Az identitás felépítésének lehetőségei a Holokauszt irodalmában - Izsák-Somogyi Katalin
2013.11.01. 11:58
Izsák-Somogyi Katalin
Az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájában a Legújabb kori magyar irodalom program III. éves hallgatója vagyok. Jogászként dolgozom egy könyvkiadónál, szabadidőmben tanítok, egy ifjúságvédelemmel összefüggő egyesület tagjaként tevékenykedek, illetve egy kétéves kisfiú anyukájaként az egyik legnagyobb kalandomban vagyok szereplő.
Izsák-Somogyi Katalin kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:
Az identitás felépítésének lehetőségei a Holokauszt irodalmában
Apa-fiú problémák a magyar Holokauszt irodalmában
Az előadássorozat nyitányaként az apa-fiú viszony problémái, kérdései kerülnek középpontba. A Holokauszt tapasztalatának szocializációs nehézségeivel próbálunk megismerkedni. E nyitó alkalom azonban egyben bevezető is a további három találkozóhoz: olyan kérdéseket próbálunk majd körüljárni, hogy mi a H/holokauszt, mit jelent túlélőnek lenni, melyek az emlékezés legfőbb nehézségei, miként illeszthető bele a holokausztirodalom a traumairodalomba.
Nádas Péter: Egy családregény vége
Elie Wiesel: Az éjszaka
Schein Gábor: Lázár!
II. 2013. november 12. (kedd) 18:00
Virág Teréz munkássága
Kertész Imre: Felszámolás
Nádas Péter: Egy családregény vége
III. 2013. november 19. (kedd) 18:00
Képregényben is elmondható-e a trauma? Lehet-e színdarabot írni vallomásokból? Hitelesebb-e egy tanúvallomásokból felépített dráma, mint egy elsőgenerációs túlélő irodalmi alkotása? Lehet-e a holokausztfilmeken nevetni?
Az irodalom marginális területeiről, illetve más a zene, film világába kirándulást téve vizsgáljuk meg, hogy a trauma feldolgozásának milyen lehetséges útjai vannak. Külön figyelmet szentelve a befogadástörténetre.
A Dohány utcai seriff
Maus
Brundibár
Peter Weiss: A vizsgálat
Az életvonat
IV. 2013. november 28. (csütörtök) 19:00
A magyar Holokauszt női lírikusai művészetükben egyszerre ötvözik a trauma és a nőiség kérdéseit. E problémák bemutatását kísérli meg az előadás.
Székely Magda versei, Éden
Gergely Ágnes versei
Tóth Judit: Füstáldozat
Balla Zsófia versei
Az esemény a Facebookon.
A Rémbohóc: egy figura jelentéstörténete - Bársony Márton kurzusa
Címkék: bohóc esztétika kurzus nyitott egyetem Stephen King Holbein ELTE BTK Dosztojevszkij
2013.10.31. 12:14
Bársony Márton
Történelem és esztétika szakon végeztem az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Doktoranduszként a Filozófiatudományi és az Irodalomtudományi Doktori Iskolák hallgatója vagyok, Összehasonlító irodalomtudomány és Esztétika programokon. Kutatási és érdeklődési területem ehhez méltóan igen széles skálán mozog, többek között nevetésfilozófiával, Bahtyin karneváli kultúrájával, Shakespeare-rel és drámairodalommal általában, burleszk filmművészettel, az „unheimlich” fogalmával, őrület teóriákkal, a bohóc jelenséggel és a bolondsággal, mint transzgresszióval, Foucault-val és Deleuze-zel foglalkozom. Rendkívül büszke vagyok rá, hogy a Pesti Bölcsész Akadémia alapítójának nevezhetem magam.
Bársony Márton kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:
A Rémbohóc – Egy figura jelentéstörténete
Egy coulrofóbiás férfi vallomása a világhálón:
„A bohócok iránti gyűlöletem öt éves koromban kezdődött. A cirkuszban voltam, amikor egy bohóc odajött hozzám és azt kérdezte: »Szeretnéd látni a majmot a dobozban?« Természetesen szerettem volna, így igennel válaszoltam. Amikor belenéztem a dobozba, nem láttam majmot... csak egy tükröt.”
Manapság egyre gyakrabban találkozunk olyanokkal, akik félnek a bohócoktól, és ezt alaposan kihasználja az úgynevezett popkultúra is: képregényekben, horrorfilmekben, de még a „magaskultúra” egyes alkotásaiban is elszaporodtak az élénken kifestett, hegyes fogú, ijesztő bohócarcok. A helyzet még ennél is rosszabb, amikor a hírekben bohócmaszkot viselő gyilkosokról olvasunk, rablókról és terroristákról. Nehéz megállapítani, melyik jelenség érkezett hamarabb.
A figura egyidős az emberi öntudattal: a gyógyítás, a vallás, a művészet és annak perifériaterületei, az egész világ szinte minden kultúrája, egy emberekből összeálló, gyakorlatilag tetszőleges nagyságú csoport azonnal megteremti és porondot tesz alá. Mi rejlik a furcsa álarc mögött? Honnan indult és hova fejlődött ez, az emberiség történelmét végigkísérő, mindig idegennek ható alak? Nevettetett az archaikus rituálékon, az ókor temetésein, a középkor karneváljain, Shakespeare színházában és a cirkusz porondján. Ma mégis halálra ijeszt bennünket. Az előadások alkalmával megpróbáljuk leleplezni az örökkön-örökké vigyorgó szörnyeteget.
I. 2013. november 6. (szerda) 18.00
Mi az a bohóc?
A toprongyos figura rendelkezik valamiféle előtörténettel: vannak állandó tulajdonságai, legfőképpen a fura játékoknak, amelyeket évezredek óta űz. Ugyan a porond sokszor megváltozott alatta, a bohócmozgás keveset változott a feltételezett első megjelenése óta. Vajon tudunk-e valamiféle családfát rajzolni neki? Világos-e, milyen rokonság fűzi mondjuk a mindentudó udvari bolondhoz, az ortodox hagyomány szent bolondjához, vagy az őrülethez eleve? Mi köze a bolondkirályságokhoz, a nagyvárosi karneválokhoz (akár olyanokhoz, mint Velence mai karneváljának ősei), amikor az egész világ a feje tetejére állt?
Ajánlott „irodalom”:
A vesszőből font ember (The Wicker Man) c. színes angol horror (1973)
Rendezte: Robin Hardy; Szereplők: Edward Woodward, Christopher Lee, Diane Cilento
Samuel Beckett: Godot-ra várva. In: Uő. Godot-ra várva – A játszma vége. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2010.
II. 2013. november 13. (szerda) 18.00
Az első bohócüldözések
Mik az első lépések a bohóc számára a megromlása felé? Az emberi gondolkodás legnagyobb változásai olykor igencsak mostohán bántak a figurával, és korábbi kitaszítottsága egyre hangsúlyosabbá válik. A felvilágosodás után születő új, elutasító ízlésideál, a német színház bohócvitája, a francia udvari bolondok szerepének megváltozása, a pantomim bohócok megszületése mind ennek a történetnek egy-egy jelenete. A cirkusz már a finom ízlés birodalmában születik, miközben a bohóc a költészet egyik legmagányosabb alakjává válik.
Ajánlott „irodalom”:
Szabolcsi Miklós: A clown, mint a művész önarcképe. Argumentum, Budapest, 2011.
Charles Baudelaire: Egy hősi halál. (fordította Szabó Lőrinc)
III. 2013. november 20., (szerda) 18.00
A bohócjáték értelemvesztése
Egy elméleti óra következik a halállal kapcsolatos képzeteink megváltozásáról. Egy olyan kor beköszöntéről, amelyben „Isten halott”, a „világ pedig elvarázstalanodott”. Ezt a kort egy halott bohóc, Yorick készítette elő. Hasonlóképpen ahhoz, ahogy az időről való gondolkodás előző nagy fordulópontját Krisztus, „Isten bohócának” halála és feltámadása jelentette. Az idő linearitása és folyamatosságának szerkezete sokat változott, és szükségszerűen vezetett a „halott bohóc” képzetéig, amit viszont nem könnyű elfogadnunk.
Ajánlott „irodalom”:
ifj. Hans Holbein: A halott Krisztus c. festménye (1521-1522)
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A félkegyelmű
Lábass Endre: Bohócemlékiratok. Joseph Grimaldi és Dickens. In: Jelenkor, 52. évf., 12. sz., 2009. 1269. o. http://www.jelenkor.net/archivum/cikk/1845/bohocemlekiratok
IV. 2013. november 27. (szerda) 18.00
Horror
A huszadik században bekövetkezik a borzalom. Pszichiátriai esettanulmányokról lesz szó, a pszichológiában vitatott coulrophobiáról és a popkultúra rémbohócának megszületéséről. A kínálkozó példákon keresztül megpróbáljuk mindannak figyelembevételével, amit korábban tanultunk, valamiféleképpen megmagyarázni a bohóc figura elfajzását. Gyilkos bohócok életrajzait nézzük át, filmek és képregények rémbohócait tanulmányozzuk és a mém beágyazódását kutatjuk a kultúrában: „Can’t sleep, clowns will eat me…”
Ajánlott „irodalom”:
Stephen King: Az 1-2. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2008.
és/vagy
Stephen King: Az (It) c. amerikai-kanadai thriller (1990)
Rendezte: Tommy Lee Wallace; Szereplők: Harry Anderson, Dennis Christopher, Annette O'Toole, Tim Curry
Egy őrült szerelem balladája (Balada triste de trompeta) c. spanyol-francia horror (2010)
Rendezte: Álex de la Iglesia; Szereplők: Carlos Areces, Carolina Bang, Antonio de la Torre
Batman: Arkham Elmegyógyintézet c. képregény
Grant Morrison (szöveg), Dave McKean (rajz), Képes kiadó, 2008.
A kétnyelvűségtől a többnyelvűségig - Linda Labancz és Perge Gabriella kurzusa
Címkék: nyelvészet kurzus kétnyelvűség nyitott egyetem ELTE BTK
2013.10.31. 12:03
Linda Labancz
A Nyelvtudományi Doktori Program II. éves hallgatója, az MTA Nyelvtudományi Intézetének fiatal kutatója. Fő kutatási területe a kínai migráns közösségek nyelvhasználata, kétnyelvűsége, nyelvi attitűdje, de foglalkozik a demenciák (elsősorban Alzheimer-kór, MCI, AAMI) és a kétnyelvűség kapcsolatának szocio-és neurolingvisztikai vonatkozásaival is. Szabadidejében nyelveket tanul és tanít, szeret alkotni, főzni, kirándulni és fényképezni.
Perge Gabriella
Az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolájának másodéves hallgatója vagyok. Az Alkalmazott Nyelvészeti Doktori Programban tanulok, és a német mint idegen nyelv tanítása és tanulása terén végzek kutatásokat. Ezen kívül németet tanítok középiskolásoknak és magyar mint idegen nyelvet külföldi hallgatóknak. Kutatásomban a többnyelvűséggel, és annak fejlesztésével foglalkozom. Nagyon szeretem az idegen nyelveket tanulni, és tanítani, én magam németül, angolul, és hollandul beszélek. Szabadidőmben legszívesebben utazom, és olvasok.
Linda Labancz és Perge Gabriella kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:
A kétnyelvűségtől a többnyelvűségig
A párom angol, én magyar vagyok. Hogyan neveljük majd a gyermekünket? Vajon tényleg dadogni fog, ha kétnyelvűnek szocializáljuk? Vagy mégis előny lesz később? Mi is valójában a kétnyelvűség, milyen tudományos ismereteink vannak természetéről és kognitív hatásairól? Ha érint téged és foglalkoztat a kérdés, gyere el, mert ebben az előadássorozatban a kétnyelvűség kutatás interdiszciplináris megközelítését alkalmazva mutatjuk be a bilingvizmusról szerzett tudományos ismereteinket, fogalmát, típusait, a kétnyelvű oktatási programok jellemzőit, hatásait a kognitív funkciókra fiatal és idős korban egyaránt. Az előadássorozat célja az általános ismeretterjesztésen túl, hogy a téma körüljárása után mindenki számára kialakuljon egy válasz a címben is feltett kérdésre: előny vagy hátrány-e a kétnyelvűség?
I. 2013. november 4. (hétfő) 18.00 - Linda Labancz
A kétnyelvűség alapkérdései: tények és tévhitek
A kétnyelvűséggel kapcsolatos elképzelések, fogalmi nehézségek megvitatása (anyanyelv, nyelv vs. nyelvváltozat kérdése, kétnyelvűség-egynyelvűség, elméleti megközelítések). A kétnyelvű nyelvhasználat az egynyelvűtől eltérő sajátosságai. A kompetencia, a verbális repertoár, a nyelvválasztás, a kódváltás és bázisváltogatás fogalmainak körüljárása és szemléltetése.
II. 2013. november 11. (hétfő) 18.00 - Linda Labancz
A kétnyelvűség neurolingvisztikai megközelítése
A kétnyelvű mentális lexikon, a kognitív funkciók és a kétnyelvűség kapcsolata. Az egyes demenciák és a kétnyelvűség neuro-és szociolingvisztikai szempontú bemutatása, a demencia típusai és jellemzői, az Alzheimer-kór és az életkorral társuló kognitív hanyatlás elkülönítése és nyelvi következményeik, diagnosztikai, módszertani kérdések, valamint vizsgálati-és terápiás lehetőségek.
Ajánlott irodalom:
Bartha, Cs. 1998. A szociolingvisztika alapjai. ELTE-BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék. Magyar Nyelvészeti Továbbképzési Füzetek 2. Budapest.
Bartha, Cs. 1999. A kétnyelvűség alapkérdései – Beszélők és közösségek. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.
Hoffmann, I. 2007. Nyelv, beszéd és demencia. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1–153.
Wardhaugh, R. 1995. Szociolingisztika. Osiris–Századvég. Budapest.
III. 2013. november 18. (hétfő) 18.00 - Perge Gabriella
A többnyelvűség nyelvpolitikai háttere
Az Európai Unió, a globalizáció, az egyre növekvő szakmai, és gazdasági mobilitás, és az intenzív nemzetközi kapcsolatok által újra a középpontba került a többnyelvűség fogalma, és annak igénye. A világban való boldoguláshoz szükségessé vált több nyelv ismerete, ill. felértékelődött a nyelvtudás fontossága. A többnyelvűség kérdésével elsősorban nyelvpolitikai szinten foglalkoztak, amelyhez több tényező is hozzájárult. Politikai, nyelvpolitikai, társadalmi, és kultúrtörténeti szempontból egyaránt fontos, és aktuális volt a nyelvek, a nyelvi sokszínűség, és a többnyelvűség kérdésének tematizálása. Ennek következményeként 2001-ben került sor az Európai Unió és az Európa Tanács által közösen a Nyelvek Európai Évének megrendezésére, amely lehetővé tette, hogy a többnyelvűségről különböző színtereken beszéljenek, és elősegítsék annak fejlesztését. A Nyelvek Európai Éve, és az azt követő egyéb rendezvények, és projektek döntő jelentőségűek a többnyelvűség fejlesztésében.
Ajánlott olvasmányok:
AMMON, Ulrich (2006): Schwerpunkte und Probleme der Sprachenpolitik Deutschlands. In: Ilona FELD-KNAPP (Hg.) (2006): Lernen lehren – Lehren lernen. Budapester Beiträge zu Deutsch als Fremdsprache. Schriftenreihe des Germanistischen Instituts der Lorand-Eötvös Universität in Zusammenarbeit mit UDV Band1 Budapest, S. 22-36.
KRUMM, Hans-Jürgen (2003): Sprachenpolitik und Mehrsprachigkeit. In: Hufeisen, B., Neuner, G. (2005): Mehrsprachigkeitskonzept-Tertiärsprachenlernen-Deutsch nach Englisch. Strassburg: Europarat. S. 35-49.
http://ec.europa.eu/languages/orphans/european-year-of-languages_hu.htm
http://europa.eu/legislation_summaries/education_training_youth/lifelong_learning/c11044_de.htm
IV. 2013. november 26. (kedd) 18.00 - Perge Gabriella
A többnyelvűség fejlesztési lehetőségei
A többnyelvűség igényének felmerülésével egyaránt fókuszba került annak fejlesztése, és a fejlesztési lehetőségek. A többnyelvűség fejlesztése mind európai, mind hazai szinteken egy fontos célkitűzés lett, egyike a legfontosabb oktatáspolitikai céloknak. Cél ugyanis, hogy a diákok európai polgárként több idegen nyelv birtokába kerüljenek, és megállják helyüket a világban. A nyelvek megtanulásának egyik fontos színtere az iskola. Az iskolai fejlesztéshez azonban irányvonalakra, útmutatásra, javaslatokra (például Közös Európai Referenciakeret) és projektekre van szükség. Ezen túl különösen fontos a többnyelvűség fejlesztésében a tanár szerepe, illetve a tudása, és gondolkodásmódja.
Ajánlott olvasmányok:
FELD-KNAPP, Ilona (2011): Cathedra Magistrorum. Lehrerforschung. Lehrer-Denken und Lehrer-Wissen. In: KRUMM, Hans-Jürgen/PORTMANN-TSELIKAS, Paul R. (Hrsg.) (2010): Theorie und Praxis. Österreichische Beiträge zu Deutsch als Fremdsprache. Schwerpunkt: Mehrsprachigkeit und Sprachförderung Deutsch. Innsbruck: Studien Verlag, S. 143-154.
KRUMM, Hans-Jürgen (2003): Der Gemeinsame europäische Referenzrahmen – ein Kuckucksei für den Fremdsprachenunterricht? In: BAUSCH, Karl-Richard/CHRIST, Herbert/KÖNIGS, Frank G./KRUMM, Hans-Jürgen (2003): Der Gemeinsame europäische Referenzrahmen für Sprachen in der Diskussion. Arbeitspapiere der 22. Frühjahrskonferenz zur Erforschung des Fremdsprachenunterrichts. Tübingen: Gunter Narr Verlag. S. 120-127.
Nemzeti Alaptanterv - Magyar Közlöny: www.magyarkozlony.hu/pdf/13006
http://www.nyak.hu/nyat/doc/ker_2002.asp
Az esemény a Facebookon.
Főszervezők
Bársony Márton
(2012-2017)
Történelem és esztétika szakon végeztem az ELTE Bölcsészettudományi Karán. A Filozófiatudományi Doktori Iskola hallgatója vagyok Esztétika programon, és az Összehasonlító irodalomtudomány program doktorjelöltje az Irodalomtudományi Doktori Iskolában. Kutatási és érdeklődési területem ehhez méltóan igen széles skálán mozog, többek között nevetésfilozófiával, Bahtyin karneváli kultúrájával, Shakespeare-rel és drámairodalommal általában (disszertációs kutatómunkám nagy részét ehhez az amerikai Yale-en végeztem), burleszk filmművészettel, az „unheimlich” fogalmával, őrület teóriákkal, a bohóc jelenséggel és a bolondsággal, mint transzgresszióval, Foucault-val, Deleuze-zel foglalkozom. Rendkívül büszke vagyok rá, hogy a Pesti Bölcsész Akadémia alapítójának nevezhetem magam.
Vásári Melinda
(2012-2017)
Jelenleg az Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport munkatársa vagyok. Magyar nyelv és irodalom, történelem és összehasonlító irodalomtudomány szakon végeztem az ELTE BTK-n. Témám a hangulat: a szövegek érzékekre ható, jelenlétélményt kiváltó és az értelmezést befolyásáló hatásait vizsgálom a XX. századi és a kortárs magyar prózában. Eddig kiemelten Ottlik Géza, Mészöly Miklós és Nádas Péter műveivel foglalkoztam. Emellett tanítok, fordítok, szerkesztek, kritikákat írok és a Pesti Bölcsész Akadémia alapító-szervezője vagyok.
Pataky Adrienn
(2013-2018)
Magyar nyelv és irodalom, összehasonlító irodalomtudomány, tanári és drámapedagógia szakokon diplomáztam Budapesten és Győrben. 2012 és 2015 között az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója voltam, ott szereztem meg PhD fokozatomat 2018-ban. Elsősorban huszadik századi és kortárs magyar költészettel foglalkozom, utóbbival például a Balassi Intézet oktatójaként. Disszertációmat a szonettről írtam. Ezenkívül könyveket szerkesztek, kritikákat írok, az Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport tagja vagyok. Első tanulmánykötetem 2016-ban jelent meg Szabad kötöttség. Szonettekről és politikai líráról a '45 utáni magyar irodalomból címmel. A Pesti Bölcsész Akadémia egyik főszervezője vagyok annak első féléve óta.
László Laura
(2018-)
Az ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskola doktorandusza vagyok, 2015-ben diplomáztam az ELTE esztétika szakán. Érdeklődésem – minorosként, honoráciorként vagy „szabadegyetemistaként” – gyakran sodort a művészettörténet, az olasz és a filozófia tanszékek felé is, erasmusosként a svédországi Lund Egyetemre. Foglalkoztatott többek mellett az angol gótikus rémirodalom s annak hatása a német expresszionizmusra – középpontban a burke-i fenséges-fogalommal –, izgalmasnak találom a doppelgänger-jelenség modern olasz áthagyományozódását, szintén olasz vonatkozásban vizsgáltam bizonyos posztmodern szövegek térbeli, képi jellegét, kitekintve a hypertextre is – a jelen időszakban leginkább a „narratív térképeknek” szegődöm nyomába. Írok, szervezek, fordítok, vezetem egy sakk szakfolyóirat NB I-es rovatát.
A tematikus szekciók szervezői és moderátorai
Irodalomtudományi Doktori Iskola
Pintér Dóra
(2019 - )
Az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza vagyok. Kutatásom az intimitás léttapasztalatának kortárs irodalmi reprezentációit vizsgálja fenomenológiai nézőpontot érvényesítve. Igyekszem mindenben részt venni, mert szeretem, amit csinálok. A tudományon kívüli életemben rajongok az építészetért, szabadidőmben festek is.
Szemes Botond
(2018-2019)
Szemes Botond az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza. Tág kutatási területe a 20. század második felének magyar prózatörténete; valamint a modernitás médiatörténete, elsősorban az általános digitalizáció kultúratudományos vizsgálata és a digitális bölcsészet. Kutatói tevékenysége mellett filmes és színházi produkciók létrehozásában vesz részt.
Tinkó Máté
(2016-2018)
2015 szeptembere óta az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola 1945 utáni magyar irodalom programjában vagyok ösztöndíjas doktorandusz hallgató. Fő kutatási területem Galgóczi Erzsébet életműve. 2011-től publikálok kritikákat és szépírásokat országos folyóiratokban, 2012-től a FÉLonline.hu prózarovatát szerkesztem. 2014-ben jelent meg első verseskötetem Amíg a dolgok rendeződnek címmel a Fiatal Írók Szövetsége gondozásában. Ugyanitt 2016-tól Gál Somával sorozatszerkesztői feladatokat látok el. A Pesti Bölcsész Akadémián az irodalmi témájú előadások moderálása a feladatom.
Konkoly Dániel
(2015-2016)
Az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának elsőéves hallgatója vagyok az Általános irodalom- és kultúratudományi programon. Kutatási területem a hang kultúrtörténetének applikálhatósága a líraértelmezésben, de foglalkoztat még a római irodalom is, különösképpen Ovidius Metamorphoses című műve.
Gorove Eszter
(2014-2015)
Az Irodalomtudományi Doktori Iskola Általános irodalom- és kultúratudomány doktori program harmadéves hallgatója vagyok. Disszertációmban a líra és az önéletrajz metszéspontjait vizsgálom XX. – XXI. századi magyar költők műveiben, elsősorban Szabó Lőrinc, Oravecz Imre és Borbély Szilárd költészetében. 2008 óta részt veszek az MTA-ELTE Hálózati Kritikai Kiadás forrásgyűjtő munkálataiban, 2012 óta írok rendszeresen kritikákat. A Pesti Bölcsész Akadémia keretében az irodalmi témájú előadások szervezésében és lebonyolításában működtem közre.
Nyelvtudományi Doktori Iskola
Hamsovszki Júlia
(2019 - )
A Nyelvtudományi Doktori Iskola Szláv Nyelvtudományi Doktori Program hallgatója vagyok. Kutatási és érdeklődési területem a kognitív nyelvészet, a világ nyelvi képe, a szemantika, a reáliák és frazeologizmusok fordíthatósága, a kétnyelvűség és a nyelvtanulási stratégiák. 2016-ban végeztem lengyel nyelv és irodalom mesterképzésen az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Később Moszkvában orosz nyelvtanári, ezt követően a BME-n szakfordítói diplomát is szereztem. Jelenleg is ilyen témákkal foglalkozom: fordítok, tolmácsolok és nyelvet tanítok. A kíváncsiság és az önfejlesztés megtapasztalása visz egyre tovább az életben. A Pesti Bölcsész Akadémián a nyelvészeti előadások szervezésében segédkezem.
Bácsi Enikő
(2016-2019)
Az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Magyar Nyelvészet programjának hallgatója vagyok. 2015-ben az ELTE magyar nyelv és irodalom szakán, 2012-ben az ELTE magyar és német szakán diplomáztam, továbbá 2012-ben idegenvezetőként végeztem az EFEB Felnőttoktatási Központnál. Disszertációm témája a 16–18. századi misszilisekben előforduló kérések nyelvi megformálása. 2009 óta több nyelvészeti kutatásban veszek részt, valamint konferenciák szervezésében és lebonyolításában segítek. Jelenleg az ELTE Biblia Mediaevalis Hungarica Csoport tagjaként egy párhuzamos bibliafordításokból építendő internetes adatbázis létrehozásában működöm közre. A Pesti Bölcsész Akadémián a nyelvészeti előadások szervezésében segédkezem.
Páji Gréta
(2015-2016)
Az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolájának harmadéves hallgatója a magyar nyelvészet program névtan alprogramján. Kutatási területe Kosztolányi Dezső írói névadása. 2010 óta vesz részt az MTA-ELTE Hálózati Kritikai Szövegkiadás Kutatócsoport kritikai kiadássorozatával párhuzamosan készülő bibliográfiai kiadványok forrásgyűjtő munkálataiban. 2012 óta ír szépirodalmi tárgyú kritikákat. A Pesti Bölcsész Akadémia szervezőjeként a nyelvészeti témájú előadások szervezésében és lebonyolításában vesz részt.
Kocsis Zsuzsanna
(2014-2016)
Az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolájának harmadéves hallgatója vagyok a Magyar nyelvészet program, Nyelvtörténet alprogramján. Főbb kutatási területeim a dialektológia és a nyelvtörténet. Disszertációmat a XVI. századi misszilisek nyelvi sajátosságaiból írom. 2007 óta veszek részt különböző nyelvészeti kutatásokban. Az elmúlt években lehetőségem adódott olyan nagyszabású projektekben is részt venni, mint az Új magyar nyelvjárási atlasz munkálatai, az Apor-kódex kiadása, illetve az MTA Nyelvtudományi Intézetének középmagyar korpuszépítése. Jelenleg egy dialektometriai kutatócsoport tagja vagyok. A Pesti Bölcsész Akadémián a nyelvészeti előadások szervezésében segítek.
Történelemtudományi Doktori Iskola
Gyönki Viktória
(2019 - )
A Károli Gáspár Református Egyetemen végeztem, majd doktori tanulmányaimat az ELTE-n kezdtem meg a Történelemtudományi Doktori Iskolában. Több évig éltem, tanultam és kutattam Reykjavíkban (University of Iceland, Árni Magnússon Institute), Osloban (University of Oslo) és Bergenben (University of Bergen). Számos magyar és nemzetközi konferencián adtam elő, meghívott előadóként pedig a Katowice-i Egyetemen is megfordultam. Fő érdeklődési területem a középkori Skandinávia, ezen belül is a saga-irodalom, a középkori izlandi és norvég törvények, a társadalomból való kitaszítás.Hasonlóan a PBA-hoz, ahol előadóból szervezővé lettem, aktívan közreműködök a Nordic Content elnevezésű, Skandináviát bemutató előadás-sorozatban is.
Kanyó Ferenc
(2014-2019)
Az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola Középkori Magyar Történelem programjának hallgatója vagyok. Legfontosabb kutatásterületem a középkori magyar várostörténet, emellett pedig az alternatív vagy laikus magyar történelemmel kapcsolatban publikálok és nyilatkoztam a médiában. A Töriblog szerkesztője voltam, szakértőként részt vettem a tenyleg.com című népszerű történelmi tévedésekkel foglalkozó oldal készítésében.
Galambos Péter
(2013-2014)
2005-2010 között az ELTE BTK történelem - filmelmélet és filmtörténet szakán tanultam. Jelenleg az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Iskolájának harmadéves hallgatója vagyok. Kutatási területem a korai Kádár-rendszer külpolitikája.
Filozófiatudományi Doktori Iskola
Zemplén-Véber Virág
(2018-2021)
2016 szeptembere óta az ELTE Filozófiatudományi Doktori Iskola Analitikus filozófia programjában vagyok doktorandusz hallgató. Analitikus etikával foglalkozom, fő kutatási területem a morális felelősség. Elsősorban az implicit előítéletek és a morális felelősség kapcsolatát vizsgálom, de érdeklődöm az elmefilozófia iránt is. A Pesti Bölcsész Akadémián a filozófiai témájú előadások szervezésében segítek.
László Laura
(2015-2018)
Az ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskola doktorandusza vagyok, 2015-ben diplomáztam az ELTE esztétika szakán. Érdeklődésem – minorosként, honoráciorként vagy „szabadegyetemistaként” – gyakran sodort a művészettörténet, az olasz és a filozófia tanszékek felé is, erasmusosként a svédországi Lund Egyetemre. Foglalkoztatott többek mellett az angol gótikus rémirodalom s annak hatása a német expresszionizmusra – középpontban a burke-i fenséges-fogalommal –, izgalmasnak találom a doppelgänger-jelenség modern olasz áthagyományozódását, szintén olasz vonatkozásban vizsgáltam bizonyos posztmodern szövegek térbeli, képi jellegét, kitekintve a hypertextre is – a jelen időszakban leginkább a „narratív térképeknek” szegődöm nyomába. Írok, szervezek, fordítok, vezetem egy sakk szakfolyóirat NB I-es rovatát.
Hadi Barbara
(2014-2015)
Harmadéves esztétika szakos PhD-hallgató vagyok. A doktori témám a a képi fordulatok utáni kortárs képelméleti diskurzusokhoz kapcsolódik, egyes szempontok történeti vonatkozásait igyekszik nyomon követni azok filozófiai, művészetfilozófiai és művészettörténeti eredőire visszatekintve. 2012 óta írok kritikákat kortárs képzőművészetről, kiállításokról.
A Pesti Bölcsész Akadémia munkáját a 2014/15-ös tanévben segítettem szervezőként, mely nemcsak a tudományszervezési feladatok sokszínűségével, hanem számos érdekes és fontos problémát felvető doktori témával, előadással gazdagította ismereteimet.
Lehr János
(2013-2014)
Lehr János vagyok. 2012 óta vagyok az ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskolájának a hallgatója Morál- és Politikai Filozófia Programon. Disszertációmat az újkori tulajdonelméletek fejlődéstörténetéből írom. 2013 óta veszek részt a Pesti Bölcsész Akadémia munkájában, mint moderátor esztétikai, filozófiai, illetve művészettörténészeti előadássorozatok során.
Tudományszervezés
Az előadások népszerűsítése a közoktatásban
Takács Tímea
(2015-)
Kultúrára akadva - A 2013/2014 őszi félév részletes programja
Címkék: történelem irodalom nyelvészet esztétika művészettörténet bölcsészet doktorandusz nyitott egyetem ELTE BTK
2013.10.12. 11:16
Pesti Bölcsész Akadémia
Kultúrára akadva
- 2013 őszi félév -
(ELTE BTK Ifjúsági épület III. em.)
2013. november 4., hétfő
18.00 A kétnyelvűségtől a többnyelvűségig I.
Kétnyelvűség. Előny vagy hátrány? I. – Labancz Linda
2013. november 5., kedd
18.00 Az identitás felépítésének lehetőségei a Holokauszt irodalmában I.
Apa-fiú problémák a magyar Holokauszt irodalmában – Izsák-Somogyi Katalin
2013. november 6., szerda
18.00 A Rémbohóc – Egy figura jelentéstörténete I.
Mi a bohóc? A figura eredettörténete és a bohócrituálé – Bársony Márton
2013. november 11., hétfő
18.00 A kétnyelvűségtől a többnyelvűségig II.
Kétnyelvűség. Előny vagy hátrány? II. – Labancz Linda
2013. november 12., kedd
18.00 Az identitás felépítésének lehetőségei a Holokauszt irodalmában II.
Többedgenerációs problémák a magyar Holokauszt irodalmában – Izsák-Somogyi Katalin
2013. november 13., szerda
18.00 A Rémbohóc – Egy figura jelentéstörténete II.
A halál átértelmeződése és a bohócjáték átfordulása – Bársony Márton
2013. november 18., hétfő
18.00 A kétnyelvűségtől a többnyelvűségig III.
A többnyelvűség nyelvpolitikai háttere – Perge Gabriella
2013. november 19., kedd
18.00 Az identitás felépítésének lehetőségei a Holokauszt irodalmában III.
A képregénytől az operáig – az irodalmon kívüli területek – Izsák-Somogyi Katalin
2013. november 20., szerda
18.00 A Rémbohóc – Egy figura jelentéstörténete III.
A halál átértelmeződése és a bohócjáték átfordulása – Bársony Márton
2013. november 25., hétfő
18.00 „Szivemen páva sétált” – Közelítések Weöres Sándor Költészetéhez I.
Weöres Sándor mesevilága – Molnár Eszter
2013. november 26., kedd
18.00 A kétnyelvűségtől a többnyelvűségig IV.
A többnyelvűség fejlesztési lehetőségei – Perge Gabriella
2013. november 27., szerda
18.00 A Rémbohóc – Egy figura jelentéstörténete IV.
Pszichiátriai esetek, a coulrophobia és a rémbohóc megszületése – Bársony Márton
2013. november 28. csütörtök*
19.00 Az identitás felépítésének lehetőségei a Holokauszt irodalmában IV.
A magyar Holokauszt női költészete – Izsák-Somogyi Katalin
2013. december 2., hétfő
18.00 „Szivemen páva sétált” – Közelítések Weöres Sándor Költészetéhez II.
Weöres Sándor és Károlyi Amy verses párbeszéde – Molnár Eszter
2013. december 3., kedd
18.00 Válaszutak a XX. századi magyar történelemben I.
1914-es alternatívák a magyar történelemben – Nánay Mihály
2013. december 4., szerda
18.00 Az ókori Egyiptom szobrászata I.
Az egyiptomi szobrászat jellemzői – Fullér Andrea
2013. december 5. csütörtök
18.00 A beszédtudomány sokszínű alkalmazhatósága – Auszmann Anita
2013. december 9., hétfő
18.00 „Szivemen páva sétált” – Közelítések Weöres Sándor Költészetéhez III.
Weöres Sándor és a keleti filozófiák I. – Molnár Eszter
2013. december 10., kedd
18.00 Válaszutak a XX. századi magyar történelemben II.
1918-1920-as alternatívák a magyar történelemben – Nánay Mihály
2013. december 11., szerda
18.00 Az ókori Egyiptom szobrászata II.
Az Ó- és Középbirodalom szobrászata – Fullér Andrea
2013. december 12., csütörtök*
19.00 Feminista irodalomkritika I.
(N)ők. Bevezetés a feminista irodalomkritikába – Mészáros Zsolt
2013. december 18., szerda*
19.00 Feminista irodalomkritika II.
Ősképek újjászületése Sylvia Plath költészetében – Gálla Edit
2014. január 6., hétfő
18.00 „Szivemen páva sétált” – Közelítések Weöres Sándor Költészetéhez IV.
Weöres Sándor és a keleti filozófiák II. – Molnár Eszter
2014. január 7., kedd
18.00 Válaszutak a XX. századi magyar történelemben III.
1941-es alternatívák a magyar történelemben – Nánay Mihály
2014. január 8., szerda
18.00 Az ókori Egyiptom szobrászata III.
Egyiptom szobrászata az Újbirodalomtól a Későkorig – Fullér Andrea
2014. január 9., csütörtök*
19.00 Feminista irodalomkritika III.
Alice Walker, egy kortárs fekete írónő az amerikai irodalomból – Szabó Zsófia
2014. január 13., hétfő
18.00 Képregény: most komolyan I.
Kép, regény: bevezető – Szép Eszter
2014. január 14., kedd
18.00 Válaszutak a XX. századi magyar történelemben IV.
1944-48-es alternatívák a magyar történelemben – Nánay Mihály
2014. január 15., szerda
18.00 Az ókori Egyiptom szobrászata IV.
A női bronzplasztika szerepe a templomi kultuszban – Fullér Andrea
2014. január 16., csütörtök*
19.00 Feminista irodalomkritika IV.
Co-working. Wohl-nővérek és a 19. századi női emancipáció – Mészáros Zsolt
2014. január 20., hétfő
18.00 Képregény: most komolyan II.
A művészet és a Másik: képregény és képzőművészet – Szép Eszter
2014. január 21., kedd
18.00 A jó beszéd tudománya I.
Mire jó a retorika? – Pölcz Ádám
2014. január 22., szerda
18.00 Bűnügyi jelentések a szocialista Magyarországról I.
Miért bűnözünk Marx szerint? - Bezsenyi Tamás
2014. január 27., hétfő
18.00 Képregény: most komolyan III.
Én és a képregény: önéletrajzi képregények – Szép Eszter
FUGA - Budapesti Építészeti Központ
Cím: 1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5.
Pesti Bölcsész Akadémia
Cím: 1088 Budapest, Múzeum krt. 6-8., Ifjúsági épület, III. 1.
E-mail: akademia.btk@gmail.com
Holnap: http://pestibolcseszakademia.blog.hu
Partnereink:
Attention Alkotóműhely
Cím: 1066 Budapest, Dessewffy u. 21.
Az előadások hétfőn, kedden, szerdán délután 6-tól fél 8-ig lesznek hallhatók október második felétől május végéig. S az ELTE BTK mellett külső helyszíneken is bemutatásra kerülnek majd a legizgalmasabb témák.
A folytatás tehát hamarosan következik!