Antal Nikolett

Az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának ösztöndíjas hallgatója, a Fiatal Írószövetség Kritikustusáinak szervezője, az Origo és a Prae.hu szerzője; a Glass what? nevű, divatelmélettel foglalkozó formáció egyik alapítója. Közéleti kommunikációs területen dolgozik. Szabadidejében színházzal foglalkozik, kedvenc helyei a könyvtár és a gardróbja, továbbá teljesen komolyan gondolja: ’Reading is sexy’.

Antal Nikolett kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Emlékezet és trauma a kortárs kultúrában

A középiskolai tananyag vagy az általános tájékozottság csak ritkán tekinti elvárásnak a kortárs irodalomban való jártasságot. Az erre az alapfeltételre építő előadássorozat lényege, hogy olyan kortárs irodalmi és más művészeti alkotásokat vegyen górcső alá, melyek a kultúratudományos diskurzus egyik fontos pillérét, a traumakutatást segítik.

Éppen ezért, a kurzus olyan műveket tárgyal az alapvető szakirodalom megismertetésével, melyek a 20. századi történelmi traumák emlékezetének kérdéskörét járják körül mind az első, mind a másod, de akár még a harmadik generációt is megszólítva, bevonva ebbe a társadalmi párbeszédbe.

A kurzus célja, hogy felhívja a figyelmet arra, a mai kortárs kultúra alapvetően kezeli másképp a traumatikus vagy poszttraumatikus tanúságtételt, valamint annak szerepét és felhasználási módját. Fontos ugyanis, hogy „az áldozati beszéd és tanúságtétel globális inflációjának a korában” is érvényes munkák kaphassanak hangot. Jogos tehát a kérdés, mit kezdünk azzal, amikor Gloria Gaynor I will survive című zenéjére táncol a holokauszt-túlélő, vagy éppen pizzázik az egykori barakkjában, és hogyan viszonyulunk a legóból felépített Auschwitzhez vagy egy rabszám újratetoválásához.

2013. március 8., péntek 16.00

1. Elméleti alapok - trauma és poszttrauma, emlékezet és emlékhelyek

A kurzus egy elméleti alapozással indul, ahol trauma és emlékezet kérdéskörén belül közösen keressük a választ arra: mit jelent számunkra a trauma, annak az egyéni, személyes és közösségi, kollektivizálódott változata és milyen társadalmi, politikai erők mozognak a háttérben, amelyek ezek fenntartását, életben tartását célozzák meg.

2013. március 25., hétfő 18.00

2. Az emlékhelyek problematikája: idegenség és otthonosság, természetesség és természetellenesség (Závada Pál: Idegen testünk, Magyar ünnep, W. G. Sebald: Austerlitz)

A Kétfarkú Kutya Párt 7. kerületi polgármester-jelöltje Mogács Dániel volt, plakátján a következőt olvashattuk: „Erzsébetváros az Erzsébeteké”. Fölmerül a kérdés: mindenki más idegen volna akkor? Létezik-e egyáltalán ez a fogalom vagy csak mi hoztuk létre, és tekintünk egy gondolkodásmód mentén minden rajtunk kívül állót idegennek? Ki az idegen és az ismert, mi az otthonos és az otthontalan, mi a természetes és a természetellenes? Válaszadási kísérletek a kurzus második előadásán.

2013. április 8., hétfő 18.00 - AZ ELŐADÁS ELMARAD, VÁRHATÓ IDŐPONT MÁJUS 15.

3. A tettes trauma vizsgálata (Mohácsi János: Egyszer élünk..., Tasnádi István: A harmadik hullám)

Ezen az órán a tettes és áldozati traumák egybeesését, a kettő együttes megjelenését, ezek nyelvi tapasztalatként való realizálódását, az elhallgatásokat, valamint a kollektív és egyéni traumák folytonosságát tárgyaljuk. Tehát: mi történik akkor egy középiskolai osztályban, amelyik elképzelhetetlennek és megismételhetetlennek tart minden diktatórikus berendezkedést, amikor „játékból”, pusztán a „hecc kedvéért” kezdik megfigyelni és besúgni saját társaikat, amikor nincs más cél, mint hogy mindenki egy csoport gondolkodásmódja szerint cselekedjen?

2013. április 12., péntek 18.00

4. Tettes és áldozat – a többszörös traumatizáltság vizsgálata (Kováts Judit: Megtagadva)

Az óra lezárás és összefoglalás egy olyan mű vizsgálatán keresztül, melyben az addig tárgyalt fogalmak, kategóriák együttesen jelennek meg, ráadásul egy műfajilag is nehezen körvonalazható alkotásban.

Ajánlott olvasmányok:

Szépirodalom:

• Kovács Judit: Megtagadva, Budapest, Magvető Kiadó, 2012.

• Mohácsi István – Mohácsi János: Egyszer élünk avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe, Budapest, Nemzeti Színház Színműtár, 2011.

• Sebald, Wienfried Georg: Austerlitz, Blaschtik Éva ford., Budapest, Európa Kiadó, 2007.

• Závada Pál: Idegen testünk, Budapest, Magvető Kiadó, 2008.

• Závada Pál: Magyar ünnep, Budapest, Nemzeti Színház Színműtár, 2010.

Szakirodalom:

• Assmann, Jan: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrában, Hidas Zoltán ford., Budapest, Atlantisz Könyvkiadó, 2004, 36-60, 66-87.

• Heller Ágnes: Trauma, Budapest, Múlt és Jövő Kiadó, 2006.

• Hirsch, Marianne: Kivetített emlékezet – holokauszt-fényképek a magán és közösségi emlékezetben (Bán Zsófia ford.), in: Enigma, 2003, 37-38, 113-133.

• Nora, Pierre: Emlékezet és történelem között – A helyek problematikája (részlet), K. Horváth Zsolt szerk., Budapest, Napvilág Kiadó, 2010, 13-34.

• Van Alphen, Ernst: A vizuális archívumok és a holokauszt (Beck András ford.), in: Enigma, 2004, 42, 7-22.

Az esemény a Facebookon: https://www.facebook.com/events/147314085432176/

William Shakespeare

66. szonett

Fáradt vagyok, ringass el, ó, halál:
Az érdem itt koldusnak született
És hitvány Semmiségre pompa vár
És árulás sújt minden szent hitet

És Becsületet rút gyanú aláz
És szűz Erényt a gaz tiporni kész
És Tökéletest korcs utód gyaláz
És Érc-erőt ront béna vezetés

És Észre láncot doktor Balga vet
És Hatalom előtt néma a Szó
És Egyszerű kap Együgyű nevet
És Rossz-kapitány rabja lett a Jó.

Fáradt vagyok; jobb volna sírba mennem:
Meghalnék, csak ne hagynám el szerelmem!

(Szabó Lőrinc fordítása)

Jegyvásárlásra a helyszínen az előadásokat megelőzően van lehetőség:

Ügyfélfogadás:

Hétfő 15.00-18.00

Péntek 15.00-18.00

valamint a szerdai előadások alkalmával: 15.00-18.00

A regisztráció továbbra is zavartalanul működik.

Előzetes jegyvásárlásra és utalásra nincs lehetőség.

Az első hét előadásai becsületkasszával működnek! A bevételt a nyitott egyetem szervezésére és működésére fordítjuk.

Gálla Edit

A Modern angol és amerikai irodalom program másodéves doktorandusz hallgatója. 2006 óta publikál irodalmi folyóiratokban. Virginia Woolf regényeiről írt dolgozatával 2007-ben OTDK I. helyezést ért el. Jelenleg Sylvia Plath mítoszteremtő költészetét kutatja jungiánus megközelítésben.

Gálla Edit kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Angol írónők és a romantika

Az előadássorozat a 19. század első felében élt angol írónők ismert regényeit tárgyalja a romantika mint művészeti áramlat alapfogalmai segítségével. A regények a romantikus gondolat- és érzelemvilág közvetítését és egyben kritikáját is adják, hiszen mind műfajuk (a regény), mind íróik (nők) kirekesztődtek a korabeli irodalmi elismertségből. Az elemzett művek amellett, hogy megjelenítik a romantika által csodált ideálok (a lángelme teljhatalma, az elsöprő érzelmek magasztossága, a zabolátlan természet szépsége, a korlátlan szabadságvágy) veszélyeit, illetve romboló hatásukat, ritka betekintést adnak abba a társadalmi helyzetbe, amely életre keltette a feminizmus ideológiai-mozgalmi irányzatát.

A kurzus előadásai:

2013. március 1., péntek 18.00

1. A romantika fogalma. A géniusz és a teremtő képzelet. Mary Shelley: Frankenstein

Victor Frankenstein és az általa teremtett szörny küzdelme a romantikus költő és művének allegóriája: hogyan válhat a zseni újat teremtő ereje a meglévő értékek pusztítójává? A lángelme fenséges magánya hogyan vezet érzelmi fagyhalálhoz?

2013. március 8., péntek 18.00

2. Az érzékenység kultusza: a szerelmesregény kezdetei. Jane Austen: Értelem és érzelem

Austen ,,romantikus realizmusa”: a társasági regény. A józan ítélőképesség és a szenvedélyes érzelmek ütköztetése egyben a románc műfajának karikatúrájaként is olvasható.

2013. március 22., péntek 18.00

3. A gótikus regény és a borzongás kultusza. A természet ősereje szemben a kultúra mesterkéltségével. Emily Brontë: Üvöltő szelek

A 18. század végétől népszerű gótikus regény jellegzetesen női műfajjá vált: földöntúli jelenségek és hasonmások (doppelgӓngerek) jelenítik meg a lelki élet konfliktusait. A természetességet és a civilizáltságot képviselő szereplők több generációs összecsapása a világirodalom egyik legeredetibb regényében.

2013. április 5., péntek 18.00

4. Feminizmus a 19. században. Szabadságvágy és társadalmi korlátok. Charlotte Brontë: Jane Eyre

A bezártság illetve a kitaszítottság közti választás ,,szabadsága.” Jane Eyre fejlődésregénye (Bildungsroman) a padlásszobába zárt őrült nő árnyékában.

Ajánlott olvasmányok:

Péter Ágnes. Roppant szivárvány – A romantikus látásmódról. Budapest, Nemzeti
Tankönyvkiadó, 1996.

Péter Ágnes, szerk. Angol romantika – Esszék, naplók, levelek. Budapest, Kijárat Kiadó,
2003.

Séllei Nóra. Lánnyá válik, s írni kezd – 19. századi angol írónők. Debrecen, Kossuth
Egyetemi Kiadó, 1999.

Séllei Nóra. Mért félünk a farkastól? - Feminista irodalomszemlélet itt és most. Debrecen,
Kossuth Egyetemi Kiadó, 2007.

Szegedy-Maszák Mihály, Kubla kán és Pickwick úr - Romantika és realizmus az angol
irodalomban. Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1982.

Szerb Antal, A világirodalom története. Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1962.

Az esemény a Facebookon: https://www.facebook.com/events/508562212515735/

Hoványi Márton

Összehasonlító irodalom- és kultúratudományi területen doktorandusz második éve. Harmadéves teológia szakos hallgató a PPKE HTK-n. 2013-tól az MTA Irodalomtudományi Intézetében tudományos segédmunkatársként a 20. századi magyar irodalmmal foglalkozik. Másodéves egyetemistaként kezdett el publikálni vallás és nyelv, később A Karamazov testvérek (OTDK I. helyezett) és az Édes Anna (Király István-emlékdíj) című alkotásokról valamint Hajnóczy Péter életművéről (PhD ösztöndíj). Szereti a képzőművészetet, a közösségi életet, a pszichodrámát és a komoly zenét. Közel egy évtizeden át végzett aktív cserkészvezetői munkát.

Hoványi Márton kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Találkozások az irodalomtudománnyal. Átjárások teológia, bölcselet, retorika és szépirodalom között

Mi közöm az irodalomtudományhoz? Mi haszna van a mihaszna irodalmároknak? Kinek jut eszébe a péntek délután négy óráról az az öröm, amit egy szöveg nyújthat? A kérdések jogosak és égetően aktuálisak lehetnek. Lehetnek, feltéve, hogy nem csak költőiek. Négy pénteken keresztül tulajdonképpen egy nagyon egyszerű és mégis fontos dologra vállalkozunk akkor, amikor közösen megpróbálunk olvasni, írni és beszélni, végső soron tehát gondolkodunk. Lehetőleg úgy, hogy még örömünk is legyen benne. Négy előadás alatt szinte semmit sem lehet végiggondolni önismeretről, bűnről, megértésről, mellébeszélésről, alkoholról, iróniáról, sárga lovakról, az emberről, pontosabban rólad és rólam. Erre a szinte semmire vállalkozol, ha jelenléteddel mégis megtiszteled ezeket az előadásokat.

2013. március 1., péntek 16.00

1. Az irodalomtudomány bölcsőjénél. A Szentírás értelmezése.

Hallottál már a Bibliáról? - nem, ez most nem térítés. Sokkal inkább egy olyan alkalom, ahol az irodalomról és általában a művészetről megfogalmazott elvont kérdésekre világos válaszokat keresünk. Azért, hogy ez sikerülhessen, a szövegek értelmezésének egy fontos kiindulási pontjához, a Bibliához befogadásának, a történetéhez nyúlunk. Az ókorban kezdődő folyamatoktól megindulva, majd a reformáció korának felpezsdülésével folytatva egészen napjainkig követjük a legnagyobb példányszámban eladott Könyv értelmezéstörténetét. Útközben kiderülhet, hogy milyen tétjei vannak egy szöveg, a világ vagy önmagunk megértésének. Elkerülhetetlenül számot kell vetnünk olyan alapvető kérdésekkel is, mint a mit jelent olvasni és írni? Mitől szent egy szöveg? Miért éppen azt "kell" olvasni, amit olvastatnak velünk a magyar tanárok (tanárai)? Mitől tudomány az irodalomtudomány? És hasonlók. Az alkalom második felében Dosztojevszkij feledhetetlen regényének, A Karamazov testvéreknek néhány bekezdését megvizsgálva tesszük próbára okfejtéseink működőképességét a "gyakorlatban" is.

Ajánlott irodalom:

F. M. DOSZTOJEVSZKIJ, A Karamazov testvérek II., ford. Makai Imre, Budapest, 1977 (A világirodalom remekei 6), 30–44;103–108. (Más kiadásban megtalálhatóak: A titokzatos látogató alcímmel a harmadik rész hatodik könyvének második részeként a „d” pont alatt. A kánai menyegző címmel a harmadik könyv hetedik fejezetének negyedik egységeként.)

Biblia: 2Sám 11 – 12, 24 (Dávid és Betsabe története); 51. zsoltár (Dávid bűnbánati éneke); 1Kir 17–19 (Illés élete és Elizeus meghívása); 2Kir 2, 1–18 (Illés elragadása)

2013. március 22., péntek 16.00

2. Egy fogalom határátlépései - A parabázis fogalomtörténetéről

Végy egy ógörög szót. Forgasd meg a kezedben miközben megvizsgálód előbb szabad szemmel, aztán egy nagyító segítségével, végül újra szabad szemmel. Mit látsz? Színházat, iróniát, ősbűnt, mellébeszélést, kitérést? Így készül az irodalomtudomány számára egy új fogalom. Ha megkívántad a váratlanul ismerős helyeken való találkozást az ismeretlen parabázis kifejezéssel, csillapítsd az éhségedet ezen a pénteken is a szöveg örömével.

2013. április 12. és április 19., péntek 16.00

3-4. Az alkoholtól a magánmitológiáig I-II. - Hajnóczy Péter életművéről

Hajnóczy Péter 1942-ben született. Magas, kisportolt, igéző tekintetű fiatalemberként ismerték az uszodában. Napközben mázsás zsákokat pakolt, éjszaka pedig írt. Különösen hajnalban szeretett alkotni, amikor a legtisztább az elme. Még akkor is megőrizte ezt a szokását, amikor már csak az írás maradt az életében az egyetlen olyan dolog, amiért hajlandó volt ki-kilépni/józanodni az elhatalmasodó alkoholizmus ördögi köréből. A negyvenet sem érte meg. Minket mégsem az élete, hanem az alkotásai foglalkoztatnak. Kézírása, akár az életműve: egyenetlen, hol jobban olvasható, hol kevésbé. A több mint harminc éve halott és hajdan igen nagy elismertségnek számító Hajnóczyról most készül a második doktori disszertáció. Ennek a kutatásnak a legfontosabb állomásaiba nyerhet betekintést az, aki részt vesz azon a két előadáson, amely Hajnóczy Péter hagyatékban maradt írásaival, magyar és világirodalmi kötődéseivel és leginkább is azzal vet számot, hogy a szent és a profán miként egyesül ebben a meglehetősen provokatív életműben. Ennek a napjainkban kevéssé ismert szerzőnek néhány igazán jó szövege késztet minket arra, hogy az alkoholizmus vázlatos kultúrtörténetét figyelembe véve nyomába eredjünk egy olyan sajátos magánmitológia értelmezésének, amelyben az alkohol korántsem pusztán hidroxilcsoportot tartalmazó szerves vegyület, hanem olyasvalami, ami a közösségben elfoglalt helyünknek, egyáltalán embervoltunknak, tehetségünk kibontakoztatásának és művészetünknek is nélkülözhetetlen alapját szolgáltatja.

Ajánlott irodalom:

HAJNÓCZY Péter, Jézus, kiad. Hoványi Márton, Jelenkor, 2011/11, 1183–1188.

HAJNÓCZY Péter, A halál kilovagolt Perzsiából = UŐ. összegyűjtött írásai, kiad. Mátis Lívia és Reményi József Tamás, Budapest, 2007 (Osiris klasszikusok), 169–229.

Az esemény a Facebookon: https://www.facebook.com/events/408555969237024/

Cziglényi Boglárka

Az 1945 utáni magyar irodalom doktori program II. évfolyamos hallgatója.

Cziglényi Boglárka kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Pilinszky János és a test költészete

A kurzus Pilinszky János életművével foglalkozik, a test és a szöveg sokféleképpen megközelíthető kapcsolata mentén. Teret és kérdéseket kínál ahhoz, hogy a Pilinszky-életmű kialakult értelmezéseit megnyissuk a test változékony, uralhatatlan, mégis uralom alá hajtott szférája felé. Bár sokszor nem tudatosul, Pilinszky János költészete a testre mint motívumra, poétikai „alapanyagra” és problematikára épül. Az én-te viszony, az Isten-én viszony, a fájdalom, együttérzés, önátadás, a jelenlét mind a test mentén válnak megragadhatóvá – vagy egyáltalán megkérdezhetővé.

Az egyes szemináriumok a testtel foglalkozó irodalom- és kultúratudomány különböző markáns kérdésfelvetéseiből indulnak ki, segítve a résztvevők tájékozódását az elterjedtté vált kutatási irányzatok és a hozzájuk kapcsolódó társadalmi törekvések között. (Testírás-elméletek, diskurzuselemzés, gender-tanulmányok, testi tapasztalatok nyelvisége, a test története és szociológiája.) Elsősorban Pilinszky János alkotásaival foglalkozunk, de említésképpen más alkotók művei is – pl. Nemes Nagy Ágnes, Paul Celan, Takács Zsuzsa, Sandro Penna – megjelennek. A szövegértelmezések közösen olvasott szövegek alapján történnek.

A kurzus előadásai:

Mivel a kurzus közös szövegértelmezésre is épül, megeshet, hogy nem érintünk minden felsorolt témát.

2013. február 25., hétfő

18.00 1. Szegény fiú, szegény leány, szegény-szegény nemtelen lény 
Bevezető gondolatok, kérdésfelvetések. Tudat és test összeforrottsága. A test mint jelentésképző alapszerkezet Pilinszkynél. Testkonstrukciók és gondolati-poétikai eljárások. Nőiesség, férfiasság, a nem elbizonytalanítása. A versbeli szubjektum neme. Biológiai vs. társadalmi nem, performativitás, queer-elmélet. Női írás, férfi írás, queer írás? Beszélhetünk-e identitásról a versekben? 

2013. március 4., hétfő

18.00 2. Írás a testen, repedés a kövön 
A testbe vésődött hatalom és a ráíródó kulturális jelentések. Szakrális és civilizatorikus uralom a test fölött. A katolikus testdiskurzusok, élményleírások és testszimbolika hatásai. Más diskurzusok? A szerzői önértelmezés jelentésteremtő ereje, és az azt megkérdőjelező valós és írott testek. Az olvasás testisége. A költő személyének bevonódása (férfi- és művészszerepek).

2013. március 11., hétfő

18.00 3. A szenvedés és a szenvedély nyelvei 
Mások szenvedésének tanúsága és/vagy értelmezése. A szenvedés átélése. Simone Weil, katolikus egzisztencializmus. A testiség tapasztalatainak transzformálása a szövegben. Liminális állapotok (alvás, betegség, öregség, nemiség, tömeg). A Másik megtapasztalása. Töréspontok a szövegekben.

2013. március 18., hétfő

18.00 4. Kifeszül, meggörbül
A test nyelvi jelként való értése. A lírai én önreprezentációjának változásai az életmű során, az én és a test viszonyának alakulása. A tárgyként kezelt és az átélt test kettőssége. Mozdulatok, tér-képzetek, ikonok, fotográfia. Tárgyias líra, személytelenítés. A test esztétikájának lebontása.

Ajánlott olvasmányok: 

Pilinszky János költészete, drámái, prózája, publicisztikája, Beszélgetések Sheryl Suttonnal.

Beszélgetések Pilinszky Jánossal, szerk. Török Endre, Magvető, 1993.


Tájékozódásul és gondolatébresztőként:

Barthes, Roland, A szöveg öröme. (A tanulmány, nem a teljes gyűjtemény kötet.) Osiris, 2011.

Butler, Judith, Jelentős testek. A „szexus” diszkurzív korlátairól, Új Mandátum, 2005.

Foucault, Michael, A szexualitás története. Atlantisz, 1999.

Gintli Tibor-Schein Gábor, Az irodalom rövid története. A realizmustól máig, Jelenkor, 2003.

Hadas Miklós, A férfasság kódjai, Balassi, 2010

Kövecses Zoltán: A metafora: gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletbe, Typotext, 2005.

Kulcsár Szabó Ernő, A magyar irodalom története 1945-1991, Argumentum, 1993. (az Újholdról szóló rész)

Schein Gábor: A hermetizmus fogalmáról és poétikájáról, Literatura 1995./2. 61-74. 

Szűcs Teri, A felejtés története. A Holokauszt tanúsága irodalmi művekben. Kalligram, Pozsony, 2011.

Testírás, szerk. Földes Györgyi, Helikon 2011/1-2.

Tolcsvai Nagy Gábor, Pilinszky János. Kalligram, 2002.

Vermes Katalin, A test éthosza. A test és a Másik tapasztalatainak összefüggése Merleau-Ponty és Lévinas filozófiájában, L’Harmattan, 2006.

Az esemény a Facebookon: https://www.facebook.com/events/506259762753597/

Deres Kornélia 

Az Összehasonlító Irodalomtudomány program II. éves doktorandusza, főbb kutatási területe a színháztudomány. Költő, kritikus, szerkesztő. 2003 óta publikál, 2011-ben jelent meg Szőrapa című kötete, amely Makói Medáliák díjat kapott. Tagja a József Attila Körnek, a Fiatal Írók Szövetségének és a Színházi Kritikusok Céhének.

Deres Kornélia kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Színházi spektrumok

Mit kezdünk a színházzal a 21. században? És az mit kezd velünk? Milyen kihívásokkal szembesülnek a nézők, színészek, rendezők? Mi vár a drámán túl?

A Színházi spektrumok című előadássorozat célja, hogy rávilágítson a színház sokféleségére. Túllépve a jól ismert, szövegek felmondását célzó előadásokon, a (nem kizárólag kortárs) színházi gondolkodás és formák változatosságára irányítja a figyelmet. A tematikát kijelölő hívószavak: szöveg, test, film és dokumentum. Ebben a négyes keretben kerülnek terítékre a színházelmélet és színháztörténet fenegyerekei, úttörői, csodabogarai. Közben pedig eltűnődhetünk, miért gondolta a rendező Craig, hogy Shakespeare-t nem szabad színpadon előadni. Vagy azon, hogyan hatott Tarantino a magyar színházra. És hogy a színházban valóban „az a különleges, hogy ott bármikor meghalhat valaki”?

Minden esetben konkrét magyar és külföldi előadások segítik az elméleti kódok körbejárását. Így válhat megragadhatóvá az, ami átível korokon és kontinenseken, ha színházról beszélünk: a nézés öröme.

A kurzus előadásai:

2013. február 25., hétfő

16.00 Színházi spektrumok I. Szöveg/színház: drámán innen és túl

2013. március 4., hétfő

16.00 Színházi spektrumok II. Test/színház: anyagok, életteliség, közösség

2013. március 11., hétfő

16.00 Színházi spektrumok III. Film/színház: a nézés változó stratégiái

2013. március 18., hétfő

16.00 Színházi spektrumok IV. Dokumentum/színház: emlékezet, történelem, realitások

Ajánlott olvasmányok:

• Hans-Thies Lehmann, Posztdramatikus színház és a tragédia hagyománya, 2007. november 25. (Nyilvános előadás, Postdramatic Theatre and the Tradition of Tragedy címmel hangzott el a 6. Kortárs Drámafesztivál keretében az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben)

• Marvin Carlson, A színház közönsége és az előadás olvasása, Criticai Lapok 2000/3-4.

• Újrahasznosított valóság a színpadon. Dokumentarista színházi látlelet Közép-Kelet-Európából és a nagyvilágból, Színház, 2012. november, Melléklet, 2-7. (És/vagy más, tetszőlegesen választott szöveg a Melléklet anyagából)

Az esemény a Facebookon: https://www.facebook.com/events/476707032384304/