Bán Kornélia

Bán Kornélia az ELTE BTK Mongolisztika Doktori Programjának hallgatója, az Eötvös József Collegium tagja, kutatási területei a mongol kultúra, filológia és néprajz, a mongol lovasműveltség. Négy alkalommal, összesen 11 hónapon keresztül tanult és végzett terepkutatást Mongóliában. A jövőben kutatóként szeretne elhelyezkedni.

Bán Kornélia kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

„Akik lósörényen növekedtek” – Négy előadás a mongol lovaskultúráról

Nyolcszáz évvel ezelőtt megremegett a föld a mongol lovak patái alatt, a lovas harcosok pedig szempillantás alatt eljutottak a világ egyik végétől a másikig. Napjainkban Mongólia területén városok állnak, a lakosság letelepült életmódot folytat, noha vidéken, a sztyeppén még mindig úgy legeltetik méneseiket a pásztorok, mintha a pusztaságon nem fogna az idő vasfoga. Mongóliában a ló egyszerre presztízsállat, az országimázs része és vallási alteregó. Jelen előadás-sorozat egy nomád nép huszonegyedik századi lovaskultúráját mutatja be a tevékeny mindennapoktól kezdve a sportokon keresztül az állatot övező rituális tiszteletig.

I. 2019. május 8., szerda 18:00 ÚJ HELYSZÍNEN! ELTE BTK 'A' Épület fszt. 047!

A mongol lovaskultúra gyökerei – Belső-ázsiai lótartó népek története és emlékei

Az első előadásban ismertetjük a mongol ember és lova viszonyát, majd bemutatjuk, hogyan képezi a jószág az országimázs részét. Ezután a XIII. század előtti belső-ázsiai népek síremlékeiből és más lelőhelyeiről előkerült leletek alapján nyújtunk átfogó képet a mai Mongólia területén élt nomádok életéről, és határozzuk meg, mi maradt meg a mongol hagyományban.

II. 2019. május 15., szerda 18:00 ÚJ HELYSZÍNEN! ELTE BTK 'A' Épület fszt. 047!

Nomád nép, lovas nép – Lótartás a mongol mindennapokban

A második előadásban bemutatjuk a mongol pásztorműveltség hagyományos jószágait, a sztyeppei lótartás sajátosságait és a lovakhoz köthető időszakos és állandó munkákat, például a legeltetést, a bélyegzést, a kancafejést és a lóterelést.

III. 2019. május 21., kedd 18:00 ÚJ HELYSZÍNEN! ELTE BTK 'A' Épület fszt. 047!

„Szerencsehozó szélparipa” – a mongol lótisztelet alapja és formái

Amellett, hogy a ló haszonállat, igen erős rituális tisztelet övezi Mongóliában, melyet többfajta hiedelem és elképzelés táplál. A sorozat harmadik előadása bemutatja, miért tisztelik a lovat a mongolok, és hogyan jelenik meg a sámánista és a buddhista szertartásokban.

IV. 2019. május 28., kedd 18:00 ÚJ HELYSZÍNEN! ELTE BTK 'A' Épület fszt. 047!

A kitartó versenyló – lovas versenyek és játékok Mongóliában

A mongol ló legnagyobb erénye a szívóssága. A negyedik előadás betekintést nyújt a jó ló küllemét leíró szöveghagyományba, a hagyományos mongol lóverseny jellemzőibe, a felkészítés folyamatába, a versenybe és egyéb lovas játékokba.

Ajánlott olvasmányok:

Birtalan Ágnes (szerk.): Material Culture (Traditional Mongolian Culture I.). Materielle Kultur. (Traditionelle mongolische Kultur I.). A mongol nomádok anyagi műveltsége. (Hagyományos mongol műveltség I.). Ulamǰlalt mongol soyol. IVA-ICRA Verlag – ELTE, Belső-ázsiai Tanszék, Wien – Budapest 2008. (DVD-formátum).
Birtalan Ágnes (szerk.): Miért jön nyárra tél? Mongol eredetmondák és mítoszok. Terebess Kiadó, Budapest 1998.
Kara György (szerk.): A mongol irodalom kistükre. Antológia a klasszikus és a mai mongol irodalom műveiből. Európa Könyvkiadó, Budapest 1965.
Kun Péter: Szelek szárnyán. A sztyeppei nomádok lovaskultúrája. Arkadas, Debrecen 2003.
Róna-Tas András: Nomádok nyomában. Etnográfus szemmel Mongóliában. Gondolat Könyvkiadó, Budapest 1961.

Facebook-esemény