Papp-Festorazzo Miklós

 

nn.jpg

Papp Miklós harmadéves doktoranduszhallgató. Témája a szláv, a balti és a finnugor hangtörténet. Fontosnak tartja, hogy a nyelvtörténettel kapcsolatos kérdésekre az érdeklődő nagyközönség is kaphasson érthető, érdekfeszítő, megbízható és naprakész információkat.

 

 

 

 

 

 

Papp-Festorazzo Miklós kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

A nyelvek eredete - Amit nem mertél megkérdezni a magyar, az orosz és a litván nyelvről

 

Mivel foglalkozik ma egy nyelvész? És egy nyelvtörténész? Mik a legújabb kutatási témák a történeti nyelvészetben / a finnugrisztikában / a baltisztikában? Hogyan keletkezik / változik / hal ki egy nyelv?
Minden szintje változik? Mit tudunk ma a hangváltozásokról? Milyen más nyelvekkel rokon a magyar / az orosz / a litván? Milyen más nyelvekre hasonlít? Honnan tudjuk? Mit árul el a szláv nyelvtörténet kutatása a korai magyar történelemről? Megdőlt-e a családfaelmélet? Miért nem népszerű? Miben hasonlítanak a magyar nyelvről terjesztett laikus babonák azokra, amiket az orosz nyelvről terjesztenek? Melyik balti, ill. szláv nép eredeztette magát / a nyelvét a rómaiaktól, az illírektől, a szarmatáktól, az illírektől, vagy éppen a szanszkritból? Ezekre a kérdésekre - és érintőlegesen a készülő dolgozatom által felvetett kérdésekre  is választ kapnak az előadássorozatom hallgatói.

Amikor arra keressük a választ, hogy "miben különleges a magyar nyelv", egyúttal arra is választ várunk: "kik vagyunk mi". Ilyenkor felmerülnek a következő kérdések is: Romlik a nyelv, vagy fejlődik? Milyen nyelven beszéltek az őseink? Valóban megcáfolták a "finnugor elméletet"? Mit kutat ma egy nyelvtörténész? És egy szlavista? Egy baltista? Ha kételyeid vannak, akkor itt a helyed. Ha nincsenek, akkor még inkább.

 

2019. november 27. szerda 18:00

Nyelvtörténet / 1. Fogalmak

Nyelvrokonság és nyelvtipológia. A nyelvrokonság ismérvei. Nyelvemlékek és rekonstrukció. Külső és belső rekonstrukció. Családfa és hullám. Hangtani, alaktani, mondattani és szókincsbeli változások a nyelvekben.

 

2019. december 4. szerda 18:00

Nyelvtörténet / 2. Példák

Az uráli nyelvek rokonsága. A balti és a szláv nyelvek viszonya. Hangváltozás, analógia, grammatikalizáció. Függő, független és szórványos hangváltozás. A nyelvi változás terjedése és kronológiájának meghatározása.

 

2019. december 11. szerda 18:00

Laikus nézetek a nyelvről

Nyelvművelés. Tévhitek és cáfolataik. Kis és nagy nyelvek; nehéz és könnyű nyelvek; "ősi" és "szakrális" nyelvek. Nyelvi babonák itthon és külföldön. A modern mítoszok és azok világkép-magyarázó ereje. Hamisítványok és azok leleplezése.

 

2019. december 18. szerda 18:00

Magyar-szláv és magyar-balti nyelvi kapcsolatok

Magyarbalti párhuzamok. Szláv kölcsönzések a magyarban. Hangtan, szókincs, képzők, mondattan. A Kárpátmedence szláv nyelvjárásai a X. században. Rovásírás és glagolita a IX.-X. században.

 

Olvasmányok és szakirodalom:

Kenesei I. (szerk.). A nyelv és a nyelvek. Budapest: Akadémiai, 2011.
Sándor K. Határtalan nyelv. Budapest: Szak, 2014.
Bynon, Th. Történeti nyelvészet. Budapest: Osiris, 1997.
Bakró-Nagy M. (szerk.). Okok és okozat. Budapest: Gondolat, 2018.
H. Tóth I. Bevezetés a szláv nyelvtudományba. Szeged: SzTE BTK - Szombathely: BDF BTK, 2004.
Hajdú P. Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Budapest: Tankönyvkiadó, 1966.

 

Facebook