Bezsenyi Tamás

 

 

bezsenyi.jpg

 

A rendszerváltás idején születtem és jelenleg a Történelemtudományi Doktori Iskola mellett kriminológia mesterszakon tanulok. Elsődleges érdeklődési területem a 20. századi magyar társadalomtörténet, külön tekintettel az informális viszonyokra, bűnözéstörténetre.

 

 

 

 

 

 

Bezsenyi Tamás kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

Bűnügyi jelentések a szocialista Magyarországról

 

 

Bűnügyi jelentések a szocialista Magyarországról: Miként képzelték el a szocialista gondolkodók a bűnözés jelenségét? Hogyan tudtak megküzdeni a teoretikusok azzal, hogy a kapitalista egyenlőtlenségeket rebellis módon helyreállítani igyekvő bűnözők a szocialista Magyarországon is folytatták az állami és személyi tulajdon radikális átcsoportosítását? A hazai bűnüldöző szervek miként tudtak hatékonyan fellépni és az állampárttal hogyan próbálták megértetni, a bűnözők elkezdtek szerveződni?

 

1. 2014. január 22. (szerda) 18.00
Miért bűnözünk Marx szerint?


Marx a Tőkében úgy fogalmazott „a gazdaság felhalmozása az egyik oldalon egyúttal a nyomor, kínzó munka, szolgaság, tudatlanság, erőszak, erkölcsi lealacsonyítás a másik oldalon.” Ennek megfelelően a szovjet statisztikusok (pl. Sz. Osztroumov) bizonyítani kívánták az egykori kapitalista társadalom növekvő bűnözési dinamizmusát. Miközben a létező szocializmus időszakában elkövetett bűnözést teljesen más okokkal kívánták magyarázni. Az óra arra fog fókuszálni, hogy a szocialista időszak szovjet és magyar társadalomtudósai a kapitalizmus alatti bűnözést strukturális, makro szintű okokkal magyarázták, míg a szocialista időszakban elkövetetteknél csak egyéni, mikro tényezők hatását vették figyelembe, így az esetekben felmerülő nyereségvágyat az elkövető pszichikai problémájának és nem szociális helyzetének tekintették.


Az elóadás prezentációja megtalálható: itt.

 

2. 2014. január 29. (szerda) 18.00
Milyenek a szocialista kori magyar bűnözők?


A prostitúció, az külföldi valutákkal való kereskedés elleni szigorú fellépésnek köszönhetően átalakultak a karrierbűnözők megélhetési formái. A második világháború előtt is a vagyon elleni bűncselekmények voltak túlsúlyban. Ez a Rákosi- és a Kádár-kor alatt sem változott meg. Az ötvenes, hatvanas években főként az állami tulajdon eltulajdonítása volt népszerű a bűnözők körében. A hetvenes évektől viszont a második gazdaság és a kis melléküzemágak révén egyre nagyobb teret kapott a magánszemélyek tulajdona ellen elkövetett cselekmények száma. A nyolcvanas évekre pedig kialakult a külföldi vendégutazók kirablásának széleskörűvé válása. Az óra arra fog fókuszálni, hogy a magyar politikai-gazdasági és társadalmi változásokhoz a törvényeket be nem tartó kisebbség miként tudott alkalmazkodni, vagy mint a nyugati turisták tömeges megjelenése esetében hogyan tudta kihasználni.

 

3. 2014. február 5. (szerda) 18.00
A bűnözés a szocialista kori médiában


A hatvanas-hetvenes évekre a tévében már nemcsak amerikai vagy más nyugat-európai filmekben találkozhattak a nézők erőszakkal, bűnözéssel, hanem a hazai alkotásokban is. Az államhatalom használta is eszközként a filmeket és könyveket egyaránt. A máig megoldatlan és nagy port felkavaró miskolci ápolónő brutális megölésének zsákutcába futó nyomozását követően az állampárt illetékes szerveinek felkérésére született a Kántor című regény, majd tévésorozat, ahol az esetet természetesen megoldják. Szabó László vezetésével készült Kék fény című bűnmegelőzési műsor pedig szabályos bűnügyi irodalmi dömpinget indított el. Először csak a dualizmus és a Horty-kor bűnelkövetőivel kapcsolatban, ám később az 1945 után elkövetett cselekményekről is részletesen olvashattak a vásárlók. Az óra arra fog fókuszálni, hogy a hatalom vezetése először miként próbált kibújni a bűnözés kényes kérdése alól, majd hogyan jött rá, ha eszközként használja a médiát, azzal a meglévő feszültségek enyhíthetőek, illetve a bűnmegelőzés szempontjából is hasznos.

 

4. 2014. február 18. (kedd) 18.00
Szerveződnek a bűnözők? Avagy állam az államban


Az ötvenes években még a bűnözés léte is elfogadhatatlannak tűnt, míg a nyolcvanas évekre a szervezett bűnözés kimondása volt fő probléma a rendőri vezetők számára. A prostitúció, a külföldi valuta kereskedés mellett a rablásból élő szervezett bűnözői csoportok is megjelentek a hetvenes évektől, akik fennmaradásuk érdekében éttermeket béreltek és egyéb más tevékenységbe fektették a pénzüket. A közbeszéd és a kutatók egy része is a rendszerváltást követő időszakra tette a magyar szervezett bűnözés megjelenését, ám a levéltári anyagok és rendőrök visszaemlékezései, tanulmányai alapján kijelenthető, hogy a rendszerváltást követő időszakban alvilági leszámolásban részt vevő személyek már a szocializmusban is együtt dolgoztak. Az óra arra fog fókuszálni, hogy a Kádár-éra lassú de folyamatos gazdasági liberalizációja révén lehetővé vált egy az államtól független jól kereső magánszektor, amelybe a bűnözők csoportjai is beépültek.

 

 

Ajánlott olvasmányok:

- Lévay Miklós: A magyar kriminológiai gondolkodás fejlődése In: Kriminológia – Szakkriminológia (szerk: Gönczöl-Korinek-Kerezsi-Lévay) Comlex Kiadó, Budapest, 2012. 155-187. o.
- Sz. Osztroumov: A burzsoa bűnügyi statisztika reakciós jellege. Statisztikai Szemle 1951. 11. szám 991-1004. o. (internetes elérhetőség: itt)
- Szabó András: A bűnözés társadalmi produktum (részletek) In: A deviancia szociológiája – Szöveggyűjtemény a szociális szakképzés számára. T-Twins kiadó, Budapest, 1993.
- Gönczöl Katalin: A visszaeső bűnelkövetők tipológiája. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1980. IV. rész: Az erőszakos és vagyon elleni homogén karrier-bűnözők empirikus bemutatása 223-294. o.
- Tonhauser László: Nem kérek bocsánatot. Europrospekt Kft., Budapest, 2000. 76-123. o.
- Ádám Zsigmond: Futólépés az alvilágba. Expressz könyvek, Budapest, 1983. (Kijelölt fejezetek: Harmickét év szolgálat, Karácsonyi ajándék, Pisztoly és bajonett)
- Gödöny József: A társadalmi-gazdasági fejlődés és a bűnözés. Közgazdaásgi és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1976. 16-34. o.

 

 Az esemény Facebook-oldala,