Vancsó Éva

Az ELTE BTK 1945 utáni magyar irodalom doktori programjának harmadéves hallgatója vagyok, kutatási területem a rendszerváltás utáni magyar tudományos fantasztikus irodalom. A témához kapcsolódva segítem a Magyar Írószövetség SF Szakosztályának munkáját, és rendszeresen fordítok sci-fi novellákat és kisregényeket. Az doktori iskola mellett félállásban egy középiskolában tanítok magyart és médiaismeretet. A tudományos-fantasztikus irodalom a tanulmányaimban és a magánéletben is a szenvedélyem.

Vancsó Éva kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián: 

A magyar tudományos-fantasztikus irodalom története

Az előadássorozat témája a magyar tudományos-fantasztikus irodalom, célja eloszlatni azt a tévhitet, hogy csak az angol-amerikai sci-fi létezik. Az előadások során szóba kerül, hogy egyáltalán mit takar a science fiction fogalma, melyek a zsáner általános jellemzői, kik a klasszikus szerzők és melyek a jellemző témakörök és problémák. Az előadások bemutatják, hogy ehhez képest milyen magyar jellegzetességek jelennek meg a hazai SF-ben, melyek a meghatározó művek és szerzők. Az előadások során a közönség megismerheti a zsáner magyar történetét, amely a jövőről szól, mégis a jelennek, annak bajairól, leküzdendő akadályairól. A közönség  együtt gondolkodhat a tudományos-technikai fejlődésről és mindennek az emberekre, a társadalomra gyakorolt hatásairól.

I. 2015. november 10. kedd 18:00
Mi is az a sci-fi?

A zsáner meghatározása a science fiction konferenciák „kedvenc teremsportja”. A természettudományos, a strukturalista, a társadalmi definíciók után, ha egyértelműen elfogadott válasz nem is születik, kikristályosodik, hogy melyek is azok a jellegzetességek, amelyek a sci-fit sci-fivé teszik. Ezek alapján az előadás második fele a zsáner angolszász történetének rövid vázlata a legkorábbi tudományos-fantasztikus vonásokat tartalmazó művektől a mai ismert, népszerű témák és problematikák születéséig. Az előadás célja bemutatni a tudományos-fantasztikus irodalom sokszínűségét.

II. 2015. november 17. kedd 18:00
A nagy magyar álom és a kiábrándulás

Az előadás témája a magyar sci-fi születése, amely a 19. század első felére tehető, amikor a technikai fejlődés új lehetőségeket villantott fel. A közönség megismerheti az első holdutazásokról szóló regényeket, és a tudományos-fantasztikus utópiákat, amelyekre a „nagy magyar álom” volt jellemző, vagyis a hit, hogy a tudományos fejlődés Magyarország gazdasági-társadalmi felvirágozását eredményezi, de ezt az álmot az első világháború véres valósága elsöpörte, és ez a kiábrándultság maradt jellemző az ötvenes évekig. Az előadás célja érzékeltetni, hogy nagyszámú sci-fi mű keletkezett a korszakban, sok esetben a középiskolából is jól ismert szerzők tollából (Jókai Mór, Babits Mihály, Csáth Géza), azonban ezekről az irodalomoktatás sok esetben elfeledkezik.

III. 2015. november 24. kedd 18:00
A Galaktika korszaka

Az előadás témája a magyar sci-fi aranykornak nevezett időszaka. 1969-ben illetve 1972-ben Kuczka Péter személye körül létrejött két fontos médium, amely Magyarország jellegzetesen kelet-európai politika- és kultúrtörténeti jellemzőinek köszönhetően három évtizeden át gyakorlatilag versenytárs nélküli egyeduralkodója volt a science fiction életnek, és széles olvasótábort szerzett. A Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozat évente 4-10 regényt jelentett meg, 1990-ig összesen százharminchatot. A könyvkiadással párhuzamosan a Galaktika magazin ellátta az olvasókat az világ SF novellatermésének javával, időnként elméleti cikkekkel, majd a magazin 1985-ös folyóirattá válása után friss hírekkel, kritikákkal, filmajánlókkal is. Ezzel párhuzamosan a science fiction közösségformáló ereje Magyarországon is működött, és szaporodni kezdtek az SF klubok. Az előadás célja bemutatni, hogy a 70-es, 80-as években a zsáner népszerűsége a tetőfokán állt.

IV. 2015. december 1. kedd 18:00
A magyar sci-fi a rendszerváltás után

Az előadás témája a rendszerváltás utáni évek kettőssége. A rendszerváltás után megszűnt a Galaktika hegemóniája, bár maga a magazin és a könyvkiadás csak 1994-ben, ami komoly űrt hagyott maga után. A korábban Galaktikán kívül került „amatőrök” teret kaptak, a kiadványok száma megkétszereződött, és számos specializálódott kiadó és magazin jelent meg. Ezzel párhuzamosan sci-fi írók új nemzedéke lépett elő, és kapott teret (ha angol álnéven is) a publikálásra, új témák, hangok és színek jelentek meg a zsáneren belül. A 2002-ben indult Átjáró magazin, majd a 2004-ben újraindult Galaktika magazin és ezt követően könyvkiadás is magára talált.  Az előadás célja bemutatni, hogy napjainkban is létezik magyar SF irodalom, és megismertetni a közönséggel a ma alkotó szerzőket és a jellegzetes témákat.

Ajánlott olvasmányok:

Metagalaktika 11. A magyar SF krónikája, 2009.

Ajánlott szépirodalmi művek:
A. C. Clarke: 2001. Űrodüsszeia
Isaac Asimov: Alapítvány
Ray Bradbury: Marsbéli krónikák,
Philiph K. Dick: Álmodnak-e az androidok elektromos bárányokkal
Stanislav Lem: Solaris
Borisz és Arkagyij Sztrugackij: Piknik az árokparton
Magyarok művek:
A fekete sugár - Science fiction történetek
A hazugság halála - Science fiction történetek
Budapest nem felel - Science fiction történetek
Jókai Mór: A jövő század regénye
Babits Mihály: Elza pilóta
Galaktika 27. szám, 1977/5
Galaktika 55. szám, 1984/3
Nemere István: A Triton-gyilkosságok
Zsoldos Péter: A feladat
Kétszázadik – Novelláskötet, Galaktika Fantasztikus Könyvek, 2009.
Szélesi Sándor: Szörnyeteg a hajtóműben
Harrison Fawcett (Fonyódi Tibor): A Korona hatalma
Antal József: Diagnózis
Brandon Hacket (Markovics Botond): A poszthumán döntés

Szakirodalom:

The Cambridge Companion to Science Fiction, szerk. Edward James és Farah Mendlesohn, Cambridge University Press, 2003.
Sam J. Lundwall, Holnap történt – A science-fiction története, Metagalaktika 7., 1984.
Csernai Zoltán, Az értelem tündérmeséje: A tudományos-fantasztikus irodalom kialakulása a világirodalomban, Bp., a WORLD SF Magyar Tagozata, 1988.
Rinyu Zsolt, Mi is az a science-fiction? ELTE BTK szakdolgozat
Brian W. Aldiss - David Wingrove, Trillió éves dáridó I-II. A science fiction története, Cédrus Kiadó, Szeged, 1979.
A holnap meséi, szerkesztette Kuczka Péter, Kossuth Kiadó, Budapest, 1973.
Erdei Pálma, Ész-játék vagy csodavárás? - A Science Fiction jelenség szociológiája – disszertáció, 2003.
S. Sárdi Margit, Sci-fi irodalom Magyarországon, előadás EUROCON, Temesvár, 1994. május 29.
S. Sárdi Margit, ’Utópisztikus társadalomképek a sci-fi regényekben 1870-1914’, Múltunk, 2008/4, 61-72. AZ IDŐ HÍDJÁN - A mai magyar SF tükre, Szerk. S. Sárdi Margit, Bp., N&N, 2000

Facebook-esemény