Püsök Imola

 

p_s_k_imola.jpg

Püsök Imola a Pécsi Tudományegyetem harmadéves doktorandusza, az Interdiszciplináris Doktori Iskola néprajz és kulturális antropológiai tanulmányok programjában. Doktori kutatását az erdélyi Verespatakon végzi, ahol a táj és ember viszonyát vizsgálja, valamint a posztindusztriális közösségek változó társadalmi viszonyait. Érdeklődési területei: a táj és tér antropológiája; posztindusztriális közösségek; a posztszocializmus antropológiája; változás és állandóság, változó társadalmi, ökológiai és gazdasági viszonyok; politikai ökológia; ökológiai antropológia.

 

 

 

 

Püsök Imola kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián

 

Keleti Eldorádó. Bányászat, posztszocializmus és a lakozás esztétikája

 

 

Verespatakon mindenki az arany átkáról (blestemul aurului) beszél. A településen több mint húsz éve megállt az idő, s hogy miért nem indul el azóta sem, arra különféle magyarázatokat adnak a helyiek. Az ipari és posztindusztriális társadalmakkal foglalkozó antropológia támaszpontokat nyújt a kialakult helyzet komplex vizsgálatára, figyelembe véve a történeti, gazdasági, politikai, ökológiai és kulturális tényezőkön kívül a különféle helyi és globális aktorok szerepét. Kurzusunkon ezeket a fogalmakat és analitikai lehetőségeket járjuk körül.

 

2020. október 6., kedd 18:00 

Posztindusztriális közösségek az antropológiában

 

A technológiai forradalom egyre inkább az ún. tudásalapú „iparra” fekteti a hangsúlyt, így az IT, a turizmus, a média és kommunikáció jelentősége megnő a globális gazdaságok szempontjából. Ezzel egyidejűleg azonban a (ki)termelő ipar másodlagossá válik, megbénítva olyan közösségeket, amelyeknek az elmúlt száz vagy ötven évben akár egyetlen gyár vagy bánya jelentette a megélhetést. Az első előadás keretében a posztindusztriális települések antropológiai megközelítéseire fókuszálok.

 

2020. október 13., kedd 18:00

Bányászat, ipar, antropológia

 

A második előadáson a bányászattal és más kitermelőiparral foglalkozó antropológiai kutatásokat ismerjük meg. A prezentációban az antropológiai elméleteket két szempontból tárgyalom. Egyfelől ismertetem a bányász- és más (poszt)indusztriális közösségek jellegzetes társadalmi és kulturális elemeinek megértését segítő koncepciókat, másfelől bemutatok olyan fogalmakat, melyek ezen közösségek vizsgálata kapcsán merültek fel, de a társadalomtudományok tágabb fogalomtárába is beépültek.

 

2020. október 20., kedd 18:00

A posztszocializmus antropológiája

 

Az 1970-es, 1980-as években, majd a rendszerváltás után nyugati antropológusok elkezdtek a vasfüggönyön inneni területeken kutatni (Katherine Verdery, Chris Hann, később Frances Pine, David Kideckel). Főként a rendszerváltás után ezen kutatások alapján a szocializmust, majd a posztszocializmust mint rendszert kezdték el analizálni. Mindeközben a kelet-európai térségben a társadalomtudományi és a néprajzi tudományok képviselői is egyre inkább vonzódtak az antropológia nyugaton elterjedt elméleti keretei felé, s (főként 1989 után) egyre inkább lehetőségük nyílt a nemzetközi diskurzusban saját, „bennszülött” paradigmáikat, meglátásaikat képviselni. Ezen az órán a posztszocialista térséggel foglalkozó főbb antropológiai kutatásokkal foglalkozunk, valamint a posztszocializmust mint antropológiai analitikai keretet vizsgáljuk. Tagadhatatlan, hogy a térség jellegzetes történelmi, politikai, gazdasági és társadalmi-kulturális kontextusa meghatározza az itt élő közösségek és egyének lehetőségeit és döntéseit, e kontextus pedig esettanulmányunk szempontjából is analitikailag releváns.

 

2020. november 3., kedd 18:00

Verespatak. Politikai ökológia és a lakozás esztétikája

 

A kurzus lezárásaként saját terepkutatásom mutatom be. Verespatak egy tizenhat falut magába foglaló erdélyi község, ahol 1996-ban egy kanadai bányászvállalat tervezte átvenni az addig államilag működtetett aranybányát, egy olyan projekt keretében, melynek elkezdéséhez a helyi lakosság nagy részét át kellett telepíteni. A közösség, mely kezdetben egyöntetűen ellenezte az új bányatervet időközben összeomlott: a vállalat nyomására sokan elköltöztek, családok, barátságok mentek tönkre, a község több falva kiürült, a vállalat pedig mai napig nem kezdhette el a munkálatokat, a szükséges engedélyeket nem tudták megszerezni. Ebben a környezetben vizsgálom Verespatakon a lakozás esztétikáját, mely az emberi szereplők egymással és környezetükkel való viszonyában érhető tetten.

 

Ajánlott irodalom:

de Certeau, M. (1988[1984]). The Practices of Everyday Life. Berkeley and Los Angeles, CA: University of California Press.
Eriksen, T. H. (2006[1995]). Kis helyek – nagy témák. Bevezetés a szociális antropológiába. Budapest: Gondolat Kiadó.
Hann, C., C. Humphrey és K. Verdery. (2002). Introduction: postsocialism as a topic of anthropological investigation. In C. Hann (szerk.) Postsocialism. Ideals, Ideologies and Practices in Eurasia. London és New York, NY: Routledge, pp. 1–28.
Ingold, T. (2000). The Perception of the Environment. Essays in livelihood, dwelling and skill. London: Routledge.
Kideckel, D. A. (2002). The Unmaking of an East-Central European Working Class. In Chris Hann (ed.) Postsocialism. Ideals, Ideologies and Practices in Eurasia. New York, NY: Routledge, pp. 114–132.
Nagy Zoltán. 2018. „Az örökkévalóság kőolajtól bűzlik.” Az olaj és a hantik: ellenállás vagy opportunizmus? Ethnographia 129 (3), pp. 484–510.

Szakirodalom:

Alexandrescu, F.M. 2012. Human Agency in the Interstices of Structure: Choice and Contingency in the Conflict over Rosia Montana. University of Toronto: PhD Thesis.
Bauman, Z. (2006[2000]). Liquid Modernity. Cambridge: Polity.
Bejan R., P. Murvai, I. Mihaila és M. Cherciov. 2015. Transnational responses to global capitalism: The case study of the Roşia Montană campaign. A Social Work Journal. 5 (2), pp. 199–207 .
Cataramă, D. 2014. Situații conflictuale în Roșia Montană – disoluția unei comunități. Dilema Veche. 544 (July 13–17).
de Certeau, M. (1988[1984]). The Practices of Everyday Life. Berkeley and Los Angeles, CA: University of California Press.
Egresi I. 2011. The Curse of the Gold: Discourses Surrounding the Project of the Largest Pit-Mine in Europe. HUMAN GEOGRAPHIES – Journal of Studies and Research in Human Geography. 5 (2), pp. 57–68.
Ellen, R., W. James, T. Ingold, R. Littlewood, P. Richards. (1996). 1990 Debate: Human Worlds Are Culturally Constructed. In Tim Ingold (szerk.) Key Debates in Anthropology. London és New York, NY: Routledge, pp. 81–105.
Eriksen, T. H. (2016). Overheating: An Anthropology of Accelerated Change. London: Pluto Press.
______ (2006[1995]). Kis helyek – nagy témák. Bevezetés a szociális antropológiába. Budapest: Gondolat Kiadó.
Foucault, M. és P. Rabinow. (1984[1982]). Space, Knowledge, Power. In P. Rabinow (szerk.) The Foucault Reader. An Introduction to Foucault´s Thought. London: Penguin Books, pp. 239–256.
Geertz, C. (1988). A kultúra fogalmának hatása az ember fogalmára. Kultúra és Közösség 1988(4): 67-75.
Hann, C., C. Humphrey és K. Verdery. (2002). Introduction: postsocialism as a topic of anthropological investigation. In C. Hann (szerk.) Postsocialism. Ideals, Ideologies and Practices in Eurasia. London és New York, NY: Routledge, pp. 1–28.
Hirsch, E. (1995). Introduction. Landscape: Between Place and Space. In E. Hirsch and M. O’Hanlon (eds.) The Anthropology of Landscape: Perspectives on Place and Space. Oxford: Oxford University Press, pp. 1-30.
Hobbs, E. (2011). Performing Wilderness, Performing Difference: Scismogenesis in a Mining Dispute. Ethnos. 76(1), pp. 109–129.
Horvath, A. (1998). Tricking into the Position of the Outcast: A Case Study in the Emergence and Effects of Communist Power. Political Psychology, 19(2), pp. 331–347.
_____ (2013). Modernism and Charisma. London: Palgrave Macmillan.
Ingold, T. (2000). The Perception of the Environment. Essays in livelihood, dwelling and skill. London: Routledge.
Jarosz, K. 2015. Rosia Montana in Romania: Roman Gold Mines and the Power of Protests.  Journal of Community Archaeology and Heritage. 2 (1), pp. 57–71.
Kideckel, D. A. (2002). The Unmaking of an East-Central European Working Class. In Chris Hann (ed.) Postsocialism. Ideals, Ideologies and Practices in Eurasia. New York, NY: Routledge, pp. 114–132.
______ (2004). Miners and Wives in Romania’s Jiu Valley: Perspectives on Postsocialist Class, Gender, and Social Change. Identities: Global Studies in Culture and Power. 11(1), pp. 39–63.
Leach, J. (2006). 'Team Spirit' The Pervasive Influence of Place-Generation in 'Community-Building' Activities along the Rai Coast of Papua New-Guinea. Journal of Material Culture, 11 (1–2), pp. 1–17.
Lefebvre. H. (1991). The Production of Space. Oxford: Blackwell.
Low, S.M. és D. Lawrence-Zúñiga. (2003). Locating Culture. In S.M. Low és D. Lawrence-Zúñiga (eds.) The Anthropology of Space and Place: Locating Culture. Oxford: Blackwell.
Margarit D. 2016. Civic disenchantment and political distress: the case of the Romanian Autumn. East European Politics 32:1, pp. 46–62.
Mészáros, Cs. (2013). Tekintély és bizalom. Kultúra és társadalom két szibériai faluközösségben. Budapest: L'Harmattan.
Miller, D. (2010[2008]). The Comfort of Things. Cambridge: Polity Press.
Narotzky, S. – Goddard, V. (eds.) 2017. Work and Livelihoods: History, Ethnography and Models in Times of Crisis. London: Routledge.
Ortner, S. B. (1994[1984]). Theory in Anthropology since the Sixties. In N.B. Dirks, G. Eley, S. B. Ortner (szerk.) Culture/Power/History: A Reader in Contemporary Social Theory. Princeton, NJ: Princeton University Press, pp. 372–411. [Magyarul: Ortner, S. (1988). Az antropológia elméletei a hatvanas évektől. In Hofer T. – Niedermüller P. (Szerk.) Nemzeti kultúrák antropológiai nézetben. Tanulmánygyűjtemény. Budapest: MTA Néprajzi Kutató Csoport, pp. 19-96.]
Pálsson, Gísli. 1991. Social Theory and Human Ecology: The Speaker and the Producer. In Coastal Economies, Cultural Accounts: Human Ecology and Icelandic Discourse. Manchester: Manchester University Press, pp.:1-22.
Pop, V. A. 2013 Campaigning to “Save Roşia Montană”: The Role of the “Formula As”Magazine". Bulletin of the Transilvania University of Braşov. VII: Social Sciences and Law (2), pp. 235–246.
Sampson, S. (2002). Beyond Transition: Rethinking Elite Configurations in the Balkans. In C. Hann (szerk.) Postsocialism. Ideals, Ideologies and Practices in Eurasia. London és New York, NY: Routledge, pp. 297–316.
Sevastre, L. 2017. Enchanted Place, Shifting Landscapes. An anthropological study on the tangled transformations within Roșia Montană’s place and landscape. University of Bergen: Mphil Thesis.
Stoicescu, M. R. (2012). Communitas and Forms Without Foundations: Romania's Case of Interlocking Liminalities. Review of International Studies. 38(2), pp. 509–524.
Szakolczai, A. (2015a). Liminality and Experience: Structuring Transitory Situations and Transformative Events. In  A. Horvath, B. Thomassen, H. Wydra (szerk.) Breaking Boundaries: Varieties of Liminality. Oxford: Berghahn, pp. 11–38.
_____ (2015b). Marginalitás és liminalitás. Státuszon kívüli helyzetek és átértékelésük. Regio, 23(2), pp. 6–29.
Thomassen, B. (2015). Thinking with Liminality: To the Boundaries of an Anthropological Concept. In  A. Horvath, B. Thomassen, H. Wydra (szerk.) Breaking Boundaries: Varieties of Liminality. Oxford: Berghahn, pp. 39–58.
Tsing, A. L. (2005). Friction: An Ethnography of Global Connection. Princeton and Oxford: Princeton University Press.
Turner, V. (2002). A rituális folyamat. Budapest: Osiris.
Vasi, I.B. (2004). The Fist of the Working Class: The Social Movements of Jiu Valley Miners in Post-Socialist Romania. East European Politics and Societes, 18(1), pp. 132–157.
Velicu, I. 2012a. The Aesthetic Post-Communist Subject and the Differend of Rosia Montana. Studies in Social Justice. 6 (1), pp. 125–141.
_______ 2012b. To Sell or Not to Sell: Landscapes of Resistance to Neoliberal Globalization in Transylvania. Globalizations. 9 (2), pp. 307–321.
_______ 2014. Moral versus Commercial Economies: Transylvanian Stories. New Political Science, pp. 1–19.
_______ 2015. Demonizing the Sensible and the ‘Revolution of Our Generation’ in Rosia Montana, Globalizations. 12 (6), pp. 846–858.
Velicu, I. és M. Kaika. 2017. Undoing environmental justice: Re-imagining equality in the Rosia Montana anti-mining movement. Geoforum. 84 (2017), pp. 305–315.
Verdery, K. (1996). What Was Socialism and What Comes Next? New Jersey, NJ: Princeton University Press.
Vesalon, L. és Creţan, R. (2013), ‘Cyanide kills!’ Environmental movements and the construction of environmental risk at Roşia Montană, Romania. Area. 45, pp. 443–451.
Wydra, H. (2000). Continuities in Poland's Permanent Transition. London: Macmillan.
Wydra, H., B. Thomassen és A. Horvath. (2015). Introduction. In  A. Horvath, B. Thomassen, H. Wydra (szerk.) Breaking Boundaries: Varieties of Liminality. Oxford: Berghahn, pp. 1–8.

 

 

Facebook esemény

süti beállítások módosítása