PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

 

MEGHOSSZABBÍTOTT HATÁRIDŐ: 2019. augusztus 31.

 

Kurzustartási lehetőség a Pesti Bölcsész Akadémián

(2019/20. őszi félév)

 

Kedves doktorandusz és doktorjelölt hallgatótársunk!

Pályázati felhívásunk a Pesti Bölcsész Akadémia 2019/2020-as tanév őszi félévének előadói pozícióit hirdeti meg.

Az ELTE BTK nyilvános előadás-sorozata nyitott egyetemként működik, amelynek célközönsége nem csak szakmabeli, a karon kívülről vagy az egyetem és a kar más tudományterületeiről is várható érdeklődő közönség a középiskolástól a nyugdíjas korosztályig. A Pesti Bölcsész Akadémia legfontosabb célja továbbra is az, hogy közérthető módon felhívja a figyelmet arra, hogy miben rejlik a humán tudományok öröme, vagyis bemutassa a szélesebb közönség számára is vonzó témákat, kutatásokat. A korábbi félévekben működő rendszer szerint idén is a Kar összes Doktori Iskolájából várjuk a jelentkezőket.

A sikeres pályázók a PBA tizennegyedik, 2019/2020-as őszi szemeszterének előadói lesznek. Feladataik teljesítése esetén a tudományos modulba tartozó kreditben részesülhetnek, amelyet az ELTE Bölcsészettudományi Doktori Tanácsa garantál.

A jelentkezés feltételei:

A pályázók valamely bölcsészettudományi doktori képzés résztvevőiként jelentkezhetnek a nagyközönség érdeklődésére számot tartó, populáris témákkal. A pályázat kizárólag az űrlap hiánytalan kitöltésével fogadható el. A pályázatokat a PBA szervezői, a témának megfelelő iskola felelősei és az adott Doktori Iskola vezetője bírálja el.

A tematikának tartalmaznia kell:

- a téma rövid bemutatását;

- a kurzus célját és felépítését;

- az egyes előadások címét és rövid absztraktját (Az előadások szólhatnak az előadó saját kutatási témájáról vagy más, a hallgatóság számára vonzó tárgyról. Lehetnek összefüggőek, de vizsgálhatnak különböző témákat is, amennyiben egy összefüggő kurzust alkotnak.);

- a kurzus háttérirodalmát, amely rálátást biztosít a kurzus szakirodalmi hátterére, és amely nem a hallgatóság számára ajánlott olvasmánylistával azonos;

- egy olvasmánylistát a hallgatóság számára (szépirodalmi művek, alapvető szakirodalmi munkák).

A kiindulási alap minden téma esetén hangsúlyosan a gimnáziumi tananyag, amely közös ismeretként feltételezhető mind a bölcsészettudományokban kevésbé jártas érdeklődőknél, mind a Kar BA-s, MA-s hallgatóinál mint potenciális közönségnél.

A jelentkezéshez szükséges egy szaktanár ajánlása és támogató aláírása, aki a pályázatot pozitív elbírálásra ajánlja.

Előnyben részesülnek az ELTE BTK jogviszonnyal rendelkező doktorandusz hallgatói.

(Más egyetemek doktori hallgatói és a kar doktorjelöltjei is jelentkezhetnek, azonban részvételüket a programban – és az óratartási kreditet – magas számú jelentkezés esetén nem feltétlen tudjuk garantálni.)

Az előadó jelentkezéssel vállalt feladatai:

- Kurzustartás: 4 előadás, azaz egy kurzus megtartása, s annak előkészítésében és reklámozásában való aktív részvétel. Van lehetőség kombinált kurzus tartására is, amelynek során 2 előadó állítja össze és tartja meg közösen a kurzust   4-6 alkalom során (2-2 előadás tartása esetén kredit biztosítása nélkül VAGY 3-3 előadás és a társelőadó előadásain részvétel esetén kredit biztosításával).

- Egy előadás 90 perces: 60-70 perc előadás, 20-30 perc vita, beszélgetés. Amennyiben a téma megkívánja vagy lehetőséget nyújt rá, igény szerint az előadás szeminárium formájában is megtartható. Arra az esetre, ha a 60-70 perces előadás után nem alakulna ki beszélgetés, készüljön az előadó (a max. 90 perc kitöltéséig) további ismeretátadásra!

- A szemeszter elején az előadókkal való egyeztetés alapján elkészülő programban meghatározott időpontok a program meghirdetése után nem változtathatók meg, és csak különösen indokolt esetben maradhatnak el, ez esetben pedig a pótlás kötelező a teljesítés feltételeként.

- Az előadó saját előadását maga is minden általa elérhető fórumon hirdeti, ezzel részt vesz a közönségszervezésben.

- Az online felületek feltöltéséhez szükséges rövid bemutatkozást és a kurzus bemutatásához szükséges anyagokat az előadó a jelentkezésében eljuttatja hozzánk.

- Vállalja esetlegesen egy, a fenti alkalmakon kívüli előadás megtartását. Külső előadásainkra művelődési központokban, kulturális intézményekben, színvonalas felolvasóprogramokat kínáló kávézókban szokott sor kerülni.

- Előzetes megbeszélés esetén az előadó hozzájárulásával lehetőség nyílhat az előadások  online közvetítésére is.

A felsorolt feladatok elmulasztása a kredit elvesztésével jár, és arról minden esetben értesülést szerez az aktuális Doktori Iskola vezetése is.

Meghosszabbított jelentkezési határidő:  2019. augusztus 31.

 

A jelentkezéseket az űrlap kitöltésével lehet eljuttatni a szervezőkhöz, amely elérhető a linkre kattintva.

 

A Pesti Bölcsész Akadémia előadásai az ELTE BTK kampuszán, elsősorban a Doktori Kiválósági Központban (Ifjúsági épület, III. 1.) hangzanak el.

 

Budapest, 2019. augusztus 16.

a Pesti Bölcsész Akadémia szervezői

Pataki-Tóth Angelika

 

kep_4.jpg

 

 

Pataki-Tóth Angelika vagyok, elsőéves doktorandusz az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájának Japanológia Programján. Kutatási területem a modern japán keresztény gyülekezetek és a japán társadalom kapcsolata. Disszertációmban főként azt vizsgálom, hogyan viszonyulnak a 21. századi japánok a kereszténységhez mint valláshoz, valamint kísérletet teszek a japán keresztény gyülekezetek felépülésének és működésének mélyebb megismerésére.
Fontosnak tartom megismertetni a japán vallási paletta ezen különleges és apró szeletét a szélesebb közönséggel is.

 

 

 

 

Pataki-Tóth Angelika előadása a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

A japán társadalom és a kereszténység kapcsolata

 

2019. június 4., kedd 18:00

A "japán vallás" szó hallatán az emberek nagy része a sintóra, buddhizmusra, esetleg a konfucianizmusra gondol. Kevesen tudják, hogy a kereszténység is képviselteti magát a szigetországban, közel 500 éve. A japán kereszténység számos nehézségen ment át az évszázadok során: üldöztetések, száműzetések, kínzások és kivégzések lehetetlenítették el a vallás gyakorlását sok-sok éven át. 
Ma már szabad vallásgyakorlás van Japánban is, a keresztény hívek száma azonban mégis egyre inkább csökken. Előadásomban a történelmi és társadalmi tényezők megismertetésének segítségével keresem a választ és az esetleges megoldást a problémára.

 

Ajánlott olvasmányok:

Benedict, Ruth – Mori Szadahiko: Krizantém és kard. Nyitott Könyvműhely Kiadó KFT., 2009.
Clements, Jonathan: Christ’s Samurai: The True Story of the Shimabara Rebellion. Robinson, 2016.
Endó Súszaku: Némaság. Cartaphilus Kiadói Kft., 2017.
Farkas Ildikó – Szerdahelyi István – Wintermantel Péter – Umemura Yuko: Tanulmányok a magyar-japán kapcsolatok történetéből. pp. 464-479.
http://www.academia.edu/10226125/Tanulmányok_a_magyar-japán_kapcsolatok_történetéből
Lee, Samuel: Why is Christianity not Widely Believed in Japan?
http://www.projectjapan.org/pj/Article/Entries/2013/8/16_Why_Is_Christianity_Not_Widely_Believed_in_Japan.html
Nemeshegyi Péter SJ: „Tárt karokkal várnak ránk...” – Életútinterjú Nemeshegyi Péter jezsuitával. Jezsuita kiadó, 2016.
Picken, D. B.: Christianity and Japan: Meeting, Conflict, Hope. Kodansha USA Inc., 1983.
Reischauer, Edwin O.: Japán története. Maecenas Könyvkiadó, 1995.
Totman, Conrad: Japán története. Osiris Kiadó Kft., 2006. pp. 303-304., 309.

 

Facebook-esemény

 

 

Ladányi Gábor

 

Ladányi Gábor 2008 óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója. A történelem alapszak elvégzése után a Visegrádi Országok Története programon szerezett mesterszakos diplomát, majd felvételt nyert a Történelemtudományi Doktori Iskola Modernkori Magyarország Doktori Programjára, ahol most harmadéves. Az elmúlt években (a mester majd a doktori képzés alatt is) lehetősége volt egy-egy szemesztert a berlini Humboldt Egyetemen, valamint a Bécsi Egyetemen is eltölteni. A Berlinben és Bécsben elvégzett kutatómunka, illetve az ott megszerzett tapasztalatok nagyban segítették témája alaposabb feltárását és megértését.

 

 

Ladányi Gábor kurzus a Pesti Bölcsész Akadémián

 

Az 1848-as forradalmak és a bécsi sajtó, avagy eltérő vélemények a „magyar kérdésről” 1848 tavaszán és nyarán a császárvárosban

 

Az 1848-49-es forradalmak több szempontból is fordulópontot jelentettek Magyarország és Európa történetében is. Az alkotmányos reformok keresztülvitele által felgyorsult polgári átalakulás sorsdöntő folyamata mellett többek között a sajtóélet számára is óriási változásokat hozott magával a forradalmi év. A kurzus és a kutatómunkám során is egyaránt célom, hogy az 1848-as bécsi sajtó bemutatásán keresztül jobban megvilágítsam a nemzetközi összefonódások és kölcsönhatások bonyolult rendszerét, amely nagyban segítheti a „nagy év” eseményeinek mélyrehatóbb megértését.
Milyen politikai eszmék jelentek meg a szabaddá vált bécsi sajtóban, valamint kik és hogyan képviselték ezeket az újságok hasábjain? Kik és miért támogatták tollukkal a magyar törekvéseket és kik voltak azok legfőbb ellenlábasai? Hogyan próbálta a bécsi vagy a magyar vezetés manipulálni a sajtót és ezzel a közhangulatot? Miért volt a német egység kérdése döntő jelentőségű az úgynevezett „magyar kérdés” megítélésében? Ezekre és hasonlóan érdekfeszítő kérdésekre keressük a választ a kurzus keretei között, amire minden érdeklődőt nagy szeretettel várok.

2019. május 22. szerda 18:00 A sajtó szerepe és jelentősége 1848-ban; a Wiener Zeitung, mint hivatalos lap; a sajtószabadság és a „dicsőséges márciusi napok” vívmányai
Az első előadás során bemutatásra kerül a sajtó kiemelkedő szerepe a korszak modernizációs folyamataiban, valamint annak hatása az egyre növekvő számban újságot olvasó emberek világképének átalakulására, ami a politikai kérdések, illetve a „köz ügyei” iránti érdeklődés jelentős növekedéséhez is nagyban hozzájárult. A továbbiakban Wiener Zeitung rövid történetének áttekintése után kitérek az újság a Habsburg Monarchia hivatalos lapjaként betöltött reprezentatív és tömegtájékoztató funkcióira. Az előadás utolsó nagyobb témaköre a márciusi forradalmi események hatására megvalósuló alkotmányos reformokat, illetve a magyar és az osztrák ellenzéki erők kapcsolatait taglalja a forradalom előtt és után.

2019. május 29. szerda 18:00 Politikai irányvonalak és a sajtó legfontosabb orgánumai, illetve képviselői 1848 tavaszán és nyarán a császárvárosban
A második előadás az 1848-as bécsi sajtó legjelentősebb újságjai által követett politikai irányvonalakat és a bécsi sajtóélet kiemelkedő alakjait hivatott megismertetni a közönséggel. A sajtószabadság kihirdetése új lapalapítások egész sorát és korábban a cenzúra működése miatt elképzelhetetlen politikai vélemények nyílt propagálását eredményezte a bécsi sajtóban. Kik álltak az újságok mögött és milyen politikai eszméket képviseltek, milyen tendenciák és változások figyelhetők meg a tavasztól a nyár végéig tartó időszakban a bécsi sajtóéletben? Ezekre az izgalmas kérdésekre igyekszünk majd az előadás során fényt deríteni.

2019. június 5. szerda 18:00 A Wiener Zeitung és a Constitution harca, a német egység kérdésének szerepe a „magyar kérdés” megítélésében, a májusi fordulópontok: forradalom Bécsben és a német nemzetgyűlés megnyitása Frankfurtban
A legnagyobb példányszámban eladott ellenzéki lap, a kortársak által „a kis emberek szócsövének” is titulált Constitution nevű újság volt, ami mondhatni, hogy a semmiből tűnt fel 1848 márciusában egy addig szinte ismeretlen főszerkesztő vezetésével. Az újság szerzői gárdájában több magyar is szerepet kapott és a lap kezdettől fogva élesen támadta az osztrák kormány politikáját, valamint „harcban állt” a kormányközeli (vagy inkább burkolt kormánylapként működő) Wiener Zeitunggal, többek között a „magyar kérdés” megítélése szempontjából is döntő jelentőséggel bíró német egység kérdéskörében is ellenvéleményt képviselve. 1848 májusa több szempontból is jelentős fordulatot hozott, hiszen amíg Bécsben ismét kitört a forradalom, addig Frankfurtban pár nappal később megkezdte munkáját az alkotmány kidolgozására hivatott német nemzetgyűlés. A harmadik előadás tehát a fent felsorolt kérdéskörök kifejtésével fog majd foglalkozni.

2019. június 12. szerda 18:00 A sajtó irányítása és a közvélemény manipulálására tett kísérletek, a magyar érdekek szószólói és ellenlábasai a bécsi sajtóban, vitás kérdések és a konfliktus kibontakozása, összegzés
A bécsi és a magyar vezetés kezdettől fogva felismerte a sajtótermékek megnövekedett jelentőségét és a benne lévő óriási potenciált a közvélemény manipulálására, éppen ezért számos módszerrel igyekezett azt a maga javára befolyásolni. Kik voltak a magyar érdekek képviselői a bécsi sajtóélet szereplői között és milyen célok által vezetve, milyen hatást fejtettek ki tevékenységükkel? Melyek voltak azok a vitás kérdések, amelyek mentén a kormánypárti sajtó igyekezett az osztrák közvéleményt a magyarok ellen hangolni, honnan datálható a fordulat és hogyan bontakozott ki a nyár folyamán a konfliktus? A kurzus végén szükséges összegzés mellett ezekre a kérdésekre is válaszokat keresünk az utolsó előadás keretein belül.

 

Olvasmánylista a hallgatóság számára:

Buzinkay Géza: A magyar sajtó és újságírás története a kezdetektől a rendszerváltásig. Budapest, Wolters Kluwer, 2016.
Gergely András: A Frankfurt-Budapest szövetség kialakulása 1848 tavaszán. In: Gergely András: 1848-ban hogy is volt? Tanulmányok Magyarország és Közép-Európa 1848-49-es történetéből. Osiris Kiadó, Budapest, 2001.
Gergely András (szerk.): Magyarország története a 19. században. Osiris Kiadó, Budapest, 2005.
Hermann Róbert: Forradalom és szabadságharc 1848-1849. Kossuth Kiadó, Budapest, 2013.
Kosáry Domokos: A forradalom és szabadságharc sajtója, 1848-49. In: Kosáry Domokos- Németh G. Béla (szerk.): A magyar sajtó története, 1848-1867, II/1. k. Budapest, 1985.

A kurzus háttérirodalma (szakirodalom):

Deák Ágnes: Együttműködés vagy konkurencia. Az alsó-ausztriai, a csehországi és a magyarországi ellenzék összefogási kísérlete 1847-1848-ban. In: Aetas 14., 1-2. sz. (1999). 43-61.
Erdődy Gábor: A magyar kormányzat európai látóköre 1848-ban. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988.
Ernst Viktor Zenker: Geschichte der Jornalistik in Österreich. Wien, 1900.
Franz Stamprech: Die älteste Tageszeitung der Welt. Werden und Entwicklung der „Wiener Zeitung”. Druck und Verlag der Österreichischen Staatsdruckerei, Wien, 1980.
Hajnal István: A Batthyány-kormány külpolitikája. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987.
Joseph Alexander von Helfert: Die Wiener Journalistik im Jahre 1848. Wien, 1877.
Kosáry Domokos: Magyarország és a nemzetközi politika 1848-1849-ben. História, Budapest, 1999.
Pajkossy Gábor: Kossuth felirati beszédéhez. In: Emlékkönyv Orosz István 70. születésnapjára. Szerk.: Angi János- ifj. Barta János. Debrecen, 2005. 169-179.
Rózsa Mária: "Ihr Männer auf, jetzt ruft die Zeit". Deutsche Texte aus Ungarn zur Revolution und zum Freiheitskampf 1848/1849. Budapest, Argumentum Kiadó, 2006.
Rumpler Helmut - Urbanitsch Peter (Hg.): Die Habsburgermonarchie 1848-1918, Band VIII: Politische Öffentlichkeit und Zivilgesellschaft, 2. Teilband. Die Presse als Faktor der politischen Mobilisierung. Wien, 2006.
Urbán Aladár: Batthyány Lajos miniszterelnöksége. (Nemzet és emlékezet). Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1986.
Wolfgang Häusler: Die österreichische Publizistik und ihre Probleme im Vormärz und im Revolutionsjahr 1848. In: Erich Zöllner (Hg.), Öffentliche Meinung in der Geschichte Österreichs. Wien, 1979.

 

Facebook-esemény

Papp Miklós

 

kep_3.jpg

 

 

Papp Miklós, másodéves doktoranduszhallgató vagyok. Témám a szláv, a balti és a finnugor hangtörténet. Fontosnak tartom, hogy a nyelvtörténettel kapcsolatos kérdésekre az érdeklődő nagyközönség is kaphasson érthető, érdekfeszítő, megbízható és naprakész információkat.

 

 

 

 

Papp Miklós előadása a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

Nyelvünk történetének rejtélyei – Áttekintés és a legújabb eredmények

 

2019. május 14., kedd 18:00

Feltette már valaha magának a következő kérdések valamelyikét? Romlik a nyelv, vagy fejlődik? Milyen nyelven beszéltek az őseink? Melyek a "legősibb" és a "legfiatalabb" nyelvek? Valóban megcáfolták a "finnugor elméletet"? Miben különleges nyelv a magyar, és miben nem? Miben különleges a székely rovásírás, és miben nem? Ha kételyei vannak, akkor Önnek itt a helye. Ha nincsenek, akkor még inkább.

 

Ajánlott olvasmányok:

Kenesei I. (szerk.). A nyelv és a nyelvek. Budapest: Akadémiai, 2011.
Sándor K. Határtalan nyelv. Budapest: Szak, 2014.
Bynon, Th. Történeti nyelvészet. Budapest: Osiris, 1997.
Bakró-Nagy M. (szerk.). Okok és okozat. Budapest: Gondolat, 2018.
H. Tóth I. Bevezetés a szláv nyelvtudományba. Szeged: SzTE BTK - Szombathely: BDF BTK, 2004.
Hajdú P. Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Budapest: Tankönyvkiadó, 1966.

 

Facebook-esemény

Szilágyi Orsolya

 

profil_1.jpg

2016-ban szerzett alapdiplomát Régészet szakon a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Karán, majd ugyan itt szerzett mester diplomát 2018-ban Régészet és klasszika tanulmányok szakon. Jelenleg a BBTE Történelem. Kultúra. Civilizáció doktori iskolájának hallgatója. Főbb kutatási területei a régészeti örökségvédelem és a 19-20. századi erdélyi magyar régészek munkássága.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szilágyi Orsolya kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián

 

Romokban a jövő. Régészeti örökségvédelem és a közösség

 

A régészeti örökség sorsa szorosan összefonódik azzal a közösséggel amely számára védelmezik. Ha a közösség tagjai nincsenek megfelelően tájékoztatva arról, hogy miért is fontos holmi kőhalmok eredeti állapotban való megőrzése nem biztos, hogy aktívan részt fognak venni ezekben a munkálatokban. Ezért az érintett hatóságok igyekeznek olyan módszereket alkalmazni, melyek felhívják a figyelmet a kérdéses helyszínekre. Manapság olyan tervek megvalósításán fáradoznak, melyek feladata a régészeti lelőhelyek értékesítése. A romok rekonstrukciója vagy éppen egy régészeti park képes hidat építeni az ún. laikusok és szakemberek között. Egy jól kivitelezett terv lerombolhatja a szakzsargon által keletkezett akadályokat, megértetheti az emberekkel, hogy miért is fontos több száz vagy ezer éves kulturális maradványok óvása. A kurzus résztvevői betekintést nyerhetnek azokba a folyamatokba amelyeken egy lelőhely átesik a régészeti ásatás befejeztével.

 

2019. május 13. hétfő 18:00 Régészeti lelőhelyek és a Világörökség

Sokak fülében ismerősen cseng a Világörökség jelző, viszont nem mindenki tudja azt megmondani, hogy egy helyszín miért is kerül fel erre a bizonyos listára. A kurzus tárgyalni fogja, hogy mi is számít Világörökségnek, milyen kritériumoknak kell megfelelnie egy helyszínnek vagy, hogy mi történik a kérdéses lelőhellyel miután kiválasszák. Valamint kitérünk az eddigi egyik legambiciózusabb jelölési tervre: a Római Birodalom egykori határainak világörökségi helyszínné nyilvánítására.

2019. május 20. hétfő 18:00 Régészeti lelőhelyek és a tényleges rekonstrukciók 

Mivel egy olyan lelőhelyet, mely rekonstrukciókkal is rendelkezik sokkal könnyebben lehet értékesíteni, egyre több helyen alkalmazzák ezt a megközelítést. Viszont manapság a tényleges rekonstrukciókat nem mindig ítélik meg jól a szakemberek. Mennyire kivitelezhetőek a rekonstrukciók, milyen akadályokba ütközhetnek a hasonló projektek szervezői, mennyire ajánlott a papírra vetett elképzeléseket megvalósítani? A kurzus ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni.

2019. május 27. hétfő 18:00 Régészeti lelőhelyek és a turizmus

Egyes esetekben a régészeti ásatások befejezése után az érintett hatóságok úgy döntenek, hogy megpróbálják a helyszínt turisztikailag értékesíteni. Viszont nem minden lelőhelyből lesz Pompeii, több százezernyi látogatóval évente. A kurzus tárgyalni fogja, hogy milyen módszerekkel próbálják meg az üzemeltetők "vonzóbbá" tenni bizonyos helyszíneket, mégis mennyire ártalmas a tömegturizmus a lelőhelyeknek, vagy például egy Világörökségi helyszín sokkal több látogatót képes-e vonzani.

2019. június 3.. hétfő 18:00 Régészeti park vagy vidámpark?

A régészeti parkok olyan helyszínek melyek vagy egy bizonyos lelőhelyet, vagy egy letűnt korszak embereinek mindennapjait hivatottak bemutatni. A parkokban múzeumpedagógia mellett kísérleti régészeti módszereket is használnak, ezzel biztosítva azt, hogy a látogatók minél többet tanuljanak meg egy bizonyos korszakról. A kurzus során több ilyen park is bemutatásra kerül, mindezek mellett kiemelve a különbséget közöttük és a vidámparkok között.

Ajánlott olvasmányok:


Baillie, Britt et. al.: Packaging the Past. Heritage Managemet, Vol. 3, No. 1, 51-71.

Discussion: Archaeological Reconstruction in Situ (https://exarc.net/issue-2012-2/mm/discussion-archaeological-reconstruction-situ)

Gaul Cicelle et al. (szerk.): Identitás és kultúra 1. Budapest 2014.

Gaul Cicelle, Vasáros Zsolt (szerk): Identitás és kultúra 2. Budapest 2015.

Paardekooper, Roeland: The Value of an Archaeological Open-Air Museum is in its Use, Exeter 2012.

Román András (szerk.): Karták könyve. Budapest 2011.

Rudolf Mihály: Egy díj margójára (http://epiteszforum.hu/egy-dij-margojara)

Stanley-Price, Nicholas: The Reconstruction of Ruins: Principles and Practice. Conservation: Principles, Dilemmas and Uncomfortable Truths, Oxford 2009, 32-46. 

 

Szakirodalom:

Adie, Bailey Ashton: Franchising our heritage: The UNESCO World Heritage Brand. Tourism Management Perspectives 24, 2017, 48-53.

Alberts, Heike C.; Hazen, Helen D.: Maintaining Authenticity and Integrity at Cultural World Heritage Sites. Geographical Review, Vol. 100 No. 1, 56-73. 

Ashworth, G. J.: Heritage and Economic Development: Selling the Unsellable. Heritage & Society, Vol. 7 No. 1, 3-17.

Ashworth, G. J.: Heritage, Tourism and Europe: a European Future for a European past? in.: Herbert, David T. (szerk.) Heritage, Tourism and Society, Mansell Publishing Limited, London 1995, 68-84.

Baillie, Britt et. al.: Packaging the Past. Heritage Managemet, Vol. 3, No. 1, 51-71.

Comer, Douglas C.; Willems, Willem J. H.: Tourism and Archaeological Heritage. Driver to development or Destruction? Heritage, a driver of development, 499-511.

Deacon, Harriet; Smeets, Rieks: Authenticity, Value and Community Involvement in Heritage Management under the World Heritage and Intangible Heritage Conventions. Heritage & Society, Vol. 6, No. 2, 2013, 129-143.

Flügel, Christof; Obmann, Jürgen: Visualisierung römischer Kastellore. Römische Wehrbauten 7, München 2013, 12-27. 

Gaul Cicelle et al. (szerk.): Identitás és kultúra 1. Budapest 2014.

Gaul Cicelle, Vasáros Zsolt (szerk): Identitás és kultúra 2. Budapest 2015.

Hewison, Robert: The heritage industry: Britain in a climate of decline. London, 1987.

Paardekooper, Roeland: The Value of an Archaeological Open-Air Museum is in its Use, Exeter 2012.

Román András (szerk.): Karták könyve. Budapest 2011.

Rudolf Mihály: Egy díj margójára (http://epiteszforum.hu/egy-dij-margojara)

Stanley-Price, Nicholas: The Reconstruction of Ruins: Principles and Practice. Conservation: Principles, Dilemmas and Uncomfortable Truths, Oxford 2009, 32-46. 

Stone, Peter G.; Planel, Philippe G. (szerk.) The Constructed Past, Routledge, London 1999

 

Facebook-esemény

Bán Kornélia

 

ban_kornelia.JPG

 

Bán Kornélia az ELTE BTK Mongolisztika Doktori Programjának hallgatója, az Eötvös József Collegium tagja, kutatási területei a mongol kultúra, filológia és néprajz, a mongol lovasműveltség. Négy alkalommal, összesen 11 hónapon keresztül tanult és végzett terepkutatást Mongóliában. A jövőben kutatóként szeretne elhelyezkedni.

 

 

 

Bán Kornélia kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

„Akik lósörényen növekedtek” – Négy előadás a mongol lovaskultúráról

 

Nyolcszáz évvel ezelőtt megremegett a föld a mongol lovak patái alatt, a lovas harcosok pedig szempillantás alatt eljutottak a világ egyik végétől a másikig. Napjainkban Mongólia területén városok állnak, a lakosság letelepült életmódot folytat, noha vidéken, a sztyeppén még mindig úgy legeltetik méneseiket a pásztorok, mintha a pusztaságon nem fogna az idő vasfoga. Mongóliában a ló egyszerre presztízsállat, az országimázs része és vallási alteregó. Jelen előadás-sorozat egy nomád nép huszonegyedik századi lovaskultúráját mutatja be a tevékeny mindennapoktól kezdve a sportokon keresztül az állatot övező rituális tiszteletig.

 

I. 2019. május 8., szerda 18:00 ÚJ HELYSZÍNEN! ELTE BTK 'A' Épület fszt. 047!

A mongol lovaskultúra gyökerei – Belső-ázsiai lótartó népek története és emlékei

Az első előadásban ismertetjük a mongol ember és lova viszonyát, majd bemutatjuk, hogyan képezi a jószág az országimázs részét. Ezután a XIII. század előtti belső-ázsiai népek síremlékeiből és más lelőhelyeiről előkerült leletek alapján nyújtunk átfogó képet a mai Mongólia területén élt nomádok életéről, és határozzuk meg, mi maradt meg a mongol hagyományban.

 

II. 2019. május 15., szerda 18:00 ÚJ HELYSZÍNEN! ELTE BTK 'A' Épület fszt. 047!

Nomád nép, lovas nép – Lótartás a mongol mindennapokban

A második előadásban bemutatjuk a mongol pásztorműveltség hagyományos jószágait, a sztyeppei lótartás sajátosságait és a lovakhoz köthető időszakos és állandó munkákat, például a legeltetést, a bélyegzést, a kancafejést és a lóterelést.

 

III. 2019. május 21., kedd 18:00 ÚJ HELYSZÍNEN! ELTE BTK 'A' Épület fszt. 047!

„Szerencsehozó szélparipa” – a mongol lótisztelet alapja és formái

Amellett, hogy a ló haszonállat, igen erős rituális tisztelet övezi Mongóliában, melyet többfajta hiedelem és elképzelés táplál. A sorozat harmadik előadása bemutatja, miért tisztelik a lovat a mongolok, és hogyan jelenik meg a sámánista és a buddhista szertartásokban.

 

IV. 2019. május 28., kedd 18:00 ÚJ HELYSZÍNEN! ELTE BTK 'A' Épület fszt. 047!

A kitartó versenyló – lovas versenyek és játékok Mongóliában

A mongol ló legnagyobb erénye a szívóssága. A negyedik előadás betekintést nyújt a jó ló küllemét leíró szöveghagyományba, a hagyományos mongol lóverseny jellemzőibe, a felkészítés folyamatába, a versenybe és egyéb lovas játékokba.

 

Ajánlott olvasmányok:

Birtalan Ágnes (szerk.): Material Culture (Traditional Mongolian Culture I.). Materielle Kultur. (Traditionelle mongolische Kultur I.). A mongol nomádok anyagi műveltsége. (Hagyományos mongol műveltség I.). Ulamǰlalt mongol soyol. IVA-ICRA Verlag – ELTE, Belső-ázsiai Tanszék, Wien – Budapest 2008. (DVD-formátum).
Birtalan Ágnes (szerk.): Miért jön nyárra tél? Mongol eredetmondák és mítoszok. Terebess Kiadó, Budapest 1998.
Kara György (szerk.): A mongol irodalom kistükre. Antológia a klasszikus és a mai mongol irodalom műveiből. Európa Könyvkiadó, Budapest 1965.
Kun Péter: Szelek szárnyán. A sztyeppei nomádok lovaskultúrája. Arkadas, Debrecen 2003.
Róna-Tas András: Nomádok nyomában. Etnográfus szemmel Mongóliában. Gondolat Könyvkiadó, Budapest 1961.

 

Facebook-esemény

 

 

 

 

Kovács Ramóna

 

kovacs_ramona.jpg

 

 

 

 

Jelenleg az ELTE Koreai Tanszékén tanársegédként a nyelv mellett a hagyományos és modern koreai kultúrával kapcsolatos órákat tart, valamint a győri Révai Gimnáziumban vezet lelkes középiskolások számára koreai nyelvi és kulturális szakkört.

 

 

 

 

 

 


Kovács Ramóna előadása a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

A koreai eredetmítoszok magyarázata

2019. április 11., csütörtök 19:00

Helyszín: FUGA Budapesti Építészeti Központ

Az előadás a legendás istenségek és történelmi alakokhoz fűződő mítosz elemzésére vállalkozik, kiemelve az akár rendszeresen újra megjelenő általános szimbólumokat és a koreai sajátosságokat is. A népmesék világa megmutathatja a korabeli emberek különböző életfilozófiáit, íratlan szabályait, félelmeit és némely bevett szokás eredetét is.

 

Ajánlott olvasmányok:

A HÁROM ÖZVEGY MINISZTER
Koreai népmesék
Európa Könyvkiadó, Budapest, 1966
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár

 

Facebook-esemény

 

 

Götz Andrea

 

kep_2.jpg

 

 

Az ELTE Fordítástudományi doktori programjának doktorjelöltje vagyok, doktori kutatásomat a vajon diskurzusjelölő fordítási használatán végeztem. A Pannonia magyar fordítási korpusz alapító tagjaként és fejlesztőjeként a magyar fordítási nyelv tulajdonságaival foglalkozom. Legújabb kutatásom a tolmácsolt magyar diskurzust vizsgálja (ÚNKP-18-3).

 

 

 

 

 

Götz Andrea kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

Diskurzusjelölők a magyar tolmácsolt és fordított diskurzusban

 

A diskurzusjelölők kis szavak, ám hatásuk annál nagyobb. Mire gondolunk például, ha a következőket halljuk:
(1) Van-e más választásunk?
(2) Vajon van-e más választásunk? (Schirm 2011: 96)
A vajon diskurzusjelölő a megnyilatkozás kontextusától függően sugallhat bizonytalanságot, töprengést, kíváncsiságot, beletörődést és egy sor egyéb tartalmat (Schirm 2011: 126–127). A diskurzusjelölőket a megnyilatkozások értelmezésében betöltött szerepük ellenére sokszor fölösleges töltelékszavaknak tartják, azonban roppant fontos összetevői a nyelvi kommunikációnak. Használatuk befolyásolja kommunikációs sikerünket, valamint nyelvi viselkedésünk megítélését is – ami egyformán igaz az idegen nyelvi, illetve fordított és tolmácsolt kommunikációra is.
Az előadások során a hallgatóság választ kap rá, mi a jelentősége a diskurzusjelölőknek a nyelvi kommunikációban, a nyelvek közötti közvetítésben és miért kiemelt tárgyai a korpuszalapú nyelvészeti – beleértve a fordítástudományi – kutatásoknak.

 

I. 2019. április 9., kedd 18:00

Diskurzusjelölők

Az előadás bevezeti a diskurzusjelölők fogalmát és bemutatja ezen elemek jelentőségét. Ez a bevezető előadás továbbá megalapozza a diskurzusjelölők, a fordítás és a korpuszalapú kutatások kapcsolatát és összefüggéseit.


II. 2019. április 16., kedd 18:00

Diskurzusjelölők a fordításban

Az előadás ismerteti a korpuszalapú fordítástudomány fogalmát, célkitűzéseit és eredményeit, a diskurzusjelölők ezen területeken betöltött alapvető jelentőségét, valamint korpuszalapú kutatásának előnyeit. Az előadás továbbá rávilágít, hogyan járulhat hozzá a fordítás a diskurzusjelölők kutatásához.

 

III. 2019. április 24., szerda 18:00

Diskurzusjelölők a tolmácsolt és fordított magyar európai parlamenti diskurzusban 1.

A harmadik és negyedik előadás bemutatja a diskurzusjelölők fordítási és tolmácsolási használatán végzett kutatásaimat, valamint elhelyezi ezek eredményeit és a kutatások által feltárt problémákat a nemzetközi kutatások kontextusában. A harmadik előadás emellett bemutatja az e kutatások anyagát szolgáltató Pannonia magyar fordítási korpuszt is.

Az előadás az európai parlamenti angolról magyarra szinkrontolmácsolt diskurzus elemeit járja körül.

 

IV. 2019. április 30., kedd 18:00

Diskurzusjelölők a tolmácsolt és fordított magyar európai parlamenti diskurzusban 2.

A negyedik előadás folytatja a diskurzusjelölők átfogó, korpuszalapú kutatásának ismertetését, amely a diskurzusjelölők tanulmányozásán keresztül az őket tartalmazó szövegek tulajdonságait vizsgálja, különös tekintettel az intermodális aspektusra, vagyis a fordított és tolmácsolt szövegek összehasonlítására. Az előadás elhelyezi a vizsgálatok eredményeit a nemzetközi kutatásban, kitér azok felhasználhatóságára, valamint az általa felvetett kérdésekre.

 

Ajánlott olvasmányok:

Dér, Cs., Markó, A., 2008. Magyar diskurzusjelölők korpuszalapú vizsgálata, in: Havas, F., Bereczki, A. (Eds.), ELTE BTK Finnugor Tanszék, Budapest, pp. 535–556.
Kondacs, F., 2017a. NaHÁT miket gondol az átlag nyelvhasználó…. Eötvös Lingua.
Kondacs, F., 2017b. Hát valóban “hátolnak” az óvodások? Eötvös Lingua.
Schirm, A., 2015. Vajon vannak-e a vajon használatának szabályai? [WWW Document]. Nyelv és Tudomány. URL https://www.nyest.hu/hirek/vajon-vannak-e-a-vajon-hasznalatanak-szabalyai (accessed 1.18.19).
Schirm, A., 2016. „Izé”, „micsoda”, „hogyishívják” – avagy mivel és miért töltjük meg a beszédünket? [WWW Document]. Nyelv és Tudomány. URL https://www.nyest.hu/hirek/ize-micsoda-hogyishivjak-avagy-mivel-es-miert-toltjuk-meg-a-beszedunket (accessed 1.18.19).
Schirm, A., 2015a. Vajon mit nem tudunk a „vajon”-ról? [WWW Document]. Nyelv és Tudomány. URL https://www.nyest.hu/hirek/vajon-mit-nem-tudunk-a-vajon-rol (accessed 1.18.19).
Schirm, A., 2015b. Deviszont vannak még érdekességek a deviszont körül [WWW Document]. Nyelv és Tudomány. URL https://www.nyest.hu/hirek/deviszont-vannak-meg-erdekessegek-a-deviszont-korul (accessed 1.18.19).
Schirm, A., 2014a. Volt egyszer egy „hát” [WWW Document]. Nyelv és Tudomány. URL https://www.nyest.hu/hirek/volt-egyszer-egy-hat (accessed 1.18.19).
Schirm, A., 2014b. Hát szóval tulajdonképpen mik is azok a diskurzusjelölők? [WWW Document]. Nyelv és Tudomány. URL https://www.nyest.hu/hirek/hat-szoval-tulajdonkeppen-mik-is-azok-a-diskurzusjelolok (accessed 1.18.19).
Schirm, A., 2014c. Felfedezőúton a „szóval” körül [WWW Document]. Nyelv és Tudomány. URL https://www.nyest.hu/hirek/felfedezouton-a-szoval-korul (accessed 1.18.19).
Schirm, A., 2014d. Az eltévedt kérdőszó nyomában [WWW Document]. Nyelv és Tudomány. URL https://www.nyest.hu/hirek/az-eltevedt-kerdoszo-nyomaban (accessed 1.18.19).
Schirm, A., 2014e. A többszörös „-e” kérdőszó [WWW Document]. Nyelv és Tudomány. URL https://www.nyest.hu/hirek/a-tobbszoros-e-kerdoszo (accessed 1.18.19).
Schirm, A., 2014f. A deviszont viszontagságai [WWW Document]. Nyelv és Tudomány. URL https://www.nyest.hu/hirek/a-deviszont-viszontagsagai (accessed 1.18.19).
Schirm, A., 2013. De mik is azok a diskurzusjelölők? Kutatói blog.

 

Facebook-esemény

További információ:

https://www.researchgate.net/project/Diskurzusjeloelok-a-magyar-tolmacsolt-es-forditott-diskurzusban-kurzus-a-Pesti-Boelcsesz-Akademian-2019-aprilis-9-16-24-30

arckep_3.jpgNagy Barbara

Az ELTE Bölcsészettudományi Karán 2007-ben Művészettörténet Szakon, majd 2014-ben Történelem Szakon szereztem mester diplomát. 2006 óta a Képző- és Iparművészeti Szakgimnáziumban tanítok művészettörténetet, alapításától kezdve a Schola Graphidis Művészeti Gyűjtemény munkatársa vagyok. Jelenleg a ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskola hallgatója vagyok, témám a dualizmus korának iskolaépítészete.

 

 

 

Nagy Barbara kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián

 

 

A Székesfővárosi Iparrajziskolától a Schola Graphidis Művészeti Gyűjteményig

 

Magyarország legrégibb állami művészetoktatási intézményének története a dualizmus időszakában. Az építkezések körül dolgozó iparostanoncok rajzi képzése és egy gyűjtemény születésének története.

 

2019. április 8. hétfő 18:00

A Fővárosi Községi Iparrajziskoláktól a Székesfővárosi Iparrajziskoláig. A Székesfővárosi Iparrajziskola alapítása 1886-ban és a rajziskolák újjászervezése a 19. század végén

 
Az 1886 és 1946 között Székesfővárosi Iparrajziskola néven működő tanintézet elődintézményeinek története már a 19. század ’80-as éveiben több mint száz éves múltra tekintett vissza. A Ratio Educationis nyomán, és a helyi igényeknek megfelelően elsősorban az iparos tanoncok, segédek és tanítójelöltek rajzi képzésének biztosítására Budán, majd Pesten létrehozott és a 19. század második feléig működő rajziskolák átalakítása a kiegyezést követő évtizedekben többször is terítékre került. A rajziskolák reformját végül azok a mélyreható gazdasági és társadalmi változások kényszerítették ki, amelyekre az oktatásnak – köztük az iparosok képzésével foglalkozó tanintézeteknek – megfelelő válaszokat kellett keresnie. Az 1. előadás a tanintézet történek ezen mozgalmas és jelentős eseményeinek bemutatása  mellett ízelítőt ad a 19. század végi budapesti - elsősorban a nagy építkezések körül dolgozó -  iparostanoncok, mesterek rajzi-, művészeti képzésének formáiba és mindennapjaiba.

2019. április 15. hétfő 18:00

A Székesfővárosi Iparrajziskola épülete és a dualizmus korának iskolaépítészete

Szoros összefüggésben az 1886-ban, szűk egy évtizedes, küzdelmes időszakot követően életre hívott Székesfővárosi Iparrajziskola felállításával, egyre erőteljesebben jelentkezett az intézmény számára immár elengedhetetlen és megfelelő iskolaépület emelésének egyre sürgetőbb igénye is. Az épületet végül Kauser József tervei alapján a budapesti Török Pál utcában az 1890-es évek elején, a speciális funkció figyelembe vételével építették föl. A 2. előadásban a korszak gazdag iskolaépítészeti emlékeinek áttekintése mellett az Iparrajziskola épülete kerül a középpontba.

2019. április 29. hétfő 18:00

Rajzoktatás a Székesfővárosi Iparrajziskolában a dualizmus időszakában

Az előadás-sorozat ezen része arra törekszik, hogy a jelenleg rendelkezésre álló és a feldolgozott források segítségével összefoglaló képet nyújtson a Budapest Székesfővárosi Iparrajziskola rajzi – elsősorban építészeti rajzi – képzésének jellemzőiről, valamint az oktatás során készült – ma a Schola Graphidis Művészeti Gyűjteményben őrzött – építészeti rajzok sajátosságairól. Az áttekintés során "Az akik Budapestet építették" c. 2015 és 2018 között három alkalommal, három különböző helyszínen és változatban megrendezett kiállítás kerül fókuszba.

 

2019. május 6. hétfő 18:00

A Schola Graphidis Művészeti Gyűjtemény

A Schola Graphidis Művészeti Gyűjtemény a Magyar Képzőművészeti Egyetem gyakorlóiskolája, azaz a budapesti Török Pál utcában – a Kauser József által tervezett épületben – található Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium művészeti gyűjteménye. A gyűjteményt alkotó tárgy-együttes létrejöttének körülményei elválaszthatatlanul összefonódnak a speciális funkciójú, 18. századi eredetű iskola történetével. A gyűjtéstörténet szempontjából a tárgyak és műemlékek két típushoz sorolhatóak az alapján, hogy milyen módon kerültek a gyűjteménybe. Az egyik csoportba tartoznak a diákok által, az iskolában készített alkotások, míg a másik típust az oktatás során használt segédanyagok, szemléltető eszközök gyűjteménye alkotja. Az előadás során betekintés nyílik egy művészeti gyűjtemény alapításának körülményeibe.

Ajánlott olvasmányok:

A 175 éves Képző- és Iparművészeti Gimnázium jubiláris évkönyve. Közzéteszi: NOLIPA István Pál. Budapest, Művelt Nép, 1955.

A 180 éves Képző- és Iparművészeti Gimnázium jubiláris kiállítása 1959. Tervezte: KATONA László. Budapest, Nemzeti Szalon, Kossuth Nyomda, 1959.

A 190 éves Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola (1778-1968) évkönyve. Közzéteszi: ZALA Tibor. [Budapest] Nyomdaipari Szakm. Intézet, [1968].

A Fővárosi Községi Összes Iparrajziskolák rövid vázlatos tudósitványa az 1880–81-iki tanév végén. Szerk. VIDÉKY János. Budapest, Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság, 1881. 

A Fővárosi Községi Iparrajziskola tudósitványa az 1887–88. tanév végén. Szerk. VIDÉKY János. Budapest, Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság, 1888. 

A Fővárosi Községi Iparrajziskola tudósitványa az 1888–89. tanév végén. Szerk. VIDÉKY János. Budapest, Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság, 1889. 

A Székes Fővárosi Községi Iparrajziskola tudósitványa. Az 1900–1901. tanév végén. Szerk. VASADI Ferencz. Budapest, Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság, 1901.

Budapest székesfővárosi községi Iparrajziskola évkönyve az 1937/38. tanévre. Közzétette: ZOMBORY-MOLDOVÁN Béla. Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1938. 

ÁFRA NAGY János: A magyar iparostanoncoktatás története. Budapest, Ipari Tanfolyamok Országos Vezetősége, 1939.

ÁRPÁSSY Gyula: Pest városi iskoláinak fejlődése az 1850-es években. Budapesti Nevelő, 1/8. 1972. 3–16.

BODÓCZKY István: Mintakönyvek a művészi rajzoktatásban. Lapok a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola archívumából. In. Rajztanítás a XIX. századi Magyarországon. Szerk. KÖVES Szilvia. Budapest, Magyar Iparművészeti Egyetem, 2001. 7–9.

CSÁGOLY Ferenc (szerk.): Középületek. Budapest, TERC, 2004.

CSÁSZÁR László: Épülettípusok a kiegyezés utáni Magyarországon. Budapest, Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft, 1995.

CSŐREGH Éva: Rajzoktatásunk története. Budapest, Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete, 1991. 

CSŐREGH Éva: Rajztanítási módszerek. In. Rajztanítás a XIX. századi Magyarországon. Szerk. KÖVES Szilvia. Budapest, Magyar Iparművészeti Egyetem, 2001. 3–6.

FELKAI László: Az 1883. évi középiskolai törvény előzményei és létrejötte. In. FELKAI László: Neveléstörténeti dolgozatok a dualizmus koráról. Budapest, Tankönyvkiadó, 1983. 33–70.

FELKAI László: A nevelésügy a dualizmus korában. In. FELKAI László–ZIBOLEN Endre: A magyar nevelés története. II. kötet. Főszerkesztő: HORVÁTH Márton. Budapest, Felsőoktatási Koordinációs Iroda, 1993. 71–192.

FELKAI László: Magyarország oktatásügye a millennium körüli években. Budapest, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 1994.

FINÁCZY Ernő: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában. Második kötet. 1773–1780. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1902.

GELLÉRI Mór: Ötven év a magyar ipar történetéből 1842–1892. Budapest, Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság, 1892.

GÖŐZ József: Ipariskolák szervezése a fővárosban. I. In. Néptanítók Lapja. 59/XIX. 1886. 465-466.

GÖŐZ József: Ipariskolák szervezése a fővárosban. II. In. Néptanítók Lapja. 60/XIX. 1886. 473-474.

GYŐRIVÁNYI Sándor: A szakképzés története Magyarországon. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000.

HERCZEG Etelka: A budapesti iskolák. Budapest, Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya (Levéltárak Országos Központja), 1961. Kézirat.

HORÁNYSZKY Nándor: Iparrajziskola, Székesfővárosi. In. Főszerk.: BÁTHORY Zoltán–FALUS Iván: Pedagógiai Lexikon. 3 köt. Budapest, Keraban Könyvkiadó, 1997. 3. köt. (1997) 68–69.

ILLYEFALVI Lajos: A közoktatásügy Budapesten a világháborút megelőző években. Budapest, Székesfővárosi Házinyomda, 1935.

JENEI József - SRETVIZER Lajos: Emlékirat a fővárosi tanintézetekben lévő igazgatói lakások tárgyában. Budapest, Neumayer Ede Könyvnyomdája, 1892.

KATONA Júlia: A Magyar Képzőművészeti Egyetem – Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium kulturális javainak gyűjteménnyé szervezése. Gyűjteményi koncepció, előkészítő tanulmány. Budapest, 2014. [kézirat]

KATONA Júlia: Esettanulmány: „Egy gyűjtemény születése”. A gyűjtemény szervezése lépésről lépésre.http://www.scholagraphidis.hu/esettanulmaacuteny-egy-gy369jtemeacuteny-szuumlleteacutese.html [Utolsó letöltés: 2019. január 28. 16:00]

KATONA Júlia: Gipszminták a rajzoktatásban. A Budapest Székesfővárosi Iparrajziskola egykori gipszgyűjteménye. Ars Hungarica, 2/42. 2016. 157–167.

KATONA Júlia: „Vezérkönyvek”, rajzok, rajzminták. Építészeti rajzoktatás a budai és pesti rajz- és iparrajziskolákban 1778–1886 között. Budapest, NKA Építőművészeti Kollégium, 2017. (kézirat) 

Képző- és Iparművészeti Gimnázium. Előszó: Igazgatóság, M. KISS Pál–LYKA Károly–MAKSAY László. Budapest, Révai Nyomda, [1965].

Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola 1778-1978. Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola Budapest. Budapest, Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola, Zrínyi Nyomda, [1978.]

KOVÁTS József: Adatok a Székesfővárosi Községi Iparrajziskola történetéhez. 1778–1879. In. Budapest székesfővárosi községi Iparrajziskola évkönyve az 1937/38. tanévre. Közzétette: ZOMBORY-MOLDOVÁN Béla. Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1938. 9–14.

KŐRÖSY József: Budapest főváros közoktatásügyi statisztikája az 1881/2–1884/5. iskolai évekről. Budapest, Grill Károly Bizománya, 1889. 

KŐRÖSY József: Budapest főváros közoktatásügyi statisztikája az 1885/6–1888/9. iskolai évekről. Budapest, Grill Károly Udvari Könyvkereskedése, 1890. 

M. KISS Pál: Az első évszázad. (Iskolánk fejlődése 1886-ig). In. A 175 éves Képző- és Iparművészeti Gimnázium jubiláris évkönyve. Közzéteszi: NOLIPA István Pál. Budapest, Művelt Nép, 1955. 25–48. 

[M. KISS Pál]: A Képző- és Iparművészeti Gimnázium története. In. A 180 éves Képző- és Iparművészeti Gimnázium jubiláris kiállítása 1959. Tervezte: KATONA László. Budapest, Nemzeti Szalon, Kossuth Nyomda, 1959. 9–18.

M. KISS Pál: Az iskola története 1945-ig. In. Képző- és Iparművészeti Gimnázium. Előszó: Igazgatóság, M. KISS Pál–LYKA Károly–MAKSAY László. Budapest, Révai Nyomda, [1965]. 5–8.

M. KISS Pál: A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola története. In. A 190 éves Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola (1778-1968) évkönyve. Közzéteszi: ZALA Tibor. [Budapest] Nyomdaipari Szakm. Intézet, [1968]. 7–17.

M. KISS Pál: A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola története. In. Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola 1778-1978. Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola Budapest. Budapest, Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola, Zrínyi Nyomda, [1978.] 

MAKSAY László: A fővárosi Iparrajziskola (1886-1945). In. A 175 éves Képző- és Iparművészeti Gimnázium jubiláris évkönyve. Közzéteszi: NOLIPA István Pál. Budapest, Művelt Nép, 1955. 48–63. 

MANN Miklós: A fővárosi szakoktatás a dualizmus korában. In. Szakképzési Szemle 4/XII. 1996. 13-27.

MANN Miklós: Budapest oktatásügye 1873–2000. Budapest, Önkonet, 2002.

MARX István: Az iskola alapításának története. In. A 175 éves Képző- és Iparművészeti Gimnázium jubiláris évkönyve. Közzéteszi: NOLIPA István Pál. Budapest, Művelt Nép, 1955. 13–25. 

MÁRKUS Gábor–MÉSZÁROS István–GAZDA István: Magyar neveléstörténeti irodalom 1800-1944. Budapest, Könyvértékesítő Vállalat, 1985. 

MÉSZÁROS István: Magyar iskolatörténeti kronológia. Alapvető adatok: 996-1948. Veszprém, Megyei Pedagógiai Intézet, 1993.

MÉSZÁROS István: A magyar nevelés- és iskolatörténet kronológiája, 996–1996. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996.

MORAVÁNSZKY Ákos: Építészet az Osztrák-Magyar Monarchiában 1867-1918. Budapest, Corvina, 1988.

MORAVÁNSZKY Ákos: Versengő látomások. Esztétikai újítás és társadalmi program az Osztrák-Magyar Monarchia építészetében 1867-1918. Budapest, Vince Kiadó, 1998.

PALÓCZI Antal: Vignola oszloprendszerei. Budapest, Pfeifer Ferdinánd Nemz. Könyvkereskedése, 1890.

PÁSZTOR József: Budapest elemi nevelés- és oktatásügyének helyzete, előzményei és új feladatai az egyesítéskor. Budapesti Nevelő, 2/8. 1972. 3–15.

PÁSZTOR József: Budapest nevelés- és oktatásügye 1873–1896 között. Budapesti Nevelő, 4/8. 1972. 21–32.

PUKÁNSZKY Béla: A modern magyar nevelés elmélete és gyakorlata. In. MÉSZÁROS István–NÉMETH András–PUKÁNSZKY Béla: Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe. Budapest, Osiris Kiadó, 1999. 338–367.

SCHOLA GRAPHIDIS MŰVÉSZETI GYŰJTEMÉNY http://www.scholagraphidis.hu/ [Utolsó letöltés: 2019. január 28. 16:08]

SISA József (szerk.): A magyar művészet a 19. században. Építészet és iparművészet. Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Osiris Kiadó, 2013.

SZENDY Károly: Adalékok a tanoncoktatás fejlődéséhez a székesfővárosban. 2 köt. Budapest, Székesfővárosi házinyomda, 1934. 

SZTERÉNYI József: Az iparokatatás Magyarországon. Budapest, Pesti Könyvnyomda, 1897.

VASADI Ferenc: Vidéky János emlékezete. In. A Székes Fővárosi Községi Iparrajziskola tudósitványa. Az 1900–1901. tanév végén. Szerk. VASADI Ferencz. Budapest, Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság, 1901. 3–7.

VINCZE Frigyes: Szakoktatásunk multja és jelene. A mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi szakoktatás fejlődése 1750-től napjainkig. Budapest, Szepes és Urbányi Könyvnyomda, 1937.

VIDÉKY János (szerk.): Szabadkézi rajzminták az alsó ipariskolák számára. Szerk. Budapest, Földmivelési-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. minisztérium, 1882. 

VIG Albert: Magyarország iparoktatásának története az utolsó száz évben, különösen 1867 óta. Budapest, „Pátria” Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság, 1932.

VIG Albert: Iparoktatás. In. Magyar Pedagógiai Lexikon. 2 köt. Szerk. KEMÉNY Ferenc. Budapest, Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt., 1933–1934. 1. köt. 924–928.

VIG Albert: Iparrajziskola. In. Magyar Pedagógiai Lexikon. 2 köt. Szerk. KEMÉNY Ferenc. Budapest, 
Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt., 1933–1934. 1. köt. 928.

ZOMBORY–MOLDOVÁN Béla: A 160. évfordulón. In. Budapest székesfővárosi községi Iparrajziskola évkönyve az 1937/38. tanévre. Közzétette: ZOMBORY-MOLDOVÁN Béla. Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1938. 6–8.

Facebook-esemény

 

Vámos Kornélia

 

vamos_kornelia.jpg

A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szereztem magyar szakos bölcsész tanári diplomát 2008-ban, majd Budapesten az Egyetemi Katolikus Gimnázium tanára lettem. A PTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájában színházelmélet drámatörténet szakirányon végeztem el a PhD képzést, jelenleg doktorjelölt vagyok. Fő kutatási területem az antik görög drámákban szereplő nőalakok tipologizálási rendszerének kialakítása, ehhez kapcsolódóan pedig a drámaolvasás egy újfajta megközelítésének – Nagy Imre relativista dramaturgiájának – alkalmazása az antik szövegekre. 

 

 

 

 

 

Vámos Kornélia kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

A nő mint hérósz – női mitológiai alakok a görög eposzban és a színházi műfajokban

 

A kurzus fő témája az archaikus és a klasszikus kori görög irodalom kiemelkedő alkotásaiban megjelenített nőalakok tipológiai vizsgálata. Szophoklész és Euripidész fennmaradt drámáinak értelmezése mentén egy olyan szempontrendszert mutatok be, amely alapján valamennyi hősnőt az áldozathozatali mód szerint osztályozni lehet. Tipológiai rendszeremben három alapvető nőtípust különböztetek meg: az önmagukat mások céljaiért feláldozó nők, az önmagukat önmaguk céljaiért feláldozó nők, illetve a másokat, önnön céljaik elérése érdekében feláldozók. E három típust legkarakteresebben Iphigeneia, Antigoné, valamint Helené képviseli, akiknek részletes bemutatásával egy-egy előadás keretén belül foglalkozom. Amíg a homéroszi eposzokban a nőknek egyfajta árnyékszerep jutott, funkciójuk elsősorban a hős férfiak jellemének az árnyalása volt, addig a drámában ebből a szerepkörből kiszakadva a nő hősnővé és központi alakká válik. A tragédia Homérosz nőalakjait kétségtelenül forrásként használta, ezért a kurzus első előadásaként a homéroszi nőalakok bemutatását és szerepét tárgyalom, illetve a görög drámára tett hatásukat. A kurzus célja, hogy a hős és a hősnő szerep definiálását, tipologizálási lehetőségét olyan módon közelítsem meg, hogy azokat az attikai tragédiákon túlmutatva, későbbi korok drámai alkotásaiban is alkalmazni tudják a hallgatók, valamint megismerjék az egyes szerzők tragikumépítési útjait mai megközelítésben. Ezáltal megismerkedhetnek az antik drámaolvasás egy új oldalával és olyan összefüggéseket láthatnak meg, amelyek rámutatnak arra, hogy a közel 2500 éves drámákat nem aktualizálni kell, hanem aktuális kérdéseket feltenni.

 

2019. március 12., kedd 18.00

Homérosz halhatatlan nőalakjai – avagy a tragikus életben hagyottak

Az első előadás az antik görög dráma és az eposzok (Iliász, Odüsszeia) kapcsolatát vizsgálja a nőalakok megjelenítése szempontjából. Az eposzban a nőknek egyfajta árnyékszerep jutott, funkciójuk a hős férfiak jellemének árnyalása volt, de jelenlétük ennek ellenére figyelemfelkeltő és meghatározó. Ebből a szerepkörből a drámában szakadnak ki, ahol a nő hősnővé lesz és központi alakká válik. Az előadás az Iliász és az Odüsszeia ismertebb, központi nőalakjainak vizsgálatával és tragédiabeli megjelenítésükkel, továbbélésükkel foglalkozik.

 

2019. március 19., kedd 18.00

Tragédia halál nélkül – Az önmagát másokért feláldozó nőtípus 

Az előadás Euripidész Iphigeneia drámáival foglalkozik, amely drámák az ún. jóvégű tragédiák, szökésdrámák csoportjába tartoznak, amelyekben a tragikum már nem merül ki a hős halálával, hanem egy annál megrázóbb, mélyebb tragikus értékvesztésnek lehetünk a tanúi.

 

2019. március 26., kedd 18.00

„Férjhez nem megy ő soha” – Antigoné, az önmagát önmaga céljaiért feláldozó nőtípus 

Az előadás Szophoklész Antigoné című drámájának újraértelmezését helyezi a középpontba, választ keresve azokra a kérdésekre, hogy ki a tragikus főhős, beszélhetünk-e tragikus értékvesztésről, valamint a később keletkezett Oidipusz Kolónoszban című dráma mennyiben árnyalja Antigoné tettének motivációját.

 

2019. április 2., kedd 18.00

A bűnös, az ártatlan és az áldozat – Helené, a mindenki mást önmaga céljaiért feláldozó nőtípus

Euripidész egyik legkedveltebb nőalakja három drámában, három arcát mutatja be, de a végkifejlet mindig a hősnő által okozott tragikus értékvesztés és pusztítás. Ugyanakkor szemtanúi lehetünk a tragédia és komédia közti műfaji határok lebomlásának, amikor a mitológiai hősök hétköznapi élethelyzetbe kerülnek és hol tragikus, hol komikus fordulatokban bontakozik ki a jellemük.

 

Facebook-esemény