Mészáros Zsolt

 

meszaros-zsolt-portre.jpg

Mészáros Zsolt PhD hallgató (ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola). Disszertációjának témája a Wohl-nővérek irodalmi munkássága. Zsadányi Edittel és Diera Bernadettel közösen állították össze a 20. század első felének magyar női szerzőinek bibliográfiáját (Új Magyar Irodalomtörténet, NKFP 5/0113). Kutatási területe: 19-20. századi nőirodalom és gender-tanulmányok.

 

 

 

Mészáros Zsolt előadása a Pesti Bölcsész Akadémián:

Mészáros Zsolt A bús kritikus, a prókátor és a tanárnő. A magyar nőirodalom 19. századi történetei

 

(2013. április 3., szerda 18.00)

 

Megfigyelhető hazánkban az a gyakorlat, amely a „nőirodalmat” a múlt századfordulótól keltezi vagy éppen kortárs jelenségként érzékeli. Felmerül a kérdés, a női szerzők történeti láncát jellemzik a kihagyások vagy a kulturális emlékezetünket? Előadásomban három, a nők irodalmi múltjához kapcsolódó kulcsszöveget vizsgálok meg, egy cikksorozatot (Gyulai Pál: Írónőink, 1858), egy versantológia előszavát (Zilahy Károly: Hölgyek Lantja, 1865), egy kismonográfiát (Faylné Hentaller Mariska: A magyar írónőkről, 1889). Ezen elméleti munkák, illetve a fontosabb életművek segítségével áttekintjük azokat az elbeszéléseket, amelyek a 19. században irodalomtörténeti szempontból értékelték és rendszerezték a magyar női szerzőket. Az előadás során megszólalnak maguk az érintettek is Horváth Krisztina (ÚjVizualitás) közreműködésével.

 



Ajánlott olvasmányok

 

  • Csonki Árpád: Művészet, történelem és nőiség kapcsolata egy XIX. századi magyar irodalmi vita tükrében. Első Század, 2012/nyár
  • Fábri Anna: „A szép tiltott táj felé”. A magyar írónők története két századforduló közt (1795-1905). Kortárs, Budapest, 1996.
  • Fábri Anna: Író nők vagy írónők? A női dilettantizmus és professzionalizmus kérdése a 19. századi magyar irodalomban. Rubicon, 2001/6. sz.
  • Gács Anna: Beteljesületlen várakozások. Nőírók egy kis irodalomban. Beszélő, 2000/4. sz., 108-114.
  • Horváth Gyöngyi: Női irodalom a magyar századelőn. A női irodalom szerepe Kaffka Margit Színek és évek című regényének kritikai megítélésében. Sárkányfű, 1999/4. sz., 54-66.
  • Kádár Judit: „Költőnők, ti csontos csúnyák”. Patriarchális előítéletek a huszadik századi magyar női költészet kritikai megítélésében. Alföld, 2002/10. sz., 41-55.
  • Rákai Orsolya: A vastag margó és a kánon: modern és későmodern esztétikák és a kanonizált női szerzők a 20. századi magyar kritika történetében. Nemcsaknem, Elektronikus tudományos folyóirat, 2011/1. sz., 1-5.

 

brückner jános_szendrey júlia_2012.jpg

(Brückner János / Híres Magyar Hipszterek - Szendrey Júlia / 2012)

 

Az esemény Facebook-oldala