Bálint Angelika

 

bakep.jpg

 

Az ELTE BTK társadalom- és gazdaságtörténet-szakos PhD-hallgatója vagyok. Kutatási témám a 19. és a 20. századi nagyvárosi szegénység és hajléktalanság. Emellett a tanszéken működő Tiszazug kutatócsoport tagjaként a tiszazugi  arzénes mérgezések reprezentációjával foglalkozom. Továbbá A "Talking Houses" projektben (ISES) Kőszeg város ábrázolásának törtétét kutatom.

 

 

 

 

 

 

 

 

Bálint Angelika kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

Hajléktalanok Budapesten a városegyesítéstől az első világháborúig

 

 

A nagyvárosok társadalmának egyik legsúlyosabb problémája a lakhatási krízis, illetve ennek szélsőséges formája, a hajléktalanság. A fedél nélkül élők helyzetének kezelése a múltban és napjainkban egyaránt kihívás elé állította mind a hatóságokat, mind a városok lakosságát.
Tervezett előadásaimban a lakáshiányról, szegénységről folytatott diskurzust, illetve a probléma megoldására kialakított társadalompolitikai stratégiákat mutatom be a 19. század utolsó évtizedeitől az első világháborúig tartó időszakban. Célom rámutatni a narratívák és a szociálpolitika gyakorlatának összefüggéseire.
Bevezetésképp azt a kérdést járom körül, hogy a főváros társadalma miképp észlelte a lakhatási válságot. Budapest 19. század végi rohamos növekedése során jelentkező lakáshiányból fakadó, járványveszéllyel fenyegető lakhatási körülmények fordították a városvezetők figyelmét a hajléktalanság felé. A szegénység mibenléte iránt érdeklődők szociális riportokból tájékozódhattak a probléma hátteréről. A riportok szerzői (és esetenként egy-egy politikus is) rendőrségi razziákat követtek nyomon, vagy álruhát öltve vegyültek el az utca forgatagában. Az ily módon szerzett információkat elemzéssel kiegészítve, anekdotákkal gazdagítva közvetítették olvasóik felé. A szerzők sok esetben a fenyegetettség érzetével, valamint a bűnözéssel kötötték össze a szegénység (és vele együtt a hajléktalanság) fogalmát. Az általuk létrehozott narratívák vizsgálata a második előadás tárgya. A hajléktalan emberek korabeli ábrázolásmódjáról az elbeszéléseken túl fotók tájékoztatnak. A szociofotó műfaját és a szegénység vizuális dokumentációjának kérdéseit a harmadik előadás tárgyalja. A kurzus összegzésesképp a narratív és vizuális ábrázolásmódban rögzült sémákat a szociálpolitikai gondolkodásmód sajátosságaival hasonlítom össze.

 

I. 2015. november 18. szerda 18:00
Találkozás a szegénységgel

A 19. század végén a nagyvárosokban koncentrálódó szegénység látványos méreteket öltött, ugyanakkor a probléma részleteiben kevesen voltak jártasak. Előadásomban a megismerési formákat, illetve a „hajléktalan” fogalmának tartalommal történő feltöltődését járom körül.

 

II. 2015. november 25. szerda 18:00
Nyomor az utcán

A fővárosi társadalmat a fedél nélkül élők körülményeiről szociális riportok tudósították. A szövegek elemzése a sztereotípiák mellett a szegénységről alkotott mentális térkép sajátosságaira világít rá.

 

III. 2015. december 2. szerda 18:00
Látható szegénység

A lakásválságból fakadó életkörülmények ábrázolásában a látvány megdöbbentő erejének hangsúlyos szerepe volt. A szociofotó műfajának és képviselőinek ismertetése mellett a szegénység, illetve a hajléktalanság vizuális jegyeit mutatom be.

 

IV. 2015. december 9. szerda 18:00
A jótékonyság formái

A 19. századra Európában megváltozott a szegényekkel kapcsolatos nézőpont és a segélyezés formái. A 16-17. században megkezdődött az átalakulás, melynek során a keresztényi könyörületesség helyét a morális és rendészeti szempontú megközelítés vette át.  A lakhatási válság által okozott problémákat is a felvázolt rendszer keretein belül kezelték. Az előadás során az állami és a főváros szociálpolitikai intézményei mellett az egyesületi jótékonyság szerepét, illetve a két terület együttműködésének formáit is bemutatom.

 

Ajánlott olvasmányok:

Buza Péter (szerk.) 2013: Tábori bűnös Budapestje. Budapest
Dömsödi Balázs 2000: Menhely és razzia (Hajléktalanság és intézményes érdekek Budapesten a századfordulón). Századvég 2000. 19. sz. 47-74.
Kassák Lajos 1995: Angyalföld.Szekszárd
Kóbor Tamás 1993: Budapest. Budapest.
Valló Judit 2013: Képzelt Csikágó. Budapest
Budapesti Negyed 2002. 10.évf. 1-2.sz. Tematikus szám: Peremhelyzetek - Szociográfiák

Szakirodalom:

Abram, Ruth J. 2002: Harnessing the power of history. In Sandell, Richard (ed.): Museums, Society, Inequality. New York. 125-141.
Albertini Béla 1997: A magyar szociofotó története a kezdetektől a második világháború végéig. Kecskemét.
Albertini Béla 2005: Az Első magyar szociofotó „album.” Budapesti Negyed 47-48.sz. 119-142.
Bácskai Vera –Gyáni Gábor –Kubinyi András 2000: Budapest története a kezdetektől 1945-ig. Budapest.
Baki Péter 2005: A Vasárnapi Ujság és a fotográfia. Kecskemét.
Castel, Robert 1998:  A szociális kérdés alakváltozásai: a bérmunka krónikája. Budapest.
Cséfalvay Zoltán 1990: Térképek a fejünkben. Budapest.
Ferge Zsuzsa 1998: Fejezetek a szegénypolitika történetéből. Budapest.
Foucoult, Michel 1990: Felügyelet és büntetés : A börtön története. Budapest.
Geremek, Bronislaw 1994: Poverty: a history. Oxford
Gyáni Gábor 1992: Bérkaszárnya és nyomortelep. A budapesti munkáslakás múltja. Budapest.
Gyáni Gábor 2008: Budapest - túl jón és rosszon : a nagyvárosi múlt mint tapasztalat. Budapest.
Győri Péter 2003: A Hajléktalanok Menhelye Egylet : a Népszálló. Budapest.
Harloe, Michael 1995: The people's home? : social rented housing in Europe & America. Oxford.
Melinz, Gerhard – Zimmermann, Susan 1994: A szegényügy „szerves“ fejlődése vagy radikális szociális reform?: Kommunális közjótékonyság Budapesten és Bécsben 1873-1914. Aetas 3.sz. 37-56.
Őri Péter 2006: Gondoskodás és ellenőrzés Kőrösy József munkásságában. Statisztikai Szemle 12.sz.1104-116.
Perényi Roland 2012: A bűn nyomában: a budapesti bűnözés társadalomtörténete, 1896-1914. Budapest.
Pik Katalin 2001: A szociális munka története Magyarországon (1817-1990). Budapest.
Sutcliffe, Anthony 1995: A környezet ellenőrzése és tervezése az európai fővárosokban 1850-1914 között: London, Párizs és Berlin. In. Gyáni Gábor (szerk.): A modern város történeti dilemmái. Debrecen, 1995. 109-126.
Spéder Zsolt 2002: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest.
Tomsics Emőke 2006: Tábori Kornél és a szociofotó : "ki tamáskodva csóválná a fejét, nézze meg a fotográfiákat." Fotóművészet 3-4. sz. 92-103.
Topalov, Christian 1998.: A munkanélküliség föltalálása in. Léderer Pál-Tenczer Tamás –Ulicska László (szerk.)„A tettetésnek minden mesterségeiben jártasok…” Koldusok, csavargók, veszélyeztetett gyerekek a modernkori Magyarországon. Budapest 298-325.o.
Topalov, Christian 2002: A város -terra incognita. In. Benda Gyula –Szekeres András (szerk.): Tér és történelem Budapest. 77-105