Linda Labancz

 

LabanczL_kép.jpg

 

A Nyelvtudományi Doktori Program II. éves hallgatója, az MTA Nyelvtudományi Intézetének fiatal kutatója. Fő kutatási területe a kínai migráns közösségek nyelvhasználata, kétnyelvűsége, nyelvi attitűdje, de foglalkozik a demenciák (elsősorban Alzheimer-kór, MCI, AAMI) és a kétnyelvűség kapcsolatának szocio-és neurolingvisztikai vonatkozásaival is. Szabadidejében nyelveket tanul és tanít, szeret alkotni, főzni, kirándulni és fényképezni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Perge Gabriella

 

perge.jpg

Az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolájának másodéves hallgatója vagyok. Az Alkalmazott Nyelvészeti Doktori Programban tanulok, és a német mint idegen nyelv tanítása és tanulása terén végzek kutatásokat. Ezen kívül németet tanítok középiskolásoknak és magyar mint idegen nyelvet külföldi hallgatóknak. Kutatásomban a többnyelvűséggel, és annak fejlesztésével foglalkozom. Nagyon szeretem az idegen nyelveket tanulni, és tanítani, én magam németül, angolul, és hollandul beszélek. Szabadidőmben legszívesebben utazom, és olvasok.

 

 

 

 


 Linda Labancz és Perge Gabriella kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

A kétnyelvűségtől a többnyelvűségig

 

 

 

A párom angol, én magyar vagyok. Hogyan neveljük majd a gyermekünket? Vajon tényleg dadogni fog, ha kétnyelvűnek szocializáljuk? Vagy mégis előny lesz később? Mi is valójában a kétnyelvűség, milyen tudományos ismereteink vannak természetéről és kognitív hatásairól? Ha érint téged és foglalkoztat a kérdés, gyere el, mert ebben az előadássorozatban a kétnyelvűség kutatás interdiszciplináris megközelítését alkalmazva mutatjuk be a bilingvizmusról szerzett tudományos ismereteinket, fogalmát, típusait, a kétnyelvű oktatási programok jellemzőit, hatásait a kognitív funkciókra fiatal és idős korban egyaránt. Az előadássorozat célja az általános ismeretterjesztésen túl, hogy a téma körüljárása után mindenki számára kialakuljon egy válasz a címben is feltett kérdésre: előny vagy hátrány-e a kétnyelvűség?

 

 

I. 2013. november 4. (hétfő) 18.00 - Linda Labancz

A kétnyelvűség alapkérdései: tények és tévhitek


A kétnyelvűséggel kapcsolatos elképzelések, fogalmi nehézségek megvitatása (anyanyelv, nyelv vs. nyelvváltozat kérdése, kétnyelvűség-egynyelvűség, elméleti megközelítések). A kétnyelvű nyelvhasználat az egynyelvűtől eltérő sajátosságai. A kompetencia, a verbális repertoár, a nyelvválasztás, a kódváltás és bázisváltogatás fogalmainak körüljárása és szemléltetése.


II. 2013. november 11. (hétfő) 18.00 - Linda Labancz

A kétnyelvűség neurolingvisztikai megközelítése


A kétnyelvű mentális lexikon, a kognitív funkciók és a kétnyelvűség kapcsolata. Az egyes demenciák és a kétnyelvűség neuro-és szociolingvisztikai szempontú bemutatása, a demencia típusai és jellemzői, az Alzheimer-kór és az életkorral társuló kognitív hanyatlás elkülönítése és nyelvi következményeik, diagnosztikai, módszertani kérdések, valamint vizsgálati-és terápiás lehetőségek.

 


Ajánlott irodalom:


Bartha, Cs. 1998. A szociolingvisztika alapjai. ELTE-BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék. Magyar Nyelvészeti Továbbképzési Füzetek 2. Budapest.
Bartha, Cs. 1999. A kétnyelvűség alapkérdései – Beszélők és közösségek. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.
Hoffmann, I. 2007. Nyelv, beszéd és demencia. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1–153.
Wardhaugh, R. 1995. Szociolingisztika. Osiris–Századvég. Budapest.

 

III. 2013. november 18. (hétfő) 18.00 - Perge Gabriella

A többnyelvűség nyelvpolitikai háttere

Az Európai Unió, a globalizáció, az egyre növekvő szakmai, és gazdasági mobilitás, és az intenzív nemzetközi kapcsolatok által újra a középpontba került a többnyelvűség fogalma, és annak igénye. A világban való boldoguláshoz szükségessé vált több nyelv ismerete, ill. felértékelődött a nyelvtudás fontossága. A többnyelvűség kérdésével elsősorban nyelvpolitikai szinten foglalkoztak, amelyhez több tényező is hozzájárult. Politikai, nyelvpolitikai, társadalmi, és kultúrtörténeti szempontból egyaránt fontos, és aktuális volt a nyelvek, a nyelvi sokszínűség, és a többnyelvűség kérdésének tematizálása. Ennek következményeként 2001-ben került sor az Európai Unió és az Európa Tanács által közösen a Nyelvek Európai Évének megrendezésére, amely lehetővé tette, hogy a többnyelvűségről különböző színtereken beszéljenek, és elősegítsék annak fejlesztését. A Nyelvek Európai Éve, és az azt követő egyéb rendezvények, és projektek döntő jelentőségűek a többnyelvűség fejlesztésében.



Ajánlott olvasmányok:

AMMON, Ulrich (2006): Schwerpunkte und Probleme der Sprachenpolitik Deutschlands. In: Ilona FELD-KNAPP (Hg.) (2006): Lernen lehren – Lehren lernen. Budapester Beiträge zu Deutsch als Fremdsprache. Schriftenreihe des Germanistischen Instituts der Lorand-Eötvös Universität in Zusammenarbeit mit UDV Band1 Budapest, S. 22-36.
KRUMM, Hans-Jürgen (2003): Sprachenpolitik und Mehrsprachigkeit. In: Hufeisen, B., Neuner, G. (2005): Mehrsprachigkeitskonzept-Tertiärsprachenlernen-Deutsch nach Englisch. Strassburg: Europarat. S. 35-49.
http://ec.europa.eu/languages/orphans/european-year-of-languages_hu.htm
http://europa.eu/legislation_summaries/education_training_youth/lifelong_learning/c11044_de.htm


IV. 2013. november 26. (kedd) 18.00 - Perge Gabriella

A többnyelvűség fejlesztési lehetőségei

A többnyelvűség igényének felmerülésével egyaránt fókuszba került annak fejlesztése, és a fejlesztési lehetőségek. A többnyelvűség fejlesztése mind európai, mind hazai szinteken egy fontos célkitűzés lett, egyike a legfontosabb oktatáspolitikai céloknak. Cél ugyanis, hogy a diákok európai polgárként több idegen nyelv birtokába kerüljenek, és megállják helyüket a világban. A nyelvek megtanulásának egyik fontos színtere az iskola. Az iskolai fejlesztéshez azonban irányvonalakra, útmutatásra, javaslatokra (például Közös Európai Referenciakeret) és projektekre van szükség. Ezen túl különösen fontos a többnyelvűség fejlesztésében a tanár szerepe, illetve a tudása, és gondolkodásmódja.



Ajánlott olvasmányok:

FELD-KNAPP, Ilona (2011): Cathedra Magistrorum. Lehrerforschung. Lehrer-Denken und Lehrer-Wissen. In: KRUMM, Hans-Jürgen/PORTMANN-TSELIKAS, Paul R. (Hrsg.) (2010): Theorie und Praxis. Österreichische Beiträge zu Deutsch als Fremdsprache. Schwerpunkt: Mehrsprachigkeit und Sprachförderung Deutsch. Innsbruck: Studien Verlag, S. 143-154.
KRUMM, Hans-Jürgen (2003): Der Gemeinsame europäische Referenzrahmen – ein Kuckucksei für den Fremdsprachenunterricht? In: BAUSCH, Karl-Richard/CHRIST, Herbert/KÖNIGS, Frank G./KRUMM, Hans-Jürgen (2003): Der Gemeinsame europäische Referenzrahmen für Sprachen in der Diskussion. Arbeitspapiere der 22. Frühjahrskonferenz zur Erforschung des Fremdsprachenunterrichts. Tübingen: Gunter Narr Verlag. S. 120-127.
Nemzeti Alaptanterv - Magyar Közlöny: www.magyarkozlony.hu/pdf/13006
http://www.nyak.hu/nyat/doc/ker_2002.asp

 

Az esemény a Facebookon.