/5.
Elek Tibor: A létező magyar politikai költészetről. In: Élet és Irodalom, 2011/dec. 2.
Édes hazám. Kortárs közéleti versek. (szerk. Bárány Tibor). Budapest, Magvető, 2012.

2013. május 3. (péntek) 16.00

3. Petri György és a szonett

A szonett kedvelt formája a XX. század végi és a jelenkori magyar irodalomnak, s amióta a forma kötöttsége lazult, sokféle típusa kialakult. Petri György költészetében különösen kiemelt jelentőséget kapott; bár Petri tökéletes formaérzékkel bírt, mégis gyakran kiforgatta a szonett formáját, és olyan szójátékokat is gyártott belőle, mint a szünetjel, SZONETT-JEL, szonetlen vagy szonetthetnék. Mindemellett végig jellemző volt költészetére a forma és tartalom szintézise, szonettjei sokszor ars poétikus versekként és kötetek címadó verseiként szerepeltek, és gyakran intertextuális viszonyba is léptek egymással vagy más versekkel, mint például az Az vagy nekem című vers Shakespeare szonettjével.
Az előadás természetesen nemcsak formai szempontok alapján közelít a versekhez. A szonett mint a versformák egyik legkötöttebbike, épp túlszabályozottsága miatt lehet alkalmas intenzív, szubverzív, sokszor ambivalens tartalmak kifejezésére, éles feszültséget teremt benne a precíz megszerkesztettséggel szemben álló könnyed dallamosság. Az előadás során – remélhetőleg közös olvasás, elemzés keretein belül – megpróbáljuk értelmezni a Petri szonettek hangulatát, a bennük feltáruló jelenlétet.

Ajánlott irodalom:

Bagi Zsolt: Petri György líriko-filozófiája. Jelenkor, 1999/1, 78-79.
Gumbrecht, Hans Ulrich: A jelenlét előállítása. Amit a jelentés nem közvetít. Bp., Ráció Kiadó – Historia Litteraria Alapítvány, 2010.
Horváth Kornélia: Petri György költői nyelvéről - Poétikai monográfia, Bp., Ráció Kiadó, 2012.
Roubaud, Jacques:  Néhány reflexió a szonett-formáról (Előadás, Bp., 2010. november 12. - Magyar előadásvázlat)

2013. május 10. (péntek) 16.00

4. Szexualitás, testiség, szerelem Tóth Krisztina műveiben

Költő vagy költőnő? Kell-e az utótag? Tóth Krisztinával kapcsolatban folyton felmerül, hogy „női szerző”, mert „olyan” témákról ír, és hogy „női írást” művel-e, feminista-e. Jelent meg műve olyan antológiában, amelyben csak nők szerepelnek, és sokszor ír a nőiségről, női létproblémákról, ám ez még nem jelenti azt, hogy a fenti kérdésekre igen a válasz. Szóba kerül majd, hogyan alakul ki a női identitás, mi az a gender, és hogy van-e egyáltalán olyan, hogy „női írás”. Ám mindezek mellett a szövegeket előtérbe helyezve szeretném bemutatni milyen sokszor ír Tóth Krisztina a nemi szerepviszonyokról, a szexualitásról, a vágyról és mindezt mennyire szemléletesen teszi mind versben (pl. Naptár, Dosszié, Hányszor könyörögtem, Perpetuum Mobile, Most viszik), mind prózában (pl. Nagy vonalakban a női szexualitásról, Ez itt mindek a helye?, Take five).


Ajánlott irodalom:

Kiss Noémi: A nő a kortárs magyar irodalomban. Szilánkok. In: Lettre, 63. szám
Mitgutsch, Anna: Mi az, hogy „női irodalom?”. In: Lettre, 24. szám, 1997. tavasz
R. Szabó Zsuzsa: Az irodalom nemisége. In: Debrecen Online, 2006. október
Tóth Krisztina: Tetovált könnycsepp. Tóth Krisztina beszélgetése Scherter Judittal. In: Jelenkor, 2004, 47. évf., 4. szám
Tóth Krisztina: Nagy vonalakban a női szexualitásról. In: Üzenet, 2005/2.

Az esemény Facebook-oldala

Bálint Petra

Bálint Petra vagyok, elsőéves doktorandusz az Összehasonlító folklorisztika program ösztöndíjasaként, e mellett történelem szakon is folytatok tanulmányokat. A néprajztudománynak talán egy kevésbé ismert ágát művelem, ez a történeti néprajz. Mindig is lenyűgözött a múlt, s ezen belül is a mindennapok, a „kisemberek”, a parasztok élete érdekelt s az, hogyan fogható meg ez a kissé rejtett világ. Lassan öt éve foglalkozom ezzel a témával, s járom a levéltárakat a kérdés megválaszolására.

Bálint Petra előadása a Pesti Bölcsész Akadémián:

Törvényszegés, bűnök, agresszió: mindennapi élet a 18-19. században (A történeti néprajz forrásai és módszerei)

(2013. április 3., szerda 16.00)

Az előadásomban a hallgatóság megismerheti a levéltári források adta lehetőségeket, s olyan témákról is beszélünk majd, mint például a 200 évvel ezelőtti falusi udvarlási szokások, szerelem, gesztusok, káromkodási szokások vagy éppen a családi konfliktusok. Tartsatok velem, és tekintsük bele a múlt emberének „szürke”hétköznapjaiba!

Irodalom a tájékozódáshoz:

• Carlo Ginzburg: A sajt és a kukacok - egy XVI. századi molnár világképe. Európa, Bp., 2011
• E. Le Roy Ladurie: Montaillou, egy okszitán falu életrajza (1294-1324) Osiris Bp., 1997
• Szenti Tibor: Paráznák. Feudalizmuskori (1723-1843) szexuális büntetőperek. Hódmezővásárhely, 1993
• Zsupos Zoltán: Gömöri káromkodások könyve I-II. (Gömör-Kishonti Téka 18.) Rimaszombat, 2010

Az esemény Facebook-oldala

Mészáros Zsolt

Mészáros Zsolt PhD hallgató (ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola). Disszertációjának témája a Wohl-nővérek irodalmi munkássága. Zsadányi Edittel és Diera Bernadettel közösen állították össze a 20. század első felének magyar női szerzőinek bibliográfiáját (Új Magyar Irodalomtörténet, NKFP 5/0113). Kutatási területe: 19-20. századi nőirodalom és gender-tanulmányok.

Mészáros Zsolt előadása a Pesti Bölcsész Akadémián:

Mészáros Zsolt A bús kritikus, a prókátor és a tanárnő. A magyar nőirodalom 19. századi történetei

(2013. április 3., szerda 18.00)

Megfigyelhető hazánkban az a gyakorlat, amely a „nőirodalmat” a múlt századfordulótól keltezi vagy éppen kortárs jelenségként érzékeli. Felmerül a kérdés, a női szerzők történeti láncát jellemzik a kihagyások vagy a kulturális emlékezetünket? Előadásomban három, a nők irodalmi múltjához kapcsolódó kulcsszöveget vizsgálok meg, egy cikksorozatot (Gyulai Pál: Írónőink, 1858), egy versantológia előszavát (Zilahy Károly: Hölgyek Lantja, 1865), egy kismonográfiát (Faylné Hentaller Mariska: A magyar írónőkről, 1889). Ezen elméleti munkák, illetve a fontosabb életművek segítségével áttekintjük azokat az elbeszéléseket, amelyek a 19. században irodalomtörténeti szempontból értékelték és rendszerezték a magyar női szerzőket. Az előadás során megszólalnak maguk az érintettek is Horváth Krisztina (ÚjVizualitás) közreműködésével.

Ajánlott olvasmányok

• Csonki Árpád: Művészet, történelem és nőiség kapcsolata egy XIX. századi magyar irodalmi vita tükrében. Első Század, 2012/nyár
• Fábri Anna: „A szép tiltott táj felé”. A magyar írónők története két századforduló közt (1795-1905). Kortárs, Budapest, 1996.
• Fábri Anna: Író nők vagy írónők? A női dilettantizmus és professzionalizmus kérdése a 19. századi magyar irodalomban. Rubicon, 2001/6. sz.
• Gács Anna: Beteljesületlen várakozások. Nőírók egy kis irodalomban. Beszélő, 2000/4. sz., 108-114.
• Horváth Gyöngyi: Női irodalom a magyar századelőn. A női irodalom szerepe Kaffka Margit Színek és évek című regényének kritikai megítélésében. Sárkányfű, 1999/4. sz., 54-66.
• Kádár Judit: „Költőnők, ti csontos csúnyák”. Patriarchális előítéletek a huszadik századi magyar női költészet kritikai megítélésében. Alföld, 2002/10. sz., 41-55.
• Rákai Orsolya: A vastag margó és a kánon: modern és későmodern esztétikák és a kanonizált női szerzők a 20. századi magyar kritika történetében. Nemcsaknem, Elektronikus tudományos folyóirat, 2011/1. sz., 1-5.

(Brückner János / Híres Magyar Hipszterek - Szendrey Júlia / 2012)

Az esemény Facebook-oldala

Szolcsányi Ákos

Szolcsányi Ákos vagyok, a Salamancai Egyetemen doktorizom, verseket is írok, és egy vegyipari cégnél is hajkurászok elkallódott hordókat.

 Szolcsányi Ákos Előadása a Pesti Bölcsész Akadémián:

A modell és a próbababa - García Lorca utóélete

(2013. május 8., szerda 18:00)

García Lorca nevét mindenki ismeri. De legalábbis benne van a negyedikes irodalomkönyvben. A "bartóki modell" képviselője, noha erről ő maga aligha tudott, minthogy ezt a modellt jó húsz évvel a halála után találták ki. Már ha kitalálták egyáltalán. Hazai méltatói magyar költőnek nevezték; akik letartóztatták, vörös buzinak. Vagy liliomtiprónak, a költő szent, a fordító szabad. Még az örökkévalóságból is csinálhat töltelékszót, ha úgy adódik. Nehéz dolgok ezek. Ha háziasítani nem is lehet őket, beszélni róluk igen.

Az esemény Facebook-oldala

Bucsics Katalin

Az ELTE BTK doktori hallgatója Összehasonlító irodalomtudomány programon. Érdeklődési körébe tartoznak az irodalomtörténet-írás története, módszerei; helyi és egyetemes értékek találkozásának, határpontjainak kérdése(i) (különös tekintettel a Monarchia sajátos, távlatalakító szerepére) s maradiság és haladás fogalomkörének vizsgálata a modernséghez, posztmodernséghez kapcsolódóan.

Bucsics Katalin kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Nagyítások

A nagyítás egyszerre jelent közelhozást, és torzítást is, mellyel a tudományos igényű megközelítéseknek mindenkor számolniuk kell. A következő előadásokat a tudományos elaprózás, láthatatlanságig kinagyított részletektől való  tartózkodás jellemzi, ugyanakkor megkísérelnek olyan közkeletűbbnek mondható irodalmi „tényekre”, „jelenségekre” rákérdezni, melyeket az általánosan elfogadott megállapítások gyakorta eltávolítanak, elfödnek az olvasó elől.

A kurzus előadásai:

2013. március 25., hétfő 16:00

1. Mozgó távlatok Kosztolányi Dezsőhöz

Kosztolányi Dezső vidéki gyökerekkel rendelkezik, ám irodalmi kiteljesedése a fővároshoz köti, éppúgy, ahogy nem egy kortársát. Miként az is elmondható róla: olyan nemzedékhez tartozott, mely gyermekkorát, s ifjúságát még a soknyelvű és kiterjedt Osztrák-Magyar Monarchiában élte meg. Hírlapi cikkeiben, regényeiben időről-időre foglalkoztatja a vidék(iség) gondolata, ahogy nyugat és kelet, maradiság és haladás, hagyományőrzés és újítás kettőse is. A két életszakaszt is elválasztó térbeli és időbeli változás nagyban befolyásolta Kosztolányi világlátását s ez csaknem fönntarthatatlanná, de mindenképpen megfontolandóvá teszi az „urbánus”, „modern” alkotóról őrzött, meglehetősen egyoldalú képet . A távlatok módosulása mindenkor a fogalmak jelentéskörének megváltozását, összetettebbé – s nem egyszer ellentmondásossá – válását hozza magával.

Ajánlott olvasmányok:

Kosztolányi Dezső, A jó vidék = K. D., Álom és ólom, s. a. r. Réz Pál, Bp., Szépirodalmi, 1969, 308-310.
Kosztolányi Dezső, Vidék = K. D., Álom és ólom, 424-425.
Kosztolányi Dezső, Alföldi por = K. D., Álom és ólom, 465-467.
A kötet lérhető innen is: http://mek.oszk.hu/06300/06360/06360.htm
Kosztolányi Dezső, Lenni vagy nem lenni = Kosztolányi Dezső hátrahagyott művei II., Lenni vagy nem lenni, Bp., Nyugat, 9-27.
Elérhető innen is: http://epa.oszk.hu/00000/00022/00484/14956.htm
Kosztolányi Dezső: Pacsirta (bármelyik kiadás).

2013. április 5., péntek 16:00

2. Esterházy Péter és a hagyomány

Esterházy Péter neve immáron szétszálazhatatlanul összefonódott a posztmodernség fogalmával. Érdemes azonban végiggondolni az irányzatnak azokat a minduntalan emlegetett jellemzőit, melyek mentén Esterházyt, mint posztmodern szerzőt azonosítják. Az író alkotásmódja, a műveiben megidézett irodalmi hagyomány, s annak működtetése arra indít ugyanis, hogy kiemeljük az életmű azon vonásait, – a Bevezetés a szépirodalomba című alkotást kiemelten taglalva – melyek a közvélekedéssel ellentétben sokkal inkább hagyományőrzőnek, mint újítónak mutatják az írót. Hasonló – ám éppen ellenkező – túlzással élve: az előadás célja nem a posztmodernnel haladó, de ezúttal inkább egy „maradi” Esterházy Péter bemutatása.

Ajánlott olvasmány:

Esterházy Péter: Bevezetés a szépirodalomba (bármelyik kiadás)

2013. április 15., hétfő 18:00

3. A Monarchia emléke a fordítások tükrében

A harmadik előadás az előzőleg taglalt két alkotó (Kosztolányi és Esterházy) életművében megjelenő történelmi hagyomány szerepére összpontosít, főként idegen nyelvű átültetéseik tükrében. Mennyiben különböznek a Monarchia egykori területén élő befogadók és értelmezők olvasatai azokétól, kiknek (történelmi) múltja nem kötődött e birodalomhoz? Vajon hogyan értelmezhető a térbeli és időbeli távlat együttese? A német nyelvű fordítások esetében többletet vagy inkább zavart okoz az egykori, szoros nyelvi és kulturális kapcsolat ténye? Ezeket a kérdéseket és problémákat kísérli meg a két szerző bizonyos műveiből vett részletek s átültetéseik bemutatásával kiemelni az előadás.

2013. április 22., hétfő 18:00

4. Kép – keret nélkül (Kosztolányi Dezső: Pacsirta)

A Pacsirta címen ismert Kosztolányi-regény közelebbről olyan szövegegyüttes részeként illetőleg összességeként is fölfogható, mely az életművön belüli szövegelőzményeket éppúgy, ahogy a regény kéziratának töredékeit, a szövegközlések különböző szövegváltozatait, de a regényírás közben kiemelt s hírlapi tollrajzzá formált részletet is magába foglalja. Az előadás egy olyan szöveguniverzumot igyekszik bemutatni, melynek során voltaképpen a műalkotás egységének, zártságának hitét is kérdésessé, de legalábbis bizonytalanabbá teszi.

Ajánlott olvasmány:

Kosztolányi Dezső: Pacsirta (bármelyik kiadás)

Az esemény Facebook-oldala: https://www.facebook.com/events/571110696234267/

Tamás Péter

Az ELTE BTK Modern Angol és Amerikai Irodalom doktori programjának hallgatója.

Tamás Péter előadása a Pesti Bölcsész Akadémián:

"Soha senkinek ne mesélj el semmit" - J. D. Salinger: Zabhegyező

(2013. március 20., szerda 18.00) 

Az előadás J.D. Salinger Zabhegyező című regényének olvasásához igyekszik segítséget nyújtani.
Az értelmezés során bemutatom, hogyan járul hozzá a mű szlenggel átitatott (ún. alulstilizált) nyelve a struktúrájának kialakulásához, bizonyítva, hogy egy irodalmi alkotás formája (stílusa, nyelve) és tartalma (struktúrája) szétválaszthatatlan egymástól. Azt is megvizsgálom, miként befolyásolja az elbeszélő figurája az elbeszélt történetet („az énelbeszélés sajátosságai”), és kitérek a szövegköziség („intertextualitás”) kérdésére, azaz arra, hogyan olvasható az alkotás más szövegek fényében (legyenek azok a Zabhegyezőben megidézett szerzők vagy egy Zabhegyezőről írt paródia). Ismertetni fogom a mű első magyar kiadását követő, Gyepes Judit fordításával kapcsolatos vitát, és reményeim szerint azt is érzékeltetni fogom, hogy a regény a szerző halála után is eleven, fontos szöveg maradt.

Ajánlott olvasmányok:

J.D. SALINGER, Zabhegyező [bármelyik kiadás].

Fredrik COLTING (John David CALIFORNIA), Rozshegyező, avagy A zabhegyezés vége, Partvonal, Bp. 2010.
Studies in J. D. Salinger. Reviews, Essays, and Critiques of The Catcher in the Rye and Other Fiction, ed. Marvin LASER, Norman FRUMAN, New York, The Odyssey Press, 1963.

Warren FRENCH, J.D. Salinger, New York, Twayne Publishers, 1963.

Frank KERMODE, Salinger = UŐ., Mi a modern?. Tanulmányok, Bp., Európa Könyvkiadó, 1980, 234–252.

ZELKI János: „Nem akartam műfordító lenni”. Beszélgetés Gyepes Judit műfordítóval. 
http://www.litera.hu/hirek/nem-akartam-mufordito-lenni

Az esemény a Facebookon: https://www.facebook.com/events/150346018464540/

Vass Johanna

1994 és 2012 között az Országos Széchényi Könyvtár különböző sajtóbibliográfiai osztályain (kurrens, retrospektív) dolgozott, valamint az OSZK Magyar Nemzeti Bibliográfia-honlapjának főszerkesztője volt. Jelenleg a Postamúzeum Könyvtárának munkatársa;

2012-től az Irodalomtudományi Doktori Iskola Könyvtártudomány Doktori Programjának első éves PhD hallgatója.

Érdeklődési területei: időszaki kiadványok feldolgozásának módszertana; (könyvtári) szabványosítás, szabványalkalmazás.

PhD-téma: Resource Description and Access

Vass Johanna előadása a Pesti Bölcsész Akadémián:

Könyvtár(os)i este. Kérdezze meg kezelőorvosát, könyvtárosát...

(2013. március 20., szerda 16.00)

Nemrég több olyan álláshirdetés is megjelent Magyarországon, ahol együtt hirdették a takarítói és a könyvtárosi munkakört – nemegyszer ráadásul részmunkaidős állásként… A jelenséget a könyvtáros szakma újabb jelzésként élte meg a könyvtárak jelentőségét illetően. És miközben a könyvtárak (is) jelentős alulfinanszírozottsággal küzdenek, másfelől olyan „riválisokkal” szemben kell helytállniuk, mint az – előbb-utóbb tömegessé váló – digitalizáció, vagy az Interneten elérhető információtömeg, és az ezt számunkra „tálaló” Google hovatovább egyeduralommá váló jelenléte. Nem csak a könyvtárosok rémálmaiban fogalmazódik meg a kérdés: minek ide könyvtár, minek ide könyvtáros…?

A könyvtáros szakma, az őt ért kihívásoknak köszönhetően, folyamatosan próbálja meghatározni szerepét a változó világban, a változó körülmények között.

Hogy nem csupán hazai viszonylatban felmerülő problémáról van szó, jól mutatják a nemzetközi médiumokban is folyamatosan megjelenő, a könyvtárak jövőjét illető, újabb és újabb diskurzusok. (Legutóbb talán a The New York Times-ban: Do We Still Need Libraries? címmel.)

Szükségünk van – még, vagy a jövőben – könyvtárakra? Melyek azok az új szerepek és funkciók, amelyeket a könyvtáraknak fel kell vállalniuk annak érdekében, hogy folyamatosan megtartsák felhasználóikat, sőt lépést tartsanak azok igényeivel?

És egyáltalán, lehet-e mellőzni a könyvtárakat? Elképzelhető-e felelősség és közreműködés nélkül a kulturális örökség őrzése, gondozása, feltárása? El tudunk-e képzelni könyvtárak nélküli társadalmat?

Hiszen tudják: „…a kockázatokról és mellékhatásokról kérdezze meg kezelőorvosát, könyvtárosát…”

Ajánlott olvasmányok

Portál program – a könyvtárügy stratégiája 2008-2013 / Oktatási és Kulturális Minisztérium

http://ki.oszk.hu/content/portal-program

OCLC országjelentések

http://ki.oszk.hu/konyvtar/2013/01/oclc-orszagjelentesek/?utm_source=rss&utm_medium=rss&utm_campaign=oclc-orszagjelentesek

Az Országos Könyvtárügyi Konferencia (2012. november 22-23) anyagai

http://mke.info.hu/tevekenysege/rendezvenyek/kozponti-rendezvenyek/orszagos-konyvtarugyi-konferencia/

A könyvtárak Európa szemszögéből : Az EBLIDA szerepe és tevékenysége / Teresa Hackett

In: Könyvtári Figyelő, 47. (2001) 4.

http://ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/2001/4/hackett.html

A könyvtáros szakma szerepváltása a digitális korban - Trendek a hazai és nemzetközi könyvtárügyben / Tóth Máté

In: Tudományos és műszaki tájékoztatás, 51. (2004) 1.

http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3486&issue_id=447

Könyvtár 2.0

http://konyvtar.hu/wiki/K%C3%B6nyvt%C3%A1r_2.0

Do We Still Need Libraries?

In: The New York Times The Opinion Pages

http://www.nytimes.com/roomfordebate/2012/12/27/do-we-still-need-libraries

The Future of Publishing - created by DK (UK)

http://youtu.be/Weq_sHxghcg

(Nem a könyvtárakról szól ugyan, hanem a kiadókról, de a probléma rokon – és gondolatébresztőnek érdemes megnézni!)

Az esemény a Facebookon: https://www.facebook.com/events/158534310972060/

Smid Róbert

Az Általános irodalom- és kultúratudomány program másodéves hallgatója, kutatási/érdeklődési területei a pszichoanalízis (kiemelten Jacques Lacan életműve), a poszthumanizmus, a médiumarcheológia és a kultúrtechnikák. Egy Heidi (Heidegger) nevű nyúl boldog tulajdonosa, célkitűzése az életben: úgy tudja artikulálni gondolatmeneteit, hogy az emberek megértsék, mit is akar azokkal.

Smid Róbert kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Elhozza-e a médiumarcheológia az élőholtak hajnalát?

Donna Haraway paradigmanyitó szövege, a Kiborg kiáltvány mintegy húsz évig meghatározta a technológiáról való gondolkodást a posztmodernből a poszthumanizmusba torkolló humán tudományi diskurzusban. E sajátos lételmélet lényegében újraalapozza – nem kevés iróniával persze – az ember fogalmát a maga mesterséges és ideológiai berendezéseivel, egyben arra is szorítva a gondolkodást, hogy fúziók sorozataként, biomechanikus horizontban vagy legalábbis az ember és technológia közötti szimbiózis szemszögéből kíséreljen meg mindenfajta vizsgálatot, mely a technikai médiumokat érinti. A Robotzsaru című film tekercse azonban az utóbbi években egyre inkább kopik, míg A holtak hajnala újabb s újabb remake-eket kap: a humanizmus heideggeri fordulat előtti elgondolására építkező, az ember lényegét alapként megtartó és kiegészítő módon a legkülönfélébb horizontokkal bővítő elméleti vagy – egészen konkrétan tulajdonságait tökéletesítő – gyakorlati irányzatok uralma felfüggesztődik, helyére az inhumán technológiai médium maga helyeződik. A zombiparadigma már úgy képes felmutatni a médiumok feldolgozó, rögzítő és továbbító folyamatai révén azok létmódját, hogy az időbeliség elgondolása elszakad az emberi kultúra bevett történelemfogalmaitól, s az algoritmusok és átvitelek belügyévé válik: nem befogadó és médium egymásra hatása szempontjából veti fel kérdéseit. A zombiknak már semmi közük az emberhez, ha tőle származnak is, fonák módon, irányíthatatlanok és karbantartásra – ahogy azt többek között még Kapp, Léroi-Gourhan vagy épp Lacan felvetette a gépek kapcsán – sem szorulnak; már a zombik kényszerítik az embereket egy bizonyos (menekülési) pályára, amely ellen még a robotzsaru sem tudja megvédeni őket, mert páncélja alatt valójában soha nem egy mesterséges lény, a kiborg vagy az android rejtőzött, hanem olyan entitás, mely saját tulajdonságai és állapota alapján képes örökösen visszatérni, mivel a halálnak nincs kitéve – lévén független az embertől –, s fertőzése, folyamatos bomlása és újra összeállása nem megragadható az emberi tapasztalatok alapján; sose halunk halnak meg igazán.

Freud talán maga is zombi lett volna, hogy összekapcsolom az élőholtakkal? Ha végignézünk a könyvesbolthálózatok polcain tornyosuló újabb és újabb kiadásokon, akkor nyilván nem tarthatjuk egészen halottnak, hiszen a pszichoanalízis része mindennapjainknak, márpedig, és ezzel Derrida értő olvasatai nyomán különösen tisztába kerültünk, nincs még egy olyan bölcseleti irányzat, melynek intézményesülése állandó vonzások és taszítások sorozata lenne annak letéteményesével; ha ugyanis az Álomfejtés értelmezői eljárásaira pillanatunk, láthatjuk, hogy korpuszként Freud saját álmai szolgáltak, a pszichoanalízis értelmezési hangsúlyai tehát magában Freudban keresendők. De mi van, ha félretesszük az autoritást, ha Freud mint Ősapa nem egészen azt hozta erre a világra, amiről Lévi-Strauss ír: „A sámántechnika e modern formájának, a pszichoanalízisnek sajátos jellemzői tehát abból a tényből fakadnak, hogy a gépesített civilizációban már nincs máshol helye a mitikus időnek, mint magában az emberben.” Mi van, ha Kronosz vesztét most nem Zeusz, hanem a mechanikus Kairosz okozza, ha az az irányzat, melyet az emberi lélek legbensőbb rezdüléseinek receptoraként értelmeztünk, valójában nem is lehetne közönyösebb az ember iránt? Ha azt mondanám, hogy legkevésbé sem álomjóslás, mint inkább a technikai médiumok saját idejére való ráeszmélés, mellyel természetesen anakronisztikus módon, de Freud a túlélőhorror videójátékok hibrid közvetítettségétől kezdve az érintőképernyőn visszatükröződő szembogáron keresztül az összeomlott iTunes által ismételt mp3-ból származó egy másodperces részig minden hasonló folyamatot megsejtetett, feltételeit pedig felvázolta; ahol a hallucináció maga az észlelés, a sík maga a 3d-s tér és az ismétlés válik az eredetivé, ott már a médiumok nem megtévesztik a pszichoanalízist, hanem ez utóbbi maga válik sajátos apparátussá. Hagyjuk magunkat megfertőzni e gondolatok által… és le a kiborgokkal!

A kurzus előadásai:

2013. április 8., hétfő 16.00

I. Tévutak mint csomópontok: egy önmagára ismerő tudományág történetei és perspektívái

(bevezető előadás magához a diszciplínához, tájékozódásképp l. az ajánlott olvasmányokat)

2013. április 15., hétfő 16.00

II. Pszichoanalízis à és avant le lettre

Tárgyalandó dokumentumok:

Sigmund Freud, Álomfejtés (bármelyik kiadás)
(Richard Wagner, A nürnbergi mesterdalnokok 3. felvonásának első és utolsó jelenetének megtekintése)

2013. április 22., hétfő 16.00

III. Síkképernyős modernség

Tárgyalandó dokumentumok:

Sigmund Freud, Rossz közérzet a kultúrában (bármelyik kiadás)
Sigmund Freud, Feljegyzés a „varázsnoteszről” = Pszichoanalízis és irodalomtudomány, szerk. Bókay Antal – Erős Ferenc, Filum, Budapest, 1998.
Sigmund Freud, Az ősvalami és az én (bármelyik kiadás)
Sigmund Freud, A farkasember = Uő., A farkasember: klinikai esettanulmányok II, Filum, Bp., 1998.
Franz Kafka, A fegyencgyarmaton = Uő., Elbeszélések (bármelyik kiadás)

2013. április 29., hétfő 16.00

IV. Hang és téboly rögzíthetőségéről

Tárgyalandó dokumentumok:

Daniel Paul Schreber, Denkwürdigkeiten eines Nervenkranken (vagy angolul: Memoirs of My Nervous Illness) (bármelyik kiadás)
H. P. Lovecraft, The Dunwich Horror (magyarul: A dunwichi rémület vagy Rémület Dunwichben)
H. P. Lovecraft, The Whisperer in Darkness (magyarul: Suttogás a sötétben)
Kosztolányi Dezső, A süketnéma város
Kosztolányi Dezső, A másodperc művészete

Ajánlott szövegek:

Bevezetés a médiumtudományba:

Kursbuch Medienkultur, szerk. Claus Pias et al., DVA, Stuttgart, 1999.
Was mit Medien?, szerk. Nele Heinevetter – Nadine Sanchez, Fink, München, 2008.
New Media, Old Media, szerk. Wendy H. K. Chung – Thomas Keenan, Routledge, London – New York, 2006.

Bevezetés a médiumarcheológiába:

Media Archeology, szerk. Erkki Huhtamo – Jussi Parikka, University of California Press, Berkeley (CA), 2011.
Jussi Parikka, What is Media Archeology?, Polity Press, London, 2012.


A pszichoanalízis újabb megközelítéseihez:

Samuel Weber, The Legend of Freud, Stanford UP, Stanford (CA), 2000.
Nicholas Ábrahám – Maria Török, The Wolf Man’s Magic Word, The University of Minnesota Press, Minneapolis (MN), 1986.
Mai Wegener, Neuronen und Neurosen, Fink, München, 2004.
Annette Bitsch, Diskrete Gespenster, Transcript, Bielefeld, 2008.
Lydia H. Liu, The Freudian Robot, The University of Chicago Press, Chicago (IL), 2011.

Az esemény a Facebookon: https://www.facebook.com/events/492463037482065/