Danyi Gábor

 

 

danyi.JPG

Az ELTE BTK Összehasonlító irodalomtudomány programjának végzős PhD-hallgatója. Kutatási területe a Kádár-korszak cenzúrarendszere, valamint a magyar szamizdat története, különös tekintettel a nem hivatalos anyagok előállításának, terjesztésének és fogyasztásának műveleteire. Az év egy részét Lengyelországban tölti. Ha teheti, „valami mást” olvas. A többi öncenzúra.

 

 

 

Danyi Gábor kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

Gutenberg és az írógép. Terjesztési modellek, identitások a szamizdat kultúrájában

 

(A kuzus helyszíne: ELTE BTK "A" épület 428.)

 

 

 

A kurzus az egykori szovjet blokk ellenkultúrájának jellegzetes jelenségével, a szamizdatok kultúrájával foglalkozik. Az előadás-sorozat középpontjában a cenzúrázatlan anyagok terjesztési modelljei és stratégiái, valamint az előállítók, terjesztők és olvasók identitásának mintázatai állnak.

Az egy bevezető és három történeti jellegű előadást felölelő kurzus célja, hogy nemzetközi kontextusban kísérje végig a magyar szamizdat történetének legfontosabb stációit, annak az 1970-es évektől kezdődő és a rendszerváltozás előtt tetőző fejlődési pályának a fényében, amely a szamizdat szovjet gyakorlatától a földalatti sajtó lengyel gyakorlatáig – vagyis az írógéptől a nagyobb példányszámot lehetővé tévő nyomtatási technikákig, a textuális variabilitástól a szöveg megszilárdulásáig, a szamizdat „boldogan anarchisztikus korszaktól”  annak intézményesüléséig – ível.

 

I. 2015. április 27., hétfő 18.00
A szamizdat fogalma és diskurzusai

Honnan ered a szamizdat kifejezés? Mit takar a tamizdat, a radizdat, a magnitizdat fogalma? Miért nem terjedt el valamennyi szocialista országban a földalatti sajtó? Milyen kulturális kódok kapcsolódtak a jellegzetesen szegényes külsejű anyagokhoz? Hogyan volt hajlandó elolvasni a népszerű szovjet anekdotában szereplő unoka a Háború és békét? A bevezető előadás a szovjet blokk országaiban rendkívül eltérő mintázatot létrehozó jelenségről egy nemzetközi körképet kíván nyújtani, amely részletesen foglalkozik a szamizdat történetének kiindulópontjaként szolgáló szovjet szamizdat kultúrájával, és annak különböző kontextusaival.

 

Ajánlott olvasmányok:

Jevgenyij Popov, Metropol, avagy az orosz szamizdat emlékezete, Magyar Lettre, 2000 ősz, 38. sz.
Sükösd Miklós, A szamizdat mint tiposzféra. Földalatti nyomtatási kultúra és független politikai kommunikáció a volt szocialista országokban, Médiakutató 2013/2., 7-26.

 

II. 2015. május 4., hétfő 18.00
A magyar szamizdat „előtörténete”: a Szétfolyóirat terjesztési modellje (1972)

Milyen mediális forma jött létre a nyugati underground és a keleti szamizdat „találkozásakor”? Hogyan lehet biztosítani a cenzúrázatlan anyagok kiadását és terjesztését abban az esetben, ha az anyagi erőforrásokkal az államhatalom rendelkezik? Mi kell tennie az olvasónak, ha kézhez kap egy szamizdatot? A második előadás során rátérünk a magyar szamizdat történetére, amelynek egyik kiindulópontja az 1972-ben útnak indult Expresszió – Önmanipuláló Szétfolyóirat volt. A lapban foglalt szabályzat segítségével több szempontból is megvizsgáljuk a független folyóirat-kezdeményezés terjesztési modelljét.

 

Ajánlott olvasmányok:

BÉNYI Csilla, Egy underground lap a 70-es évekből: a Szétfolyóirat = Reflexió(k) vagy „mélyfúrások”? A kultúrakutatás változatai a „kulturális fordulat” után, szerk. HAVASRÉTI József – SZÍJÁRTÓ Zsolt, Gondolat Kiadó – PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, Budapest-Pécs, 2008, 187-201.
SZŐNYEI Tamás, Titkos írás. Állambiztonsági szolgálat és irodalmi élet, 1956-1990, II., Noran, Bp., 67-71.
Marcel MAUSS, Tanulmány az ajándékról = Uő., Szociológia és antropológia, Osiris, Budapest, 2004, 193-338.

 

III. 2015. május 11., hétfő 18.00
A magyar szamizdat „története”: az intézményesedés (1981)

A magyar szamizdat történetének önértelmező narratíváiban korszakhatárként képződött meg az intézményesedést hozó 1981-es év, amely három jelentős kezdeményezést is útjára indított. 1981 tavaszán Rajk László lakásán kinyitott a cenzúrázatlan anyagokat árusító szamizdat-butik; a lengyel szükségállapot bevezetésével egy időben kijött az első nagy példányszámban sokszorosított folyóirat, a Beszélő első száma, miközben az AB Független Kiadó is megkezdte működését. A harmadik előadás során a központi elosztási rendszert létrehozó Rajk-butik működésére összpontosítunk. Milyen anyagokhoz lehetett hozzájutni a Galamb utca 3. szám alatt? Mi választotta el a Rajk-butikban hozzáférhető szamizdat anyagokat a hivatalos szocialista könyvkiadás termékeitől? Miért tolerálta a rezsim hosszú ideig a nyíltan működő elárusító helyet és milyen lépéseket tett a megszüntetése érdekében?

 

Ajánlott olvasmányok:

Krahulcsán Zsolt, A hazai szamizdat „hőskora”. A Galamb utcai butik = Trezor 2. A Történeti Hivatal évkönyve 2000-2001, szerk. Gyarmati György, Történeti Hivatal, Budapest, 2002, 303-359.
Csizmadia Ervin, A szamizdat szubkultúrája, Budapesti Negyed 1998/4.

 

IV. 2015. május 18., hétfő 18.00
Stratégiák és identitások az 1980-as évek szamizdat kultúrájában

A közel két évig tolerált Rajk-butik 1982 decemberétől történő ellehetetlenítése után a kezdeti stratégiákat átértékelve kellett újraszervezni a szamizdatok terjesztését. Hogyan lehetett védekezni a hatalmi elnyomó technikákkal szemben? Hol voltak biztonságban az anyagok egy esetleges házkutatás során? Mit jelentett a konspiráció? Hogy lehetett eltűnni a személyi követők elől? Milyen stratégiai modellek és identitásminták álltak a magyar szamizdatkiadók által követett gyakorlat mögött? A negyedik előadás elsősorban 1976-tól a nyolcvanas évek közepéig kíséri végig a szamizdatkiadás lengyel modellen alapuló stratégiáinak (legalizmus, nyílt sisakosság, konspiráció) változó hangsúllyal jelenlévő elemeit.

 

Ajánlott olvasmányok:

Krahulcsán Zsolt, A hazai szamizdat „hőskora”. A Galamb utcai butik = Trezor 2. A Történeti Hivatal évkönyve 2000-2001, szerk. Gyarmati György, Történeti Hivatal, Budapest, 2002, 303-359.
Adam Michnik, Az új demokratikus ellenzék Lengyelországban, Magyar Füzetek 1., 1978, 118-138.

 

 

Facebook-esemény