Hoványi Márton

 

hovanyi.jpg

 

Összehasonlító irodalom- és kultúratudományi területen doktorandusz második éve. Harmadéves teológia szakos hallgató a PPKE HTK-n. 2013-tól az MTA Irodalomtudományi Intézetében tudományos segédmunkatársként a 20. századi magyar irodalmmal foglalkozik. Másodéves egyetemistaként kezdett el publikálni vallás és nyelv, később A Karamazov testvérek (OTDK I. helyezett) és az Édes Anna (Király István-emlékdíj) című alkotásokról valamint Hajnóczy Péter életművéről (PhD ösztöndíj). Szereti a képzőművészetet, a közösségi életet, a pszichodrámát és a komoly zenét. Közel egy évtizeden át végzett aktív cserkészvezetői munkát.

 

 

 

 

 

 

 

 

Hoványi Márton kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Találkozások az irodalomtudománnyal. Átjárások teológia, bölcselet, retorika és szépirodalom között

 

Mi közöm az irodalomtudományhoz? Mi haszna van a mihaszna irodalmároknak? Kinek jut eszébe a péntek délután négy óráról az az öröm, amit egy szöveg nyújthat? A kérdések jogosak és égetően aktuálisak lehetnek. Lehetnek, feltéve, hogy nem csak költőiek. Négy pénteken keresztül tulajdonképpen egy nagyon egyszerű és mégis fontos dologra vállalkozunk akkor, amikor közösen megpróbálunk olvasni, írni és beszélni, végső soron tehát gondolkodunk. Lehetőleg úgy, hogy még örömünk is legyen benne. Négy előadás alatt szinte semmit sem lehet végiggondolni önismeretről, bűnről, megértésről, mellébeszélésről, alkoholról, iróniáról, sárga lovakról, az emberről, pontosabban rólad és rólam. Erre a szinte semmire vállalkozol, ha jelenléteddel mégis megtiszteled ezeket az előadásokat.

 

2013. március 1., péntek 16.00

1. Az irodalomtudomány bölcsőjénél. A Szentírás értelmezése.

Hallottál már a Bibliáról? - nem, ez most nem térítés. Sokkal inkább egy olyan alkalom, ahol az irodalomról és általában a művészetről megfogalmazott elvont kérdésekre világos válaszokat keresünk. Azért, hogy ez sikerülhessen, a szövegek értelmezésének egy fontos kiindulási pontjához, a Bibliához befogadásának, a történetéhez nyúlunk. Az ókorban kezdődő folyamatoktól megindulva, majd a reformáció korának felpezsdülésével folytatva egészen napjainkig követjük a legnagyobb példányszámban eladott Könyv értelmezéstörténetét. Útközben kiderülhet, hogy milyen tétjei vannak egy szöveg, a világ vagy önmagunk megértésének. Elkerülhetetlenül számot kell vetnünk olyan alapvető kérdésekkel is, mint a mit jelent olvasni és írni? Mitől szent egy szöveg? Miért éppen azt "kell" olvasni, amit olvastatnak velünk a magyar tanárok (tanárai)? Mitől tudomány az irodalomtudomány? És hasonlók. Az alkalom második felében Dosztojevszkij feledhetetlen regényének, A Karamazov testvéreknek néhány bekezdését megvizsgálva tesszük próbára okfejtéseink működőképességét a "gyakorlatban" is.


Ajánlott irodalom:

F. M. DOSZTOJEVSZKIJ, A Karamazov testvérek II., ford. Makai Imre, Budapest, 1977 (A világirodalom remekei 6), 30–44;103–108. (Más kiadásban megtalálhatóak: A titokzatos látogató alcímmel a harmadik rész hatodik könyvének második részeként a „d” pont alatt. A kánai menyegző címmel a harmadik könyv hetedik fejezetének negyedik egységeként.)

Biblia: 2Sám 11 – 12, 24 (Dávid és Betsabe története); 51. zsoltár (Dávid bűnbánati éneke); 1Kir 17–19 (Illés élete és Elizeus meghívása); 2Kir 2, 1–18 (Illés elragadása)

 

2013. március 22., péntek 16.00

2. Egy fogalom határátlépései - A parabázis fogalomtörténetéről

Végy egy ógörög szót. Forgasd meg a kezedben miközben megvizsgálód előbb szabad szemmel, aztán egy nagyító segítségével, végül újra szabad szemmel. Mit látsz? Színházat, iróniát, ősbűnt, mellébeszélést, kitérést? Így készül az irodalomtudomány számára egy új fogalom. Ha megkívántad a váratlanul ismerős helyeken való találkozást az ismeretlen parabázis kifejezéssel, csillapítsd az éhségedet ezen a pénteken is a szöveg örömével.

 

2013. április 12. és április 19., péntek 16.00

3-4. Az alkoholtól a magánmitológiáig I-II. - Hajnóczy Péter életművéről

Hajnóczy Péter 1942-ben született. Magas, kisportolt, igéző tekintetű fiatalemberként ismerték az uszodában. Napközben mázsás zsákokat pakolt, éjszaka pedig írt. Különösen hajnalban szeretett alkotni, amikor a legtisztább az elme. Még akkor is megőrizte ezt a szokását, amikor már csak az írás maradt az életében az egyetlen olyan dolog, amiért hajlandó volt ki-kilépni/józanodni az elhatalmasodó alkoholizmus ördögi köréből. A negyvenet sem érte meg. Minket mégsem az élete, hanem az alkotásai foglalkoztatnak. Kézírása, akár az életműve: egyenetlen, hol jobban olvasható, hol kevésbé. A több mint harminc éve halott és hajdan igen nagy elismertségnek számító Hajnóczyról most készül a második doktori disszertáció. Ennek a kutatásnak a legfontosabb állomásaiba nyerhet betekintést az, aki részt vesz azon a két előadáson, amely Hajnóczy Péter hagyatékban maradt írásaival, magyar és világirodalmi kötődéseivel és leginkább is azzal vet számot, hogy a szent és a profán miként egyesül ebben a meglehetősen provokatív életműben. Ennek a napjainkban kevéssé ismert szerzőnek néhány igazán jó szövege késztet minket arra, hogy az alkoholizmus vázlatos kultúrtörténetét figyelembe véve nyomába eredjünk egy olyan sajátos magánmitológia értelmezésének, amelyben az alkohol korántsem pusztán hidroxilcsoportot tartalmazó szerves vegyület, hanem olyasvalami, ami a közösségben elfoglalt helyünknek, egyáltalán embervoltunknak, tehetségünk kibontakoztatásának és művészetünknek is nélkülözhetetlen alapját szolgáltatja.



Ajánlott irodalom:

HAJNÓCZY Péter, Jézus, kiad. Hoványi Márton, Jelenkor, 2011/11, 1183–1188.

HAJNÓCZY Péter, A halál kilovagolt Perzsiából = UŐ. összegyűjtött írásai, kiad. Mátis Lívia és Reményi József Tamás, Budapest, 2007 (Osiris klasszikusok), 169–229.

 

Az esemény a Facebookon: https://www.facebook.com/events/408555969237024/

süti beállítások módosítása