KORONAVÍRUS UPDATE

2020.03.11. 21:04

Tisztelt Érdeklődőink!

Magyarország kormánya 2020. március 11-i határozata értelmében az egész országra kiterjedő veszélyhelyzetet rendelt el, a koronavírus terjedésének megakadályozására tett intézkedéscsomag részeként.


Ez a rendelkezés érinti a felsőoktatási intézményekben megrendezett eseményeket, így a PBA kurzusait is. Programunkat ŐSZRE HALASZTJUK, az egyetem ZÁRVA lesz. Amennyiben egyes előadásainkat kizárólag online közvetítéssel mégis megtartjuk, arról tájékoztatni fogjuk az érdeklődő közönséget.


Amint lesznek új időpontjai az eseményeinknek, a lehető leghamarabb teljeskörű tájékoztatást nyújtunk.

Megértésüket és türelmüket köszönve,
a szervezők

Kovács Dániel Attila

 

83134999_993480554354828_3655103179911069696_n.jpgKovács Dániel Attila az ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskolájának hallgatója. Kutatási témája a szelf és az önismeret az antik filozófiában, különös tekintettel az újplatonizmusra.

 

 

 

 

 

Kovács Dániel Attila kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

Önismeret és önkonstitúció az antik filozófiában

 

Az önismeret és az önkonstitúció egyaránt egyaránt a szelf vagy "én" fogalma körül csoportosuló problémahalmazhoz tartozó filozófiai témák.
Az önismeret a megismerés olyan speciális formája, melyben a megismerés tárgya és alanya azonosak.  Ez számos problémát felvet: lehetséges-e önismeret, és ha igen, hogyan teszünk szert rá? Mit ismer(het)ünk meg ömagunkból; pillanatnyi állapotaink, hosszú távú diszpozícióink, vagy esetleg alapvető emberi természetünk?
Az önkonstitúció fogalma azt feltételezi, hogy a szelf nem vagy nem teljes mértékben eleve adott, hanem mi magunk hozzuk létre, illetve határozzuk meg önmagunkat. Ez az elképzelés szintén nem problémamentes, amennyiben a körkörösség veszélye fenyegeti.
A kurzus során azt fogjuk közösen megnézni, hogy miképpen jelennek meg ezek a témák az antik filozófiai hagyomány három fontos alakjánál, Szókratésznél, Platónnál, és Plótinosznál. Az előadások fókuszában az önismeret és az önkonstitúció viszonya áll: lehetséges-e, hogy azzal, hogy megismerem önmagam, egyszersmind konstituálom is azt, amit megismerek?

 

I. 2020. március 16., hétfő 18.00

A szókratikus módszer mint önmegismerés és önkonstitúció

 

Szókratész filozófiáját szokás a Delpoi Apolló templomnál kőbe vésett “ismerd meg önmagad!” felszólításra adott válaszként értelmezni. Az első előadásban azt fogjuk megvizsgálni, hogy a filozófiai beszélgetés szókratészi módszere mennyiben tekinthető az önismeretre irányuló vállakozásnak, és ha igen, milyen típusú önismeretet eredményez. Vajon a szókratikus beszélgetés eredménye puszán negatív, amennyiben tudatlanságunkra világít rá, és így legfeljebb előkészítése a valódi filozófiai vizsgálódásnak, vagy zavaros vélekedésink tudatos felülvizsgálata révén az önmegismerés olyan módszere, mellyel önmagunkat egyszersmint egységes(ebb) és racionális(abb) személyként konstituáljuk.

 

II. 2020. március 23., hétfő 18.00

A szókratikus módszer problémái (Platón, Kharmidész)

 

Platón Kharmidész című dialógusában, amely a korai, szókratikus dialógusok egyike Szókratész látszólag saját maga ellen fordítja módszerét, és egy szókratikus beszélgetés keretében amellett érvel, hogy nem lehetséges önismeret mint olyan reflexív tudás, amely arra irányul, hogy mit tudunk, és mit nem. A dialógusban ugyanakkor számos jel utal arra, hogy Szókratész nem minden fajta önismeretet, hanem pusztán annak egyes téves felfogásait támadja. Az előadás soran megpróbálunk megoldást a dialógusban felvett problémákra és ezáltal teljesebb képet kapni a mind a szókratikus önismeretről, mind pedig a vele szemben felvethető érvekről.

 

III. 2020. március 30., hétfő 18.00

Az összetett szelf (Platón, Állam)

 

Az állam IV. Könyvében Platón a motivációs konfliktus mindennapi jelenségét vizsgálva bevezeti az osztott lélek tézisét, mely szerint a különbözőt típusú egymással szembenálló motivációk különböző alanyokból tartozhat. Ez az elmélet felveti mindazokat a problémákat, amelyek a szelf többosztatú, strukturált modelljeinek sajátjai. Ha énünk több részből áll, mi tesz minket egységessé? Hogyan dőlnek el a különböző részek között fellépő konfliktusok? Ezek mellett a kérdések mellet azt is meg fogjuk vizsgálni, hogy az Államban felvázolt etikai projekt miként irányul önmagunk egységes szelfként történő konstitúciójára.

 

IV. 2020. április 6., hétfő 18.00

Azzá válni, akik vagyunk: Plótinosz az önismeretről

 

Az újplatonikus Plótinosz filozófiájában a szelf és az önismeret tematikája egyedállóan gazdag módon, több különféle aspektusból jelenik meg. Az utolsó előadásban válogatott szöveghelyeket elemzve azt vizsgáljuk meg, hogy miképpen viszonyulnak egymáshoz énünk eleve adott, illetve az önkonstitúció révén saját magunk által meghatározott aspektusai. Ennek során észre fogjuk venni, hogyan viszi tovább és gondolja újra Plótinosz az első három előadásban vizsgált szókratészi-platóni hagyomány egyes elemeit.

 

 

Ajánlott olvasmányok:

Platón, Szókratész Védőbeszéde.
Platón, Kharmidész.
Platón, Állam IV. könyv.
Plótinosz, vállogatott szemelvények.

Szakirodalom:

Gerson, Lloyd P. 1997. „Epistrophe pros heauton: History and Meaning.” Documenti e Studi SullaTradizione Filosofica Medievale 7, 1-32.

Gerson, Lloyd P. 2003. Knowing Persons. A Study in Plato. Oxford University Press.

Long, Anthony A. 2001. „Ancient Philosophy's Hardest Question: What to Make of Oneself?” Representations 77/1: 19-36.

McCabe, Mary M. 1994. Plato’s Individuals. Princeton University Press.

Nehamas, Alexander 2000. The Art of Living: Socratic Reflections from Plato to Foucault (Sather Classical Lectures). University of California Press.

Remes, Pauliina 2007. Plotinus on the Self: The Philosophy of the ’We’. Cambridge: Cambridge University Press

Remes, Pauliina 2017. “Self-Knowledge in Plotinus: Becoming Who You Are” In Self-Knowledge: A History, szerk. U. Renz, 78-95. Oxford University Press.

Sorabji, Richard 2006. Self: Ancient and modern Insights about Individuality, Life, and Death. Oxford, Oxford University Press

Aubry, Gwenaëlle 2014. “Metaphysics of soul and self in Plotinus” In The Routledge Handbook of Neoplatonism, szerk. P. Remes – S. Slaveva-Griffin, 310-322. Routledge.

Aubry, Gwenaëlle. 2008a. “Un moi sans identité? Le hêmeis plotinien.” In Le moi et l’intériorité, edited by G. Aubry et F. Ildefonse, 107-127. Paris: Vrin.

Chiaradonna, Riccardo – Maraffa, Massimo 2018 “Ontology and the Self: Ancient and Contemporary Perspectives”  Discipline Filosofiche 28/1. Ancient Ontologies. Contemporary Debates. Szerk. R. Chiaradonna – F. Forcignanò – Franco Trabattoni, 33-64.

Moore, Ch. 2015. Socrates and self-knowledge. Cambridge University Press.

Renz, Ursula. 2017. Self-Knowledge. Oxford: Oxford University Press.

P. Remes – J. Sihvola (ed.) 2008. Ancient Philosophy of the Self, szerk. P. Remes – J. Sihvola, 155-176. Springer

 

 

 

 

Facebook esemény


 

Pesti Bölcsész Akadémia

2019/2020. tavaszi szemeszter

Budapest, ELTE BTK, Ifjúsági épület III. 1.

 

 

2020. március 10. kedd

18.00 Treffpunkt Plattensee – németek a Balatonnál a szocialista korszakban I.

A balatoni idegenforgalom második világháború utáni átszervezése – Béresi Ákos

 

2020. március 16. hétfő

18.00 Önismeret és önkonstitúció az antik filozófiában I.

A szókratikus módszer mint önmegismerés és önkonstitúció – Kovács Dániel Attila

 

2020. március 17. kedd

18.00 Treffpunkt Plattensee – németek a Balatonnál a szocialista korszakban II.

A Stasi és a keletnémet kiutazó turizmus – Béresi Ákos

 

2020. március 18. szerda

18.00 Egy elfeledett színházi polihisztor – Hegedűs Tibor I. – Csadi Zoltán

 

2020. március 19. csütörtök* FUGA

19.00 Drogháború és a modern amerikai rabszolgaság – Pesenyánszki Bence

 

2020. március 23. hétfő

18.00 Önismeret és önkonstitúció az antik filozófiában II.

A szókratikus módszer problémái (Platón, Kharmidész) – Kovács Dániel Attila

 

2020. március 24. kedd

18.00 Treffpunkt Plattensee – németek a Balatonnál a szocialista korszakban III.

Keletnémet szökési kísérletek a Balatontól és az ezekkel szembeni intézkedések – Béresi Ákos

 

2020. március 25. szerda

18.00 Egy elfeledett színházi polihisztor – Hegedűs Tibor II. – Csadi Zoltán

 

2020. március 30. hétfő

18.00 Önismeret és önkonstitúció az antik filozófiában III.

Az összetett szelf (Platón, Állam) – Kovács Dániel Attila

 

2020. március 31. kedd

18.00 Treffpunkt Plattensee – németek a Balatonnál a szocialista korszakban IV.

Magyar-német és német-német kapcsolatok a Balatonnál – Béresi Ákos

 

2020. április 1. szerda

18.00 Etnikai térképek Trianon árnyékában I.

Honterustól Cholnokyig. Az etnikai térképezés kialakulása az első világháború végéig – Segyevy Dániel

 

2020. április 6. hétfő

18.00 Önismeret és önkonstitúció az antik filozófiában IV.

Azzá válni, akik vagyunk: Plótinosz az önismeretről – Kovács Dániel Attila

 

2020. április 7. kedd

18.00 Sumer irodalom és történetírás I.

Archaikus jelrendszerek és a legkorábbi szövegek – Pintér Anna

 

2020. április 15. szerda

18.00 Színházi látványtervezés és rokon művészeti jelenségek I.

Az előadás, a színpadi tér és a színpadi látvány meghatározása és kapcsolata – Dr. Huszthy Edit

 

2020. április 20. hétfő

18.00 Etnikai térképek Trianon árnyékában II.

Az egyik legismertebb magyar etnikai térkép: a vörös térkép – Segyevy Dániel

 

2020. április 21. kedd

18.00 Sumer irodalom és történetírás II.

Mezopotámia két első dinasztiája, és a róluk szóló irodalmi-történeti szövegek – Pintér Anna

 

2020. április 22. szerda

18.00 Színházi látványtervezés és rokon művészeti jelenségek II.

Szakrális színház – Dr. Huszthy Edit

 

2020. április 27. hétfő

18.00 Etnikai térképek Trianon árnyékában III.

Az egyik legnagyobb hatású etnikai térkép: a Bátky-Kogutowicz térkép – Segyevy Dániel

 

2020. április 28. kedd

18.00 Sumer irodalom és történetírás III.

A sumer írnokképzés – Pintér Anna

 

2020. április 29. szerda

18.00 Színházi látványtervezés és rokon művészeti jelenségek III.

Test és tervezés – Dr. Huszthy Edit

 

2020. április 30. csütörtök* FUGA

19.00 Ki, ha nem én? Önimádat a közösségi médiában – Kepe Nóra

 

2020. május 4. hétfő

18.00 Etnikai térképek Trianon árnyékában IV.

A revízió szolgálatában: etnikai térképek a két világháború között – Segyevy Dániel

 

2020. május 5. kedd

18.00 Sumer irodalom és történetírás IV.

A sumer kultúra továbbélése – Pintér Anna

 

2020. május 6. szerda

18.00 Színházi látványtervezés és rokon művészeti jelenségek IV.

A színpadi látvány mint előzmény és következmény – Dr. Huszthy Edit

 

2020. május 7. csütörtök* FUGA

19.00 Magyarország és az 1848-as forradalmak – Ladányi Gábor

 

2020. május 12. kedd

18.00 Volt egyszer egy Futbólia – Futball, társadalom és politika a Rákosi-rendszerben I.

A futball politikai és társadalmi jelentősége. A futball mint rítus – Tabi Norbert

 

2020. május 13. szerda

18.00 Keleti Eldorádó. Bányászat, posztszocializmus és a lakozás esztétikája I.

Posztindusztriális közösségek az antropológiában – Püsök Imola

 

2020. május 18. hétfő

18.00 A Horthy-kori arisztokrata nő I.

Fogalmi és időbeli keretek – Szécseyné Bittera Éva

 

2020. május 19. kedd

18.00 Volt egyszer egy Futbólia – Futball, társadalom és politika a Rákosi-rendszerben II.

Osztálykülönbség. A futballélet átalakítása – Tabi Norbert

 

2020. május 20. szerda

18.00 Keleti Eldorádó. Bányászat, posztszocializmus és a lakozás esztétikája II.

Bányászat, ipar, antropológia – Püsök Imola

 

2020. május 25. hétfő

18.00 A Horthy-kori arisztokrata nő II.

A főnemesség társadalmi helyzete a két világháború között – Szécseyné Bittera Éva

 

2020. május 26. kedd

18.00 Volt egyszer egy Futbólia – Futball, társadalom és politika a Rákosi-rendszerben III.

Futbólia „katonái”. Propaganda a futballon keresztül – Tabi Norbert

 

2020. május 27. szerda

18.00 Keleti Eldorádó. Bányászat, posztszocializmus és a lakozás esztétikája III.

A posztszocializmus antropológiája – Püsök Imola

 

2020. június 2. kedd

18.00 Volt egyszer egy Futbólia – Futball, társadalom és politika a Rákosi-rendszerben IV.

Drukkerek a lelátón és a pesti utcán. A szurkolók helyzete – Tabi Norbert

 

2020. június 3. szerda

18.00 Keleti Eldorádó. Bányászat, posztszocializmus és a lakozás esztétikája IV.

A posztszocializmus antropológiája – Püsök Imola

 

2020. június 8. hétfő

18.00 A Horthy-kori arisztokrata nő III.

Egy (a)tipikus arisztokrata: Andrássy Klára – Szécseyné Bittera Éva

 

2020. június 9. kedd

18.00 Transzkulturális terek a kortárs osztrák és német prózában I.

Mi fán terem a transzkulturalizmus? – Goda Regina

 

2020. június 10. szerda

18.00 Transzkulturális terek a kortárs osztrák és német prózában II.

A nagyváros mint transzkulturális tér – Goda Regina

 

2020. június 15. hétfő

18.00 A Horthy-kori arisztokrata nő IV.

Egy Csáky grófné Csehszlovákiában – Szécseyné Bittera Éva

 

2020. június 16. kedd

18.00 Transzkulturális terek a kortárs osztrák és német prózában III.

Földrajzi és metafizikus tranzitterek az irodalomban – Goda Regina

 

2020. június 17. szerda

18.00 Transzkulturális terek a kortárs osztrák és német prózában IV.

Az utazás mint önmeghatározás – Goda Regina

 

*Külső helyszín: FUGA 

 

Jelmagyarázat:

A szöveg öröme – irodalmi előadások

Múlt és jövő között – történelmi előadások

A gondolat határán – esztétikai, filozófiai, művészettörténeti előadások

Ezerarcú nyelvészet – nyelvészeti előadások

 

További részletek: 

http://pestibolcseszakademia.blog.hu

 

https://www.f

acebook.com/BolcseszAkademia/

 

Béresi Ákos

 

Béresi Ákos vagyok, 1981-ben születtem. A Balaton gyermekkorom óta életem része, jelenleg kutatóként is ez a fő szakterületem. Az ELTÉ-n diplomáztam történelemből, jelenleg a Gazdaság- és társadalomtörténet szakirányon vagyok doktorjelölt, illetve ugyanitt balatoni tematikájú kurzust is vezetek.

 

 

 

 

 

Béresi Ákos kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián

Treffpunkt Plattensee - németek a Balatonnál a szocialista korszakban

 

A szocialista korszak "retró Balatonja" és az ott nyaraló németek képe élénken él a magyar emlékezetben. Ez a kurzus részben a németekről szól: miért jártak ide? Mit jelentett nekik a mi tavunk? Hogyan viszonyultak egymáshoz és a helyiekhez? A kurzus egy lassan elenyésző világot próbál közelebb hozni a hallgatósághoz.

 

2020. március 10., kedd 18:00. ELTE BTK Ifjúsági épület III/1.

 

A balatoni idegenforgalom második világháború utáni átszervezése, a németek, illetve a keletnémet állambiztonság megjelenése (bevezetés)
Az órán két kérdést vizsgálunk: hogyan igyekeztek átszervezni a magyarországi idegenforgalmat. Emellett igyekszem bemutatni, hogyan és miért vált a német beutazó közönség egyre jelentősebbé a beutazó külföldiek között. Ezen túl szó esik azokról az intézményes keretekről, amelyek lehetővé tették, hogy a keletnémet Stasi Magyarországon is szabadon tevékenykedhessen. 
2020. március 10., kedd 18:00. ELTE BTK Ifjúsági épület III/1.
A Stasi és a keletnémet kiutazó turizmus, nyugati utazásszervezők, és az állambiztonsági szervek ezekről alkotott vélemény
Az óra fókuszában a nyugat- és keletnémet utazási irodák Balaton melletti kirendeltségei, illetve a magyar utazásszervezők állnak. A kérdés, hogy ezek milyen kapcsolatban álltak az állambiztonsági szervekkel, illetve hogy az állambiztonság hogyan ítélte meg ezeknek a szerepét.
2020. március 24., kedd 18:00. ELTE BTK Ifjúsági épület III/1.
Keletnémet szökési kísérletek a Balatontól és az ezekkel szembeni intézkedések 
A keletnémet állam legnagyobb félelme az volt, hogy lakosai illegálisan külföldre távoznak - ez ellen saját területén a legdrákóibb intézkedéseket hozta. De hogyan működött mindez Magyarországon? Az órán a Balatonnál nyaraló NDK állampolgárok disszidálási kísérleteiről beszélünk: a vele járó kockázatról, az alkalmazott módszerekről, valamint arról, hogy a hivatalos szervek hogyan próbálkoztak a megakadályozással. 
2020. március 31., kedd 18:00. ELTE BTK Ifjúsági épület III/1.
Magyar-német és német-német kapcsolatok a Balatonnál; illetve a Balaton helye a német kollektív emlékezetben
Az utolsó alkalmon a két Németország polgárai, illetve a németek és magyar lakosság közti emberi kapcsolatokról beszélünk, valamint arról, hogy a külföldiek tömeges jelenléte hogyan változtatta meg a Balaton környékén élők mentalitását. Az óra végén röviden szót ejtünk arról, hogy a német újraegyesülést követően maradt-e valami a Kádár-kori német Balatonból? 

 

 

Olvasmánylista a hallgatóság számára:


Can-Togay János/Jürgen Haase: Deutsche Einheit am Balaton, Be-Bra Verlag, Berlin, 2009
Jobst Ágnes: A Stasi működése Magyarországon, Jaffa Kiadó, Budapest, 2015
Slachta Krisztina: Állambiztonság és idegenforgalom a Balaton partján – Német-német találkozások 1961–
1989 között, LʼHarmattan Kiadó, Budapest, 2010
Slachta Krisztina: Megfigyelt szabadság – A keletnémet és a magyar állambiztonsági szervek együttműködése a Kádár-kori Magyarországon 1956–1990, Kronosz Kiadó, Budapest, 2017
Monika Tantzscher: Die verlängerte Mauer – Die Zusammenarbeit der Sicherheitsdienste der Warschauer-
Pakt-Staaten zur Verhinderung der„Republikflucht”, Hrsg. BStU, Berlin,1998

 

Facebook-esemény


PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

 

Új jelentkezési határidő: 2020. 01. 31.

Kurzustartási lehetőség a Pesti Bölcsész Akadémián

(2019/2020. tavaszi félév)

 

Kedves doktorandusz és doktorjelölt hallgatótársunk!

Pályázati felhívásunk a Pesti Bölcsész Akadémia 2019/2020-as tanév tavaszi félévének előadói pozícióit hirdeti meg.

Az ELTE BTK nyilvános előadás-sorozata nyitott egyetemként működik, amelynek célközönsége nem csak szakmabeli, a karon kívülről vagy az egyetem és a kar más tudományterületeiről is várható érdeklődő közönség a középiskolástól a nyugdíjas korosztályig. A Pesti Bölcsész Akadémia legfontosabb célja továbbra is az, hogy közérthető módon felhívja a figyelmet arra, hogy miben rejlik a humán tudományok öröme, vagyis bemutassa a szélesebb közönség számára is vonzó témákat, kutatásokat. A korábbi félévekben működő rendszer szerint idén is a Kar összes Doktori Iskolájából várjuk a jelentkezőket.

A sikeres pályázók a PBA tizennegyedik, 2019/2020-as tavaszi szemeszterének előadói lesznek. Feladataik teljesítése esetén a tudományos modulba tartozó kreditben részesülhetnek, amelyet az ELTE Bölcsészettudományi Doktori Tanácsa garantál.

A jelentkezés feltételei:

A pályázók valamely bölcsészettudományi doktori képzés résztvevőiként jelentkezhetnek a nagyközönség érdeklődésére számot tartó, populáris témákkal. A pályázat kizárólag az űrlap hiánytalan kitöltésével fogadható el. A pályázatokat a PBA szervezői, a témának megfelelő iskola felelősei és az adott Doktori Iskola vezetője bírálja el.

A tematikának tartalmaznia kell:

- a téma rövid bemutatását;

- a kurzus célját és felépítését;

- az egyes előadások címét és rövid absztraktját (Az előadások szólhatnak az előadó saját kutatási témájáról vagy más, a hallgatóság számára vonzó tárgyról. Lehetnek összefüggőek, de vizsgálhatnak különböző témákat is, amennyiben egy összefüggő kurzust alkotnak.);

- a kurzus háttérirodalmát, amely rálátást biztosít a kurzus szakirodalmi hátterére, és amely nem a hallgatóság számára ajánlott olvasmánylistával azonos;

- egy olvasmánylistát a hallgatóság számára (szépirodalmi művek, alapvető szakirodalmi munkák).

A kiindulási alap minden téma esetén hangsúlyosan a gimnáziumi tananyag, amely közös ismeretként feltételezhető mind a bölcsészettudományokban kevésbé jártas érdeklődőknél, mind a Kar BA-s, MA-s hallgatóinál mint potenciális közönségnél.

A jelentkezéshez szükséges egy szaktanár ajánlása és támogató aláírása, aki a pályázatot pozitív elbírálásra ajánlja.

Előnyben részesülnek az ELTE BTK jogviszonnyal rendelkező doktorandusz hallgatói.

(Más egyetemek doktori hallgatói és a kar doktorjelöltjei is jelentkezhetnek, azonban részvételüket a programban – és az óratartási kreditet – magas számú jelentkezés esetén nem feltétlen tudjuk garantálni.)

Az előadó jelentkezéssel vállalt feladatai:

- Kurzustartás: 4 előadás, azaz egy kurzus megtartása, s annak előkészítésében és reklámozásában való aktív részvétel. Van lehetőség kombinált kurzus tartására is, amelynek során 2 előadó állítja össze és tartja meg közösen a kurzust   4-6 alkalom során (2-2 előadás tartása esetén kredit biztosítása nélkül VAGY 3-3 előadás és a társelőadó előadásain részvétel esetén kredit biztosításával).

- Egy előadás 90 perces: 60-70 perc előadás, 20-30 perc vita, beszélgetés. Amennyiben a téma megkívánja vagy lehetőséget nyújt rá, igény szerint az előadás szeminárium formájában is megtartható. Arra az esetre, ha a 60-70 perces előadás után nem alakulna ki beszélgetés, készüljön az előadó (a max. 90 perc kitöltéséig) további ismeretátadásra!

- A szemeszter elején az előadókkal való egyeztetés alapján elkészülő programban meghatározott időpontok a program meghirdetése után nem változtathatók meg, és csak különösen indokolt esetben maradhatnak el, ez esetben pedig a pótlás kötelező a teljesítés feltételeként.

- Az előadó saját előadását maga is minden általa elérhető fórumon hirdeti, ezzel részt vesz a közönségszervezésben.

- Az online felületek feltöltéséhez szükséges rövid bemutatkozást és a kurzus bemutatásához szükséges anyagokat az előadó a jelentkezésében eljuttatja hozzánk.

- Vállalja esetlegesen egy, a fenti alkalmakon kívüli előadás megtartását. Külső előadásainkra művelődési központokban, kulturális intézményekben, színvonalas felolvasóprogramokat kínáló kávézókban szokott sor kerülni.

- Előzetes megbeszélés esetén az előadó hozzájárulásával lehetőség nyílhat az előadások online közvetítésére is.

A felsorolt feladatok elmulasztása a kredit elvesztésével jár, és arról minden esetben értesülést szerez az aktuális Doktori Iskola vezetése is.

Meghosszabbított jelentkezési határidő:  2020. január 31.

 

JELENTKEZÉS:

A jelentkezéseket az űrlap kitöltésével lehet eljuttatni a szervezőkhöz, amely elérhető a linkre kattintva.

A Pesti Bölcsész Akadémia előadásai az ELTE BTK kampuszán, elsősorban a Doktori Kiválósági Központban (Ifjúsági épület, III. 1.) hangzanak el.

 

Budapest, 2019. december 4.

a Pesti Bölcsész Akadémia szervezői

Ladányi Gábor

 

 

3d1faa94f42a3975e47bef7782ce0aa7.jpg

Ladányi Gábor vagyok, 2008 óta az ELTE hallgatója. A történelem alapszak elvégzése után a Visegrádi Országok Története programon szereztem mesterszakos diplomát, majd felvételt nyertem a Történelemtudományi Doktori Is

kola Modernkori Magyarország Doktori Programjára, ahol jelen szemeszterrel az utolsó, negyedik évemet kezdem meg. Az elmúlt időszakban (a mester majd a doktori képzés alatt is) lehetőségem volt egy-egy félévet a berlini Humboldt Egyetemen, valamint a Bécsi Egyetemen is eltölteni. A Berlinben és Bécsben elvégzett kutatómunka, illetve az ott megszerzett tapasztalatok nagyban hozzájárultak témám alaposabb feltárásához, valamint rávilágítottak a nemzetközi kontextus és összefüggések vizsgálatának kulcsfontosságára az 1848-as események megértéséhez.

 

 Ladányi Gábor kuzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

Magyarország és az 1848-as forradalmak

 

Az 1848/49-es események a nemzetközi kontextusba helyezés és az európai történések egymásra való kölcsönös hatásának vizsgálata nélkül nem, vagy csak igen hiányosan értelmezhetőek. Előadás-sorozatom keretében a „nagy év” különböző forradalmi megmozdulásainak vázlatos bemutatására és a fontosabb összefüggések megvilágítására vállalkozom a magyar forradalom és szabadságharc európai beágyazottságát és nemzetközi kapcsolatrendszerét a középpontba helyezve. 1848-ban a gazdasági válság és az egyre élesedő társadalmi, illetve szociális problémák döntő szerepet játszottak a forradalmi megmozdulások kitörésében. Abban, hogy a januári palermói és a februári párizsi felkeléseket láncreakciószerűen követték a számos másik európai nagyvárosban kirobbanó forradalmak kulcsszerepet játszott a technikai fejlődés és az információáramlás felgyorsulása is (gondoljunk csak a vasút vagy a sajtó jelentőségére ebben). A Habsburg Monarchiában a márciusi felkelések hatására gyorsan megdőlt a Metternich kancellár nevével fémjelzett abszolutista politikai rendszer és az uralkodó a forradalmi események nyomására alkotmányos reformok bevezetésére kényszerült. Az itáliai szabadságmozgalom élére Károly Albert szárd-piemonti király állt, aki kezdetben úgy tűnt, hogy haderejével sikerrel lép fel az itáliai Habsburg területek függetlenségének kivívásáért. A széttagolt Német Szövetség államaiban szintén felkeléseket és liberális fordulatot hozott a „népek tavasza”, ami új lendületet adott a német egyesülés eszméjének is. Ennek jegyében május 18-tól Frankfurtban a német államok képviselőiből álló parlament egy összbirodalmi alkotmány kidolgozásába kezdett. Az újra egyesülni vágyó Németországgal való szövetség a magyar külpolitikai gondolkodás leginkább reális reményekkel kecsegtető orientációjának tekinthető. Az orosz támogatással is gerjesztett pánszlávizmus eszmei alapjain Prágában azonban a szláv népek összefogását hirdető ún. Szláv Kongresszus szerveződött Frankfurt ellenében. A Batthyány Lajos vezetésével megalakult magyar kormány kezdettől fogva törekedett a nemzetközi kapcsolatok kiépítésére. Az előadás többek között végig követi a szövetségkeresés útját, bemutatja a magyar vezetés külpolitikai alternatíváit, és azt is, hogy melyik más nemzetek képviselői harcoltak a magyarok oldalán a szabadságharc véres küzdelmeiben.

 

2019. november 26., kedd 18:00. ELTE BTK Ifjúsági épület III/1.

1. előadás: I. Európa 1815 és 1848 között, a nemzetközi politikai helyzet, a válság és a forradalmak kitörésének okai, a magyar reformmozgalom

Az első előadás során röviden bemutatásra kerülnek az 1848-as forradalmi események előzményei, a napóleoni háborúk lezárását követő európai politikai rend (az ún. „Szent Szövetség” rendszere) és a nemzetközi politikai helyzet alakulása, valamint szó lesz a felkelések kitörésének különböző okairól. A gazdasági válság, a megoldatlan és egyre jobban kiéleződő társadalmi és szociális problémák, az Európa szerte erősödő (és egymással kapcsolatokat kiépítő) liberális reformmozgalmak ugyanis mind kiemelten fontos szerepet játszottak az 1848-as forradalmi hullámhoz vezető folyamatban. Az előadás utolsó nagy témája a magyar reformellenzék vezető személyiségeinek, valamint céljainak és tevékenységének vázlatos ismertetése, különös tekintettel a külföldi reformmozgalmakkal kiépített kapcsolatokra.

2019. december 2. hétfő, ELTE BTK "A" épület -150

2. előadás: II. A „népek tavasza”, 1848 márciusának forradalmi eseményei a Habsburg Monarchiában és a német területeken

1848 tavaszán (azt megelőzően az év elején pedig Palermóban és Párizsban) egymást követve sorra felkelések törtek ki Európa nagyvárosaiban. A második előadás a Habsburg Monarchia különböző tartományaiban (Ausztria, Magyarország, Itália, Csehország) és a német területeken kitörő forradalmi megmozdulásokat és ezek céljait, illetve eredményeit, valamint egymásra gyakorolt kölcsönös hatásukat igyekszik vázlatosan bemutatni az érdeklődő közönség számára.


2019. december 9. hétfő, ELTE BTK "A" épület -150

3. előadás: III. A német egység és a pánszlávizmus szerepe az európai politikában és jelentősége Magyarország számára

A tervezett német egység létrejötte nagy jelentőséggel bírt a korabeli európai politikában és az újra egyesülni vágyó Németországgal való szövetségkötés terve a magyar kormány legfontosabb külpolitikai orientációjának tekinthető. A német államok képviselői Frankfurtban május 18-tól egy új birodalmi alkotmány kidolgozásába kezdtek, a magyar vezetés pedig elküldte követeit a frankfurti parlamenthez a magyar-német szövetségi terv konkretizálása érdekében. Az oroszok által is támogatott, a szláv népek egyesülését célzó pánszlávizmus eszméjének jegyében Prágában azonban egy Szláv Kongresszus alakult a németség képviselőinek frankfurti gyűlése ellenében. A harmadik előadás során áttekintjük mindezek szerepét az 1848-as eseményekben, különös tekintetettel azok jelentőségére Magyarország számára.


MEGVÁLTOZOTT IDŐPONT!
2020. január 13. hétfő, ELTE BTK Ifjúsági épület III/1.

4. előadás: IV. A magyar kormány külpolitikai alternatívái és nemzetközi kapcsolatai, a magyar szabadságharc külföldi résztvevői, magyarok és lengyelek 1848-ban

Az utolsó előadás keretében elemzésre kerülnek a magyar kormány lehetséges külpolitikai alternatívái, illetve nemzetközi kapcsolatai vagy azok kiépítésére tett kísérletei. Az előadás-sorozat összegzése mellett utolsó nagy témaként azokkal a külföldiekből álló légiókkal és fontos hadvezérekkel foglalkozunk majd, akik a magyarok oldalán harcolták végig a szabadságharc küzdelmeit, különös tekintettel a szabadságharc számos lengyel résztvevőjére és kitérve a lengyelek a forradalmi évben Európában betöltött szerepére

 

 

Olvasmánylista a hallgatóság számára:

Gergely András: A Frankfurt-Budapest szövetség kialakulása 1848 tavaszán. In: Gergely András: 1848-ban hogy is volt? Tanulmányok Magyarország és Közép-Európa 1848-49-es történetéből. Budapest, Osiris Kiadó, 2001.
Gergely András (szerk.): Magyarország története a 19. században. Budapest, Osiris Kiadó, 2005.
Hermann Róbert: Forradalom és szabadságharc 1848-1849. Budapest, Kossuth Kiadó, 2013.
Kovács Endre: Magyarok és lengyelek a történelem sodrában. Budapest, Gondolat Kiadó, 1973.
Urbán Aladár: Európa a forradalom forgószelében 1848-1849. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1970.

A kurzushoz felhasznált szakirodalom:

Deák Ágnes: Együttműködés vagy konkurencia. Az alsó-ausztriai, a csehországi és a magyarországi ellenzék összefogási kísérlete 1847-1848-ban. In: Aetas 14., 1-2. sz. (1999). 43-61.
Erdődy Gábor: A magyar kormányzat európai látóköre 1848-ban. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1988.
Erdődy Gábor: Kényszerpályán. A magyar külpolitikai gondolkodás 1849-ben. Budapest, Argumentum Kiadó, 1998.
Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada 1789-1938. Budapest, História, 1997.
Dieter Langewiesche: Europa zwischen Restauration und Revolution. München, Oldenburg, 2007.
Gergely András: 1848-ban hogy is volt? Tanulmányok Magyarország és Közép-Európa 1848-49-es történetéből. Budapest, Osiris Kiadó, 2001.
Hajnal István: A Batthyány-kormány külpolitikája. Budapest, Gondolat Kiadó, 1987.
Hermann Róbert: Kossuth hadserege, Kossuth fővezérei. Budapest, Argumentum Kiadó, 2007.
Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harcának története 1848-1849-ben. I-III. Pest, 1871-1872.
Kosáry Domokos: Magyarország és a nemzetközi politika 1848-1849-ben. Budapest, História, 1999.
Kovács István: „…Mindvégig veletek voltunk.” Lengyelek a magyar szabadságharcban. Budapest, Osiris Kiadó, 1998.
Pajkossy Gábor: Kossuth felirati beszédéhez. In: Emlékkönyv Orosz István 70. születésnapjára. Szerk.: Angi János- ifj. Barta János. Debrecen, 2005. 169-179.
Rózsa Mária: "Ihr Männer auf, jetzt ruft die Zeit". Deutsche Texte aus Ungarn zur Revolution und zum Freiheitskampf 1848/1849. Budapest, Argumentum Kiadó, 2006.
Rumpler Helmut - Urbanitsch Peter (Hg.): Die Habsburgermonarchie 1848-1918. Band I-VIII. Wien, 1989-2006.
Urbán Aladár: Batthyány Lajos miniszterelnöksége. (Nemzet és emlékezet). Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1986.

 

Facebook

 

Papp-Festorazzo Miklós

 

nn.jpg

Papp Miklós harmadéves doktoranduszhallgató. Témája a szláv, a balti és a finnugor hangtörténet. Fontosnak tartja, hogy a nyelvtörténettel kapcsolatos kérdésekre az érdeklődő nagyközönség is kaphasson érthető, érdekfeszítő, megbízható és naprakész információkat.

 

 

 

 

 

 

Papp-Festorazzo Miklós kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

A nyelvek eredete - Amit nem mertél megkérdezni a magyar, az orosz és a litván nyelvről

 

Mivel foglalkozik ma egy nyelvész? És egy nyelvtörténész? Mik a legújabb kutatási témák a történeti nyelvészetben / a finnugrisztikában / a baltisztikában? Hogyan keletkezik / változik / hal ki egy nyelv?
Minden szintje változik? Mit tudunk ma a hangváltozásokról? Milyen más nyelvekkel rokon a magyar / az orosz / a litván? Milyen más nyelvekre hasonlít? Honnan tudjuk? Mit árul el a szláv nyelvtörténet kutatása a korai magyar történelemről? Megdőlt-e a családfaelmélet? Miért nem népszerű? Miben hasonlítanak a magyar nyelvről terjesztett laikus babonák azokra, amiket az orosz nyelvről terjesztenek? Melyik balti, ill. szláv nép eredeztette magát / a nyelvét a rómaiaktól, az illírektől, a szarmatáktól, az illírektől, vagy éppen a szanszkritból? Ezekre a kérdésekre - és érintőlegesen a készülő dolgozatom által felvetett kérdésekre  is választ kapnak az előadássorozatom hallgatói.

Amikor arra keressük a választ, hogy "miben különleges a magyar nyelv", egyúttal arra is választ várunk: "kik vagyunk mi". Ilyenkor felmerülnek a következő kérdések is: Romlik a nyelv, vagy fejlődik? Milyen nyelven beszéltek az őseink? Valóban megcáfolták a "finnugor elméletet"? Mit kutat ma egy nyelvtörténész? És egy szlavista? Egy baltista? Ha kételyeid vannak, akkor itt a helyed. Ha nincsenek, akkor még inkább.

 

2019. november 27. szerda 18:00

Nyelvtörténet / 1. Fogalmak

Nyelvrokonság és nyelvtipológia. A nyelvrokonság ismérvei. Nyelvemlékek és rekonstrukció. Külső és belső rekonstrukció. Családfa és hullám. Hangtani, alaktani, mondattani és szókincsbeli változások a nyelvekben.

 

2019. december 4. szerda 18:00

Nyelvtörténet / 2. Példák

Az uráli nyelvek rokonsága. A balti és a szláv nyelvek viszonya. Hangváltozás, analógia, grammatikalizáció. Függő, független és szórványos hangváltozás. A nyelvi változás terjedése és kronológiájának meghatározása.

 

2019. december 11. szerda 18:00

Laikus nézetek a nyelvről

Nyelvművelés. Tévhitek és cáfolataik. Kis és nagy nyelvek; nehéz és könnyű nyelvek; "ősi" és "szakrális" nyelvek. Nyelvi babonák itthon és külföldön. A modern mítoszok és azok világkép-magyarázó ereje. Hamisítványok és azok leleplezése.

 

2019. december 18. szerda 18:00

Magyar-szláv és magyar-balti nyelvi kapcsolatok

Magyarbalti párhuzamok. Szláv kölcsönzések a magyarban. Hangtan, szókincs, képzők, mondattan. A Kárpátmedence szláv nyelvjárásai a X. században. Rovásírás és glagolita a IX.-X. században.

 

Olvasmányok és szakirodalom:

Kenesei I. (szerk.). A nyelv és a nyelvek. Budapest: Akadémiai, 2011.
Sándor K. Határtalan nyelv. Budapest: Szak, 2014.
Bynon, Th. Történeti nyelvészet. Budapest: Osiris, 1997.
Bakró-Nagy M. (szerk.). Okok és okozat. Budapest: Gondolat, 2018.
H. Tóth I. Bevezetés a szláv nyelvtudományba. Szeged: SzTE BTK - Szombathely: BDF BTK, 2004.
Hajdú P. Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Budapest: Tankönyvkiadó, 1966.

 

Facebook

 

Kepe Nóra

 

kn.jpgA közgazdasági elemző, illetve kommunikáció és média mesterképzés után 2016. őszén kezdtem meg doktori tanulmányaimat a PPKE-BTK Politikaelméleti Iskolájában. Szakdolgozatomat a Nárcizmus és nyelv, az ellenőrzés eszközei címmel írtam, amely a hatalom és ellenőrzés kulcsszavak mentén vizsgálta korunk meghatározó platformjait. Az elméletek iránti érdeklődés megmaradt, így a doktori iskolában a közösségi média megértését szolgáló modellek megismerésével foglalkozok, távolodva a korábban elsősorban Michel Foucault elméleteire támaszkodó surveillance studies kutatásoktól.

 

 

 

Kepe Nóra kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Ki, ha én nem? A közösségi média emberképe

 

(A kurzus helyszíne: ELTE BTK "A" épület, alagsor -150.)

 

A kurzus legtágabb értelemben azt a módot vizsgálja, ahogyan a személyiségről és az ember világhoz való viszonyáról gondolkodunk a 21. században. A vizsgálódást folyamatosan táguló perspektíva jellemzi: a közösségi médiafelületeken látható, tapasztalt és sokak által megélt, konkrét jelenségtől, illetve az annak leírására szolgáló eljárások és fogalmak rendszerezésétől jutunk el egy meghatározott emberképet feltételező diskurzus bemutatásáig, hogy végül rávilágítsunk ennek korlátozottságára, s lehetőségeinkhez mérten megrajzoljuk más, lehetséges megközelítésmódok kontúrjait. A célunk a közösségi médiában kibontakozó emberkép jellemzőinek feltárása, módszertanilag elsősorban társadalomelméleti keretben, ugyanakkor végig hangsúlyozva a téma interdiszciplináris jellegét. A vizsgálat során a közösségi médiában megfigyelt jelenségekből kiindulva hipotézisünk, hogy az emberkép a nárcizmus mint motívum köré szerveződik. 

 

I. 2019. november 4., hétfő 18:00

A közösségi média sematikus modellje

 

Az első órán ismertetjük a közösségi média definícióját, majd rendszerezzük az egyes társadalomelméleti megközelítéseket. Ezt követően a közösségi média mint ideáltípus leírása következik, a modernitás korábbi intézményeinek bemutatására gyakran használt Panopticon-koncepció mentén. Alkalmazásával a cél annak szisztematikus bemutatása, hogy a különböző szerzők milyen fogalmakon keresztül, mely eljárások kiemelésével gondolkodnak a közösségi médiáról. A Panopticon mint modell felidézése elsősorban eszköz jellegű, bár óhatatlanul hozzájárul a Jeremy Bentham és Michel Foucault neve köré szerveződő diskurzusok továbbgondolásához. A rendszerezéssel szembeni elsődleges várakozás, hogy láthatóvá válik a kutatásoknak az a (közös) halmaza, ahogy a közösségi média szemszögéből a személyiség leírható. Az így létrejövő "fogalomtár" a technológiai emberképről szóló diskurzus sarokpontjait jelöli ki.

 

II. 2019. november 11., hétfő 18:00

A nárcizmus "alakváltozatai" az egyes tudományterületeken

 

Az első óra megállapításai alapján az elméletekben közös, hogy azok nárcisztikus emberképet feltételeznek. A második órán ennek megfelelően a nárcizmus-diskurzusok bemutatása következik. A pszichológiai alkalmazástól a pszichiátriai intézményesülésen át eljutunk a társadalomtudományi mérésekig, majd távolabb lépünk a társadalomelméleti modellek felé. A vizsgálat eredménye, hogy a nárcizmus tartalmának bemutatását és a fogalom korlátozottságának megértését követően láthatóvá válik egy, az önimádat jelenségénél is fontosabb kérdés, hogy mi is az a tágabb keret, gondolkodási séma, ami a fogalom népszerűvé válásához vezetett.

 

III. 2019. november 18., hétfő 18:00

A nárcizmus mint motívum: a közösségi média emberképe

 

A kétoldalú elméleti megalapozás után a közösségi média és a nárcizmus-fogalom összefüggésrendszerének kibontása következik, vagyis a személyiség és technológia sajátos kapcsolatát ismertetjük. A  megközelítések közös eleme, hogy a világot az egyén viszonylatában rendezik el, azaz akár kritikai éllel, akár támogatóan közelítenek a kérdéshez, az énközpontúság a megkerülhetetlen referencia számukra. A személyiség fontosságának felértékelődése mint vezérgondolat új világot sző, amely komplexitását tekintve napjainkra a különféle életterületeket egyaránt közös mederbe terelve ideológiává növi ki magát.

 

IV. 2019. november 25., hétfő 18:00

Az elméleti keret kritikája és gyakorlati vonatkozásai

 

A kurzust végül a korábbiak összefoglalását követően egyrészt az elméleti keret kritikája és további megközelítések bemutatása, valamint a gyakorlati alkalmazás praktikus szempontjai zárják. A cél a szemléletmódot cáfoló vagy alátámasztó, mindennapi életből - a magyar és nemzetközi - közéletből vett példák, könyvek, filmek, reklámok bemutatása.

 

Ajánlott olvasmányok:

Bentham, Jeremy [1971, 1995]: The Panopticon Writings. Verso Books, New York.
Foucault, Michel [197, 1993]: Surveiller et punir. Gallimard, Paris.
Han, Byung-Chul [2000]: Psichopolitica. Neoliberalismus und die neuen Machttechniken. S. Fischer Verlage, Berlin.
Lyon, D. [1993]: An Electronic Panopticon? A Sociological Critique of Surveillance Theory. The Sociological Review. Volume 41, issue 4, pp. 653-678.
Freud, S. [1994]: Zur Einführung Des Narzissmus. Jb. Psychoan. 1, 6-24.
Lasch, C. [1978, 1983]: Az önimádat társadalma. Modern Könyvtár, Budapest.
Giddens, A. [1991]: Modernity and self-identity. Self and Society in the Late Modern Age. Polity Press, Cambridge.
Raskin, R. N. - Hall, C. S. [1979]: A narcissistic personality inventory. Psychologival Reports, 45(2), 590.
Sennett, R. [1974, 1998]: A közéleti ember bukása. Helikon Kiadó, Budapest.
Twenge, J. M. - Campbell, W. K. [2009]: The Narcissism Epidemic. Living in the Age of Entitlement. Simon & Schuster, Atria Paperback, New York.
Bell, D. [1976, 1996]: The Cultural Contradictions of Capitalism. Basic Books, New York.
McLuhan, M. [1964]: Understanding Media. The Extension of Man. McGrow Hill, New York.
Western, D. [1985]: Self and Society: Narcissism, Collectivism and the Development of Morals. Cambridge University, Cambridge.
Bánki, Gy. [2016]: A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról. Ab Ovo, Budapest.
Sam Waknin [2009]: Barack Obama: Narcissist? Kindle Edition.
Cruz, L. - Buser, B. [2016]: A Clear and Present Danger: Narcissism in the Era of Donald Trump. Kindle Edition.
Storr, W. [2018]: Selfie. How the West became self-obsessed. Picador, London.

 

 

Facebook esemény

Kolonics Tünde

 

Kolonics Tünde vagyok. 2013-ban nyertem felvételt az a.jpgELTE - BTK Művelődéstörténet/Történelemtudományok Doktori Iskolába. Kutatási témám: A hazai XX.századi plakátok elemző bemutatása.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kolonics Tünde előadása a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

Hazai olvasásnépszerűsítő plakátok a XX. században

 

2019. október 22., kedd 18:00. ELTE BTK Ifjúsági épület III/1.

Önálló témaválasztás alapján megkezdett kutatói munkám során szerzett tapasztalatom szerint a plakát eléggé elhanyagolt terület. Amikor plakátokról beszélünk az emberek többségének gondolati rendszerében a politikai plakátok és kulturális /színházi, mozi/ plakátok jelennek meg. Az előadások célja lenne, a kulturális, azon belül speciális, /ugyanakkor a nagy példányszám miatt is önálló egységet képező/ olvasásnépszerűsítő plakátokkal megismertetni az embereket. Ezeknek a plakátoknak a tartalma szorosan kötődik az olvasás fogalmi, tartalmi szöveges /szlogenek/ és képi /szimbólumok/ megjelenítéséhez. A plakát műfaji jellemzőivel, funkciójával és szerepével az alkotók /művészek vagy közgyűjtemények/ általánosabb értelemben a társadalom értékválasztása és véleménye is láthatóvá válik, ha olvasásról beszélünk. Az emberek általában szeretnek olvasni, vonzónak, hasznos, értékes időtöltésnek tartják. S ezt igyekeztek/nek hangoztatni is. A bemutatásukkal és elemzésükkel választ
kaphatunk a kérdésre: A plakátok hogyan hívják fel az emberek figyelmét az olvasás szeretetére? A plakát műfaj, mi indokolja ezen megnyilvánulási formát? Milyen stílusban, hogyan érvel az olvasás mellett a plakát? Ez a műfaj mennyire képes e felvállalt nemes eszmének küldetésként szerepet vállalni? Tetszenek-e ezen alkotások az embereknek? Értik-e a szándék pozitívumait? Van-e üzenetük, szerepük? Hogyan tudnak a XXI. századi modern információáramlásban az olvasásnépszerűsítő plakátok méltón részt venni? Van-e a műfajnak, mai aktualitása? Mindezeken túlmenően beszélgetést folytathatunk, az olvasás mai társadalmi értékéről, helyzetéről.

Ajánlott irodalom:

1. Válogatás a kutatás témabibliográfiából: 1972. évi téli könyvvásári közvéleménykutatás Budapesten / A vizsgálatot vezette és a jelentést írta: V. Kulcsár Júlia Bp. : M. Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, 1973 [2], 57 p. ; 29 cm 1949-2009 : hat évtized reklámvilága : válogatás az OTP Bank Pénzügytörténeti Gyűjtemény anyagából / [írta és ... vál. Szlanka András] ; [a pénzintézet történetét írta Botos János] ; [grafikai ... szerk. Lelkes László] ; [tárgyfotók és reprod. Lelkes László és Kósa Zoltán] [Budapest] : Médiacom Kft., cop. 2009 272 p. : ill. ; 20x30 cm + 1 CD 100+1 éves a magyar plakát : a magyar plakátművészet története 1885-1986 : Műcsarnok, Budapest, ... 1986. május 23 - szeptember 14. / [a kiállítást rend. Bakos Katalin, Kemény György] [Budapest] : [Műcsarnok], 1986 208 p. : ill. ; 29 cm Advertising and popular culture / Jib
Fowles Thousand Oaks ; London : Sage Publications, cop. 1996 278 p. : ill. ; 22 cm Az aesthetika alapelemei / Benedetto Croce ; ford. Farkas Zoltán Budapest : Franklin, 1917 17 p. ; 17 cm Filozófia és kultúra : írások a modern magyar művelődéstörténet köréből / szerk. Lackó Miklós Budapest : MTA Törttud. Int., 2001 311 p. ; 24 cm A fogyasztói magatartás alapjai : [vásárlási döntés, fogyasztási minták, életstílus] / Hofmeister-Tóth Ágnes Budapest : Aula, 2008 243, [2] p. : ill. ; 25 cm A francia plakát 300 éve / katalógusterv Horváth Ferenc Budapest : [S.n.], 1977 "Játéka mindenféle szélnek" : plakát és történelem 1944-1990 ="Toy of all winds" : poster and history 1944-1990 : (kiállítás) 1991 november - 1992 február / (a kiállítást rend., a katalógust szerk. és bev. Ihász István) (Budapest) : Legújabbkori Történeti Múzeum, (1991) Jelek és szimbólumok enciklopédiája : a gondolatainkat kifejező és a környező világra adott reakcióinkat befolyásoló vizuális nyelv meghatározása és értelmezése /Mark O'Connell, Raje Airey Budapest : Jószöveg Műhely, cop. 2007 Képzőművészeti irányzatok a XX. század második felében / L. Menyhért László Budapest : Urbis Kvk., 2006 Kommunikáció / Karl Erik Rosengren Budapest : Typotex, 2004 259 p. : ill. ; 24 cm Kommunikáció, nyilvánosság,
esélyegyenlőség Magyarországon : a távírótól a Web 2.0-ig / Szekfü András [Budapest] : Gondolat : MTA-ELTE Kommunikációelm. Kutcsop., 2007 A könyvkultúra kutatásának kútfői : a könyv-, az írás, a nyomdászattörténet, a könyvtártudomány és a könyvkereskedelem szakirodalmi forrásai / Pogányné Rózsa Gabriella Budapest : Hatágú Síp Alapítvány, 2008 Könyvtári partnerkapcsolatok, kommunikációs kérdések / Vidra Szabó Ferenc Budapest : KI, 2008 143 p. ; 24 cm Közművelődési reklám és kapcsolatépítés / Nógrádi Gábor Budapest : NPI, 1983 69, [2] p. ; 20 cm Közoktatás- és művelődéspolitika : [dokumentum-gyűjtemény] / Vál. és szerk. Koncz János, Szabó G. Mária Budapest : Tankvk., 1980 446, [2] p. ; 22 cm A közösségi média helyzete az Európai Unióban : kultúra és oktatás : tanulmány / [szerző: Kern European Affairs ...] Budapest : AKTI, 2008 75 p. : ill. ; 24 cm A kultúra kis krónikája / Földiák András Salgótarján : Mikszáth Kiadói Kft., 1994 133 p. ; 20 cm A kultúra üzenete 1.0 / Németh János István ; [... az előszót írta Vekerdi László] 2., átd. kiad [Budapest] : Magyar Művelődési Intézet ; [Salgótarján] : Mikszáth Kiadói Kft., [1997] 174, [2] p. : ill. ; 21 cm Lengyel kulturális plakát / [a kiáll. szerk. Anna Rutkiewicz] 1981 A magyar kultúra útja, 1945-1985 / Köpeczi Béla ; [a bibliográfiát összeáll. Koncz Ilona] [Budapest] : Kossuth Könyvkiadó, 1986
291 p. ; 21 cm A magyar kultúra válságos évei, 1918-1927 / Olay Ferenc ; előszót írta Perényi Zsigmond Budapest : M. Nemz. Szöv., 1927 337 p. Magyar kódex / [főszerk. Szentpéteri József] ; [szerk. Stemler Gyula] ; [a Kossuth Kiadó Rt. és az Enciklopédia Humana Egyesület közös alkotása] Megjelenés: Budapest : Kossuth Könyvkiadó : Enciklopédia Humana Egyesület, 1999-2001 Terjedelem: 6 db ; 29 cm Megjegyzések: 1., Az Árpádok világa : magyar művelődéstörténet a kezdetektől 1301-ig / [szerzők: Csikhon Judit et al.] 1999 437, [5] p. : ill. + 1 CD-ROM Bibliogr.: p. 401-416. 963-09-4077-9 (kötött) 2. Az előadásokra érkezőknek ajánlott irodalom: Virányi Péter: Több mint reklámtörténelem Gondolat Kiadó, 2014 Székely János: Könyvek között KÖZDOK, 1998 Zsolt Péter: Médiaháromszög Denis Mcquail: A tömegkommunikáció elmélete OSIRIS KIADÓ KFT. Szimbólumtár http://www.balassikiado.hu/BB/netre/Net_szimbolum/szimbolumszotar.htm

Facebook esemény