Hamerli Petra

Harmadéves doktorandusz hallgató vagyok, tanulmányaimat co-tutelle szerződés keretében a Pécsi Tudományegyetemen (Interdiszciplináris Doktori Iskola) és a római Sapienza Egyetemen (Università degli Studi di Roma „La Sapienza”, Storia dell’Europa) folytatom. 2011-ben megkezdett, és azóta töretlen kutatómunkával folytatott vizsgálódásom során a két világháború közötti időszak magyar–olasz kapcsolataival foglalkozom. Hangsúlyt fektetek a magyar revíziós célok melletti olasz propagandára és ezzel összefüggésben a Trianonról alkotott olasz álláspontra, kiemelt fontosságúként kezelem, hogy Olaszország milyen szerepet szánt Magyarországnak a balkáni és közép-európai olasz tervek megvalósítására irányuló olasz törekvésekben, és emellett a két állam kulturális és gazdasági kapcsolatai is a kutatásom tárgyát képezik.

Császár Ildikó

A Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola III. éves doktorandusza vagyok. Kutatásomban a két világháború közötti Magyarországon és Olaszországban kiépült magyar és olasz diplomáciai apparátust vizsgálom. Már BA-s és MA-s hallgatóként is az olasz-magyar kapcsolatokkal foglalkoztam, ugyanis a szentgotthárdi és a hirtenbergi fegyverszállítási botrányokról írtam a szakdolgozatomat és az OTDK-dolgozatomat. A Pesti Bölcsész Akadémián tartott előadásaimmal célom, hogy népszerűsítsem az olasz-magyar kapcsolatokról szóló kutatásokat és felhívjam a figyelmet a téma fontosságára.

Hamerli Petra és Császár Ildikó kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián

Magyar-olasz együttműködés a két világháború között

A kurzus célja, hogy bemutassa Magyarország és Olaszország egymásra találását, majd együttműködését az első világháborút lezáró békéket követően. A két ország közeledése jól illeszkedett Benito Mussolini Duna-medencét érintő elképzeléseihez, és Magyarországnak azon céljához, hogy kitörjön külpolitikai elszigetelődéséből. Nemzetközi botrányok, a Szerb-Horbát-Szlovén Királyság, (később Jugoszlávia), területén támogatott szeparatista mozgalmak, és a marseille-i merénylet által keltett politikai hullámok kísérték az együttműködést, amely éppen ezért korántsem volt zökkenőktől mentes. A kurzus ezeken az eseteken keresztül világítja meg Magyarország és Olaszország viszonyát a két világháború között.

I. 2015. december 8., kedd 18:00 - Császár Ildikó
Hogyan találkozik Trianon és a "csonka győzelem"? Magyarország és Olaszország külpolitikája 1920-1927 között.

Az I. világháborút lezáró békeszerződések jelentősen átrajzolták Európa térképét. Olaszország a „csonka győzelem” után igyekezett nagyhatalmi státuszát stabilabbá tenni. Ezt a célt szolgálták az 1922 végétől hatalomra kerülő Benito Mussolini külpolitikai aspirációi is. A fasiszta állam a Duna-medence feletti hegemónia kialakítására kezdett el törekedni, ennek köszönhetően került figyelmébe Magyarország is. A trianoni békeszerződés aláírása után a Bethlen-kormány próbált kitörni az elszigeteltségből, közeledési kísérleteik azonban kevés sikerrel jártak. Végül 1927-ben Olaszországgal sikerült szövetségi viszonyt kialakítania Magyarországnak. Előadásomban a két állam külpolitikáját mutatom be 1927-ig, ezen belül is leginkább arra fókuszálok, hogy ez alatt a 7 év alatt milyen volt a magyar-olasz viszony és milyen okok vezettek a szövetség megkötéséhez.

II. 2015. december 15., kedd 18:00 - Császár Ildikó
Hogyan ne szállítsunk fegyvereket?

A két világháború közötti magyar-olasz kapcsolatok szerves részét képezték az Olaszországból Magyarországra történő fegyverszállítások. 1927-ben Benito Mussolini ígéretet tett arra, hogy segíti Magyarország újrafelfegyverzését. Előadásomban az 1928-as szentgotthárdi és az 1933-as hirtenbergi fegyverszállítási botrányokat mutatom be, hangsúlyt fektetve a két ügy közötti hasonlóságokra és különbségekre. A témához segítségül hívom a korabeli magyar sajtóanyagokat, amelyeknek köszönhetően még színesebbé válnak a két fegyverszállítási botrány eseményei.

III. 2016. január 4., hétfő 18:00 - Hamerli Petra
A Belső Macedón Forradalmi Szervezet és a horvát szeparatizmus magyar–olasz támogatása (1927–1934)

Olaszország balkáni törekvéseinek legfőbb akadályát a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság – 1929-től Jugoszlávia – létezése jelentette, ezért igyekezett elősegíteni Jugoszlávia felbomlasztását, amit a kisantant felbomlását kívánó Magyarország is szívesen támogatott. Ehhez remek eszközt jelentettek Olaszország és Magyarország számára a jugoszláv királyságtól elszakadni vágyó szeparatista csoportok, nevezetesen a bulgáriai székhelyű Belső Macedón Forradalmi Szervezet (VMRO), és a horvát Usztasa mozgalom. Az előadás a kezdetektől (1927) a marseille-i merényletig (1934) kíséri végig a két szervezet magyar–olasz támogatását.

IV. 2016. január 11., hétfő 18:00 - Hamerli Petra
Magyar–olasz asszisztálás egy terrorcselekményhez: a marseille-i merénylet és következményei. A két szervezet magyar–olasz kapcsolatai 1934–1941-ig

1934. október 9-én I. Sándor jugoszláv király merénylet áldozata lett, melynek elkövetői a horvát Usztasa, és a Belső Macedón Forradalmi Szervezet (VMRO) tagjai közül kerültek ki. Az eset hatalmas visszhangot kavart, s a gyilkosság megszervezésével és finanszírozásával csakhamar Olaszországot, a merénylők katonai kiképzésével pedig Magyarországot kezdték vádolni a környező államok. Az előadásban bemutatom a merényletet és következményeit, feltárom, hogy Magyarország és Olaszország játszott-e tényleges szerepet a gyilkosság előkészítésében, valamint ismertetem, hogy az esetet követően miként alakult a két szervezet magyar–olasz támogatása.

Facebook-esemény