Antal Nikolett

 

antal_niki.JPG

 

 

 

Az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának ösztöndíjas hallgatója, a Fiatal Írószövetség Kritikustusáinak szervezője, az Origo és a Prae.hu szerzője; a Glass what? nevű, divatelmélettel foglalkozó formáció egyik alapítója. Közéleti kommunikációs területen dolgozik. Szabadidejében színházzal foglalkozik, kedvenc helyei a könyvtár és a gardróbja, továbbá teljesen komolyan gondolja: ’Reading is sexy’.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Antal Nikolett kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Emlékezet és trauma a kortárs kultúrában

 

A középiskolai tananyag vagy az általános tájékozottság csak ritkán tekinti elvárásnak a kortárs irodalomban való jártasságot. Az erre az alapfeltételre építő előadássorozat lényege, hogy olyan kortárs irodalmi és más művészeti alkotásokat vegyen górcső alá, melyek a kultúratudományos diskurzus egyik fontos pillérét, a traumakutatást segítik.

Éppen ezért, a kurzus olyan műveket tárgyal az alapvető szakirodalom megismertetésével, melyek a 20. századi történelmi traumák emlékezetének kérdéskörét járják körül mind az első, mind a másod, de akár még a harmadik generációt is megszólítva, bevonva ebbe a társadalmi párbeszédbe.

A kurzus célja, hogy felhívja a figyelmet arra, a mai kortárs kultúra alapvetően kezeli másképp a traumatikus vagy poszttraumatikus tanúságtételt, valamint annak szerepét és felhasználási módját. Fontos ugyanis, hogy „az áldozati beszéd és tanúságtétel globális inflációjának a korában” is érvényes munkák kaphassanak hangot. Jogos tehát a kérdés, mit kezdünk azzal, amikor Gloria Gaynor I will survive című zenéjére táncol a holokauszt-túlélő, vagy éppen pizzázik az egykori barakkjában, és hogyan viszonyulunk a legóból felépített Auschwitzhez vagy egy rabszám újratetoválásához.

 

 

2013. március 8., péntek 16.00

1. Elméleti alapok - trauma és poszttrauma, emlékezet és emlékhelyek

A kurzus egy elméleti alapozással indul, ahol trauma és emlékezet kérdéskörén belül közösen keressük a választ arra: mit jelent számunkra a trauma, annak az egyéni, személyes és közösségi, kollektivizálódott változata és milyen társadalmi, politikai erők mozognak a háttérben, amelyek ezek fenntartását, életben tartását célozzák meg.

 

2013. március 25., hétfő 18.00

2. Az emlékhelyek problematikája: idegenség és otthonosság, természetesség és természetellenesség (Závada Pál: Idegen testünk, Magyar ünnep, W. G. Sebald: Austerlitz)

A Kétfarkú Kutya Párt 7. kerületi polgármester-jelöltje Mogács Dániel volt, plakátján a következőt olvashattuk: „Erzsébetváros az Erzsébeteké”. Fölmerül a kérdés: mindenki más idegen volna akkor? Létezik-e egyáltalán ez a fogalom vagy csak mi hoztuk létre, és tekintünk egy gondolkodásmód mentén minden rajtunk kívül állót idegennek? Ki az idegen és az ismert, mi az otthonos és az otthontalan, mi a természetes és a természetellenes? Válaszadási kísérletek a kurzus második előadásán.

 

2013. április 8., hétfő 18.00 - AZ ELŐADÁS ELMARAD, VÁRHATÓ IDŐPONT MÁJUS 15.

3. A tettes trauma vizsgálata (Mohácsi János: Egyszer élünk..., Tasnádi István: A harmadik hullám)

Ezen az órán a tettes és áldozati traumák egybeesését, a kettő együttes megjelenését, ezek nyelvi tapasztalatként való realizálódását, az elhallgatásokat, valamint a kollektív és egyéni traumák folytonosságát tárgyaljuk. Tehát: mi történik akkor egy középiskolai osztályban, amelyik elképzelhetetlennek és megismételhetetlennek tart minden diktatórikus berendezkedést, amikor „játékból”, pusztán a „hecc kedvéért” kezdik megfigyelni és besúgni saját társaikat, amikor nincs más cél, mint hogy mindenki egy csoport gondolkodásmódja szerint cselekedjen?

 

2013. április 12., péntek 18.00

4. Tettes és áldozat – a többszörös traumatizáltság vizsgálata (Kováts Judit: Megtagadva)

Az óra lezárás és összefoglalás egy olyan mű vizsgálatán keresztül, melyben az addig tárgyalt fogalmak, kategóriák együttesen jelennek meg, ráadásul egy műfajilag is nehezen körvonalazható alkotásban.

 

Ajánlott olvasmányok:

Szépirodalom:

  • Kovács Judit: Megtagadva, Budapest, Magvető Kiadó, 2012.

  • Mohácsi István – Mohácsi János: Egyszer élünk avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe, Budapest, Nemzeti Színház Színműtár, 2011.

  • Sebald, Wienfried Georg: Austerlitz, Blaschtik Éva ford., Budapest, Európa Kiadó, 2007.

  • Závada Pál: Idegen testünk, Budapest, Magvető Kiadó, 2008.

  • Závada Pál: Magyar ünnep, Budapest, Nemzeti Színház Színműtár, 2010.

 

Szakirodalom:

  • Assmann, Jan: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrában, Hidas Zoltán ford., Budapest, Atlantisz Könyvkiadó, 2004, 36-60, 66-87.

  • Heller Ágnes: Trauma, Budapest, Múlt és Jövő Kiadó, 2006.

  • Hirsch, Marianne: Kivetített emlékezet – holokauszt-fényképek a magán és közösségi emlékezetben (Bán Zsófia ford.), in: Enigma, 2003, 37-38, 113-133.

  • Nora, Pierre: Emlékezet és történelem között – A helyek problematikája (részlet), K. Horváth Zsolt szerk., Budapest, Napvilág Kiadó, 2010, 13-34.

  • Van Alphen, Ernst: A vizuális archívumok és a holokauszt (Beck András ford.), in: Enigma, 2004, 42, 7-22.

 

Az esemény a Facebookon: https://www.facebook.com/events/147314085432176/