Bán Kornélia

 

ban_kornelia.JPG

 

Bán Kornélia az ELTE BTK Mongolisztika Doktori Programjának hallgatója, az Eötvös József Collegium tagja, kutatási területei a mongol kultúra, filológia és néprajz, a mongol lovasműveltség. Négy alkalommal, összesen 11 hónapon keresztül tanult és végzett terepkutatást Mongóliában. A jövőben kutatóként szeretne elhelyezkedni.

 

 

 

Bán Kornélia kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

„Akik lósörényen növekedtek” – Négy előadás a mongol lovaskultúráról

 

Nyolcszáz évvel ezelőtt megremegett a föld a mongol lovak patái alatt, a lovas harcosok pedig szempillantás alatt eljutottak a világ egyik végétől a másikig. Napjainkban Mongólia területén városok állnak, a lakosság letelepült életmódot folytat, noha vidéken, a sztyeppén még mindig úgy legeltetik méneseiket a pásztorok, mintha a pusztaságon nem fogna az idő vasfoga. Mongóliában a ló egyszerre presztízsállat, az országimázs része és vallási alteregó. Jelen előadás-sorozat egy nomád nép huszonegyedik századi lovaskultúráját mutatja be a tevékeny mindennapoktól kezdve a sportokon keresztül az állatot övező rituális tiszteletig.

 

I. 2019. május 8., szerda 18:00

A mongol lovaskultúra gyökerei – Belső-ázsiai lótartó népek története és emlékei

Az első előadásban ismertetjük a mongol ember és lova viszonyát, majd bemutatjuk, hogyan képezi a jószág az országimázs részét. Ezután a XIII. század előtti belső-ázsiai népek síremlékeiből és más lelőhelyeiről előkerült leletek alapján nyújtunk átfogó képet a mai Mongólia területén élt nomádok életéről, és határozzuk meg, mi maradt meg a mongol hagyományban.

 

II. 2019. május 15., szerda 18:00

Nomád nép, lovas nép – Lótartás a mongol mindennapokban

A második előadásban bemutatjuk a mongol pásztorműveltség hagyományos jószágait, a sztyeppei lótartás sajátosságait és a lovakhoz köthető időszakos és állandó munkákat, például a legeltetést, a bélyegzést, a kancafejést és a lóterelést.

 

III. 2019. május 21., kedd 18:00 

„Szerencsehozó szélparipa” – a mongol lótisztelet alapja és formái

Amellett, hogy a ló haszonállat, igen erős rituális tisztelet övezi Mongóliában, melyet többfajta hiedelem és elképzelés táplál. A sorozat harmadik előadása bemutatja, miért tisztelik a lovat a mongolok, és hogyan jelenik meg a sámánista és a buddhista szertartásokban.

 

IV. 2019. május 28., kedd 18:00

A kitartó versenyló – lovas versenyek és játékok Mongóliában

A mongol ló legnagyobb erénye a szívóssága. A negyedik előadás betekintést nyújt a jó ló küllemét leíró szöveghagyományba, a hagyományos mongol lóverseny jellemzőibe, a felkészítés folyamatába, a versenybe és egyéb lovas játékokba.

 

Ajánlott olvasmányok:

Birtalan Ágnes (szerk.): Material Culture (Traditional Mongolian Culture I.). Materielle Kultur. (Traditionelle mongolische Kultur I.). A mongol nomádok anyagi műveltsége. (Hagyományos mongol műveltség I.). Ulamǰlalt mongol soyol. IVA-ICRA Verlag – ELTE, Belső-ázsiai Tanszék, Wien – Budapest 2008. (DVD-formátum).
Birtalan Ágnes (szerk.): Miért jön nyárra tél? Mongol eredetmondák és mítoszok. Terebess Kiadó, Budapest 1998.
Kara György (szerk.): A mongol irodalom kistükre. Antológia a klasszikus és a mai mongol irodalom műveiből. Európa Könyvkiadó, Budapest 1965.
Kun Péter: Szelek szárnyán. A sztyeppei nomádok lovaskultúrája. Arkadas, Debrecen 2003.
Róna-Tas András: Nomádok nyomában. Etnográfus szemmel Mongóliában. Gondolat Könyvkiadó, Budapest 1961.

 

Facebook-esemény

 

 

 

 

Kovács Ramóna

 

kovacs_ramona.jpg

 

 

 

 

Jelenleg az ELTE Koreai Tanszékén tanársegédként a nyelv mellett a hagyományos és modern koreai kultúrával kapcsolatos órákat tart, valamint a győri Révai Gimnáziumban vezet lelkes középiskolások számára koreai nyelvi és kulturális szakkört.

 

 

 

 

 

 


Kovács Ramóna előadása a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

A koreai eredetmítoszok magyarázata

2019. április 11., csütörtök 19:00

Helyszín: FUGA Budapesti Építészeti Központ

Az előadás a legendás istenségek és történelmi alakokhoz fűződő mítosz elemzésére vállalkozik, kiemelve az akár rendszeresen újra megjelenő általános szimbólumokat és a koreai sajátosságokat is. A népmesék világa megmutathatja a korabeli emberek különböző életfilozófiáit, íratlan szabályait, félelmeit és némely bevett szokás eredetét is.

 

Ajánlott olvasmányok:

A HÁROM ÖZVEGY MINISZTER
Koreai népmesék
Európa Könyvkiadó, Budapest, 1966
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár

 

Facebook-esemény

 

 

Götz Andrea

 

kep_2.jpg

 

 

Az ELTE Fordítástudományi doktori programjának doktorjelöltje vagyok, doktori kutatásomat a vajon diskurzusjelölő fordítási használatán végeztem. A Pannonia magyar fordítási korpusz alapító tagjaként és fejlesztőjeként a magyar fordítási nyelv tulajdonságaival foglalkozom. Legújabb kutatásom a tolmácsolt magyar diskurzust vizsgálja (ÚNKP-18-3).

 

 

 

 

 

Götz Andrea kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

Diskurzusjelölők a magyar tolmácsolt és fordított diskurzusban

 

A diskurzusjelölők kis szavak, ám hatásuk annál nagyobb. Mire gondolunk például, ha a következőket halljuk:
(1) Van-e más választásunk?
(2) Vajon van-e más választásunk? (Schirm 2011: 96)
A vajon diskurzusjelölő a megnyilatkozás kontextusától függően sugallhat bizonytalanságot, töprengést, kíváncsiságot, beletörődést és egy sor egyéb tartalmat (Schirm 2011: 126–127). A diskurzusjelölőket a megnyilatkozások értelmezésében betöltött szerepük ellenére sokszor fölösleges töltelékszavaknak tartják, azonban roppant fontos összetevői a nyelvi kommunikációnak. Használatuk befolyásolja kommunikációs sikerünket, valamint nyelvi viselkedésünk megítélését is – ami egyformán igaz az idegen nyelvi, illetve fordított és tolmácsolt kommunikációra is.
Az előadások során a hallgatóság választ kap rá, mi a jelentősége a diskurzusjelölőknek a nyelvi kommunikációban, a nyelvek közötti közvetítésben és miért kiemelt tárgyai a korpuszalapú nyelvészeti – beleértve a fordítástudományi – kutatásoknak.

 

I. 2019. április 9., kedd 18:00

Diskurzusjelölők

Az előadás bevezeti a diskurzusjelölők fogalmát és bemutatja ezen elemek jelentőségét. Ez a bevezető előadás továbbá megalapozza a diskurzusjelölők, a fordítás és a korpuszalapú kutatások kapcsolatát és összefüggéseit.


II. 2019. április 16., kedd 18:00

Diskurzusjelölők a fordításban

Az előadás ismerteti a korpuszalapú fordítástudomány fogalmát, célkitűzéseit és eredményeit, a diskurzusjelölők ezen területeken betöltött alapvető jelentőségét, valamint korpuszalapú kutatásának előnyeit. Az előadás továbbá rávilágít, hogyan járulhat hozzá a fordítás a diskurzusjelölők kutatásához.

 

III. 2019. április 24., szerda 18:00

Diskurzusjelölők a tolmácsolt és fordított magyar európai parlamenti diskurzusban 1.

A harmadik és negyedik előadás bemutatja a diskurzusjelölők fordítási és tolmácsolási használatán végzett kutatásaimat, valamint elhelyezi ezek eredményeit és a kutatások által feltárt problémákat a nemzetközi kutatások kontextusában. A harmadik előadás emellett bemutatja az e kutatások anyagát szolgáltató Pannonia magyar fordítási korpuszt is.

Az előadás az európai parlamenti angolról magyarra szinkrontolmácsolt diskurzus elemeit járja körül.

 

IV. 2019. április 30., kedd 18:00

Diskurzusjelölők a tolmácsolt és fordított magyar európai parlamenti diskurzusban 2.

A negyedik előadás folytatja a diskurzusjelölők átfogó, korpuszalapú kutatásának ismertetését, amely a diskurzusjelölők tanulmányozásán keresztül az őket tartalmazó szövegek tulajdonságait vizsgálja, különös tekintettel az intermodális aspektusra, vagyis a fordított és tolmácsolt szövegek összehasonlítására. Az előadás elhelyezi a vizsgálatok eredményeit a nemzetközi kutatásban, kitér azok felhasználhatóságára, valamint az általa felvetett kérdésekre.

 

Ajánlott olvasmányok:

Dér, Cs., Markó, A., 2008. Magyar diskurzusjelölők korpuszalapú vizsgálata, in: Havas, F., Bereczki, A. (Eds.), ELTE BTK Finnugor Tanszék, Budapest, pp. 535–556.
Kondacs, F., 2017a. NaHÁT miket gondol az átlag nyelvhasználó…. Eötvös Lingua.
Kondacs, F., 2017b. Hát valóban “hátolnak” az óvodások? Eötvös Lingua.
Schirm, A., 2015. Vajon vannak-e a vajon használatának szabályai? [WWW Document]. Nyelv és Tudomány. URL https://www.nyest.hu/hirek/vajon-vannak-e-a-vajon-hasznalatanak-szabalyai (accessed 1.18.19).
Schirm, A., 2016. „Izé”, „micsoda”, „hogyishívják” – avagy mivel és miért töltjük meg a beszédünket? [WWW Document]. Nyelv és Tudomány. URL https://www.nyest.hu/hirek/ize-micsoda-hogyishivjak-avagy-mivel-es-miert-toltjuk-meg-a-beszedunket (accessed 1.18.19).
Schirm, A., 2015a. Vajon mit nem tudunk a „vajon”-ról? [WWW Document]. Nyelv és Tudomány. URL https://www.nyest.hu/hirek/vajon-mit-nem-tudunk-a-vajon-rol (accessed 1.18.19).
Schirm, A., 2015b. Deviszont vannak még érdekességek a deviszont körül [WWW Document]. Nyelv és Tudomány. URL https://www.nyest.hu/hirek/deviszont-vannak-meg-erdekessegek-a-deviszont-korul (accessed 1.18.19).
Schirm, A., 2014a. Volt egyszer egy „hát” [WWW Document]. Nyelv és Tudomány. URL https://www.nyest.hu/hirek/volt-egyszer-egy-hat (accessed 1.18.19).
Schirm, A., 2014b. Hát szóval tulajdonképpen mik is azok a diskurzusjelölők? [WWW Document]. Nyelv és Tudomány. URL https://www.nyest.hu/hirek/hat-szoval-tulajdonkeppen-mik-is-azok-a-diskurzusjelolok (accessed 1.18.19).
Schirm, A., 2014c. Felfedezőúton a „szóval” körül [WWW Document]. Nyelv és Tudomány. URL https://www.nyest.hu/hirek/felfedezouton-a-szoval-korul (accessed 1.18.19).
Schirm, A., 2014d. Az eltévedt kérdőszó nyomában [WWW Document]. Nyelv és Tudomány. URL https://www.nyest.hu/hirek/az-eltevedt-kerdoszo-nyomaban (accessed 1.18.19).
Schirm, A., 2014e. A többszörös „-e” kérdőszó [WWW Document]. Nyelv és Tudomány. URL https://www.nyest.hu/hirek/a-tobbszoros-e-kerdoszo (accessed 1.18.19).
Schirm, A., 2014f. A deviszont viszontagságai [WWW Document]. Nyelv és Tudomány. URL https://www.nyest.hu/hirek/a-deviszont-viszontagsagai (accessed 1.18.19).
Schirm, A., 2013. De mik is azok a diskurzusjelölők? Kutatói blog.

 

Facebook-esemény

További információ:

https://www.researchgate.net/project/Diskurzusjeloelok-a-magyar-tolmacsolt-es-forditott-diskurzusban-kurzus-a-Pesti-Boelcsesz-Akademian-2019-aprilis-9-16-24-30

arckep_3.jpgNagy Barbara

Az ELTE Bölcsészettudományi Karán 2007-ben Művészettörténet Szakon, majd 2014-ben Történelem Szakon szereztem mester diplomát. 2006 óta a Képző- és Iparművészeti Szakgimnáziumban tanítok művészettörténetet, alapításától kezdve a Schola Graphidis Művészeti Gyűjtemény munkatársa vagyok. Jelenleg a ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskola hallgatója vagyok, témám a dualizmus korának iskolaépítészete.

 

 

 

Nagy Barbara kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián

 

 

A Székesfővárosi Iparrajziskolától a Schola Graphidis Művészeti Gyűjteményig

 

Magyarország legrégibb állami művészetoktatási intézményének története a dualizmus időszakában. Az építkezések körül dolgozó iparostanoncok rajzi képzése és egy gyűjtemény születésének története.

 

2019. április 8. hétfő 18:00

A Fővárosi Községi Iparrajziskoláktól a Székesfővárosi Iparrajziskoláig. A Székesfővárosi Iparrajziskola alapítása 1886-ban és a rajziskolák újjászervezése a 19. század végén

 
Az 1886 és 1946 között Székesfővárosi Iparrajziskola néven működő tanintézet elődintézményeinek története már a 19. század ’80-as éveiben több mint száz éves múltra tekintett vissza. A Ratio Educationis nyomán, és a helyi igényeknek megfelelően elsősorban az iparos tanoncok, segédek és tanítójelöltek rajzi képzésének biztosítására Budán, majd Pesten létrehozott és a 19. század második feléig működő rajziskolák átalakítása a kiegyezést követő évtizedekben többször is terítékre került. A rajziskolák reformját végül azok a mélyreható gazdasági és társadalmi változások kényszerítették ki, amelyekre az oktatásnak – köztük az iparosok képzésével foglalkozó tanintézeteknek – megfelelő válaszokat kellett keresnie. Az 1. előadás a tanintézet történek ezen mozgalmas és jelentős eseményeinek bemutatása  mellett ízelítőt ad a 19. század végi budapesti - elsősorban a nagy építkezések körül dolgozó -  iparostanoncok, mesterek rajzi-, művészeti képzésének formáiba és mindennapjaiba.

2019. április 15. hétfő 18:00

A Székesfővárosi Iparrajziskola épülete és a dualizmus korának iskolaépítészete

Szoros összefüggésben az 1886-ban, szűk egy évtizedes, küzdelmes időszakot követően életre hívott Székesfővárosi Iparrajziskola felállításával, egyre erőteljesebben jelentkezett az intézmény számára immár elengedhetetlen és megfelelő iskolaépület emelésének egyre sürgetőbb igénye is. Az épületet végül Kauser József tervei alapján a budapesti Török Pál utcában az 1890-es évek elején, a speciális funkció figyelembe vételével építették föl. A 2. előadásban a korszak gazdag iskolaépítészeti emlékeinek áttekintése mellett az Iparrajziskola épülete kerül a középpontba.

2019. április 29. hétfő 18:00

Rajzoktatás a Székesfővárosi Iparrajziskolában a dualizmus időszakában

Az előadás-sorozat ezen része arra törekszik, hogy a jelenleg rendelkezésre álló és a feldolgozott források segítségével összefoglaló képet nyújtson a Budapest Székesfővárosi Iparrajziskola rajzi – elsősorban építészeti rajzi – képzésének jellemzőiről, valamint az oktatás során készült – ma a Schola Graphidis Művészeti Gyűjteményben őrzött – építészeti rajzok sajátosságairól. Az áttekintés során "Az akik Budapestet építették" c. 2015 és 2018 között három alkalommal, három különböző helyszínen és változatban megrendezett kiállítás kerül fókuszba.

 

2019. május 6. hétfő 18:00

A Schola Graphidis Művészeti Gyűjtemény

A Schola Graphidis Művészeti Gyűjtemény a Magyar Képzőművészeti Egyetem gyakorlóiskolája, azaz a budapesti Török Pál utcában – a Kauser József által tervezett épületben – található Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium művészeti gyűjteménye. A gyűjteményt alkotó tárgy-együttes létrejöttének körülményei elválaszthatatlanul összefonódnak a speciális funkciójú, 18. századi eredetű iskola történetével. A gyűjtéstörténet szempontjából a tárgyak és műemlékek két típushoz sorolhatóak az alapján, hogy milyen módon kerültek a gyűjteménybe. Az egyik csoportba tartoznak a diákok által, az iskolában készített alkotások, míg a másik típust az oktatás során használt segédanyagok, szemléltető eszközök gyűjteménye alkotja. Az előadás során betekintés nyílik egy művészeti gyűjtemény alapításának körülményeibe.

Ajánlott olvasmányok:

A 175 éves Képző- és Iparművészeti Gimnázium jubiláris évkönyve. Közzéteszi: NOLIPA István Pál. Budapest, Művelt Nép, 1955.

A 180 éves Képző- és Iparművészeti Gimnázium jubiláris kiállítása 1959. Tervezte: KATONA László. Budapest, Nemzeti Szalon, Kossuth Nyomda, 1959.

A 190 éves Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola (1778-1968) évkönyve. Közzéteszi: ZALA Tibor. [Budapest] Nyomdaipari Szakm. Intézet, [1968].

A Fővárosi Községi Összes Iparrajziskolák rövid vázlatos tudósitványa az 1880–81-iki tanév végén. Szerk. VIDÉKY János. Budapest, Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság, 1881. 

A Fővárosi Községi Iparrajziskola tudósitványa az 1887–88. tanév végén. Szerk. VIDÉKY János. Budapest, Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság, 1888. 

A Fővárosi Községi Iparrajziskola tudósitványa az 1888–89. tanév végén. Szerk. VIDÉKY János. Budapest, Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság, 1889. 

A Székes Fővárosi Községi Iparrajziskola tudósitványa. Az 1900–1901. tanév végén. Szerk. VASADI Ferencz. Budapest, Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság, 1901.

Budapest székesfővárosi községi Iparrajziskola évkönyve az 1937/38. tanévre. Közzétette: ZOMBORY-MOLDOVÁN Béla. Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1938. 

ÁFRA NAGY János: A magyar iparostanoncoktatás története. Budapest, Ipari Tanfolyamok Országos Vezetősége, 1939.

ÁRPÁSSY Gyula: Pest városi iskoláinak fejlődése az 1850-es években. Budapesti Nevelő, 1/8. 1972. 3–16.

BODÓCZKY István: Mintakönyvek a művészi rajzoktatásban. Lapok a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola archívumából. In. Rajztanítás a XIX. századi Magyarországon. Szerk. KÖVES Szilvia. Budapest, Magyar Iparművészeti Egyetem, 2001. 7–9.

CSÁGOLY Ferenc (szerk.): Középületek. Budapest, TERC, 2004.

CSÁSZÁR László: Épülettípusok a kiegyezés utáni Magyarországon. Budapest, Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft, 1995.

CSŐREGH Éva: Rajzoktatásunk története. Budapest, Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete, 1991. 

CSŐREGH Éva: Rajztanítási módszerek. In. Rajztanítás a XIX. századi Magyarországon. Szerk. KÖVES Szilvia. Budapest, Magyar Iparművészeti Egyetem, 2001. 3–6.

FELKAI László: Az 1883. évi középiskolai törvény előzményei és létrejötte. In. FELKAI László: Neveléstörténeti dolgozatok a dualizmus koráról. Budapest, Tankönyvkiadó, 1983. 33–70.

FELKAI László: A nevelésügy a dualizmus korában. In. FELKAI László–ZIBOLEN Endre: A magyar nevelés története. II. kötet. Főszerkesztő: HORVÁTH Márton. Budapest, Felsőoktatási Koordinációs Iroda, 1993. 71–192.

FELKAI László: Magyarország oktatásügye a millennium körüli években. Budapest, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 1994.

FINÁCZY Ernő: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában. Második kötet. 1773–1780. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1902.

GELLÉRI Mór: Ötven év a magyar ipar történetéből 1842–1892. Budapest, Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság, 1892.

GÖŐZ József: Ipariskolák szervezése a fővárosban. I. In. Néptanítók Lapja. 59/XIX. 1886. 465-466.

GÖŐZ József: Ipariskolák szervezése a fővárosban. II. In. Néptanítók Lapja. 60/XIX. 1886. 473-474.

GYŐRIVÁNYI Sándor: A szakképzés története Magyarországon. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000.

HERCZEG Etelka: A budapesti iskolák. Budapest, Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya (Levéltárak Országos Központja), 1961. Kézirat.

HORÁNYSZKY Nándor: Iparrajziskola, Székesfővárosi. In. Főszerk.: BÁTHORY Zoltán–FALUS Iván: Pedagógiai Lexikon. 3 köt. Budapest, Keraban Könyvkiadó, 1997. 3. köt. (1997) 68–69.

ILLYEFALVI Lajos: A közoktatásügy Budapesten a világháborút megelőző években. Budapest, Székesfővárosi Házinyomda, 1935.

JENEI József - SRETVIZER Lajos: Emlékirat a fővárosi tanintézetekben lévő igazgatói lakások tárgyában. Budapest, Neumayer Ede Könyvnyomdája, 1892.

KATONA Júlia: A Magyar Képzőművészeti Egyetem – Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium kulturális javainak gyűjteménnyé szervezése. Gyűjteményi koncepció, előkészítő tanulmány. Budapest, 2014. [kézirat]

KATONA Júlia: Esettanulmány: „Egy gyűjtemény születése”. A gyűjtemény szervezése lépésről lépésre.http://www.scholagraphidis.hu/esettanulmaacuteny-egy-gy369jtemeacuteny-szuumlleteacutese.html [Utolsó letöltés: 2019. január 28. 16:00]

KATONA Júlia: Gipszminták a rajzoktatásban. A Budapest Székesfővárosi Iparrajziskola egykori gipszgyűjteménye. Ars Hungarica, 2/42. 2016. 157–167.

KATONA Júlia: „Vezérkönyvek”, rajzok, rajzminták. Építészeti rajzoktatás a budai és pesti rajz- és iparrajziskolákban 1778–1886 között. Budapest, NKA Építőművészeti Kollégium, 2017. (kézirat) 

Képző- és Iparművészeti Gimnázium. Előszó: Igazgatóság, M. KISS Pál–LYKA Károly–MAKSAY László. Budapest, Révai Nyomda, [1965].

Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola 1778-1978. Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola Budapest. Budapest, Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola, Zrínyi Nyomda, [1978.]

KOVÁTS József: Adatok a Székesfővárosi Községi Iparrajziskola történetéhez. 1778–1879. In. Budapest székesfővárosi községi Iparrajziskola évkönyve az 1937/38. tanévre. Közzétette: ZOMBORY-MOLDOVÁN Béla. Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1938. 9–14.

KŐRÖSY József: Budapest főváros közoktatásügyi statisztikája az 1881/2–1884/5. iskolai évekről. Budapest, Grill Károly Bizománya, 1889. 

KŐRÖSY József: Budapest főváros közoktatásügyi statisztikája az 1885/6–1888/9. iskolai évekről. Budapest, Grill Károly Udvari Könyvkereskedése, 1890. 

M. KISS Pál: Az első évszázad. (Iskolánk fejlődése 1886-ig). In. A 175 éves Képző- és Iparművészeti Gimnázium jubiláris évkönyve. Közzéteszi: NOLIPA István Pál. Budapest, Művelt Nép, 1955. 25–48. 

[M. KISS Pál]: A Képző- és Iparművészeti Gimnázium története. In. A 180 éves Képző- és Iparművészeti Gimnázium jubiláris kiállítása 1959. Tervezte: KATONA László. Budapest, Nemzeti Szalon, Kossuth Nyomda, 1959. 9–18.

M. KISS Pál: Az iskola története 1945-ig. In. Képző- és Iparművészeti Gimnázium. Előszó: Igazgatóság, M. KISS Pál–LYKA Károly–MAKSAY László. Budapest, Révai Nyomda, [1965]. 5–8.

M. KISS Pál: A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola története. In. A 190 éves Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola (1778-1968) évkönyve. Közzéteszi: ZALA Tibor. [Budapest] Nyomdaipari Szakm. Intézet, [1968]. 7–17.

M. KISS Pál: A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola története. In. Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola 1778-1978. Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola Budapest. Budapest, Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola, Zrínyi Nyomda, [1978.] 

MAKSAY László: A fővárosi Iparrajziskola (1886-1945). In. A 175 éves Képző- és Iparművészeti Gimnázium jubiláris évkönyve. Közzéteszi: NOLIPA István Pál. Budapest, Művelt Nép, 1955. 48–63. 

MANN Miklós: A fővárosi szakoktatás a dualizmus korában. In. Szakképzési Szemle 4/XII. 1996. 13-27.

MANN Miklós: Budapest oktatásügye 1873–2000. Budapest, Önkonet, 2002.

MARX István: Az iskola alapításának története. In. A 175 éves Képző- és Iparművészeti Gimnázium jubiláris évkönyve. Közzéteszi: NOLIPA István Pál. Budapest, Művelt Nép, 1955. 13–25. 

MÁRKUS Gábor–MÉSZÁROS István–GAZDA István: Magyar neveléstörténeti irodalom 1800-1944. Budapest, Könyvértékesítő Vállalat, 1985. 

MÉSZÁROS István: Magyar iskolatörténeti kronológia. Alapvető adatok: 996-1948. Veszprém, Megyei Pedagógiai Intézet, 1993.

MÉSZÁROS István: A magyar nevelés- és iskolatörténet kronológiája, 996–1996. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996.

MORAVÁNSZKY Ákos: Építészet az Osztrák-Magyar Monarchiában 1867-1918. Budapest, Corvina, 1988.

MORAVÁNSZKY Ákos: Versengő látomások. Esztétikai újítás és társadalmi program az Osztrák-Magyar Monarchia építészetében 1867-1918. Budapest, Vince Kiadó, 1998.

PALÓCZI Antal: Vignola oszloprendszerei. Budapest, Pfeifer Ferdinánd Nemz. Könyvkereskedése, 1890.

PÁSZTOR József: Budapest elemi nevelés- és oktatásügyének helyzete, előzményei és új feladatai az egyesítéskor. Budapesti Nevelő, 2/8. 1972. 3–15.

PÁSZTOR József: Budapest nevelés- és oktatásügye 1873–1896 között. Budapesti Nevelő, 4/8. 1972. 21–32.

PUKÁNSZKY Béla: A modern magyar nevelés elmélete és gyakorlata. In. MÉSZÁROS István–NÉMETH András–PUKÁNSZKY Béla: Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe. Budapest, Osiris Kiadó, 1999. 338–367.

SCHOLA GRAPHIDIS MŰVÉSZETI GYŰJTEMÉNY http://www.scholagraphidis.hu/ [Utolsó letöltés: 2019. január 28. 16:08]

SISA József (szerk.): A magyar művészet a 19. században. Építészet és iparművészet. Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Osiris Kiadó, 2013.

SZENDY Károly: Adalékok a tanoncoktatás fejlődéséhez a székesfővárosban. 2 köt. Budapest, Székesfővárosi házinyomda, 1934. 

SZTERÉNYI József: Az iparokatatás Magyarországon. Budapest, Pesti Könyvnyomda, 1897.

VASADI Ferenc: Vidéky János emlékezete. In. A Székes Fővárosi Községi Iparrajziskola tudósitványa. Az 1900–1901. tanév végén. Szerk. VASADI Ferencz. Budapest, Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság, 1901. 3–7.

VINCZE Frigyes: Szakoktatásunk multja és jelene. A mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi szakoktatás fejlődése 1750-től napjainkig. Budapest, Szepes és Urbányi Könyvnyomda, 1937.

VIDÉKY János (szerk.): Szabadkézi rajzminták az alsó ipariskolák számára. Szerk. Budapest, Földmivelési-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. minisztérium, 1882. 

VIG Albert: Magyarország iparoktatásának története az utolsó száz évben, különösen 1867 óta. Budapest, „Pátria” Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság, 1932.

VIG Albert: Iparoktatás. In. Magyar Pedagógiai Lexikon. 2 köt. Szerk. KEMÉNY Ferenc. Budapest, Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt., 1933–1934. 1. köt. 924–928.

VIG Albert: Iparrajziskola. In. Magyar Pedagógiai Lexikon. 2 köt. Szerk. KEMÉNY Ferenc. Budapest, 
Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt., 1933–1934. 1. köt. 928.

ZOMBORY–MOLDOVÁN Béla: A 160. évfordulón. In. Budapest székesfővárosi községi Iparrajziskola évkönyve az 1937/38. tanévre. Közzétette: ZOMBORY-MOLDOVÁN Béla. Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1938. 6–8.

Facebook-esemény

 

Vámos Kornélia

 

vamos_kornelia.jpg

A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szereztem magyar szakos bölcsész tanári diplomát 2008-ban, majd Budapesten az Egyetemi Katolikus Gimnázium tanára lettem. A PTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájában színházelmélet drámatörténet szakirányon végeztem el a PhD képzést, jelenleg doktorjelölt vagyok. Fő kutatási területem az antik görög drámákban szereplő nőalakok tipologizálási rendszerének kialakítása, ehhez kapcsolódóan pedig a drámaolvasás egy újfajta megközelítésének – Nagy Imre relativista dramaturgiájának – alkalmazása az antik szövegekre. 

 

 

 

 

 

Vámos Kornélia kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

A nő mint hérósz – női mitológiai alakok a görög eposzban és a színházi műfajokban

 

A kurzus fő témája az archaikus és a klasszikus kori görög irodalom kiemelkedő alkotásaiban megjelenített nőalakok tipológiai vizsgálata. Szophoklész és Euripidész fennmaradt drámáinak értelmezése mentén egy olyan szempontrendszert mutatok be, amely alapján valamennyi hősnőt az áldozathozatali mód szerint osztályozni lehet. Tipológiai rendszeremben három alapvető nőtípust különböztetek meg: az önmagukat mások céljaiért feláldozó nők, az önmagukat önmaguk céljaiért feláldozó nők, illetve a másokat, önnön céljaik elérése érdekében feláldozók. E három típust legkarakteresebben Iphigeneia, Antigoné, valamint Helené képviseli, akiknek részletes bemutatásával egy-egy előadás keretén belül foglalkozom. Amíg a homéroszi eposzokban a nőknek egyfajta árnyékszerep jutott, funkciójuk elsősorban a hős férfiak jellemének az árnyalása volt, addig a drámában ebből a szerepkörből kiszakadva a nő hősnővé és központi alakká válik. A tragédia Homérosz nőalakjait kétségtelenül forrásként használta, ezért a kurzus első előadásaként a homéroszi nőalakok bemutatását és szerepét tárgyalom, illetve a görög drámára tett hatásukat. A kurzus célja, hogy a hős és a hősnő szerep definiálását, tipologizálási lehetőségét olyan módon közelítsem meg, hogy azokat az attikai tragédiákon túlmutatva, későbbi korok drámai alkotásaiban is alkalmazni tudják a hallgatók, valamint megismerjék az egyes szerzők tragikumépítési útjait mai megközelítésben. Ezáltal megismerkedhetnek az antik drámaolvasás egy új oldalával és olyan összefüggéseket láthatnak meg, amelyek rámutatnak arra, hogy a közel 2500 éves drámákat nem aktualizálni kell, hanem aktuális kérdéseket feltenni.

 

2019. március 12., kedd 18.00

Homérosz halhatatlan nőalakjai – avagy a tragikus életben hagyottak

Az első előadás az antik görög dráma és az eposzok (Iliász, Odüsszeia) kapcsolatát vizsgálja a nőalakok megjelenítése szempontjából. Az eposzban a nőknek egyfajta árnyékszerep jutott, funkciójuk a hős férfiak jellemének árnyalása volt, de jelenlétük ennek ellenére figyelemfelkeltő és meghatározó. Ebből a szerepkörből a drámában szakadnak ki, ahol a nő hősnővé lesz és központi alakká válik. Az előadás az Iliász és az Odüsszeia ismertebb, központi nőalakjainak vizsgálatával és tragédiabeli megjelenítésükkel, továbbélésükkel foglalkozik.

 

2019. március 19., kedd 18.00

Tragédia halál nélkül – Az önmagát másokért feláldozó nőtípus 

Az előadás Euripidész Iphigeneia drámáival foglalkozik, amely drámák az ún. jóvégű tragédiák, szökésdrámák csoportjába tartoznak, amelyekben a tragikum már nem merül ki a hős halálával, hanem egy annál megrázóbb, mélyebb tragikus értékvesztésnek lehetünk a tanúi.

 

2019. március 26., kedd 18.00

„Férjhez nem megy ő soha” – Antigoné, az önmagát önmaga céljaiért feláldozó nőtípus 

Az előadás Szophoklész Antigoné című drámájának újraértelmezését helyezi a középpontba, választ keresve azokra a kérdésekre, hogy ki a tragikus főhős, beszélhetünk-e tragikus értékvesztésről, valamint a később keletkezett Oidipusz Kolónoszban című dráma mennyiben árnyalja Antigoné tettének motivációját.

 

2019. április 2., kedd 18.00

A bűnös, az ártatlan és az áldozat – Helené, a mindenki mást önmaga céljaiért feláldozó nőtípus

Euripidész egyik legkedveltebb nőalakja három drámában, három arcát mutatja be, de a végkifejlet mindig a hősnő által okozott tragikus értékvesztés és pusztítás. Ugyanakkor szemtanúi lehetünk a tragédia és komédia közti műfaji határok lebomlásának, amikor a mitológiai hősök hétköznapi élethelyzetbe kerülnek és hol tragikus, hol komikus fordulatokban bontakozik ki a jellemük.

 

Facebook-esemény

 

 

Szántó Rita

 

44105047632_1dfa9b6e37_k.jpgSzántó Rita az ELTE Filozófiatudományi Doktori Iskolájának másodéves hallgatója Fenomenológia programon. Kutatási területe Nietzsche örök visszatérés-koncepciója.

 

 

 

 

 

Szántó Rita kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

A narratív identitás elméletei

 

A narratív identitáselméletek szerint személyes azonosságunk kérdéseit érdemes a narratívák tárgyalása során használt terminológiai keretben vizsgálni. Leegyszerűsítve ez olyasmit jelent, hogy amikor arról gondolkodunk, hogy kik is vagyunk mi, akkor sok egyéb szempontnál döntőbb szerepet játszik az, hogy milyen történeteket mesélünk magunkról, milyen kontextusból értjük meg életünk eseményeit. A narratív identitás elméletek a 20. században jelennek meg, válaszkísérletekként az ekkori gondolkodás- és eszmetörténetben kialakult különféle „törésekre”, mint a korábbi azonosságelméletek sikertelensége, a pszichoanalízis megjelenése és a történelmi traumák következtében felbomló és átalakuló énfogalom. A narratív identitás elméletei olyan kérdésekre is keresik a választ, hogy az egyén tapasztalata és az idő szerkezete, valamint az én tapasztalható felszíne és belső magva hogyan ágyazható összefüggésbe. A kurzus a narratív identitással foglalkozó fontosabb szerzők (Ricoeur, MacIntyre, Tengelyi) főbb szövegein keresztül nyújt betekintést ezekbe a témákba.

 

2019. március 13., szerda 18.00

Bevezetés a narratív identitás alapproblémáiba

Az első alkalommal a narratív identitás fogalmát járom körül és kialakulásának kontextusát tárgyalom. Kitérek arra, hogy miért fontos a narratív identitás gondolata, milyen elméleti problémákat hivatott megoldani, és hogy mennyiben jelent újdonságot az énről kialakult korábbi elméletekhez képest.

 

2019. március 20., szerda 18.00 ÚJ HELYSZÍNEN! ELTE BTK 'A' Épület fszt. 047!

A narratív identitás elméletei 1. MacIntyre és Ricoeur

MacIntyre és Ricoeur is a jellem egységét az elbeszélés egységére alapozzák, és ebből származtatják a személyes azonosságot. MacIntyre-nek erre az egységre a hagyományba ágyazottság megértéséhez és a jó emberi élet eszméjének elgondolásához van szüksége, Ricoeur pedig az ember azonossága és a tárgyak azonossága közötti különbséget, és az én dologi és erkölcsi aspektusának egységesítését helyezi középpontba.

 

2019. március 27., szerda 18.00 ÚJ HELYSZÍNEN! ELTE BTK 'A' Épület fszt. 047!

A narratív identitás elméletei 2. Ricoeur Idő és elbeszélés

Ricoeur narratív identitás elméletének egyik fő motivációját az idő megértésének problémája adja. Az idő értelmezésének két nagy hagyományát különíti el az e témával foglalkozó fő művében az Idő és elbeszélésben. Az első hagyomány Arisztotelészhez és Kanthoz köthető, ez lenne az idő kozmológiai értelmezése. Arisztotelész például az időt az embertől kvázi függetlenül a mozgáson keresztül határozza meg. A másik értelmezés a pszichológiai idő lenne, melynek lényege az ember „szubjektív” időérzékelése. Ide tartozik például Szent Ágoston és Husserl időelmélete. Ricoeur Heidegger időelméletét is bemutatja, mint ami e két felfogás között próbál szintézist teremteni sikertelenül. Ez után próbálja a narratív identitás elméletével orvosolni a felmerülő problémákat.

 

2019. április 3., szerda 18.00 ÚJ HELYSZÍNEN! ELTE BTK 'A' Épület fszt. 047!

A narratív identitás elméletei 3. Tengelyi Élettörténet és sorsesemény

Az előadássorozatot Tengelyi vonatkozó elméletével zárnám, aki az értelemképződés és az értelemrögzítés kettősségével értelmezi újra a narratív identitás problémakörét. A sorsesemény fogalmát bevezetve arra helyezi a hangsúlyt, hogy az önazonosság, mint az elbeszélés kerete meghasadhat és felnyílhat. Tengelyi szerint az én helyettesíthetetlenségét nem az elbeszélt történetből, hanem ezekből az eseményekből származtathatjuk.

 

Ajánlott olvasmányok:

MACINTYRE, Alasdair Az erény nyomában, Ford. Bíróné Kaszás Éva. Osiris, Budapest, 1999.
RICOEUR, Paul Time and Narrative, Ford. Kathleen Blamey, David Pellauer, The University of Chicago Press, Chicago and London, 1990.
TENGELYI László „Élettörténet és önazonosság” in: Élettörténet és sorsesemény, Atlantisz, Budapest, 1998. 13-48. o.
TENGELYI László, „Értelemképződés és sorsesemény: Marc Richir és a diakritikai fenomenológia” in: Élettörténet és sorsesemény, Atlantisz, Budapest, 1998. 193-215. o.

 

 

 

Facebook esemény

Kiss Kata Dóra

 

40694687_725753474430120_8511339744204947456_n.jpgKiss Kata Dóra a Pécsi Tudomány Egyetem Kritikai pszichoanalízis doktori programjának hallgatója. Mesterképzéses tanulmányait az ELTE Filozófia szakán és a CEU Critical Gender Studies programján végezte. Főbb kutatási területei a kritikai pszichológia, a kontinentális filozófia, francia filozófia, gender studies.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kiss Kata Dóra kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

Kritikai pszichológia a humántudományok tükrében

 

A pszichológia tudománya a modern ember életének egyik elengedhetetlen mankójává vált. Manapság megannyi terápiás eljárással, pszichológiai alapú önsegítő könyvvel, újságcikkekkel és tévéműsorokkal találkozhatunk, melyek az ember cselekvéseit és motivációit a psziché működésének szabályszerűségeiből vezetik le. Ennek hatása hétköznapi önértelmezésünkben és nyelvhasználatunkban is megfigyelhető, például mikor olyan kifejezéseket használunk, mint tudattalan, freudi elszólás, kognitív disszonancia vagy projektálás.  Amikor azonban a pszichológia által felkínált tudományos magyarázóelvek segítségével értelmezzük valóságunkat, hajlamosak vagyunk ezeket az elveket objektív tényként kezelni. A pszichológia kritikai olvasata ezt az objektivitást kérdőjelezi meg. Ez alapján a pszichológia nem lehet általános érvényű eszköz az ember szubjektivitásának értelmezésében, hiszen az térben és időben változik, lehetetlen általános szabályszerűségekkel leírni. A kurzus a kritikai pszichológia alapproblémáit mutatja be, érintve a filozófia, szociológia, antropológia, kultúra tudomány és gender tudományok területeit, melyek az alkalmazott pszichológia és a hétköznapi emberi tapasztalat közti feszültség feloldására kívánnak különböző alternatívákat nyújtani.

 

2019. március 11., hétfő 18.00

Az elmebetegség története

A kurzus első alkalma a normalitás és abnormalitás fogalmait helyezi történeti-kulturális kontextusba, illetve bemutatja, hogy az abnormalitás kezelésére milyen különböző társadalmi gyakorlatok szolgáltak és szolgálnak jelenleg.

Ajánlott irodalom:

M. Foucault: A bolondság története. Atlantisz, 2004. Első rész, Második fejezet: A nagy elzárás.

Benedek István (1981). Ideges emberek: egy elmeosztály élete. Gondolat Könyvkiadó, Budapest

 

2019. március 18., hétfő 18.00

Sigmund Freud és a pszichoanalitikus szemlélet

A második alkalom Freud munkásságával foglalkozik. Ezen belül arra kíván rámutatni, miért jelentős Freud újfajta terápiás attitűdje és hogy hogyan változtatja meg a modernitás szubjektumfelfogását az általa feltételezett strukturált pszichés modell.

Ajánlott irodalom:

Freud, Sigmund (1998). A farkasember: klinikai esettanulmányok II. Ford. Bart István, Berényi Gábor, and Schulz Katalin. Filum, Budapest.

Freud, Sigmund (2011). Egy hisztéria-analízis töredéke: Dóra. Ford. Lőrincz Zsuzsa. Animula Kiadó, Budapest

 

2019. március 25., hétfő 18.00

Pszichológia Freud után

Az előadássorozat harmadik alkalma a Freud utáni, intézményesült pszichológia működési elveit mutatja be. Emellett kitér az intézményiséggel szembeni kritikákra, például az antipszichiátriai mozgalmakra és az olyan alternatív nézetekre, mint Jacques Lacan vagy a Deleuze-Guattari páros filozófiai alapú kritikája.

Ajánlott irodalom:

Erős Ferenc (2018). Széljegyzetek a kritikai pszichológiához. Új Egyenlőség. Web.
http://ujegyenloseg.hu/szeljegyzetek-a-kritikai-pszichologiahoz/

 

2019. április 1., hétfő 18.00

A kritikai pszichológia alapkérdései

A kurzus utolsó alkalma összegzi a kritikai pszichológia főbb pontjait a jelen társadalmi-kulturális problémái mentén. Fő témái a radikalizált individualitás problémája, a kapitalista termelés hatása a psziché fejlődésére, az osztálykülönbségek szerepe a habitusban és a gender kérdése a terápiában.

Ajánlott irodalom:

Kovai Melinda (2018). Egyéni szociális probléma. Új egyenlőség, 2018.
http://ujegyenloseg.hu/egyeni-szocialis-problema/

Máriás Dóra, Vida Katalin (2015). Kritikai pszichológiát ¬– Vitaindító a pszichológia és a pszichológusok társadalmi felelősségéről. Kettős Mérce, 2015.
https://kettosmerce.blog.hu/2015/12/05/kritikai_pszichologiat_vitaindito_a_pszichologia_es_a_pszichologusok_tarsadalmi_felelossegerol

Csabai Márta, Erős Ferenc (1997). Freud titokzatos tárgya - Pszichoanalízis és női szexualitás. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest. Előszó

 

A kurzushoz felhasznált irodalmak:

Benedek István (1981). Ideges emberek: egy elmeosztály élete. Gondolat Könyvkiadó, Budapest.

Borgos, Anna (2013). "A Megtestesült Trauma. Hisztériás Betegek Huszadik Század Eleji Kórrajzok Tükrében." Nemek Között. Noran Libro, Budapest. 27-48.

Bourdieau, Pierre (2008). A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése – Tanulmányok. Ford. Ferge Zsuzsa. General Press Kiadó, Budapest.

Cixous, Hélène (1986). Portrait de Dora. Des Femmes, Paris.

Csabai Márta, Erős Ferenc (1997). Freud titokzatos tárgya - Pszichoanalízis és női szexualitás. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest. Előszó.

Deleuze, Gilles, & Félix Guattari (1972). Capitalisme et schizophrénie 1: L’Anti-Œdipe. Editions de minuit, Paris.

Erős Ferenc (2018). Széljegyzetek a kritikai pszichológiához. Új Egyenlőség. Web.
http://ujegyenloseg.hu/szeljegyzetek-a-kritikai-pszichologiahoz/

Foucault, Michel (2004). A bolondság története. Atlantisz, Budapest.

Freud, Sigmund (1998). A farkasember: klinikai esettanulmányok II. Ford. Bart István, Berényi Gábor, and Schulz Katalin. Filum, Budapest.

Freud, Sigmund (1986). Bevezetés a pszichoanalízisbe. Ford. Hermann Imre. Gondolat, Budapest.

Freud, Sigmund (2011). Egy hisztéria-analízis töredéke: Dóra. Ford. Lőrincz Zsuzsa. Animula Kiadó, Budapest.

Gergen, Kenneth J. (1985). The social construction of the person. Springer-Verlag, New York.

Kovai Melinda (2016). Lélek(tan) és politika. Pszichotudományok a magyarországi államszocializmusban 1945-1970. L’Harmattan, Budapest.

Kovai Melinda (2018). Egyéni szociális probléma. Új egyenlőség, 2018.
http://ujegyenloseg.hu/egyeni-szocialis-problema/

Lacan, Jacques (1973). „Les quatre concepts fondamentaux de la psychanalyse.” In Le séminaire de Jacques Lacan. Szerk. Jacques-Alain Miller. Editions du Seuil, Paris.

Máriás Dóra, Vida Katalin (2015). Kritikai pszichológiát ¬– Vitaindító a pszichológia és a pszichológusok társadalmi felelősségéről. Kettős Mérce, 2015.
https://kettosmerce.blog.hu/2015/12/05/kritikai_pszichologiat_vitaindito_a_pszichologia_es_a_pszichologusok_tarsadalmi_felelossegerol

Rose, Nikolas (1991). Governing the Soul: The Shaping of the Private Self (second edition). Free Association Books, London.

Szász, Thomas S (1960). "The myth of mental illness." American Psychologist 15.2 (1960): 113-18. Web.

 

 

 

 

Facebook esemény

Pesti Bölcsész Akadémia

2018/2019. tavaszi szemeszter

Budapest, ELTE BTK, Ifjúsági épület III. 1.

 

2019. március 11. hétfő

18.00 Kritikai pszichológia a humántudományok tükrében I.

Az elmebetegség története – Kiss Kata Dóra

2019. március 12. kedd

18.00 A nő mint hérósz – női mitológiai alakok a görög eposzban és a színházi műfajokban I.

Homérosz halhatatlan nőalakjai, avagy a tragikus életben hagyottak – Vámos Kornélia

2019. március 13. szerda

18.00 A narratív identitás elméletei I.

Bevezetés a narratív identitás alapproblémáiba – Szántó Rita

2019. március 18. hétfő

18.00 Kritikai pszichológia a humántudományok tükrében II.

Sigmund Freud és a pszichoanalitikus szemlélet – Kiss Kata Dóra 

2019. március 19. kedd

18.00 A nő mint hérósz – női mitológiai alakok a görög eposzban és a színházi műfajokban II.

Tragédia halál nélkül. Az önmagát másokért feláldozó nőtípus – Vámos Kornélia

2019. március 20. szerda ÚJ HELYSZÍNEN! ELTE BTK 'A' Épület fszt. 047!

18.00 A narratív identitás elméletei II. 

MacIntyre és Ricœur – Szántó Rita 

2019. március 25. hétfő

18.00 Kritikai pszichológia a humántudományok tükrében III.

Pszichológia Freud után – Kiss Kata Dóra

2019. március 26. kedd

18.00 A nő mint hérósz – női mitológiai alakok a görög eposzban és a színházi műfajokban III.

 „Férjhez nem megy ő soha”, Antigoné, az önmagát önmaga céljaiért feláldozó nőtípus – Vámos Kornélia

2019. március 27. szerda ÚJ HELYSZÍNEN! ELTE BTK 'A' Épület fszt. 047!

18.00 A narratív identitás elméletei III.

Ricœur Idő és elbeszélése – Szántó Rita

2019. április 1. hétfő

18.00 Kritikai pszichológia a humántudományok tükrében IV.

A kritikai pszichológia alapkérdései – Kiss Kata Dóra

2019. április 2. kedd

18.00 A nő mint hérósz – női mitológiai alakok a görög eposzban és a színházi műfajokban IV.

A bűnös, az ártatlan és az áldozat – Helené, a mindenki mást önmaga céljaiért feláldozó nőtípus – Vámos Kornélia

2019. április 3. szerda ÚJ HELYSZÍNEN! ELTE BTK 'A' Épület fszt. 047!

18.00 A narratív identitás elméletei IV.

Tengelyi László Élettörténet és sorseseménye – Szántó Rita

2019. április 8. hétfő

18.00 A Székesfővárosi Iparrajziskolától a Schola Graphidis Művészeti Gyűjteményig I.

A Fővárosi Községi Iparrajziskoláktól a Székesfővárosi Iparrajziskoláig – Nagy Barbara

2019. április 9. kedd

18.00 Diskurzusjelölők a magyar tolmácsolt és fordított diskurzusban I.

Diskurzusjelölők fogalma – Götz Andrea

2019. április 11. csütörtök*

19.00 A koreai eredetmítoszok magyarázata – Kovács Ramóna

2019. április 15. hétfő

18.00 A Székesfővárosi Iparrajziskolától a Schola Graphidis Művészeti Gyűjteményig II.

A Székesfővárosi Iparrajziskola épülete és a dualizmus korának iskolaépítészete – Nagy Barbara

2019. április 16. kedd

18.00 Diskurzusjelölők a magyar tolmácsolt és fordított diskurzusban II.

Diskurzusjelölők a fordításban – Götz Andrea

2019. április 18. csütörtök*

19.00 Quis custodiet: Rendőrségi kultúra az Egyesült Államokban – Pesenyánszki Bence

2019. április 24. szerda

18.00 Diskurzusjelölők a magyar tolmácsolt és fordított diskurzusban III.

Diskurzusjelölők a tolmácsolt és fordított magyar európai parlamenti diskurzusban 1. – Götz Andrea

2019. április 29. hétfő

18.00 A Székesfővárosi Iparrajziskolától a Schola Graphidis Művészeti Gyűjteményig III.

Rajzoktatás a Székesfővárosi Iparrajziskolában a dualizmus időszakában – Nagy Barbara

2019. április 30. kedd

18.00 Diskurzusjelölők a magyar tolmácsolt és fordított diskurzusban IV.

Diskurzusjelölők a tolmácsolt és fordított magyar európai parlamenti diskurzusban 2. – Götz Andrea

2019. május 6. hétfő

18.00 A Székesfővárosi Iparrajziskolától a Schola Graphidis Művészeti Gyűjteményig IV.

A Schola Graphidis Művészeti Gyűjtemény – Nagy Barbara

2019. május 8. szerda ÚJ HELYSZÍNEN! ELTE BTK 'A' Épület fszt. 047!

18.00 „Akik lósörényen növekedtek” – Négy előadás a mongol lovaskultúráról I.

A mongol lovaskultúra gyökerei – Bán Kornélia 

2019. május 13. hétfő

18.00 Romokban a jövő. Régészeti örökségvédelem és a közösség I.

Régészeti lelőhelyek és a Világörökség – Szilágyi Orsolya

2019. május 14. kedd

18.00 Nyelvünk történetének rejtélyei. Áttekintés és a legújabb eredmények – Papp Miklós

2019. május 15. szerda ÚJ HELYSZÍNEN! ELTE BTK 'A' Épület fszt. 047!

18.00 „Akik lósörényen növekedtek” – Négy előadás a mongol lovaskultúráról II. 

Nomád nép, lovas nép. Lótartás a mongol mindennapokban – Bán Kornélia

2019. május 16. csütörtök*

19.00 A melankolikus Cioran – Sárkány Álmos

2019. május 20. hétfő

18.00 Romokban a jövő. Régészeti örökségvédelem és a közösség II.

Régészeti lelőhelyek és a tényleges rekonstrukciók – Szilágyi Orsolya

2019. május 21. kedd

18.00 „Akik lósörényen növekedtek” – Négy előadás a mongol lovaskultúráról III.

„Szerencsehozó szélparipa” – a mongol lótisztelet alapja és formái – Bán Kornélia

2019. május 22. szerda

18.00 Az 1848-as forradalmak és a bécsi sajtó – Eltérő vélemények a „magyar kérdésről” I.

A sajtó szerepe és jelentősége 1848-ban; a Wiener Zeitung mint hivatalos lap – Ladányi Gábor

2019. május 27. hétfő

18.00 Romokban a jövő. Régészeti örökségvédelem és a közösség III.

Régészeti lelőhelyek és a turizmus – Szilágyi Orsolya

2019. május 28. kedd

18.00 „Akik lósörényen növekedtek” – Négy előadás a mongol lovaskultúráról IV.

A kitartó versenyló – lovas versenyek és játékok Mongóliában – Bán Kornélia

2019. május 29. szerda

18.00 Az 1848-as forradalmak és a bécsi sajtó – Eltérő vélemények a „magyar kérdésről” II.

Politikai irányvonalak és a sajtó legfontosabb orgánumai – Ladányi Gábor

2019. június 3. hétfő

18.00 Romokban a jövő. Régészeti örökségvédelem és a közösség IV.

Régészeti park vagy vidámpark? – Szilágyi Orsolya

2019. június 4. kedd

18.00 A japán társadalom és a kereszténység kapcsolata – Pataki-Tóth Angelika

2019. június 5. szerda

18.00 Az 1848-as forradalmak és a bécsi sajtó – Eltérő vélemények a „magyar kérdésről” III.

A Wiener Zeitung és a Constitution harca – Ladányi Gábor

2019. június 12. szerda

18.00 Az 1848-as forradalmak és a bécsi sajtó – Eltérő vélemények a „magyar kérdésről” IV.

A sajtó irányítása és a közvélemény manipulálására tett kísérletek – Ladányi Gábor

 

*Külső helyszín: FUGA Építészeti Központ (1052 Bp. Petőfi Sándor u. 5.)

 

JELMAGYARÁZAT:

A szöveg öröme – irodalmi előadások

Múlt és jövő között – történelmi előadások

A gondolat határán – esztétikai, filozófiai, művészettörténeti előadások

Ezerarcú nyelvészet – nyelvészeti előadások

 

További részletek: 

http://pestibolcseszakademia.blog.hu

https://www.facebook.com/BolcseszAkademia/

 


PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

 

Meghosszabbított határidő: 2019. 01. 31.

Kurzustartási lehetőség a Pesti Bölcsész Akadémián

(2018/2019. tavaszi félév)

 

Kedves doktorandusz és doktorjelölt hallgatótársunk!

Pályázati felhívásunk a Pesti Bölcsész Akadémia 2018/2019-es tanév tavaszi félévének előadói pozícióit hirdeti meg.

Az ELTE BTK nyilvános előadás-sorozata nyitott egyetemként működik, amelynek célközönsége nem csak szakmabeli, a karon kívülről vagy az egyetem és a kar más tudományterületeiről is várható érdeklődő közönség a középiskolástól a nyugdíjas korosztályig. A Pesti Bölcsész Akadémia legfontosabb célja továbbra is az, hogy közérthető módon felhívja a figyelmet arra, hogy miben rejlik a humán tudományok öröme, vagyis bemutassa a szélesebb közönség számára is vonzó témákat, kutatásokat. A korábbi félévekben működő rendszer szerint idén is a Kar összes Doktori Iskolájából várjuk a jelentkezőket.

A sikeres pályázók a PBA tizenharmadik, 2018/2019-es tavaszi szemeszterének előadói lesznek. Feladataik teljesítése esetén a tudományos modulba tartozó kreditben részesülhetnek, amelyet az ELTE Bölcsészettudományi Doktori Tanácsa garantál.

A jelentkezés feltételei:

A pályázók valamely bölcsészettudományi doktori képzés résztvevőiként jelentkezhetnek a nagyközönség érdeklődésére számot tartó, populáris témákkal. A pályázat kizárólag az űrlap hiánytalan kitöltésével fogadható el. A pályázatokat a PBA szervezői, a témának megfelelő iskola felelősei és az adott Doktori Iskola vezetője bírálja el.

A tematikának tartalmaznia kell:

- a téma rövid bemutatását;

- a kurzus célját és felépítését;

- az egyes előadások címét és rövid absztraktját (Az előadások szólhatnak az előadó saját kutatási témájáról vagy más, a hallgatóság számára vonzó tárgyról. Lehetnek összefüggőek, de vizsgálhatnak különböző témákat is, amennyiben egy összefüggő kurzust alkotnak.);

- a kurzus háttérirodalmát, amely rálátást biztosít a kurzus szakirodalmi hátterére, és amely nem a hallgatóság számára ajánlott olvasmánylistával azonos;

- egy olvasmánylistát a hallgatóság számára (szépirodalmi művek, alapvető szakirodalmi munkák).

A kiindulási alap minden téma esetén hangsúlyosan a gimnáziumi tananyag, amely közös ismeretként feltételezhető mind a bölcsészettudományokban kevésbé jártas érdeklődőknél, mind a Kar BA-s, MA-s hallgatóinál mint potenciális közönségnél.

A jelentkezéshez szükséges egy szaktanár ajánlása és támogató aláírása, aki a pályázatot pozitív elbírálásra ajánlja.

Előnyben részesülnek az ELTE BTK jogviszonnyal rendelkező doktorandusz hallgatói.

(Más egyetemek doktori hallgatói és a kar doktorjelöltjei is jelentkezhetnek, azonban részvételüket a programban – és az óratartási kreditet – magas számú jelentkezés esetén nem feltétlen tudjuk garantálni.)

Az előadó jelentkezéssel vállalt feladatai:

- Kurzustartás: 4 előadás, azaz egy kurzus megtartása, s annak előkészítésében és reklámozásában való aktív részvétel. Van lehetőség kombinált kurzus tartására is, amelynek során 2 előadó állítja össze és tartja meg közösen a kurzust   4-6 alkalom során (2-2 előadás tartása esetén kredit biztosítása nélkül VAGY 3-3 előadás és a társelőadó előadásain részvétel esetén kredit biztosításával).

- Egy előadás 90 perces: 60-70 perc előadás, 20-30 perc vita, beszélgetés. Amennyiben a téma megkívánja vagy lehetőséget nyújt rá, igény szerint az előadás szeminárium formájában is megtartható. Arra az esetre, ha a 60-70 perces előadás után nem alakulna ki beszélgetés, készüljön az előadó (a max. 90 perc kitöltéséig) további ismeretátadásra!

- A szemeszter elején az előadókkal való egyeztetés alapján elkészülő programban meghatározott időpontok a program meghirdetése után nem változtathatók meg, és csak különösen indokolt esetben maradhatnak el, ez esetben pedig a pótlás kötelező a teljesítés feltételeként.

- Az előadó saját előadását maga is minden általa elérhető fórumon hirdeti, ezzel részt vesz a közönségszervezésben.

- Az online felületek feltöltéséhez szükséges rövid bemutatkozást és a kurzus bemutatásához szükséges anyagokat az előadó a jelentkezésében eljuttatja hozzánk.

- Vállalja esetlegesen egy, a fenti alkalmakon kívüli előadás megtartását. Külső előadásainkra művelődési központokban, kulturális intézményekben, színvonalas felolvasóprogramokat kínáló kávézókban szokott sor kerülni.

- Előzetes megbeszélés esetén az előadó hozzájárulásával lehetőség nyílhat az előadások  online közvetítésére is.

A felsorolt feladatok elmulasztása a kredit elvesztésével jár, és arról minden esetben értesülést szerez az aktuális Doktori Iskola vezetése is.

Meghosszabbított jelentkezési határidő:  2019. január 31.

A jelentkezéseket az űrlap kitöltésével lehet eljuttatni a szervezőkhöz, amely elérhető a linkre kattintva.

A Pesti Bölcsész Akadémia előadásai az ELTE BTK kampuszán, elsősorban a Doktori Kiválósági Központban (Ifjúsági épület, III. 1.) hangzanak el.

 

Budapest, 2018. december 2.

a Pesti Bölcsész Akadémia szervezői