Szilágyi Orsolya

Szilágyi Orsolya kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián

Romokban a jövő. Régészeti örökségvédelem és a közösség

A régészeti örökség sorsa szorosan összefonódik azzal a közösséggel amely számára védelmezik. Ha a közösség tagjai nincsenek megfelelően tájékoztatva arról, hogy miért is fontos holmi kőhalmok eredeti állapotban való megőrzése nem biztos, hogy aktívan részt fognak venni ezekben a munkálatokban. Ezért az érintett hatóságok igyekeznek olyan módszereket alkalmazni, melyek felhívják a figyelmet a kérdéses helyszínekre. Manapság olyan tervek megvalósításán fáradoznak, melyek feladata a régészeti lelőhelyek értékesítése. A romok rekonstrukciója vagy éppen egy régészeti park képes hidat építeni az ún. laikusok és szakemberek között. Egy jól kivitelezett terv lerombolhatja a szakzsargon által keletkezett akadályokat, megértetheti az emberekkel, hogy miért is fontos több száz vagy ezer éves kulturális maradványok óvása. A kurzus résztvevői betekintést nyerhetnek azokba a folyamatokba amelyeken egy lelőhely átesik a régészeti ásatás befejeztével.

2019. május 13. hétfő 18:00 Régészeti lelőhelyek és a Világörökség

Sokak fülében ismerősen cseng a Világörökség jelző, viszont nem mindenki tudja azt megmondani, hogy egy helyszín miért is kerül fel erre a bizonyos listára. A kurzus tárgyalni fogja, hogy mi is számít Világörökségnek, milyen kritériumoknak kell megfelelnie egy helyszínnek vagy, hogy mi történik a kérdéses lelőhellyel miután kiválasszák. Valamint kitérünk az eddigi egyik legambiciózusabb jelölési tervre: a Római Birodalom egykori határainak világörökségi helyszínné nyilvánítására.

2019. május 20. hétfő 18:00 Régészeti lelőhelyek és a tényleges rekonstrukciók 

Mivel egy olyan lelőhelyet, mely rekonstrukciókkal is rendelkezik sokkal könnyebben lehet értékesíteni, egyre több helyen alkalmazzák ezt a megközelítést. Viszont manapság a tényleges rekonstrukciókat nem mindig ítélik meg jól a szakemberek. Mennyire kivitelezhetőek a rekonstrukciók, milyen akadályokba ütközhetnek a hasonló projektek szervezői, mennyire ajánlott a papírra vetett elképzeléseket megvalósítani? A kurzus ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni.

2019. május 27. hétfő 18:00 Régészeti lelőhelyek és a turizmus

Egyes esetekben a régészeti ásatások befejezése után az érintett hatóságok úgy döntenek, hogy megpróbálják a helyszínt turisztikailag értékesíteni. Viszont nem minden lelőhelyből lesz Pompeii, több százezernyi látogatóval évente. A kurzus tárgyalni fogja, hogy milyen módszerekkel próbálják meg az üzemeltetők "vonzóbbá" tenni bizonyos helyszíneket, mégis mennyire ártalmas a tömegturizmus a lelőhelyeknek, vagy például egy Világörökségi helyszín sokkal több látogatót képes-e vonzani.

2019. június 3.. hétfő 18:00 Régészeti park vagy vidámpark?

A régészeti parkok olyan helyszínek melyek vagy egy bizonyos lelőhelyet, vagy egy letűnt korszak embereinek mindennapjait hivatottak bemutatni. A parkokban múzeumpedagógia mellett kísérleti régészeti módszereket is használnak, ezzel biztosítva azt, hogy a látogatók minél többet tanuljanak meg egy bizonyos korszakról. A kurzus során több ilyen park is bemutatásra kerül, mindezek mellett kiemelve a különbséget közöttük és a vidámparkok között.

Ajánlott olvasmányok:


Baillie, Britt et. al.: Packaging the Past. Heritage Managemet, Vol. 3, No. 1, 51-71.

Discussion: Archaeological Reconstruction in Situ (https://exarc.net/issue-2012-2/mm/discussion-archaeological-reconstruction-situ)

Gaul Cicelle et al. (szerk.): Identitás és kultúra 1. Budapest 2014.

Gaul Cicelle, Vasáros Zsolt (szerk): Identitás és kultúra 2. Budapest 2015.

Paardekooper, Roeland: The Value of an Archaeological Open-Air Museum is in its Use, Exeter 2012.

Román András (szerk.): Karták könyve. Budapest 2011.

Rudolf Mihály: Egy díj margójára (http://epiteszforum.hu/egy-dij-margojara)

Stanley-Price, Nicholas: The Reconstruction of Ruins: Principles and Practice. Conservation: Principles, Dilemmas and Uncomfortable Truths, Oxford 2009, 32-46. 

Szakirodalom:

Adie, Bailey Ashton: Franchising our heritage: The UNESCO World Heritage Brand. Tourism Management Perspectives 24, 2017, 48-53.

Alberts, Heike C.; Hazen, Helen D.: Maintaining Authenticity and Integrity at Cultural World Heritage Sites. Geographical Review, Vol. 100 No. 1, 56-73. 

Ashworth, G. J.: Heritage and Economic Development: Selling the Unsellable. Heritage & Society, Vol. 7 No. 1, 3-17.

Ashworth, G. J.: Heritage, Tourism and Europe: a European Future for a European past? in.: Herbert, David T. (szerk.) Heritage, Tourism and Society, Mansell Publishing Limited, London 1995, 68-84.

Baillie, Britt et. al.: Packaging the Past. Heritage Managemet, Vol. 3, No. 1, 51-71.

Comer, Douglas C.; Willems, Willem J. H.: Tourism and Archaeological Heritage. Driver to development or Destruction? Heritage, a driver of development, 499-511.

Deacon, Harriet; Smeets, Rieks: Authenticity, Value and Community Involvement in Heritage Management under the World Heritage and Intangible Heritage Conventions. Heritage & Society, Vol. 6, No. 2, 2013, 129-143.

Flügel, Christof; Obmann, Jürgen: Visualisierung römischer Kastellore. Römische Wehrbauten 7, München 2013, 12-27. 

Gaul Cicelle et al. (szerk.): Identitás és kultúra 1. Budapest 2014.

Gaul Cicelle, Vasáros Zsolt (szerk): Identitás és kultúra 2. Budapest 2015.

Hewison, Robert: The heritage industry: Britain in a climate of decline. London, 1987.

Paardekooper, Roeland: The Value of an Archaeological Open-Air Museum is in its Use, Exeter 2012.

Román András (szerk.): Karták könyve. Budapest 2011.

Rudolf Mihály: Egy díj margójára (http://epiteszforum.hu/egy-dij-margojara)

Stanley-Price, Nicholas: The Reconstruction of Ruins: Principles and Practice. Conservation: Principles, Dilemmas and Uncomfortable Truths, Oxford 2009, 32-46. 

Stone, Peter G.; Planel, Philippe G. (szerk.) The Constructed Past, Routledge, London 1999

Facebook-esemény