Keresztes Balázs

 

keresztes.JPG

Az Általános irodalom- és kultúratudomány doktori program elsőéves hallgatója. Érdeklődése és kutatásai középpontjában a 19. századi magyar es angol nyelvű (próza)irodalom áll, ezen belül elsősorban a viktoriánus kor kulturális termelése. Vizsgálódásai hangsúlyait és szempontjait a médiatudomány, a materiális filológia és az anyagiság újabb elméletei alakítják.

 

 

 

 

 

Keresztes Balázs kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

Dekoráció és dekadencia – Oscar Wilde és kortársai

“This wallpaper and I are fighting a duel to the death. Either it goes or I do.”
– Wilde utolsó szavai a halálos ágyán

 



A kurzus során egymás mellett vizsgáljuk a viktoriánus századforduló egyes jelenségeit (esztétizmus, dekadencia, arts&crafts, dandyzmus) és kulturális gyakorlatait (öltözködés, lakás- és könyvdíszítés, íráshasználat), arra keresve a választ, hogy a kor „ideológiai” állásfoglalásait és irányzatait mennyiben határozták meg és befolyásolták a különböző mindennapi kulturális gyakorlatok. Mindeközben szem előtt tartjuk, hogy a saját ezredfordulós helyzetünk miben és milyen mértékben rokonítható a századforduló uralkodó ismeretelméleti és ideológiai álláspontjaival.

A kurzus elsősorban irodalmi művek olvasására összpontosít: az első két problémafelvető és kontextualizáló előadás után a második két alkalom teljes egészében közös olvasással telik. Az esztétista/dekadens diskurzus két emblematikus művének (Joris-Karl Huysmans: A különc és Oscar Wilde: Dorian Gray arcképe) szentelünk egy-egy alkalmat, hogy feltárjuk a színre vitt kulturális gyakorlatok komplex összefüggésrendszerét, valamint választ keresünk arra a kérdésre, hogy az adott művek napjaink kultúratudománya számára miért válhatnak kiemelten izgalmas olvasmányokká.

 

I. 2015. február 23., hétfő 18.00
Századforduló és ezredforduló – rokon vonások két korszak ismeretelméleti hangsúlyaiban

Bevezető előadás, amely során megpróbáljuk körvonalazni, hogy napjaink kultúratudományában mely kérdések és problémák léptethetők termékeny párbeszédbe a századforduló uralkodó irányzataival.
Kulcsszavak: anyagszerűség, érzékiség, testiség, hangulat, anti-historizmus, nem-hermeneutikai, jelenlét.

Tájékozódáshoz ajánlott olvasmány:
Hans Ulrich GUMBRECHT, A jelenlét előállítása, Ráció, Budapest, 2010.

 

II. 2015. március 2., hétfő 18.00
Kézművesek vs. dandyk – Az esztétizmus vitái

A második előadás során két olyan századvégi mozgalom (arts&crafts, dekadencia) kerül terítékre, amelyek (főleg) a viktoriánus Angliában az esztétizmus két, egymással látszólag ellentétes ideológiai álláspontját képviselték. A kulturális és történeti bevezetőt követően szót ejtünk arról, hogy a két mozgalom miként tért el az alkotás, a történelem, a morál, a természet, a műviség, valamint (végső soron) az esztétikai élmény értelmezésében, és mindez hogyan állított elő két egymással ellentétes művész-prototípust. A dekoráció kulturális (materiális) gyakorlatán keresztül azonban megpróbáljuk összekötni azt, amit az (immateriális) ideológia mesterségesen szétválasztott.

 

III. 2015. március 9., hétfő 18.00
Olvasás és lakberendezés – Huysmans: A különc

A szemináriumon közösen olvassuk az esztétista diskurzus kultuszművét, Joris-Karl Huysmans A különc című regényét, melyet többen neveztek a „dekadencia bibliájának” – az olvasás során főleg a bevezető előadásokban kijelölt kulturális és történeti aspektusokat részesítjük előnyben, de külön hangsúlyt fektetünk arra, hogy az irodalmi szöveg miként jeleníti meg és miként reflektál a különböző dekoratív gyakorlatokra.

Olvasmányok:

Joris-Karl HUYSMANS, A különc, ford. KOSZTOLÁNYI Dezső, Lazi, Szeged, 2002. [200 oldal]
Megjegyzés 1: Minden résztvevőt kérek arra, hogy a szemináriumra szöveggel érkezzen!
Megjegyzés 2: Azok számára, akik a francia eredetit olvasnák (ami természetesen nem kötelező), az alábbi, Magyarországon is hozzáférhető kiadást ajánlom:
Joris-Karl HUYSMANS, Á rebours, texte présenté, établi et annoté par Marc FUMAROLI, Gallimard, 2006. [Egyetemi Könyvtár – 039928]

 

IV. 2015. március 16., hétfő 18.00
A személyiség design-technikái – Wilde: Dorian Gray arcképe

A szemináriumon közösen olvassuk a késő-viktoriánus kultúra egyik emblematikus dokumentumát, Oscar Wilde Dorian Gray arcképe című regényét. A kulturális és ideológiai kontextuson kívül szót ejtünk a regény A különccel való viszonyáról, illetve arról, hogy Wilde műve miként írja tovább a kurzus elején kijelölt és Huysmans-nál is kulcsszerepben lévő problémákat.

Olvasmányok:

Oscar WILDE, Dorian Gray arcképe, ford. KOSZTOLÁNYI Dezső (bármelyik kiadás). [240 oldal] [MEK]
Megjegyzés 1: Minden résztvevőt kérek arra, hogy a szemináriumra szöveggel érkezzen!
Megjegyzés 2: Azok számára, akik az angol eredetit olvasnák (ami természetesen nem kötelező), az alábbi, Magyarországon is hozzáférhető kiadásokat ajánlom:
Oscar WILDE, The Picture of Dorian Gray: the 1890 and 1891 texts, szerk. Joseph BRISTOW (The Complete Works of Oscar Wilde, vol. 3.), Oxford UP, Oxford, 2005. [MTA – 032.938]
Oscar WILDE, The Picture of Dorian Gray: an annotated, uncensored edition, szerk. Nicholas FRANKEL, The Belknap Press of Harvard University Press, Cambridge (Mass.), 2011. [MTA – BC-102.032]



Olvasmányok:
Az olvasmányok listáját teljes egészében a két közösen olvasandó regény teszi ki. Az érdeklődő résztvevők számára igény szerint tájékoztatást nyújtok a két regény és kontextusuk (valamint bármilyen felmerülő téma) filológiai, illetve szakirodalmi anyagában.

 

Facebook-esemény