Kepe Nóra

A közgazdasági elemző, illetve kommunikáció és média mesterképzés után 2016. őszén kezdtem meg doktori tanulmányaimat a PPKE-BTK Politikaelméleti Iskolájában. Szakdolgozatomat a Nárcizmus és nyelv, az ellenőrzés eszközei címmel írtam, amely a hatalom és ellenőrzés kulcsszavak mentén vizsgálta korunk meghatározó platformjait. Az elméletek iránti érdeklődés megmaradt, így a doktori iskolában a közösségi média megértését szolgáló modellek megismerésével foglalkozok, távolodva a korábban elsősorban Michel Foucault elméleteire támaszkodó surveillance studies kutatásoktól.

Kepe Nóra kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Ki, ha én nem? A közösségi média emberképe

(A kurzus helyszíne: ELTE BTK "A" épület, alagsor -150.)

A kurzus legtágabb értelemben azt a módot vizsgálja, ahogyan a személyiségről és az ember világhoz való viszonyáról gondolkodunk a 21. században. A vizsgálódást folyamatosan táguló perspektíva jellemzi: a közösségi médiafelületeken látható, tapasztalt és sokak által megélt, konkrét jelenségtől, illetve az annak leírására szolgáló eljárások és fogalmak rendszerezésétől jutunk el egy meghatározott emberképet feltételező diskurzus bemutatásáig, hogy végül rávilágítsunk ennek korlátozottságára, s lehetőségeinkhez mérten megrajzoljuk más, lehetséges megközelítésmódok kontúrjait. A célunk a közösségi médiában kibontakozó emberkép jellemzőinek feltárása, módszertanilag elsősorban társadalomelméleti keretben, ugyanakkor végig hangsúlyozva a téma interdiszciplináris jellegét. A vizsgálat során a közösségi médiában megfigyelt jelenségekből kiindulva hipotézisünk, hogy az emberkép a nárcizmus mint motívum köré szerveződik. 

I. 2019. november 4., hétfő 18:00

A közösségi média sematikus modellje

Az első órán ismertetjük a közösségi média definícióját, majd rendszerezzük az egyes társadalomelméleti megközelítéseket. Ezt követően a közösségi média mint ideáltípus leírása következik, a modernitás korábbi intézményeinek bemutatására gyakran használt Panopticon-koncepció mentén. Alkalmazásával a cél annak szisztematikus bemutatása, hogy a különböző szerzők milyen fogalmakon keresztül, mely eljárások kiemelésével gondolkodnak a közösségi médiáról. A Panopticon mint modell felidézése elsősorban eszköz jellegű, bár óhatatlanul hozzájárul a Jeremy Bentham és Michel Foucault neve köré szerveződő diskurzusok továbbgondolásához. A rendszerezéssel szembeni elsődleges várakozás, hogy láthatóvá válik a kutatásoknak az a (közös) halmaza, ahogy a közösségi média szemszögéből a személyiség leírható. Az így létrejövő "fogalomtár" a technológiai emberképről szóló diskurzus sarokpontjait jelöli ki.

II. 2019. november 11., hétfő 18:00

A nárcizmus "alakváltozatai" az egyes tudományterületeken

Az első óra megállapításai alapján az elméletekben közös, hogy azok nárcisztikus emberképet feltételeznek. A második órán ennek megfelelően a nárcizmus-diskurzusok bemutatása következik. A pszichológiai alkalmazástól a pszichiátriai intézményesülésen át eljutunk a társadalomtudományi mérésekig, majd távolabb lépünk a társadalomelméleti modellek felé. A vizsgálat eredménye, hogy a nárcizmus tartalmának bemutatását és a fogalom korlátozottságának megértését követően láthatóvá válik egy, az önimádat jelenségénél is fontosabb kérdés, hogy mi is az a tágabb keret, gondolkodási séma, ami a fogalom népszerűvé válásához vezetett.

III. 2019. november 18., hétfő 18:00

A nárcizmus mint motívum: a közösségi média emberképe

A kétoldalú elméleti megalapozás után a közösségi média és a nárcizmus-fogalom összefüggésrendszerének kibontása következik, vagyis a személyiség és technológia sajátos kapcsolatát ismertetjük. A  megközelítések közös eleme, hogy a világot az egyén viszonylatában rendezik el, azaz akár kritikai éllel, akár támogatóan közelítenek a kérdéshez, az énközpontúság a megkerülhetetlen referencia számukra. A személyiség fontosságának felértékelődése mint vezérgondolat új világot sző, amely komplexitását tekintve napjainkra a különféle életterületeket egyaránt közös mederbe terelve ideológiává növi ki magát.

IV. 2019. november 25., hétfő 18:00

Az elméleti keret kritikája és gyakorlati vonatkozásai

A kurzust végül a korábbiak összefoglalását követően egyrészt az elméleti keret kritikája és további megközelítések bemutatása, valamint a gyakorlati alkalmazás praktikus szempontjai zárják. A cél a szemléletmódot cáfoló vagy alátámasztó, mindennapi életből - a magyar és nemzetközi - közéletből vett példák, könyvek, filmek, reklámok bemutatása.

Ajánlott olvasmányok:

Bentham, Jeremy [1971, 1995]: The Panopticon Writings. Verso Books, New York.
Foucault, Michel [197, 1993]: Surveiller et punir. Gallimard, Paris.
Han, Byung-Chul [2000]: Psichopolitica. Neoliberalismus und die neuen Machttechniken. S. Fischer Verlage, Berlin.
Lyon, D. [1993]: An Electronic Panopticon? A Sociological Critique of Surveillance Theory. The Sociological Review. Volume 41, issue 4, pp. 653-678.
Freud, S. [1994]: Zur Einführung Des Narzissmus. Jb. Psychoan. 1, 6-24.
Lasch, C. [1978, 1983]: Az önimádat társadalma. Modern Könyvtár, Budapest.
Giddens, A. [1991]: Modernity and self-identity. Self and Society in the Late Modern Age. Polity Press, Cambridge.
Raskin, R. N. - Hall, C. S. [1979]: A narcissistic personality inventory. Psychologival Reports, 45(2), 590.
Sennett, R. [1974, 1998]: A közéleti ember bukása. Helikon Kiadó, Budapest.
Twenge, J. M. - Campbell, W. K. [2009]: The Narcissism Epidemic. Living in the Age of Entitlement. Simon & Schuster, Atria Paperback, New York.
Bell, D. [1976, 1996]: The Cultural Contradictions of Capitalism. Basic Books, New York.
McLuhan, M. [1964]: Understanding Media. The Extension of Man. McGrow Hill, New York.
Western, D. [1985]: Self and Society: Narcissism, Collectivism and the Development of Morals. Cambridge University, Cambridge.
Bánki, Gy. [2016]: A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról. Ab Ovo, Budapest.
Sam Waknin [2009]: Barack Obama: Narcissist? Kindle Edition.
Cruz, L. - Buser, B. [2016]: A Clear and Present Danger: Narcissism in the Era of Donald Trump. Kindle Edition.
Storr, W. [2018]: Selfie. How the West became self-obsessed. Picador, London.

Facebook esemény