Bucsics Katalin

 

bucsics_foto.jpg

 

Az ELTE BTK doktori hallgatója Összehasonlító irodalomtudomány programon. Érdeklődési körébe tartoznak az irodalomtörténet-írás története, módszerei; helyi és egyetemes értékek találkozásának, határpontjainak kérdése(i) (különös tekintettel a Monarchia sajátos, távlatalakító szerepére) s maradiság és haladás fogalomkörének vizsgálata a modernséghez, posztmodernséghez kapcsolódóan.

 

 

 

 

 

 

 

 

Bucsics Katalin kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Nagyítások

 

A nagyítás egyszerre jelent közelhozást, és torzítást is, mellyel a tudományos igényű megközelítéseknek mindenkor számolniuk kell. A következő előadásokat a tudományos elaprózás, láthatatlanságig kinagyított részletektől való  tartózkodás jellemzi, ugyanakkor megkísérelnek olyan közkeletűbbnek mondható irodalmi „tényekre”, „jelenségekre” rákérdezni, melyeket az általánosan elfogadott megállapítások gyakorta eltávolítanak, elfödnek az olvasó elől.

 

A kurzus előadásai:

2013. március 25., hétfő 16:00

1. Mozgó távlatok Kosztolányi Dezsőhöz

Kosztolányi Dezső vidéki gyökerekkel rendelkezik, ám irodalmi kiteljesedése a fővároshoz köti, éppúgy, ahogy nem egy kortársát. Miként az is elmondható róla: olyan nemzedékhez tartozott, mely gyermekkorát, s ifjúságát még a soknyelvű és kiterjedt Osztrák-Magyar Monarchiában élte meg. Hírlapi cikkeiben, regényeiben időről-időre foglalkoztatja a vidék(iség) gondolata, ahogy nyugat és kelet, maradiság és haladás, hagyományőrzés és újítás kettőse is. A két életszakaszt is elválasztó térbeli és időbeli változás nagyban befolyásolta Kosztolányi világlátását s ez csaknem fönntarthatatlanná, de mindenképpen megfontolandóvá teszi az „urbánus”, „modern” alkotóról őrzött, meglehetősen egyoldalú képet . A távlatok módosulása mindenkor a fogalmak jelentéskörének megváltozását, összetettebbé – s nem egyszer ellentmondásossá – válását hozza magával.

Ajánlott olvasmányok:

Kosztolányi Dezső, A jó vidék = K. D., Álom és ólom, s. a. r. Réz Pál, Bp., Szépirodalmi, 1969, 308-310.
Kosztolányi Dezső, Vidék = K. D., Álom és ólom, 424-425.
Kosztolányi Dezső, Alföldi por = K. D., Álom és ólom, 465-467.
A kötet lérhető innen is: http://mek.oszk.hu/06300/06360/06360.htm
Kosztolányi Dezső, Lenni vagy nem lenni = Kosztolányi Dezső hátrahagyott művei II., Lenni vagy nem lenni, Bp., Nyugat, 9-27.
Elérhető innen is: http://epa.oszk.hu/00000/00022/00484/14956.htm
Kosztolányi Dezső: Pacsirta (bármelyik kiadás).

 

2013. április 5., péntek 16:00

2. Esterházy Péter és a hagyomány

Esterházy Péter neve immáron szétszálazhatatlanul összefonódott a posztmodernség fogalmával. Érdemes azonban végiggondolni az irányzatnak azokat a minduntalan emlegetett jellemzőit, melyek mentén Esterházyt, mint posztmodern szerzőt azonosítják. Az író alkotásmódja, a műveiben megidézett irodalmi hagyomány, s annak működtetése arra indít ugyanis, hogy kiemeljük az életmű azon vonásait, – a Bevezetés a szépirodalomba című alkotást kiemelten taglalva – melyek a közvélekedéssel ellentétben sokkal inkább hagyományőrzőnek, mint újítónak mutatják az írót. Hasonló – ám éppen ellenkező – túlzással élve: az előadás célja nem a posztmodernnel haladó, de ezúttal inkább egy „maradi” Esterházy Péter bemutatása.

Ajánlott olvasmány:

Esterházy Péter: Bevezetés a szépirodalomba (bármelyik kiadás)

 

2013. április 15., hétfő 18:00

3. A Monarchia emléke a fordítások tükrében

A harmadik előadás az előzőleg taglalt két alkotó (Kosztolányi és Esterházy) életművében megjelenő történelmi hagyomány szerepére összpontosít, főként idegen nyelvű átültetéseik tükrében. Mennyiben különböznek a Monarchia egykori területén élő befogadók és értelmezők olvasatai azokétól, kiknek (történelmi) múltja nem kötődött e birodalomhoz? Vajon hogyan értelmezhető a térbeli és időbeli távlat együttese? A német nyelvű fordítások esetében többletet vagy inkább zavart okoz az egykori, szoros nyelvi és kulturális kapcsolat ténye? Ezeket a kérdéseket és problémákat kísérli meg a két szerző bizonyos műveiből vett részletek s átültetéseik bemutatásával kiemelni az előadás.

 

2013. április 22., hétfő 18:00

4. Kép – keret nélkül (Kosztolányi Dezső: Pacsirta)

A Pacsirta címen ismert Kosztolányi-regény közelebbről olyan szövegegyüttes részeként illetőleg összességeként is fölfogható, mely az életművön belüli szövegelőzményeket éppúgy, ahogy a regény kéziratának töredékeit, a szövegközlések különböző szövegváltozatait, de a regényírás közben kiemelt s hírlapi tollrajzzá formált részletet is magába foglalja. Az előadás egy olyan szöveguniverzumot igyekszik bemutatni, melynek során voltaképpen a műalkotás egységének, zártságának hitét is kérdésessé, de legalábbis bizonytalanabbá teszi.

Ajánlott olvasmány:

Kosztolányi Dezső: Pacsirta (bármelyik kiadás)

 

 

Az esemény Facebook-oldala: https://www.facebook.com/events/571110696234267/