Putz Orsolya

 

 

 

 

Putz_Orsi.jpg

 

 

 

Az ELTE Kulturális nyelvészet program másodéves doktorandusz hallgatója vagyok. A gondolkodás, a nyelv és a kultúra kölcsönhatása nemcsak tudományos érdeklődésemet, hanem egész életemet meghatározza. Kutatási területem a kulturálisan meghatározott események (pl. Trianon) mentális feldolgozása és nyelvi megnyilvánulása. A nyelvészet mellett vonzz az újságírás, a harcművészet, az utazás, a természetjárás és a színház.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Putz Orsolya kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

Trianon a nyelven keresztül

 

 

 

Élményeinket és tapasztalatainkat a nyelv segítségével dolgozzuk fel. Minden ember egyéni látásmóddal rendelkezik, így lehetséges az, hogy akár ugyanarról a dologról más-más módon gondolkodunk és beszélünk. Ez a változatosság nemcsak személyenként, hanem kultúránként is jelentős. Milyen kulturálisan specifikus jegyek jellemzik a Trianon értelmezésünket? Egyáltalán hogyan alakult ki a Trianon fogalom? Milyen jelentések kötődnek hozzá? Milyen mentális műveletek játszanak és játszottak szerepet 1920. június 4-e eseményeinek feldolgozásában? Előadásomban ezekre a kérdésekre keresem a választ, miközben a nyelv és a gondolkodás felől közelítve új megvilágításba helyezek egy sokat kutatott és vitatott, a magyar kultúrát nagy mértékben meghatározó témát.

 

 

 

1. 2014. február 25. (kedd) 18.00

Trianon: egy fogalom, számos jelentés

 

Ha a Trianonról szóló szövegeket olvasunk, az első és legszembetűnőbb jelenség, hogy a Trianon fogalmat más-más értelemben használják a szerzők. Hogyan lehetséges ez? A választ megkapjuk, ha megvizsgáljuk, milyen mentális műveletek játszanak szerepet a fogalom létrejöttében és megértésében. Közülük a legjelentősebbet, a fogalmi metonímiát részletesen megvizsgáljuk, hogy meg tudjuk adni a Trianon fogalom prototipikus jelentéseit.

 

2. 2014. március 4. (kedd) 18.00

Trianon: a területcsökkentéstől a csonkolásig

 

A Trianonról szóló tudományos szövegekben hol Magyarország területének csökkenéséről, elcsatolásáról, hol az ország megcsonkításáról olvashatunk. Magyarország területi változásainak ábrázolására számos fogalmi metaforát alkalmaznak a szerzők. Az előadás során tudományos szövegekben tanulmányozzuk a metaforahasználatot. Két korszak diskurzusát hasonlítjuk össze: a rendszerváltozás előttit (1940-1990) és a rendszerváltozás utánit (1990-2013),

 

3. 2014. március 11. (kedd) 18.00

Trianon: változatos perspektívák

 

1920. június 4-e eseményeit máshogyan értelmezik a Trianoni békekötés döntéshozói, valamint azoknak az országoknak a képviselői, akik a Trianon előtti Magyarország területéből részesedtek, és azok is, akik a magyar kultúrához tartoznak. A három különböző perspektíva eltérő gondolkodásmódot, illetve fogalomhasználatot eredményez. A változatos metaforahasználat kitűnően megfigyelhető az 1990 után megjelent Trianonról szóló ismeretterjesztő szövegekben.

 

4. 2014. március 18. (kedd) 18.00

Trianon: az elveszett területek visszaszerzése

 

Hogyan lehetséges, hogy egy olyan ország talpra tud állni, amelyet megcsonkítottak? Máshogyan feltéve a kérdést: hogyan működnek egymás mellett a területváltozásokról szóló és a terület visszaszerzésekre irányuló fogalmi metaforák? Miért nem kerül ellentmondásba a két elgondolás? A feltett kérdésekre az 1920 és 1940 között megjelent revizionista politikai szövegek vizsgálatával keressük a választ.