Somos Júlia

 

unnamed.jpg

 

Somos Júlia, a Nyelvtudományi Doktori Iskola Alkalmazott Nyelvészet Doktori Programjának másodéves hallgatója vagyok. Három éve foglalkozom a magyar mint idegen nyelv tanításával, több területen is kipróbáltam már magam: tanítok migráns és menekült felnőtteket, egyetemista diákokat, céges dolgozókat, és középiskolai diákokat. Ebben az évben megterveztem és megvalósítottam egy a menekült és migráns nők oktatásával foglalkozó projektet. Szeretek nyelvet tanítani és tanulni, olvasni, emberekkel foglalkozni, s igyekszem minél több tapasztalatot gyűjteni a szakmámban.

 

 

 

 

 

 

Somos Júlia kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

Amikor beszélünk, cselekszünk. Jó, de hogyan?

 

Vajon mit mondunk, amikor egy tollat kérünk egy barátunktól, és mit, amikor egy idegentől? Hogyan kérünk segítséget vagy nagyobb szívességet szüleinktől, és hogyan egy egyetemi oktatótól? Tanárunk miket és hogyan kér tőlünk a tanórán? Egy magyarul tanuló külföldi miként kér szívességet párjától, vagy egy magyar ismeretlentől az utcán? Ezekre keressük a választ a kurzus során.

 

I. 2015. december 16. szerda 18:00
Tetten ért szavak

Az első alkalmon a pragmatika atyjának, Austinnak nagy hatású előadásaival ismerkedünk meg, melyek témája, hogy miként cselekszünk szavainkkal, milyen részekből áll egy beszédtett, s hogyan csoportosíthatjuk őket. Megismerkedünk a magyar nyelvhez kapcsolódó kutatásokkal, azzal, hogy a magyarban hogyan fejezünk ki különböző beszédszándékokat, s a társalgás alapvető szabályaival.

Ajánlott olvasmányok:

John L. Austin (1990): Tetten ért szavak. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Pléh Csaba (2012): A társalgás pszichológiája. Libri Kiadó. Budapest.

 

II. 2016. január 6. szerda 18:00
Hogyan kérünk magyarul?

A második alkalom során egy konkrét beszédaktus-csoporttal, a kérésekkel és felszólításokkal (direktívumokkal) foglalkozunk. Olyan kutatásokkal ismerkedünk meg, amelyek célja a magyar kérésstratégiák feltérképezése. Megvitatjuk, hogy különböző hétköznapi és formális helyzetekben milyen kéréseket és felszólításokat fogalmazunk meg, például otthon, az iskolában, a boltban, egy szórakozóhelyen, vagy akár egy hivatalban.

Ajánlott olvasmányok:

Antalné Szabó Ágnes (2006): A tanári beszéd empirikus kutatások tükrében. Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 226.
Szili Katalin (2004): Tetté vált szavak. A beszédaktusok elmélete és gyakorlata. Tinta Könyvkiadó. Budapest.

 

III. 2016. január 13. szerda 18:00
Magyarul tanulók és a pragmatika

A harmadik előadás azzal foglalkozik, hogy a külföldiek hogyan tanulnak magyarul: miként sajátítják el a különböző beszédstratégiákat, hogyan viszonyulnak az udvariassági kérdésekhez, milyen hibákat vétenek, s mire kell figyelni a magyart idegen nyelvként tanító tanároknak.

Ajánlott olvasmányok:

Maróti Orsolya (2003): Szia, professzor úr! Pragmatikai hibák idegen ajkúak magyar nyelvhasználatában. Hungarológiai Évkönyv 4/1: 166–171.
http://epa.oszk.hu/02200/02287/00004/pdf/Hungarologiai_Evkonyv_04_166-161.pdf [2015. július 3.]

 

IV. 2016. január 20. szerda 18:00
A pragmatikai kompetencia fejlesztése

Az utolsó, szeminárium-jellegű foglalkozáson a résztvevők aktuális magyar mint idegen nyelvkönyvekkel, tananyagokkal, hanganyagokkal ismerkedhetnek meg. Konkrét feladatokon keresztül találkozhatnak olyan feladatokkal és módszerekkel, melyek a magyarul tanulók pragmatikai kompetenciájának fejlesztését tűzik ki célul.

Ajánlott olvasmányok:

Durst Péter (2006): Lépésenként magyarul. Második lépés. Szegedi Tudományegyetem Hungarológiai Központ.
Kiss Gabriella – Molnár Ilona (2009): Jó szórakozást magyarul! Fun Reading Exercises. Olvasókönyv magyarul tanulóknak. Molilla Könyv Kft.

 

Facebook-esemény