Ladányi Gábor

 

Ladányi Gábor 2008 óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója. A történelem alapszak elvégzése után a Visegrádi Országok Története programon szerezett mesterszakos diplomát, majd felvételt nyert a Történelemtudományi Doktori Iskola Modernkori Magyarország Doktori Programjára, ahol most harmadéves. Az elmúlt években (a mester majd a doktori képzés alatt is) lehetősége volt egy-egy szemesztert a berlini Humboldt Egyetemen, valamint a Bécsi Egyetemen is eltölteni. A Berlinben és Bécsben elvégzett kutatómunka, illetve az ott megszerzett tapasztalatok nagyban segítették témája alaposabb feltárását és megértését.

 

 

Ladányi Gábor kurzus a Pesti Bölcsész Akadémián

 

Az 1848-as forradalmak és a bécsi sajtó, avagy eltérő vélemények a „magyar kérdésről” 1848 tavaszán és nyarán a császárvárosban

 

Az 1848-49-es forradalmak több szempontból is fordulópontot jelentettek Magyarország és Európa történetében is. Az alkotmányos reformok keresztülvitele által felgyorsult polgári átalakulás sorsdöntő folyamata mellett többek között a sajtóélet számára is óriási változásokat hozott magával a forradalmi év. A kurzus és a kutatómunkám során is egyaránt célom, hogy az 1848-as bécsi sajtó bemutatásán keresztül jobban megvilágítsam a nemzetközi összefonódások és kölcsönhatások bonyolult rendszerét, amely nagyban segítheti a „nagy év” eseményeinek mélyrehatóbb megértését.
Milyen politikai eszmék jelentek meg a szabaddá vált bécsi sajtóban, valamint kik és hogyan képviselték ezeket az újságok hasábjain? Kik és miért támogatták tollukkal a magyar törekvéseket és kik voltak azok legfőbb ellenlábasai? Hogyan próbálta a bécsi vagy a magyar vezetés manipulálni a sajtót és ezzel a közhangulatot? Miért volt a német egység kérdése döntő jelentőségű az úgynevezett „magyar kérdés” megítélésében? Ezekre és hasonlóan érdekfeszítő kérdésekre keressük a választ a kurzus keretei között, amire minden érdeklődőt nagy szeretettel várok.

2019. május 22. szerda 18:00 A sajtó szerepe és jelentősége 1848-ban; a Wiener Zeitung, mint hivatalos lap; a sajtószabadság és a „dicsőséges márciusi napok” vívmányai
Az első előadás során bemutatásra kerül a sajtó kiemelkedő szerepe a korszak modernizációs folyamataiban, valamint annak hatása az egyre növekvő számban újságot olvasó emberek világképének átalakulására, ami a politikai kérdések, illetve a „köz ügyei” iránti érdeklődés jelentős növekedéséhez is nagyban hozzájárult. A továbbiakban Wiener Zeitung rövid történetének áttekintése után kitérek az újság a Habsburg Monarchia hivatalos lapjaként betöltött reprezentatív és tömegtájékoztató funkcióira. Az előadás utolsó nagyobb témaköre a márciusi forradalmi események hatására megvalósuló alkotmányos reformokat, illetve a magyar és az osztrák ellenzéki erők kapcsolatait taglalja a forradalom előtt és után.

2019. május 29. szerda 18:00 Politikai irányvonalak és a sajtó legfontosabb orgánumai, illetve képviselői 1848 tavaszán és nyarán a császárvárosban
A második előadás az 1848-as bécsi sajtó legjelentősebb újságjai által követett politikai irányvonalakat és a bécsi sajtóélet kiemelkedő alakjait hivatott megismertetni a közönséggel. A sajtószabadság kihirdetése új lapalapítások egész sorát és korábban a cenzúra működése miatt elképzelhetetlen politikai vélemények nyílt propagálását eredményezte a bécsi sajtóban. Kik álltak az újságok mögött és milyen politikai eszméket képviseltek, milyen tendenciák és változások figyelhetők meg a tavasztól a nyár végéig tartó időszakban a bécsi sajtóéletben? Ezekre az izgalmas kérdésekre igyekszünk majd az előadás során fényt deríteni.

2019. június 5. szerda 18:00 A Wiener Zeitung és a Constitution harca, a német egység kérdésének szerepe a „magyar kérdés” megítélésében, a májusi fordulópontok: forradalom Bécsben és a német nemzetgyűlés megnyitása Frankfurtban
A legnagyobb példányszámban eladott ellenzéki lap, a kortársak által „a kis emberek szócsövének” is titulált Constitution nevű újság volt, ami mondhatni, hogy a semmiből tűnt fel 1848 márciusában egy addig szinte ismeretlen főszerkesztő vezetésével. Az újság szerzői gárdájában több magyar is szerepet kapott és a lap kezdettől fogva élesen támadta az osztrák kormány politikáját, valamint „harcban állt” a kormányközeli (vagy inkább burkolt kormánylapként működő) Wiener Zeitunggal, többek között a „magyar kérdés” megítélése szempontjából is döntő jelentőséggel bíró német egység kérdéskörében is ellenvéleményt képviselve. 1848 májusa több szempontból is jelentős fordulatot hozott, hiszen amíg Bécsben ismét kitört a forradalom, addig Frankfurtban pár nappal később megkezdte munkáját az alkotmány kidolgozására hivatott német nemzetgyűlés. A harmadik előadás tehát a fent felsorolt kérdéskörök kifejtésével fog majd foglalkozni.

2019. június 12. szerda 18:00 A sajtó irányítása és a közvélemény manipulálására tett kísérletek, a magyar érdekek szószólói és ellenlábasai a bécsi sajtóban, vitás kérdések és a konfliktus kibontakozása, összegzés
A bécsi és a magyar vezetés kezdettől fogva felismerte a sajtótermékek megnövekedett jelentőségét és a benne lévő óriási potenciált a közvélemény manipulálására, éppen ezért számos módszerrel igyekezett azt a maga javára befolyásolni. Kik voltak a magyar érdekek képviselői a bécsi sajtóélet szereplői között és milyen célok által vezetve, milyen hatást fejtettek ki tevékenységükkel? Melyek voltak azok a vitás kérdések, amelyek mentén a kormánypárti sajtó igyekezett az osztrák közvéleményt a magyarok ellen hangolni, honnan datálható a fordulat és hogyan bontakozott ki a nyár folyamán a konfliktus? A kurzus végén szükséges összegzés mellett ezekre a kérdésekre is válaszokat keresünk az utolsó előadás keretein belül.

 

Olvasmánylista a hallgatóság számára:

Buzinkay Géza: A magyar sajtó és újságírás története a kezdetektől a rendszerváltásig. Budapest, Wolters Kluwer, 2016.
Gergely András: A Frankfurt-Budapest szövetség kialakulása 1848 tavaszán. In: Gergely András: 1848-ban hogy is volt? Tanulmányok Magyarország és Közép-Európa 1848-49-es történetéből. Osiris Kiadó, Budapest, 2001.
Gergely András (szerk.): Magyarország története a 19. században. Osiris Kiadó, Budapest, 2005.
Hermann Róbert: Forradalom és szabadságharc 1848-1849. Kossuth Kiadó, Budapest, 2013.
Kosáry Domokos: A forradalom és szabadságharc sajtója, 1848-49. In: Kosáry Domokos- Németh G. Béla (szerk.): A magyar sajtó története, 1848-1867, II/1. k. Budapest, 1985.

A kurzus háttérirodalma (szakirodalom):

Deák Ágnes: Együttműködés vagy konkurencia. Az alsó-ausztriai, a csehországi és a magyarországi ellenzék összefogási kísérlete 1847-1848-ban. In: Aetas 14., 1-2. sz. (1999). 43-61.
Erdődy Gábor: A magyar kormányzat európai látóköre 1848-ban. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988.
Ernst Viktor Zenker: Geschichte der Jornalistik in Österreich. Wien, 1900.
Franz Stamprech: Die älteste Tageszeitung der Welt. Werden und Entwicklung der „Wiener Zeitung”. Druck und Verlag der Österreichischen Staatsdruckerei, Wien, 1980.
Hajnal István: A Batthyány-kormány külpolitikája. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987.
Joseph Alexander von Helfert: Die Wiener Journalistik im Jahre 1848. Wien, 1877.
Kosáry Domokos: Magyarország és a nemzetközi politika 1848-1849-ben. História, Budapest, 1999.
Pajkossy Gábor: Kossuth felirati beszédéhez. In: Emlékkönyv Orosz István 70. születésnapjára. Szerk.: Angi János- ifj. Barta János. Debrecen, 2005. 169-179.
Rózsa Mária: "Ihr Männer auf, jetzt ruft die Zeit". Deutsche Texte aus Ungarn zur Revolution und zum Freiheitskampf 1848/1849. Budapest, Argumentum Kiadó, 2006.
Rumpler Helmut - Urbanitsch Peter (Hg.): Die Habsburgermonarchie 1848-1918, Band VIII: Politische Öffentlichkeit und Zivilgesellschaft, 2. Teilband. Die Presse als Faktor der politischen Mobilisierung. Wien, 2006.
Urbán Aladár: Batthyány Lajos miniszterelnöksége. (Nemzet és emlékezet). Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1986.
Wolfgang Häusler: Die österreichische Publizistik und ihre Probleme im Vormärz und im Revolutionsjahr 1848. In: Erich Zöllner (Hg.), Öffentliche Meinung in der Geschichte Österreichs. Wien, 1979.

 

Facebook-esemény

süti beállítások módosítása