PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

 

Jelentkezési határidő: 2020. 01. 15.

Kurzustartási lehetőség a Pesti Bölcsész Akadémián

(2019/2020. tavaszi félév)

 

Kedves doktorandusz és doktorjelölt hallgatótársunk!

Pályázati felhívásunk a Pesti Bölcsész Akadémia 2019/2020-as tanév tavaszi félévének előadói pozícióit hirdeti meg.

Az ELTE BTK nyilvános előadás-sorozata nyitott egyetemként működik, amelynek célközönsége nem csak szakmabeli, a karon kívülről vagy az egyetem és a kar más tudományterületeiről is várható érdeklődő közönség a középiskolástól a nyugdíjas korosztályig. A Pesti Bölcsész Akadémia legfontosabb célja továbbra is az, hogy közérthető módon felhívja a figyelmet arra, hogy miben rejlik a humán tudományok öröme, vagyis bemutassa a szélesebb közönség számára is vonzó témákat, kutatásokat. A korábbi félévekben működő rendszer szerint idén is a Kar összes Doktori Iskolájából várjuk a jelentkezőket.

A sikeres pályázók a PBA tizennegyedik, 2019/2020-as tavaszi szemeszterének előadói lesznek. Feladataik teljesítése esetén a tudományos modulba tartozó kreditben részesülhetnek, amelyet az ELTE Bölcsészettudományi Doktori Tanácsa garantál.

A jelentkezés feltételei:

A pályázók valamely bölcsészettudományi doktori képzés résztvevőiként jelentkezhetnek a nagyközönség érdeklődésére számot tartó, populáris témákkal. A pályázat kizárólag az űrlap hiánytalan kitöltésével fogadható el. A pályázatokat a PBA szervezői, a témának megfelelő iskola felelősei és az adott Doktori Iskola vezetője bírálja el.

A tematikának tartalmaznia kell:

- a téma rövid bemutatását;

- a kurzus célját és felépítését;

- az egyes előadások címét és rövid absztraktját (Az előadások szólhatnak az előadó saját kutatási témájáról vagy más, a hallgatóság számára vonzó tárgyról. Lehetnek összefüggőek, de vizsgálhatnak különböző témákat is, amennyiben egy összefüggő kurzust alkotnak.);

- a kurzus háttérirodalmát, amely rálátást biztosít a kurzus szakirodalmi hátterére, és amely nem a hallgatóság számára ajánlott olvasmánylistával azonos;

- egy olvasmánylistát a hallgatóság számára (szépirodalmi művek, alapvető szakirodalmi munkák).

A kiindulási alap minden téma esetén hangsúlyosan a gimnáziumi tananyag, amely közös ismeretként feltételezhető mind a bölcsészettudományokban kevésbé jártas érdeklődőknél, mind a Kar BA-s, MA-s hallgatóinál mint potenciális közönségnél.

A jelentkezéshez szükséges egy szaktanár ajánlása és támogató aláírása, aki a pályázatot pozitív elbírálásra ajánlja.

Előnyben részesülnek az ELTE BTK jogviszonnyal rendelkező doktorandusz hallgatói.

(Más egyetemek doktori hallgatói és a kar doktorjelöltjei is jelentkezhetnek, azonban részvételüket a programban – és az óratartási kreditet – magas számú jelentkezés esetén nem feltétlen tudjuk garantálni.)

Az előadó jelentkezéssel vállalt feladatai:

- Kurzustartás: 4 előadás, azaz egy kurzus megtartása, s annak előkészítésében és reklámozásában való aktív részvétel. Van lehetőség kombinált kurzus tartására is, amelynek során 2 előadó állítja össze és tartja meg közösen a kurzust   4-6 alkalom során (2-2 előadás tartása esetén kredit biztosítása nélkül VAGY 3-3 előadás és a társelőadó előadásain részvétel esetén kredit biztosításával).

- Egy előadás 90 perces: 60-70 perc előadás, 20-30 perc vita, beszélgetés. Amennyiben a téma megkívánja vagy lehetőséget nyújt rá, igény szerint az előadás szeminárium formájában is megtartható. Arra az esetre, ha a 60-70 perces előadás után nem alakulna ki beszélgetés, készüljön az előadó (a max. 90 perc kitöltéséig) további ismeretátadásra!

- A szemeszter elején az előadókkal való egyeztetés alapján elkészülő programban meghatározott időpontok a program meghirdetése után nem változtathatók meg, és csak különösen indokolt esetben maradhatnak el, ez esetben pedig a pótlás kötelező a teljesítés feltételeként.

- Az előadó saját előadását maga is minden általa elérhető fórumon hirdeti, ezzel részt vesz a közönségszervezésben.

- Az online felületek feltöltéséhez szükséges rövid bemutatkozást és a kurzus bemutatásához szükséges anyagokat az előadó a jelentkezésében eljuttatja hozzánk.

- Vállalja esetlegesen egy, a fenti alkalmakon kívüli előadás megtartását. Külső előadásainkra művelődési központokban, kulturális intézményekben, színvonalas felolvasóprogramokat kínáló kávézókban szokott sor kerülni.

- Előzetes megbeszélés esetén az előadó hozzájárulásával lehetőség nyílhat az előadások online közvetítésére is.

A felsorolt feladatok elmulasztása a kredit elvesztésével jár, és arról minden esetben értesülést szerez az aktuális Doktori Iskola vezetése is.

Jelentkezési határidő:  2020. január 15.

A jelentkezéseket az űrlap kitöltésével lehet eljuttatni a szervezőkhöz, amely elérhető a linkre kattintva.

A Pesti Bölcsész Akadémia előadásai az ELTE BTK kampuszán, elsősorban a Doktori Kiválósági Központban (Ifjúsági épület, III. 1.) hangzanak el.

 

Budapest, 2019. december 4.

a Pesti Bölcsész Akadémia szervezői

Ladányi Gábor

 

 

3d1faa94f42a3975e47bef7782ce0aa7.jpg

Ladányi Gábor vagyok, 2008 óta az ELTE hallgatója. A történelem alapszak elvégzése után a Visegrádi Országok Története programon szereztem mesterszakos diplomát, majd felvételt nyertem a Történelemtudományi Doktori Is

kola Modernkori Magyarország Doktori Programjára, ahol jelen szemeszterrel az utolsó, negyedik évemet kezdem meg. Az elmúlt időszakban (a mester majd a doktori képzés alatt is) lehetőségem volt egy-egy félévet a berlini Humboldt Egyetemen, valamint a Bécsi Egyetemen is eltölteni. A Berlinben és Bécsben elvégzett kutatómunka, illetve az ott megszerzett tapasztalatok nagyban hozzájárultak témám alaposabb feltárásához, valamint rávilágítottak a nemzetközi kontextus és összefüggések vizsgálatának kulcsfontosságára az 1848-as események megértéséhez.

 

 Ladányi Gábor kuzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

Magyarország és az 1848-as forradalmak

 

Az 1848/49-es események a nemzetközi kontextusba helyezés és az európai történések egymásra való kölcsönös hatásának vizsgálata nélkül nem, vagy csak igen hiányosan értelmezhetőek. Előadás-sorozatom keretében a „nagy év” különböző forradalmi megmozdulásainak vázlatos bemutatására és a fontosabb összefüggések megvilágítására vállalkozom a magyar forradalom és szabadságharc európai beágyazottságát és nemzetközi kapcsolatrendszerét a középpontba helyezve. 1848-ban a gazdasági válság és az egyre élesedő társadalmi, illetve szociális problémák döntő szerepet játszottak a forradalmi megmozdulások kitörésében. Abban, hogy a januári palermói és a februári párizsi felkeléseket láncreakciószerűen követték a számos másik európai nagyvárosban kirobbanó forradalmak kulcsszerepet játszott a technikai fejlődés és az információáramlás felgyorsulása is (gondoljunk csak a vasút vagy a sajtó jelentőségére ebben). A Habsburg Monarchiában a márciusi felkelések hatására gyorsan megdőlt a Metternich kancellár nevével fémjelzett abszolutista politikai rendszer és az uralkodó a forradalmi események nyomására alkotmányos reformok bevezetésére kényszerült. Az itáliai szabadságmozgalom élére Károly Albert szárd-piemonti király állt, aki kezdetben úgy tűnt, hogy haderejével sikerrel lép fel az itáliai Habsburg területek függetlenségének kivívásáért. A széttagolt Német Szövetség államaiban szintén felkeléseket és liberális fordulatot hozott a „népek tavasza”, ami új lendületet adott a német egyesülés eszméjének is. Ennek jegyében május 18-tól Frankfurtban a német államok képviselőiből álló parlament egy összbirodalmi alkotmány kidolgozásába kezdett. Az újra egyesülni vágyó Németországgal való szövetség a magyar külpolitikai gondolkodás leginkább reális reményekkel kecsegtető orientációjának tekinthető. Az orosz támogatással is gerjesztett pánszlávizmus eszmei alapjain Prágában azonban a szláv népek összefogását hirdető ún. Szláv Kongresszus szerveződött Frankfurt ellenében. A Batthyány Lajos vezetésével megalakult magyar kormány kezdettől fogva törekedett a nemzetközi kapcsolatok kiépítésére. Az előadás többek között végig követi a szövetségkeresés útját, bemutatja a magyar vezetés külpolitikai alternatíváit, és azt is, hogy melyik más nemzetek képviselői harcoltak a magyarok oldalán a szabadságharc véres küzdelmeiben.

 

2019. november 26., kedd 18:00. ELTE BTK Ifjúsági épület III/1.

1. előadás: I. Európa 1815 és 1848 között, a nemzetközi politikai helyzet, a válság és a forradalmak kitörésének okai, a magyar reformmozgalom

Az első előadás során röviden bemutatásra kerülnek az 1848-as forradalmi események előzményei, a napóleoni háborúk lezárását követő európai politikai rend (az ún. „Szent Szövetség” rendszere) és a nemzetközi politikai helyzet alakulása, valamint szó lesz a felkelések kitörésének különböző okairól. A gazdasági válság, a megoldatlan és egyre jobban kiéleződő társadalmi és szociális problémák, az Európa szerte erősödő (és egymással kapcsolatokat kiépítő) liberális reformmozgalmak ugyanis mind kiemelten fontos szerepet játszottak az 1848-as forradalmi hullámhoz vezető folyamatban. Az előadás utolsó nagy témája a magyar reformellenzék vezető személyiségeinek, valamint céljainak és tevékenységének vázlatos ismertetése, különös tekintettel a külföldi reformmozgalmakkal kiépített kapcsolatokra.

2019. december 2. hétfő, ELTE BTK "A" épület -150

2. előadás: II. A „népek tavasza”, 1848 márciusának forradalmi eseményei a Habsburg Monarchiában és a német területeken

1848 tavaszán (azt megelőzően az év elején pedig Palermóban és Párizsban) egymást követve sorra felkelések törtek ki Európa nagyvárosaiban. A második előadás a Habsburg Monarchia különböző tartományaiban (Ausztria, Magyarország, Itália, Csehország) és a német területeken kitörő forradalmi megmozdulásokat és ezek céljait, illetve eredményeit, valamint egymásra gyakorolt kölcsönös hatásukat igyekszik vázlatosan bemutatni az érdeklődő közönség számára.


2019. december 9. hétfő, ELTE BTK "A" épület -150

3. előadás: III. A német egység és a pánszlávizmus szerepe az európai politikában és jelentősége Magyarország számára

A tervezett német egység létrejötte nagy jelentőséggel bírt a korabeli európai politikában és az újra egyesülni vágyó Németországgal való szövetségkötés terve a magyar kormány legfontosabb külpolitikai orientációjának tekinthető. A német államok képviselői Frankfurtban május 18-tól egy új birodalmi alkotmány kidolgozásába kezdtek, a magyar vezetés pedig elküldte követeit a frankfurti parlamenthez a magyar-német szövetségi terv konkretizálása érdekében. Az oroszok által is támogatott, a szláv népek egyesülését célzó pánszlávizmus eszméjének jegyében Prágában azonban egy Szláv Kongresszus alakult a németség képviselőinek frankfurti gyűlése ellenében. A harmadik előadás során áttekintjük mindezek szerepét az 1848-as eseményekben, különös tekintetettel azok jelentőségére Magyarország számára.



2019. december 16. hétfő, ELTE BTK Ifjúsági épület III/1.

4. előadás: IV. A magyar kormány külpolitikai alternatívái és nemzetközi kapcsolatai, a magyar szabadságharc külföldi résztvevői, magyarok és lengyelek 1848-ban

Az utolsó előadás keretében elemzésre kerülnek a magyar kormány lehetséges külpolitikai alternatívái, illetve nemzetközi kapcsolatai vagy azok kiépítésére tett kísérletei. Az előadás-sorozat összegzése mellett utolsó nagy témaként azokkal a külföldiekből álló légiókkal és fontos hadvezérekkel foglalkozunk majd, akik a magyarok oldalán harcolták végig a szabadságharc küzdelmeit, különös tekintettel a szabadságharc számos lengyel résztvevőjére és kitérve a lengyelek a forradalmi évben Európában betöltött szerepére

 

 

Olvasmánylista a hallgatóság számára:

Gergely András: A Frankfurt-Budapest szövetség kialakulása 1848 tavaszán. In: Gergely András: 1848-ban hogy is volt? Tanulmányok Magyarország és Közép-Európa 1848-49-es történetéből. Budapest, Osiris Kiadó, 2001.
Gergely András (szerk.): Magyarország története a 19. században. Budapest, Osiris Kiadó, 2005.
Hermann Róbert: Forradalom és szabadságharc 1848-1849. Budapest, Kossuth Kiadó, 2013.
Kovács Endre: Magyarok és lengyelek a történelem sodrában. Budapest, Gondolat Kiadó, 1973.
Urbán Aladár: Európa a forradalom forgószelében 1848-1849. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1970.

A kurzushoz felhasznált szakirodalom:

Deák Ágnes: Együttműködés vagy konkurencia. Az alsó-ausztriai, a csehországi és a magyarországi ellenzék összefogási kísérlete 1847-1848-ban. In: Aetas 14., 1-2. sz. (1999). 43-61.
Erdődy Gábor: A magyar kormányzat európai látóköre 1848-ban. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1988.
Erdődy Gábor: Kényszerpályán. A magyar külpolitikai gondolkodás 1849-ben. Budapest, Argumentum Kiadó, 1998.
Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada 1789-1938. Budapest, História, 1997.
Dieter Langewiesche: Europa zwischen Restauration und Revolution. München, Oldenburg, 2007.
Gergely András: 1848-ban hogy is volt? Tanulmányok Magyarország és Közép-Európa 1848-49-es történetéből. Budapest, Osiris Kiadó, 2001.
Hajnal István: A Batthyány-kormány külpolitikája. Budapest, Gondolat Kiadó, 1987.
Hermann Róbert: Kossuth hadserege, Kossuth fővezérei. Budapest, Argumentum Kiadó, 2007.
Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harcának története 1848-1849-ben. I-III. Pest, 1871-1872.
Kosáry Domokos: Magyarország és a nemzetközi politika 1848-1849-ben. Budapest, História, 1999.
Kovács István: „…Mindvégig veletek voltunk.” Lengyelek a magyar szabadságharcban. Budapest, Osiris Kiadó, 1998.
Pajkossy Gábor: Kossuth felirati beszédéhez. In: Emlékkönyv Orosz István 70. születésnapjára. Szerk.: Angi János- ifj. Barta János. Debrecen, 2005. 169-179.
Rózsa Mária: "Ihr Männer auf, jetzt ruft die Zeit". Deutsche Texte aus Ungarn zur Revolution und zum Freiheitskampf 1848/1849. Budapest, Argumentum Kiadó, 2006.
Rumpler Helmut - Urbanitsch Peter (Hg.): Die Habsburgermonarchie 1848-1918. Band I-VIII. Wien, 1989-2006.
Urbán Aladár: Batthyány Lajos miniszterelnöksége. (Nemzet és emlékezet). Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1986.

 

Facebook

 

Papp-Festorazzo Miklós

 

nn.jpg

Papp Miklós harmadéves doktoranduszhallgató. Témája a szláv, a balti és a finnugor hangtörténet. Fontosnak tartja, hogy a nyelvtörténettel kapcsolatos kérdésekre az érdeklődő nagyközönség is kaphasson érthető, érdekfeszítő, megbízható és naprakész információkat.

 

 

 

 

 

 

Papp-Festorazzo Miklós kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

A nyelvek eredete - Amit nem mertél megkérdezni a magyar, az orosz és a litván nyelvről

 

Mivel foglalkozik ma egy nyelvész? És egy nyelvtörténész? Mik a legújabb kutatási témák a történeti nyelvészetben / a finnugrisztikában / a baltisztikában? Hogyan keletkezik / változik / hal ki egy nyelv?
Minden szintje változik? Mit tudunk ma a hangváltozásokról? Milyen más nyelvekkel rokon a magyar / az orosz / a litván? Milyen más nyelvekre hasonlít? Honnan tudjuk? Mit árul el a szláv nyelvtörténet kutatása a korai magyar történelemről? Megdőlt-e a családfaelmélet? Miért nem népszerű? Miben hasonlítanak a magyar nyelvről terjesztett laikus babonák azokra, amiket az orosz nyelvről terjesztenek? Melyik balti, ill. szláv nép eredeztette magát / a nyelvét a rómaiaktól, az illírektől, a szarmatáktól, az illírektől, vagy éppen a szanszkritból? Ezekre a kérdésekre - és érintőlegesen a készülő dolgozatom által felvetett kérdésekre  is választ kapnak az előadássorozatom hallgatói.

Amikor arra keressük a választ, hogy "miben különleges a magyar nyelv", egyúttal arra is választ várunk: "kik vagyunk mi". Ilyenkor felmerülnek a következő kérdések is: Romlik a nyelv, vagy fejlődik? Milyen nyelven beszéltek az őseink? Valóban megcáfolták a "finnugor elméletet"? Mit kutat ma egy nyelvtörténész? És egy szlavista? Egy baltista? Ha kételyeid vannak, akkor itt a helyed. Ha nincsenek, akkor még inkább.

 

2019. november 27. szerda 18:00

Nyelvtörténet / 1. Fogalmak

Nyelvrokonság és nyelvtipológia. A nyelvrokonság ismérvei. Nyelvemlékek és rekonstrukció. Külső és belső rekonstrukció. Családfa és hullám. Hangtani, alaktani, mondattani és szókincsbeli változások a nyelvekben.

 

2019. december 4. szerda 18:00

Nyelvtörténet / 2. Példák

Az uráli nyelvek rokonsága. A balti és a szláv nyelvek viszonya. Hangváltozás, analógia, grammatikalizáció. Függő, független és szórványos hangváltozás. A nyelvi változás terjedése és kronológiájának meghatározása.

 

2019. december 11. szerda 18:00

Laikus nézetek a nyelvről

Nyelvművelés. Tévhitek és cáfolataik. Kis és nagy nyelvek; nehéz és könnyű nyelvek; "ősi" és "szakrális" nyelvek. Nyelvi babonák itthon és külföldön. A modern mítoszok és azok világkép-magyarázó ereje. Hamisítványok és azok leleplezése.

 

2019. december 18. szerda 18:00

Magyar-szláv és magyar-balti nyelvi kapcsolatok

Magyarbalti párhuzamok. Szláv kölcsönzések a magyarban. Hangtan, szókincs, képzők, mondattan. A Kárpátmedence szláv nyelvjárásai a X. században. Rovásírás és glagolita a IX.-X. században.

 

Olvasmányok és szakirodalom:

Kenesei I. (szerk.). A nyelv és a nyelvek. Budapest: Akadémiai, 2011.
Sándor K. Határtalan nyelv. Budapest: Szak, 2014.
Bynon, Th. Történeti nyelvészet. Budapest: Osiris, 1997.
Bakró-Nagy M. (szerk.). Okok és okozat. Budapest: Gondolat, 2018.
H. Tóth I. Bevezetés a szláv nyelvtudományba. Szeged: SzTE BTK - Szombathely: BDF BTK, 2004.
Hajdú P. Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Budapest: Tankönyvkiadó, 1966.

 

Facebook

 

Kepe Nóra

 

kn.jpgA közgazdasági elemző, illetve kommunikáció és média mesterképzés után 2016. őszén kezdtem meg doktori tanulmányaimat a PPKE-BTK Politikaelméleti Iskolájában. Szakdolgozatomat a Nárcizmus és nyelv, az ellenőrzés eszközei címmel írtam, amely a hatalom és ellenőrzés kulcsszavak mentén vizsgálta korunk meghatározó platformjait. Az elméletek iránti érdeklődés megmaradt, így a doktori iskolában a közösségi média megértését szolgáló modellek megismerésével foglalkozok, távolodva a korábban elsősorban Michel Foucault elméleteire támaszkodó surveillance studies kutatásoktól.

 

 

 

Kepe Nóra kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Ki, ha én nem? A közösségi média emberképe

 

(A kurzus helyszíne: ELTE BTK "A" épület, alagsor -150.)

 

A kurzus legtágabb értelemben azt a módot vizsgálja, ahogyan a személyiségről és az ember világhoz való viszonyáról gondolkodunk a 21. században. A vizsgálódást folyamatosan táguló perspektíva jellemzi: a közösségi médiafelületeken látható, tapasztalt és sokak által megélt, konkrét jelenségtől, illetve az annak leírására szolgáló eljárások és fogalmak rendszerezésétől jutunk el egy meghatározott emberképet feltételező diskurzus bemutatásáig, hogy végül rávilágítsunk ennek korlátozottságára, s lehetőségeinkhez mérten megrajzoljuk más, lehetséges megközelítésmódok kontúrjait. A célunk a közösségi médiában kibontakozó emberkép jellemzőinek feltárása, módszertanilag elsősorban társadalomelméleti keretben, ugyanakkor végig hangsúlyozva a téma interdiszciplináris jellegét. A vizsgálat során a közösségi médiában megfigyelt jelenségekből kiindulva hipotézisünk, hogy az emberkép a nárcizmus mint motívum köré szerveződik. 

 

I. 2019. november 4., hétfő 18:00

A közösségi média sematikus modellje

 

Az első órán ismertetjük a közösségi média definícióját, majd rendszerezzük az egyes társadalomelméleti megközelítéseket. Ezt követően a közösségi média mint ideáltípus leírása következik, a modernitás korábbi intézményeinek bemutatására gyakran használt Panopticon-koncepció mentén. Alkalmazásával a cél annak szisztematikus bemutatása, hogy a különböző szerzők milyen fogalmakon keresztül, mely eljárások kiemelésével gondolkodnak a közösségi médiáról. A Panopticon mint modell felidézése elsősorban eszköz jellegű, bár óhatatlanul hozzájárul a Jeremy Bentham és Michel Foucault neve köré szerveződő diskurzusok továbbgondolásához. A rendszerezéssel szembeni elsődleges várakozás, hogy láthatóvá válik a kutatásoknak az a (közös) halmaza, ahogy a közösségi média szemszögéből a személyiség leírható. Az így létrejövő "fogalomtár" a technológiai emberképről szóló diskurzus sarokpontjait jelöli ki.

 

II. 2019. november 11., hétfő 18:00

A nárcizmus "alakváltozatai" az egyes tudományterületeken

 

Az első óra megállapításai alapján az elméletekben közös, hogy azok nárcisztikus emberképet feltételeznek. A második órán ennek megfelelően a nárcizmus-diskurzusok bemutatása következik. A pszichológiai alkalmazástól a pszichiátriai intézményesülésen át eljutunk a társadalomtudományi mérésekig, majd távolabb lépünk a társadalomelméleti modellek felé. A vizsgálat eredménye, hogy a nárcizmus tartalmának bemutatását és a fogalom korlátozottságának megértését követően láthatóvá válik egy, az önimádat jelenségénél is fontosabb kérdés, hogy mi is az a tágabb keret, gondolkodási séma, ami a fogalom népszerűvé válásához vezetett.

 

III. 2019. november 18., hétfő 18:00

A nárcizmus mint motívum: a közösségi média emberképe

 

A kétoldalú elméleti megalapozás után a közösségi média és a nárcizmus-fogalom összefüggésrendszerének kibontása következik, vagyis a személyiség és technológia sajátos kapcsolatát ismertetjük. A  megközelítések közös eleme, hogy a világot az egyén viszonylatában rendezik el, azaz akár kritikai éllel, akár támogatóan közelítenek a kérdéshez, az énközpontúság a megkerülhetetlen referencia számukra. A személyiség fontosságának felértékelődése mint vezérgondolat új világot sző, amely komplexitását tekintve napjainkra a különféle életterületeket egyaránt közös mederbe terelve ideológiává növi ki magát.

 

IV. 2019. november 25., hétfő 18:00

Az elméleti keret kritikája és gyakorlati vonatkozásai

 

A kurzust végül a korábbiak összefoglalását követően egyrészt az elméleti keret kritikája és további megközelítések bemutatása, valamint a gyakorlati alkalmazás praktikus szempontjai zárják. A cél a szemléletmódot cáfoló vagy alátámasztó, mindennapi életből - a magyar és nemzetközi - közéletből vett példák, könyvek, filmek, reklámok bemutatása.

 

Ajánlott olvasmányok:

Bentham, Jeremy [1971, 1995]: The Panopticon Writings. Verso Books, New York.
Foucault, Michel [197, 1993]: Surveiller et punir. Gallimard, Paris.
Han, Byung-Chul [2000]: Psichopolitica. Neoliberalismus und die neuen Machttechniken. S. Fischer Verlage, Berlin.
Lyon, D. [1993]: An Electronic Panopticon? A Sociological Critique of Surveillance Theory. The Sociological Review. Volume 41, issue 4, pp. 653-678.
Freud, S. [1994]: Zur Einführung Des Narzissmus. Jb. Psychoan. 1, 6-24.
Lasch, C. [1978, 1983]: Az önimádat társadalma. Modern Könyvtár, Budapest.
Giddens, A. [1991]: Modernity and self-identity. Self and Society in the Late Modern Age. Polity Press, Cambridge.
Raskin, R. N. - Hall, C. S. [1979]: A narcissistic personality inventory. Psychologival Reports, 45(2), 590.
Sennett, R. [1974, 1998]: A közéleti ember bukása. Helikon Kiadó, Budapest.
Twenge, J. M. - Campbell, W. K. [2009]: The Narcissism Epidemic. Living in the Age of Entitlement. Simon & Schuster, Atria Paperback, New York.
Bell, D. [1976, 1996]: The Cultural Contradictions of Capitalism. Basic Books, New York.
McLuhan, M. [1964]: Understanding Media. The Extension of Man. McGrow Hill, New York.
Western, D. [1985]: Self and Society: Narcissism, Collectivism and the Development of Morals. Cambridge University, Cambridge.
Bánki, Gy. [2016]: A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról. Ab Ovo, Budapest.
Sam Waknin [2009]: Barack Obama: Narcissist? Kindle Edition.
Cruz, L. - Buser, B. [2016]: A Clear and Present Danger: Narcissism in the Era of Donald Trump. Kindle Edition.
Storr, W. [2018]: Selfie. How the West became self-obsessed. Picador, London.

 

 

Facebook esemény

Kolonics Tünde

 

Kolonics Tünde vagyok. 2013-ban nyertem felvételt az a.jpgELTE - BTK Művelődéstörténet/Történelemtudományok Doktori Iskolába. Kutatási témám: A hazai XX.századi plakátok elemző bemutatása.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kolonics Tünde előadása a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

Hazai olvasásnépszerűsítő plakátok a XX. században

 

2019. október 22., kedd 18:00. ELTE BTK Ifjúsági épület III/1.

Önálló témaválasztás alapján megkezdett kutatói munkám során szerzett tapasztalatom szerint a plakát eléggé elhanyagolt terület. Amikor plakátokról beszélünk az emberek többségének gondolati rendszerében a politikai plakátok és kulturális /színházi, mozi/ plakátok jelennek meg. Az előadások célja lenne, a kulturális, azon belül speciális, /ugyanakkor a nagy példányszám miatt is önálló egységet képező/ olvasásnépszerűsítő plakátokkal megismertetni az embereket. Ezeknek a plakátoknak a tartalma szorosan kötődik az olvasás fogalmi, tartalmi szöveges /szlogenek/ és képi /szimbólumok/ megjelenítéséhez. A plakát műfaji jellemzőivel, funkciójával és szerepével az alkotók /művészek vagy közgyűjtemények/ általánosabb értelemben a társadalom értékválasztása és véleménye is láthatóvá válik, ha olvasásról beszélünk. Az emberek általában szeretnek olvasni, vonzónak, hasznos, értékes időtöltésnek tartják. S ezt igyekeztek/nek hangoztatni is. A bemutatásukkal és elemzésükkel választ
kaphatunk a kérdésre: A plakátok hogyan hívják fel az emberek figyelmét az olvasás szeretetére? A plakát műfaj, mi indokolja ezen megnyilvánulási formát? Milyen stílusban, hogyan érvel az olvasás mellett a plakát? Ez a műfaj mennyire képes e felvállalt nemes eszmének küldetésként szerepet vállalni? Tetszenek-e ezen alkotások az embereknek? Értik-e a szándék pozitívumait? Van-e üzenetük, szerepük? Hogyan tudnak a XXI. századi modern információáramlásban az olvasásnépszerűsítő plakátok méltón részt venni? Van-e a műfajnak, mai aktualitása? Mindezeken túlmenően beszélgetést folytathatunk, az olvasás mai társadalmi értékéről, helyzetéről.

Ajánlott irodalom:

1. Válogatás a kutatás témabibliográfiából: 1972. évi téli könyvvásári közvéleménykutatás Budapesten / A vizsgálatot vezette és a jelentést írta: V. Kulcsár Júlia Bp. : M. Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, 1973 [2], 57 p. ; 29 cm 1949-2009 : hat évtized reklámvilága : válogatás az OTP Bank Pénzügytörténeti Gyűjtemény anyagából / [írta és ... vál. Szlanka András] ; [a pénzintézet történetét írta Botos János] ; [grafikai ... szerk. Lelkes László] ; [tárgyfotók és reprod. Lelkes László és Kósa Zoltán] [Budapest] : Médiacom Kft., cop. 2009 272 p. : ill. ; 20x30 cm + 1 CD 100+1 éves a magyar plakát : a magyar plakátművészet története 1885-1986 : Műcsarnok, Budapest, ... 1986. május 23 - szeptember 14. / [a kiállítást rend. Bakos Katalin, Kemény György] [Budapest] : [Műcsarnok], 1986 208 p. : ill. ; 29 cm Advertising and popular culture / Jib
Fowles Thousand Oaks ; London : Sage Publications, cop. 1996 278 p. : ill. ; 22 cm Az aesthetika alapelemei / Benedetto Croce ; ford. Farkas Zoltán Budapest : Franklin, 1917 17 p. ; 17 cm Filozófia és kultúra : írások a modern magyar művelődéstörténet köréből / szerk. Lackó Miklós Budapest : MTA Törttud. Int., 2001 311 p. ; 24 cm A fogyasztói magatartás alapjai : [vásárlási döntés, fogyasztási minták, életstílus] / Hofmeister-Tóth Ágnes Budapest : Aula, 2008 243, [2] p. : ill. ; 25 cm A francia plakát 300 éve / katalógusterv Horváth Ferenc Budapest : [S.n.], 1977 "Játéka mindenféle szélnek" : plakát és történelem 1944-1990 ="Toy of all winds" : poster and history 1944-1990 : (kiállítás) 1991 november - 1992 február / (a kiállítást rend., a katalógust szerk. és bev. Ihász István) (Budapest) : Legújabbkori Történeti Múzeum, (1991) Jelek és szimbólumok enciklopédiája : a gondolatainkat kifejező és a környező világra adott reakcióinkat befolyásoló vizuális nyelv meghatározása és értelmezése /Mark O'Connell, Raje Airey Budapest : Jószöveg Műhely, cop. 2007 Képzőművészeti irányzatok a XX. század második felében / L. Menyhért László Budapest : Urbis Kvk., 2006 Kommunikáció / Karl Erik Rosengren Budapest : Typotex, 2004 259 p. : ill. ; 24 cm Kommunikáció, nyilvánosság,
esélyegyenlőség Magyarországon : a távírótól a Web 2.0-ig / Szekfü András [Budapest] : Gondolat : MTA-ELTE Kommunikációelm. Kutcsop., 2007 A könyvkultúra kutatásának kútfői : a könyv-, az írás, a nyomdászattörténet, a könyvtártudomány és a könyvkereskedelem szakirodalmi forrásai / Pogányné Rózsa Gabriella Budapest : Hatágú Síp Alapítvány, 2008 Könyvtári partnerkapcsolatok, kommunikációs kérdések / Vidra Szabó Ferenc Budapest : KI, 2008 143 p. ; 24 cm Közművelődési reklám és kapcsolatépítés / Nógrádi Gábor Budapest : NPI, 1983 69, [2] p. ; 20 cm Közoktatás- és művelődéspolitika : [dokumentum-gyűjtemény] / Vál. és szerk. Koncz János, Szabó G. Mária Budapest : Tankvk., 1980 446, [2] p. ; 22 cm A közösségi média helyzete az Európai Unióban : kultúra és oktatás : tanulmány / [szerző: Kern European Affairs ...] Budapest : AKTI, 2008 75 p. : ill. ; 24 cm A kultúra kis krónikája / Földiák András Salgótarján : Mikszáth Kiadói Kft., 1994 133 p. ; 20 cm A kultúra üzenete 1.0 / Németh János István ; [... az előszót írta Vekerdi László] 2., átd. kiad [Budapest] : Magyar Művelődési Intézet ; [Salgótarján] : Mikszáth Kiadói Kft., [1997] 174, [2] p. : ill. ; 21 cm Lengyel kulturális plakát / [a kiáll. szerk. Anna Rutkiewicz] 1981 A magyar kultúra útja, 1945-1985 / Köpeczi Béla ; [a bibliográfiát összeáll. Koncz Ilona] [Budapest] : Kossuth Könyvkiadó, 1986
291 p. ; 21 cm A magyar kultúra válságos évei, 1918-1927 / Olay Ferenc ; előszót írta Perényi Zsigmond Budapest : M. Nemz. Szöv., 1927 337 p. Magyar kódex / [főszerk. Szentpéteri József] ; [szerk. Stemler Gyula] ; [a Kossuth Kiadó Rt. és az Enciklopédia Humana Egyesület közös alkotása] Megjelenés: Budapest : Kossuth Könyvkiadó : Enciklopédia Humana Egyesület, 1999-2001 Terjedelem: 6 db ; 29 cm Megjegyzések: 1., Az Árpádok világa : magyar művelődéstörténet a kezdetektől 1301-ig / [szerzők: Csikhon Judit et al.] 1999 437, [5] p. : ill. + 1 CD-ROM Bibliogr.: p. 401-416. 963-09-4077-9 (kötött) 2. Az előadásokra érkezőknek ajánlott irodalom: Virányi Péter: Több mint reklámtörténelem Gondolat Kiadó, 2014 Székely János: Könyvek között KÖZDOK, 1998 Zsolt Péter: Médiaháromszög Denis Mcquail: A tömegkommunikáció elmélete OSIRIS KIADÓ KFT. Szimbólumtár http://www.balassikiado.hu/BB/netre/Net_szimbolum/szimbolumszotar.htm

Facebook esemény

Pesti Bölcsész Akadémia

2019/2020. őszi szemeszter

Budapest, ELTE BTK, Ifjúsági épület III. 3.

 

2019. október 16. szerda

18.00 Lehetséges-e fizika filozófia nélkül? I.

Egy egyszerű műszaki berendezés működésének magyarázata, ami filozófiai problémákat vet fel

– Dr. Fazekas András István

2019. október 22. kedd

18.00 Hazai olvasásnépszerűsítő plakátok a 20. században – Kolonics Tünde

2019. november 4. hétfő, ELTE BTK "A" épület -150!

18.00 Ki, ha én nem? A közösségi média emberképe I.

A közösségi média sematikus modellje – Kepe Nóra

2019. november 6. szerda

18.00 Lehetséges-e fizika filozófia nélkül? II.

Vannak-e, és ha igen, milyen módon "léteznek" a természeti törvények? – Dr. Fazekas András István

2019. november 11. hétfő, ELTE BTK "A" épület -150!

18.00 Ki, ha én nem? A közösségi média emberképe II.

A nárcizmus „alakváltozatai” az egyes tudományterületeken – Kepe Nóra

2019. november 13. szerda

18.00 Lehetséges-e fizika filozófia nélkül? III.

Mennyiben fejeznek ki szükségszerűséget a természeti törvények? – Dr. Fazekas András István

2019. november 18. hétfő, ELTE BTK "A" épület -150!

18.00 Ki, ha én nem? A közösségi média emberképe III.

A nárcizmus mint motívum: a közösségi média emberképe – Kepe Nóra

2019. november 20. szerda

18.00 Lehetséges-e fizika filozófia nélkül? IV.

Természettudomány és filozófia kapcsolata – Dr. Fazekas András István 

2019. november 25. hétfő, ELTE BTK "A" épület -150!

18.00 Ki, ha én nem? A közösségi média emberképe IV.

Az elméleti keret kritikája és gyakorlati vonatkozásai – Kepe Nóra 

2019. november 26. kedd

18.00 Magyarország és az 1848-as forradalmak I.

Európa 1815 és 1848 között. Válság és a forradalmak kitörésének okai. A magyar reformmozgalom – Ladányi Gábor 

2019. november 27. szerda

18.00 A nyelvek eredete – Amit nem mertél megkérdezni a magyar, az orosz és a litván nyelvről I.

Nyelvrokonság és nyelvtipológia – Papp Miklós

2019. november 28. csütörtök*

19.00 A narratív identitás elméletei – Szántó Rita

2019. december 2. hétfő

18.00 Magyarország és az 1848-as forradalmak II., ELTE BTK "A" épület -150!

 A „népek tavasza”, 1848 márciusának forradalmi eseményei a Habsburg Monarchiában és a német területeken – Ladányi Gábor

2019. december 4. szerda

18.00 A nyelvek eredete – Amit nem mertél megkérdezni a magyar, az orosz és a litván nyelvről II.

Az uráli nyelvek rokonsága. A balti és a szláv nyelvek viszonya – Papp Miklós

2019. december 5. csütörtök*

19.00 Laikusok a kutatásban. Úton a nyílt tudomány felé – Bilicsi Erika

2019. december 9. hétfő, ELTE BTK "A" épület -150!

18.00 Magyarország és az 1848-as forradalmak III.

A német egység és a pánszlávizmus szerepe az európai politikában és jelentősége Magyarország számára – Ladányi Gábor 

2019. december 11. szerda

18.00 A nyelvek eredete – Amit nem mertél megkérdezni a magyar, az orosz és a litván nyelvről III.

Laikus nézetek a nyelvről. Nyelvművelés. Tévhitek és cáfolataik – Papp Miklós

2019. december 16. hétfő

18.00 Magyarország és az 1848-as forradalmak IV.

A magyar szabadságharc külföldi résztvevői, magyarok és lengyelek 1848-ban – Ladányi Gábor

2019. december 18. szerda

18.00 A nyelvek eredete – Amit nem mertél megkérdezni a magyar, az orosz és a litván nyelvről IV.

Magyar-szláv és magyar-balti nyelvi kapcsolatok – Papp Miklós

2020. január 6. hétfő

18.00 A középkori andalúz irodalom recepció a magyar neológ művelődéstörténetben – Csanády László

2020. január 8. szerda

18.00 Posztmodern szövegek fordítása I.

Fordítási alapproblémák. A posztmodern nyelv játékossága – Mogyorósi Zoltán

2020. január 15. szerda

18.00 Posztmodern szövegek fordítása II.

Kultúrák között. Az idegenség fordítása – Mogyorósi Zoltán 

2020. január 22. szerda

18.00 Posztmodern szövegek fordítása III.

Nyelvek között. A szubjektum fordítása – Mogyorósi Zoltán

2020. január 23. csütörtök*

19.00 Nomád nép, lovas nép. Mongol lovaskultúra és lótartás – Bán Kornélia

2020. január 29. szerda

18.00 Posztmodern szövegek fordítása IV.

Médiumok között. Posztmodern az irodalom határterületein – Mogyorósi Zoltán

 

*Külső helyszín: FUGA 

 

Jelmagyarázat:

A szöveg öröme – irodalmi előadások

Múlt és jövő között – történelmi előadások

A gondolat határán – esztétikai, filozófiai, művészettörténeti előadások

Ezerarcú nyelvészet – nyelvészeti előadások

 

További részletek: 

http://pestibolcseszakademia.blog.hu

https://www.facebook.com/BolcseszAkademia/

 

dr. Fazekas András István

 

p1030624_1.JPGAktív időszakomban, negyven éven keresztül, a villamosenergia-iparban, a Magyar Villamos Műveknél dolgoztam gépészmérnökként. Erőművek, a villamosenergia-rendszer rendszerszintű tervezése volt a feladatom. A mérnöki munkám mellett oktattam, és oktatok ma is a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, az Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszéken (valamint 2017-ig, 12 éven keresztül a Madridi Műszaki Egyetemen) energetikát, rendszerszintű tervezést. A tudományos fokozatomat (PhD) is a műszaki tudományok területén szereztem. A filozófia azonban kezdettől fogva érdekelt és érdekel ma is, olyannyira, hogy a műegyetem elvégzése után beiratkoztam az ELTE filozófia szakára, itt tanári oklevelet, később egyetemi doktorátust szereztem. Az ELTE  Filozófiatudományi Doktori Iskola kakukktojás (66 éves mérnök) hallgatójaként szeretném az ismereteimet bővíteni, néhány, engem különösen érdeklő tématerületen. A kurzus keretében ilyen kérdésekről szeretnék beszélni.

 

 

dr. Fazekas András István kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

 

Lehetséges-e fizika filozófia nélkül?

 

A kurzus helyszíne: ELTE-BTK, Főépület, II. emelet, 252-es terem 

 

A négy előadásból álló sorozat célja annak bemutatása igen egyszerű és közérthető példákon keresztül, hogy a természettudományok, a mérnöki tudományok káprázatos fejlődése nem feleslegessé és „idejét múlttá” teszi a filozófiát, hanem éppen ellenkezőleg: a felgyülemlett óriási ismeretanyag és tapasztalat minden eddiginél sürgetőbben teremti meg az egyre bővülő tudás és tapasztalat átfogó, interdiszciplináris értelmezésének szükségességét, mely feladat éppen a filozófia feladata.

 

I. 2019. október 16., szerda 18.00

Egy nagyon egyszerű műszaki berendezés működésének magyarázata, ami filozófiai problémákat vet fel

 

Mindennek egyszerű bizonyítására az előadás keretében egy igen egyszerű műszaki berendezés (radiátor fűtőberendezés) működésének a magyarázatát követjük nyomon, nevezetesen arra a kérdésre keressük a természettudományos magyarázatot, hogy „hogyan történik a szoba felmelegedése?” A példa szerinti esetben egy hideg szobába egy „fűtőtestet” (vékonyfalú tartályba forró vizet) helyezünk, és ezen semmiképpen nem a csúcstechnológia körébe tartozó műszaki berendezés működésének hogyanjára kérdezünk rá. És mindenki által jól követhetően, ahogyan egyre „egzaktabb”, egyre mélyebb természettudományos magyarázatot adunk ezen nagyon egyszerű (és mindenki által ismert, megválaszolt, és lezárt) kérdésre, nyilvánvalóvá válik, hogy a magyarázatok alapvető filozófiai kérdésekhez vezetnek. A magyarázatok során eljutunk a világ kezdetének kérdéséhez, Isten létének kérdéséhez és így tovább.

 

II. 2019. november 6., szerda 18.00

Vannak-e, és ha igen, milyen módon "léteznek" a természeti törvények?

 

A második előadás fő célkitűzése annak a kérdéskörnek a boncolgatása, hogy mi is értendő természettudományos törvény fogalmán? Milyen értelemben léteznek természeti törvények? Olyan értelemben léteznek a természeti törvények, ahogyan létezik egy töltőtoll valakinek a kezében, Bodri kutya Gálék kertjében, az Empire State Building, vagy Caspar David Friedrich „Szerzetes a tengerparton” című festménye? Vagy úgy léteznek a természeti törvények, mint Bach „Kunst der Fuge” című műve? Vagy abban az értelemben beszélünk a természeti törvények létezéséről, mint ahogyan azt mondjuk, hogy létezik jóság a Földön, vagy éppenséggel léteznek hatványhalmazok, vagy más matematikai objektumok? Olyan értelemben léteznek a természeti törvények, mint a matematikai törvények? Vagy mint a logikai törvényszerűségek?

 

III. 2019. november 13., szerda 18.00

 

Természettudomány és filozófia kapcsolata 

 

A harmadik előadás keretében a megelőző előadásokban tett főbb megállapítások szisztematikus összevetésével alapvetően arra kérdésre keresünk választ, hogy mennyiben „objektívek” a természeti törvények? Ez az alapkérdés másképpen fogalmazva úgy hangzik, hogy vajon „léteznek-e” természeti törvények megismerő szubjektum nélkül? Ezt a kérdéskört Hegel kapcsolódó gondolatainak alapján elemezzük, mindenekelőtt „A szellem fenomenológiája” című művében kifejtett álláspontja alapján.

Végül mindezek fényében teszünk kísérletet arra, hogy bizonyítsuk: nem létezhetnek természettudományok filozófia nélkül.

 

IV. 2019. november 20., szerda 18.00

 

 Mennyiben fejeznek ki szükségszerűséget a természeti törvények?

 

A negyedik előadás középpontjában annak a kérdésnek a vizsgálata áll, hogy mennyiben szükségszerűek a természeti törvények, milyen szerepe van a véletlennek a természeti folyamatokban. Vagyis arra a kérdésre keressük a választ, hogy vajon minden esetben szükségszerűen ugyanolyan módon mennek végbe az azonos okokkal és körülményekkel rendelkező természeti folyamatok, vagy van valamilyen szerepe a véletlennek is e természeti történésekben? Hogyan értelmezhetők a valószínűségi törvények? Törvények-e egyáltalán a valószínűségi törvények?

Ajánlott olvasmányok:

A) AZ ELŐADÁSOK TÉMAKÖRÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ÁLTALÁNOS IRODALOM


A1) TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐ IRODALOM

Carrol, Seen: Most vagy mindörökké. A végső időelmélet nyomában. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010
Gleick, James: Káosz. Egy tudomány születése. Göncöl Kiadó, Budapest, 2004
Greene, Brian: A kozmosz szövedéke. Akkord Kiadó, Budapest, 2011
Kaku, Michio: Párhuzamos világok. Kozmikus utazás az Ősrobbanástól a tizenegyedik dimenzión át az Univerzum jövőjéig. Akkord Kiadó, Budapest, 2009
Penrose, Roger: Az idő ciklusai. Az univerzum radikálisan új szemlélete. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2011
Penrose, Roger: A császár új elméje. Számítógépek, gondolkodás és a fizika törvényei. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2011
Szvecsnyikov, G. A.: Okság és állapotösszefüggés a fizikában. Gondolat Kiadó, Budapest, 1974

A2) TUDOMÁNYFILOZÓFIA

E. Szabó L.: A nyitott jövő problémája - véletlen, kauzalitás és determinizmus a fizikában, Typotex Kiadó, Budapest, 2002
Forrai G. – Szegedi P. (szerk.): Tudományfilozófia. Szöveggyűjtemény. Áron Kiadó, Budapest, 1999.
Lakatos, Imre: Lakatos Imre tudományfilozófiai írásai. Atlantisz Kiadó, Budapest. 1997
Laudan, L.: Beyond Positivism and Relativism. Westview Press, London, 1996
Popper, C.: A tudományos kutatás logikája. Európa Kiadó, Budapest, 1997
Quine, W. O.: A tapasztalattól a tudományig, Osiris Kiadó, Budapest 2002

A3) METAFIZIKA

Grayling, A. C. (szerk.): Filozófiai Kalauz. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1997
Hamlyn, David W.: Metaphysics. Cambridge University Press, Cambridge, 1992
Huoranszky, Ferenc: Modern metafizika. Osiris Kiadó, Budapest, 2001
Tőzsér, János: Az igazság pillanatai. Esszé a filozófiai megismerés sikertelenségéről.  Kalligram Kiadó, Budapest, 2018
Tőzsér, János: Metafizika. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2009  

A4) HEGEL

Fink, Eugen: Hegel: Phaenomenologische interpretationen der „Phaenomenologie des Geistes. Klostermann Verlag, Frankfurt, 1977
Hegel, G. W. Fr.: A szellem fenomenológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979.
Hegel, G. W. Fr.: A logika tudománya. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979.
Hegel, G. W. Fr.: A filozófiai tudományok enciklopédiájának alapvonalai. Logika. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979.
Hegel, G. W. Fr.: A filozófiai tudományok enciklopédiájának alapvonalai. Természetfilozófia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979.
Hegel, G. W. Fr.: A filozófiai tudományok enciklopédiájának alapvonalai. A szellem filozófiája. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979.


B) A KUTATÁSI TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ SZAKIRODALOM

• Achinstein, P., 1983, The Nature of Explanation, New York: Oxford University Press.
• Achinstein, P., 2010, Evidence, Explanation, and Realism: Essays in Philosophy of Science, New York: Oxford University Press.
• Barnes, E., 1992, ‘Explanatory Unification and the Problem of Asymmetry.’ Philosophy of Science, 59: 558–71.
Belnap and Steele (1976) The Logic of Questions and Answers. New Haven: Yale University
• Braithwaite, R., 1953, Scientific Explanation, Cambridge: Cambridge University Press.
Brody, Baruch A. (1970) Readings in the Philosophy of Science. Englewood Cliffs, N.J.: Prentice Hall
• Bromberger, S., 1966, ‘Why Questions’, in Mind and Cosmos: Essays in Contemporary Science and Philosophy, R. Colodny, (ed), Pittsburgh: University of Pittsburgh Press.
• Cartwright, N., 1979, ‘Causal Laws and Effective Strategies’ Noûs, 13: 419–437.
• Cartwright, N., 1983, How the Laws of Physics Lie, Oxford: Clarendon Press.
• Cartwright, N., 2004, ‘From Causation to Explanation and Back’ In B. Leiter (ed) The Future for Philosophy Oxford: Oxford University Press.
• De Regt, H. and Dieks, D., 2005, “A Contextual Account of Scientific Understanding”, Synthese144: 137–170.
• Dowe, P., 2000, Physical Causation, Cambridge: Cambridge University Press.
Duhem, Pierre (1962) The Aim and Structure of Physical Theory. New York:
• Earman, J., 1986, A Primer on Determinism, Dordrecht: Reidel.
Friedman, Michael (1974 ) "Explanation and Scientific Understanding." Journal of Philosophy 71: 5-19.
• Gardiner, P., 1959, The Nature of Historical Explanation, Oxford: Oxford University Press.
• Gardiner, P.,(ed), 1952, Theories of History. New York: The Free Press.
• Goodman, N., 1955, Fact, Fiction, and Forecast, Cambridge, MA: Harvard University Press.
• Greeno, J., 1970, ‘Evaluation of Statistical Hypotheses Using Information Transmitted’, Philosophy of Science, 37: 279–93. Reprinted in Salmon, 1971b.
• Hall, N., 2004, ‘Two Concepts of Causation’, in Causation and Counterfactuals. J. Collins, N. Hall, and L.Paul (eds), Cambridge: MIT Press, pp. 225–276.
Harman, Gilbert (1965) "The Inference to the Best Explanation." Philosophical Review, 74: 88-95.
• Hausman, D. and Woodward, J., 1999, ‘Independence, Invariance, and the Causal Markov Condition.’, British Journal for the Philosophy of Science, 50: 521–583.
• Hausman, D., 1998, Causal Asymmetries, Cambridge: Cambridge University Press.
• Hempel, C. and P. Oppenheim., 1948, ‘Studies in the Logic of Explanation.’, Philosophy of Science, 15: 135–175. Reprinted in Hempel, 245–290, 1965a.
• Hempel, C., 1965a, Aspects of Scientific Explanation and Other Essays in the Philosophy of Science, New York: Free Press.
Hempel, Carl G. and Oppenheim, Paul (1948) "Studies in the Logic of Explanation." In Brody p. 8-38.
• Hitchcock, C., 1995, ‘Discussion: Salmon on Explanatory Relevance.’, Philosophy of Science, 62: 304–20.
Holland, John; Holyoak, Keith; Nisbett, Richard; Thagard, Paul (1986) Induction: Processes of Inference, Learning, and Discovery. Cambridge: MIT Press
• Janzing, D., Mooij, J., Zhang, K., Lemeire, J., Zscheischler, J., Daniusis, D., Steudel, B. and Scholkopf, B., 2012. “Information-geometric Approach to Inferring Causal Directions”, Artificial Intelligence 182–183: 1–31.
• Jeffrey, R., 1969, ‘Statistical Explanation vs. Statistical Inference’ in N. Rescher (ed.), Essays in Honor of Carl G. Hempel. Dordrecht: D. Reidel. Reprinted in Salmon, 1971b.
• Kitcher, P and Salmon, W., 1987, “Van Fraassen on Explanation”, Journal of Philosophy 84: 315–330.
• Kitcher, P., 1989, ‘Explanatory Unification and the Causal Structure of the World’, in Scientific Explanation, P. Kitcher and W. Salmon, 410–505. Minneapolis: University of Minnesota Press.
Kitcher, Philip (1981) "Explanatory Unification." Philosophy of Science 48:507-531.
• Koertge, N., 1992, ‘Explanation and Its Problems.’, British Journal for the Philosophy of Science, 43: 85–98.
• Kyburg, H., 1965, ‘Comment.’, Philosophy of Science, 32: 147–51.
Lehrer, Keith (1990) Theory of Knowledge. Boulder: West View Press.
• Lewis, D., 1973a, Counterfactuals, Cambridge, MA: Harvard University Press.
• Lewis, D., 1973b, ‘Causation.’, Journal of Philosophy, 70: 556–67. Reprinted with Postscripts in Lewis, 1986, 159–213.
• Lewis, D., 1986, Philosophical Papers, Volume II, Oxford: Oxford University Press.
• Lewis, D., 2000, ‘Causation as Influence.’, Journal of Philosophy, 97: 182–197.
• Lien, Y., and Cheng, P., 2000, “Distinguishing genuine from spurious causes: a coherence hypothesis”, Cognitive Psychology, 40: 87–137.
• Lombrozo, T., 2010, “Causal-Explanatory Pluralism: How Intentions, Functions, and Mechanisms Influence Causal Ascriptions”, Cognitive Psychology, 61:303–32.
• Mitchell, S., 1997, ‘Pragmatic Laws’ PSA 96 (Supplement to Philosophy of Science, 64 (4): S468–S479.
• Morrison, M., 2000, Unifying Scientific Theories, Cambridge: Cambridge University Press.
• Nagel, E., 1961, The Structure of Science: Problems in the Logic of Scientific Explanation, New York: Harcourt, Brace and World.
• Nerlich, G., 1979, ‘What Can Geometry Explain?’ British Journal for the Philosophy of Science, 30: 69–83.
• Norton, J., forthcoming, “A Material Dissolution of the Problem of Induction”, Synthese.
• Pearl, J., 2000, Causality: Models, Reasoning and Inference, Cambridge: Cambridge University.
• Pitt, J. (ed.), 1988, Theories of Explanation. New York: Oxford University Press.
• Psillos, S., 2002, Causal Asymmetries, Stocksfield, UK: Acumen Publishing.
• Railton, P., 1978, ‘A Deductive-Nomological Model of Probabilistic Explanation.’, Philosophy of Science, 45: 206–26.
• Railton, P., 1981, ‘Probability, Explanation, and Information.’, Synthese, 48: 233–56.
• Ruben, D., (ed.), 1993, Explanation, Oxford: Oxford University Press.
• Salmon, W. and Kitcher, P., (eds.), 1989, Minnesota Studies in the Philosophy of Science, Vol 13: Scientific Explanation, Minneapolis: University of Minnesota Press.
• Salmon, W., (ed.), 1971b, Statistical Explanation and Statistical Relevance, Pittsburgh: University of Pittsburgh Press.
• Salmon, W., 1984, Scientific Explanation and the Causal Structure of the World, Princeton: Princeton University Press.
• Salmon, W., 1994, ‘Causality Without Counterfactuals.’, Philosophy of Science, 61: 297–312.
• Salmon, W., 1997, ‘Causality and Explanation: A Reply to Two Critiques.’, Philosophy of Science, 64: 461–477.
• Schaffer, J., 2000, ‘Causation by Disconnection.’, Philosophy of Science, 67: 285–300.
Scriven, M (1959) "Truisms as the Grounds for Historical Explanations." In P. Gardiner (Ed.), Theories of History: Readings from Classical and Contemporary Sources, New York: Free Press, pp. 443-475.
• Scriven, M., 1962, ‘Explanations, Predictions, and Laws’, in Scientific Explanation, Space, and Time (Minnesota Studies in the Philosophy of Science: Vol. 3), H. Feigl and G. Maxwell (eds), 170–230. Minneapolis: University of Minnesota Press.
Sellars, Wilfred (1962) Science, Perception, and Reality. New York: Humanities Press.
• Sober, E., 1983, ‘Equilibrium Explanation’, Philosophical Studies, 43: 201–210.
• Sober, E., 1999, ‘The Multiple Realizability Argument Against Reductionism’ Philosophy of Science, 66: 542–564.
• Sober, E., 2003, ‘Two Uses of Unification’, in F. Stadler, ed., Institute Vienna Circle Yearbook 2002, Dordrecht: Kluwer.
• Spirtes, P. Glymour, C. and Scheines, R., 1983, Causation, Prediction and Search, New York: Springer-Verlag. Second Edition, 2000. Cambridge: MIT Press.
Stich, Stephen (1983) From Folk Psychology to Cognitive Science. Cambridge: The MIT Press.
Thagard, Paul (1988) Computational Philosophy of Science. Cambridge: MIT Press.
• Van Fraassen, B., 1980, The Scientific Image. Oxford: Oxford University Press
Van Fraassen, Bas C. (1989) Laws and Symmetry. Oxford: Clarendon Press.
• Woodward, J., 1989, ‘The Causal/Mechanical Model of Explanation.’, In Scientific Explanation. Minnesota Studies in the Philosophy of Science, volume 13, P. Kitcher and W. Salmon (eds.), 357–383.
• Woodward, J., 2000, ‘Explanation and Invariance in the Special Sciences.’, British Journal for the Philosophy of Science, 51: 197–254.
• Woodward, J., 2003, Making Things Happen: A Theory of Causal Explanation, Oxford: Oxford University Press.
• Woodward, J., 2006, “Sensitive and Insensitive Causation”, The Philosophical Review.115: 1–50

 

Facebook esemény


PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

 

MEGHOSSZABBÍTOTT HATÁRIDŐ: 2019. augusztus 31.

 

Kurzustartási lehetőség a Pesti Bölcsész Akadémián

(2019/20. őszi félév)

 

Kedves doktorandusz és doktorjelölt hallgatótársunk!

Pályázati felhívásunk a Pesti Bölcsész Akadémia 2019/2020-as tanév őszi félévének előadói pozícióit hirdeti meg.

Az ELTE BTK nyilvános előadás-sorozata nyitott egyetemként működik, amelynek célközönsége nem csak szakmabeli, a karon kívülről vagy az egyetem és a kar más tudományterületeiről is várható érdeklődő közönség a középiskolástól a nyugdíjas korosztályig. A Pesti Bölcsész Akadémia legfontosabb célja továbbra is az, hogy közérthető módon felhívja a figyelmet arra, hogy miben rejlik a humán tudományok öröme, vagyis bemutassa a szélesebb közönség számára is vonzó témákat, kutatásokat. A korábbi félévekben működő rendszer szerint idén is a Kar összes Doktori Iskolájából várjuk a jelentkezőket.

A sikeres pályázók a PBA tizennegyedik, 2019/2020-as őszi szemeszterének előadói lesznek. Feladataik teljesítése esetén a tudományos modulba tartozó kreditben részesülhetnek, amelyet az ELTE Bölcsészettudományi Doktori Tanácsa garantál.

A jelentkezés feltételei:

A pályázók valamely bölcsészettudományi doktori képzés résztvevőiként jelentkezhetnek a nagyközönség érdeklődésére számot tartó, populáris témákkal. A pályázat kizárólag az űrlap hiánytalan kitöltésével fogadható el. A pályázatokat a PBA szervezői, a témának megfelelő iskola felelősei és az adott Doktori Iskola vezetője bírálja el.

A tematikának tartalmaznia kell:

- a téma rövid bemutatását;

- a kurzus célját és felépítését;

- az egyes előadások címét és rövid absztraktját (Az előadások szólhatnak az előadó saját kutatási témájáról vagy más, a hallgatóság számára vonzó tárgyról. Lehetnek összefüggőek, de vizsgálhatnak különböző témákat is, amennyiben egy összefüggő kurzust alkotnak.);

- a kurzus háttérirodalmát, amely rálátást biztosít a kurzus szakirodalmi hátterére, és amely nem a hallgatóság számára ajánlott olvasmánylistával azonos;

- egy olvasmánylistát a hallgatóság számára (szépirodalmi művek, alapvető szakirodalmi munkák).

A kiindulási alap minden téma esetén hangsúlyosan a gimnáziumi tananyag, amely közös ismeretként feltételezhető mind a bölcsészettudományokban kevésbé jártas érdeklődőknél, mind a Kar BA-s, MA-s hallgatóinál mint potenciális közönségnél.

A jelentkezéshez szükséges egy szaktanár ajánlása és támogató aláírása, aki a pályázatot pozitív elbírálásra ajánlja.

Előnyben részesülnek az ELTE BTK jogviszonnyal rendelkező doktorandusz hallgatói.

(Más egyetemek doktori hallgatói és a kar doktorjelöltjei is jelentkezhetnek, azonban részvételüket a programban – és az óratartási kreditet – magas számú jelentkezés esetén nem feltétlen tudjuk garantálni.)

Az előadó jelentkezéssel vállalt feladatai:

- Kurzustartás: 4 előadás, azaz egy kurzus megtartása, s annak előkészítésében és reklámozásában való aktív részvétel. Van lehetőség kombinált kurzus tartására is, amelynek során 2 előadó állítja össze és tartja meg közösen a kurzust   4-6 alkalom során (2-2 előadás tartása esetén kredit biztosítása nélkül VAGY 3-3 előadás és a társelőadó előadásain részvétel esetén kredit biztosításával).

- Egy előadás 90 perces: 60-70 perc előadás, 20-30 perc vita, beszélgetés. Amennyiben a téma megkívánja vagy lehetőséget nyújt rá, igény szerint az előadás szeminárium formájában is megtartható. Arra az esetre, ha a 60-70 perces előadás után nem alakulna ki beszélgetés, készüljön az előadó (a max. 90 perc kitöltéséig) további ismeretátadásra!

- A szemeszter elején az előadókkal való egyeztetés alapján elkészülő programban meghatározott időpontok a program meghirdetése után nem változtathatók meg, és csak különösen indokolt esetben maradhatnak el, ez esetben pedig a pótlás kötelező a teljesítés feltételeként.

- Az előadó saját előadását maga is minden általa elérhető fórumon hirdeti, ezzel részt vesz a közönségszervezésben.

- Az online felületek feltöltéséhez szükséges rövid bemutatkozást és a kurzus bemutatásához szükséges anyagokat az előadó a jelentkezésében eljuttatja hozzánk.

- Vállalja esetlegesen egy, a fenti alkalmakon kívüli előadás megtartását. Külső előadásainkra művelődési központokban, kulturális intézményekben, színvonalas felolvasóprogramokat kínáló kávézókban szokott sor kerülni.

- Előzetes megbeszélés esetén az előadó hozzájárulásával lehetőség nyílhat az előadások  online közvetítésére is.

A felsorolt feladatok elmulasztása a kredit elvesztésével jár, és arról minden esetben értesülést szerez az aktuális Doktori Iskola vezetése is.

Meghosszabbított jelentkezési határidő:  2019. augusztus 31.

 

A jelentkezéseket az űrlap kitöltésével lehet eljuttatni a szervezőkhöz, amely elérhető a linkre kattintva.

 

A Pesti Bölcsész Akadémia előadásai az ELTE BTK kampuszán, elsősorban a Doktori Kiválósági Központban (Ifjúsági épület, III. 1.) hangzanak el.

 

Budapest, 2019. augusztus 16.

a Pesti Bölcsész Akadémia szervezői

Pataki-Tóth Angelika

 

kep_4.jpg

 

 

Pataki-Tóth Angelika vagyok, elsőéves doktorandusz az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájának Japanológia Programján. Kutatási területem a modern japán keresztény gyülekezetek és a japán társadalom kapcsolata. Disszertációmban főként azt vizsgálom, hogyan viszonyulnak a 21. századi japánok a kereszténységhez mint valláshoz, valamint kísérletet teszek a japán keresztény gyülekezetek felépülésének és működésének mélyebb megismerésére.
Fontosnak tartom megismertetni a japán vallási paletta ezen különleges és apró szeletét a szélesebb közönséggel is.

 

 

 

 

Pataki-Tóth Angelika előadása a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

A japán társadalom és a kereszténység kapcsolata

 

2019. június 4., kedd 18:00

A "japán vallás" szó hallatán az emberek nagy része a sintóra, buddhizmusra, esetleg a konfucianizmusra gondol. Kevesen tudják, hogy a kereszténység is képviselteti magát a szigetországban, közel 500 éve. A japán kereszténység számos nehézségen ment át az évszázadok során: üldöztetések, száműzetések, kínzások és kivégzések lehetetlenítették el a vallás gyakorlását sok-sok éven át. 
Ma már szabad vallásgyakorlás van Japánban is, a keresztény hívek száma azonban mégis egyre inkább csökken. Előadásomban a történelmi és társadalmi tényezők megismertetésének segítségével keresem a választ és az esetleges megoldást a problémára.

 

Ajánlott olvasmányok:

Benedict, Ruth – Mori Szadahiko: Krizantém és kard. Nyitott Könyvműhely Kiadó KFT., 2009.
Clements, Jonathan: Christ’s Samurai: The True Story of the Shimabara Rebellion. Robinson, 2016.
Endó Súszaku: Némaság. Cartaphilus Kiadói Kft., 2017.
Farkas Ildikó – Szerdahelyi István – Wintermantel Péter – Umemura Yuko: Tanulmányok a magyar-japán kapcsolatok történetéből. pp. 464-479.
http://www.academia.edu/10226125/Tanulmányok_a_magyar-japán_kapcsolatok_történetéből
Lee, Samuel: Why is Christianity not Widely Believed in Japan?
http://www.projectjapan.org/pj/Article/Entries/2013/8/16_Why_Is_Christianity_Not_Widely_Believed_in_Japan.html
Nemeshegyi Péter SJ: „Tárt karokkal várnak ránk...” – Életútinterjú Nemeshegyi Péter jezsuitával. Jezsuita kiadó, 2016.
Picken, D. B.: Christianity and Japan: Meeting, Conflict, Hope. Kodansha USA Inc., 1983.
Reischauer, Edwin O.: Japán története. Maecenas Könyvkiadó, 1995.
Totman, Conrad: Japán története. Osiris Kiadó Kft., 2006. pp. 303-304., 309.

 

Facebook-esemény