Biró-Pentaller Anna

 

en.jpg

Másodéves doktori hallgató a Modern angol és amerikai irodalom programon. Fő kutatási területe a metanarratívák és tekintély kérdésének vizsgálata kortárs angol regényekben.

 

 

 

 

 

Biró-Pentaller Anna előadása a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

 

Faber és a posztmodern regény

 

2017. május 4. csütörtök, 18.00

Mi a posztmodern? Hogyan mutatkozik meg az irodalomban? Ezekbe a kérdésekbe fogok bevezetést nyújtani, amihez Michel Faber 2002-es könyvét fogom felhasználni: A bíbor szirom és a fehér című regényt, mely a viktoriánus London feltörekvő prostituáltjának és egy gazdag gyártulajdonosnak a története. Ezen a szövegen keresztül fogom bemutatni a posztmodern irodalom jellegzetességeit, valamint beszélni fogok a korszak meghatározó gondolkodóiról, történelemszemléletről, és ezek irodalmi vonatkozásairól. Legvégül pedig kulturális kitekintésként a posztmodern művészet jellegzetességeiből mutatok majd be alkotásokat.

 

Ajánlott olvasmányok:

Booker, M. Keith. „What We Have Instead of God: Sexuality, Textuality and Infinity in The French Lieutenant’s Woman.” Novel: A Forum on Fiction. 24.2 (1991): 178-198.
Bourriaud, Nicholas. “Altermodernism Explained by Nicholas Bourriaud.” YouTube, uploaded by Tate, 29 Oct 2008, www.youtube.com/watch?v=bqHMILrKpDY.
Bujalos, István. Posztmodern filozófiai írások. Debrecen: Kossuth Lajos Tudományegyetem, 1993.
Eagleton, Terry. After Theory. New York: Basic Books, 2004.
Hutcheon, Linda. The Poetics of Postmodernism: History, Theory, Fiction. London: Routledge, 1988.
Kirby, Alan. Digimodernism. London: Continuum International Publishing Group Ltd., 2009.
Lipovetsky, Gilles. Hypermodern Times. Cambridge: Polity Press, 2005.
Llewelyn, Mark. “Authenticity, Authority and the Author: The Sugared Voice of the Neo-Victorian Prostitute in the Crimson Petal and the White.” Cross-Gendered Literary Voices: Appropriating, Resisting, Embracing. Eds. Kim, Rina and Westall, Clare. New York: Palgrave Macmillan, 2012.
Lyotard, Jean-Francois. The Postmodern Condition. Manchester: Manchester University Press, 1984.
Raaberg, Gwen. „Against ’Reading’: Text and/as Other in John Fowles’ The French Lieutenant’s Woman.” Women’s Studies. 30 (2001): 521-542.
Salami, Mahmoud. John Fowles’s Fiction and the Poetics of Postmodernism. London: Associated University Presses, 1992.
Vermeulen, Timotheus, van den Akker, Robin. “Notes on Metamodernism.” Journal of Aesthetics and Culture. 2 (2010): 1-14.
White, Hayden. “Interpretation in History.” New Literary History. 4.2 (1973): 281-314.
White, Hayden. Metahistory. Baltimore: John Hopkins University Press, 1973.

Facebook-esemény

 

Száz Pál

 

10317829_487798804755939_2096586958115055872_o.jpgSzáz Pál 2013-ban diplomázott a pozsonyi Színművészeti Egyetem színházrendező-dramaturg szakán. Ezévtől a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének doktorandusza. Kutatásaiban Borbély Szilárd munkásságával foglalkozik a kultúraköziség szempontjaiból, de érdeklődése a motívumtörténetre, a cseh-magyar kapcsolattörténetre, a magyar zsidó irodalomra, valamint a kulturális antropológia és az irodalom határterületére is kiterjed. 2013-tól 2017-ig az Irodalmi Szemle, majd a Kalligram szerkesztője. Emellett rádiós tapasztalatokkal és ún. színházi múlttal is rendelkezik. Az irodalmat szépíróként is kísérti - két prózakötete, az Arcadia és a Halott föld, halott lányok jelent meg.

 

Száz Pál kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

Kultúraköziség és hibriditás Borbély Szilárd műveiben

 

Az előadás-sorozat Borbély Szilárd azon műveit vizsgálja, melyekben a zsidó és keresztény (szöveg)hagyományok elemei sajátos módon ötvöződnek. Az így létrejövő új struktúrák általi jelentésmódosulások ambivalens viszonyt alakítanak ki az adott hagyománnyal. Elsősorban a Halotti Pompáról (annak is leginkább a Haszid Szekvenciáiról), a Míg alszik szívünk Jézuskája és a Szól a kakas már c. művekről van szó, mivel a három művet összekötő szövegkapcsolatokon túl ezekben nyilvánul meg a leghatározottabban a szerző azon törekvése, hogy a zsidó és keresztény hagyományt dialogikus helyzetbe állítsa. Az előadások a három szöveg és az azok által hivatkozott vagy megidézett hagyomány(ok) kapcsolatát vizsgálják a szövegköziség és kultúraköziség szempontjából. A szövegközi kapcsolatok hálózata Gérard Genette Palimsestes c. munkáját alapul véve kerülnek feltárásra, míg a kulturális fordítás, ambivalencia és hibriditás szempontjai Homi K. Bhabha The Location of Culture című, a posztkolonialista irodalomelmélet számára meghatározó művét alapul véve kerülnek elemzésre.

 

I. 2017. május 3., szerda 18.00

„Haszid, vérző Kisjézuska” – kultúraköziség és szövegköziség Borbély Szilárd műveiben

Az előadás az említett három mű egymáshoz és a hagyományhoz való viszonyát elemzi a szövegköziség elméletek segítségével. Elemzi továbbá a zsidó/haszid kultúrára való hivatkozásokat, az utalások funkcióját és a szerzői életrajz háttértörténetét is. Az előadás a kulturális ambivalencia jelenségének eseteit, a kulturális hibridizálódás megnyilvánulásait, vizsgálja a szövegértelmezés lehetőségeinek szempontjából.

 

II. 2017. május 10., szerda 18.00

„Újraszülték a Megváltót" – A Messiás-motívum mint kulturális hibriditás Borbély Szilárd műveiben

A kereszténység zsidó, messianisztikus eredete miatt a kulturális ambivalencia legérzékletesebb példája a Messiás-motívum alkalmazása, mely kulcsfontossággal bír az egész életmű szempontjából. A Messiás kulturálisan hibrid kódként a zsidó messiási elképzelések és próféciák, valamint a keresztény krisztológia közötti átjárást teszi lehetővé e szöveghagyományokra való utalások keveredésével. A helyzetet bonyolítja, hogy a szerző ezt az alakot többféle néven nevezi meg (Krisztus, Messiás, Jézus, Jésua ben Jószef, Jesua ben Jószif, Jézus Ahasvérus), ami elsősorban a kulturális fordítás problémáját veti fel. Borbély szövegeiből kibontakozó sajátos messiási elképzelések autonóm jelentéseket alakítanak ki, melyek a hagyománnyal való összevetés által válnak értelmezhetővé.

 

III. 2017. május 17., szerda 18.00

„Ha megveszed ezt a nótát, nem kell neked meghalni" – a Szól a kakas már szöveghagyományának felhasználása Borbély Szilárd műveiben

Az előadás a három tárgyalt szöveg legmarkánsabb intertextusát, az első magyar haszid csodarabbinak, Taub Eiziknek tulajdonított Szól a kakas már dalszövegét és az annak keletkezéséről szóló történetmotívum beágyazódását elemzi. Ez az előszöveg eleve a kulturális hibriditás különös esete, az átmenetiség, a haszid, népi, zsidó-magyar kultúra produktuma. A kultúra- és szövegközi átvétel folyamatainak tanulságai az említett Borbély-szövegek értelmezésének szempontjából kulcsszereppel bírnak.

 

IV. 2017. május 24., szerda 18.00

„Amikor Isten megalkotta a betűket" – Teremtésmotívumok a Haszid Szekvenciákban

A világ és az ember (Ádám) teremtése, valamint a Gólem motívuma fontos szerepet játszik a Haszid Szekvenciákban. E biblikus-mitologikus szövegeket a szerző álidézetekként a haszidizmus magyarországi ágát képviselő három rabbi szájába adja, s ezzel kabbalisztikus szövegeket imitál. A kabbala teremtésről szóló elképzeléseit, melyek alapvetően határozták meg a haszidizmus gondolkodásmódját, Borbély elemeire szedi, s belőlük új jelentésekkel bíró sajátos struktúrát alkot, melyekben a szakralitás és blaszfémia elegyedik.

 

Ajánlott olvasmányok:

Bhabha, Homi K.: The Location of Culture,  New York, Routledge and Kegan Paul, 1997.

Borbély Szilárd: Halotti Pompa, Pozsony, Kalligram, 2004.

Borbély Szilárd: Míg alszik szívünk Jézuskája, Pozsony, Kalligram, 2005.

Genette, Gérard: Palimpsestes: La littérature au second degré, Paris, Seuil, 1982.

Facebook-esemény

Rosta  Kosztasz

 

img_0224.JPG

 

 

 

Az ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskola antik filozófia programjának doktorjelöltjeként dolgozom a disszertációmon, melynek témája a megszelídítés aktusa Platón filozófiájában. Emellett az Elpis folyóirat főszerkesztőjeként, illetve a DOSZ Filozófiatudományi Osztályának oszlopos tagjaként működöm.

 

 

 

 

Rosta Kosztasz kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Platón és a mitológia

 

A filozófiai stílust mostanában úgy fogjuk fel, mint a gondolkodás képektől és költői alakzatoktól mentes, szigorúan terminus értékű fogalmakkal operáló módozatát. A szabatosság e foka gyakran párosul azzal, hogy az e kritériumnak meg nem felelő gondolkodásmódot mint nem-filozófiát értelmezik, elfelejtve azt, hogy Arisztotelész előtt ez koránt sem volt magától értetődő. Az előadássorozat a filozófia azon agónikus korszakát tárgyalja, melyben a filozófia a saját rangjáért küzd a vele konkuráló mitikus gondolkodással szemben. A négy előadás Platón négy különböző viszonyulási módját próbálja bemutatni a mitológiával kapcsolatban – az első előadás a filozófia és a mitológia szigorú szembenállását, a második a mitikus elemekből építkező filozófiát, a harmadik a klasszikus mitológiával konkuráló filozófiai mítoszt, míg a negyedik a klasszikus mítosz tartalmát átvevő és explicitté tevő filozófiai spekulációt –, annak érdekében, hogy e sokat tárgyalt és leegyszerűsített kérdéskört a maga komplexitásában lássuk.

 

I. 2017. április 11., kedd 18.00

A „remény” rabjai. Az elpisz fogalomtörténete a mitológiától Platónig

Az első előadás Platón jól ismert ellenséges viszonyát igyekszik tisztázni a klasszikus mitológiával szemben. Ennek érdekében bemutatom az elpisz (várakozás) fogalmának használatát a mitológiában (Hésziodosz, Pindarosz), továbbélését az attikai prózában (Thuküdidész, Iszokratész), illetve az ezekre adott platóni választ. Az előadás egy lényegében tragikus (szótérikus vagy pleonektikus), az illúzióra és önmegtévesztésre épülő fogalomtól ível az optimista, transzcendenciára irányuló ellentétpárjáig, mely nélkülözi a bukás lehetőségét.

II. 2017. április 25., kedd 18.00

A platóni barlanghasonlat mitológiai háttere

A második előadás azt próbálja világossá tenni a barlanghasonlat klasszikus példája segítségével, hogy a filozófus milyen erőteljesen támaszkodott több mitológiai hagyományra is saját mítoszai megalkotása során. A barlanghasonlat hátterében egy, a klasszikus mitológia és az orphikus-püthagoreus mítoszok által meghatározott hálót vázolok fel, mely nélkül - véleményem szerint - a hasonlat nem érthető meg a saját mélységében.

III. 2017. május 2., kedd 18.00

Eredetmítosz és emberi lényeg. A Prométheusz-mítosz platóni kritikája

A harmadik előadás a filozófia és mitológia komplexebb viszonyát vázolja. Az emberiség és emberi civilizáció eredetét taglaló mítoszok kapcsán egyrészt érintenünk kell azt a kérdést, hogy Platón miért látta jónak bizonyos filozófiai tartalmak mitikus formába való öntését. Mit szolgál a mitikus forma? Másrészt a Prométheusz-mítosz kapcsán azt szükséges belátnunk, hogy Platón hogyan kombinál különböző, egymástól idegen mitológiai elemeket a Prótagorasz vagy az Államférfi (ellen)mítoszaiban annak érdekében, hogy filozófiai konstrukciói cáfolják az eredeti mítosz, illetve szofista feldolgozásának implikációit. Az eredetmítosz istenhez és állathoz, technikához és fejlődéshez fűződő viszonya ugyanis magát az emberi lényeget határozza meg.

IV. 2017. május 16., kedd 18.00

Peithó és Ananké: a mítosz transzformációja filozófiává

A záró előadás a mitológia és a filozófia kapcsolatának talán legérdekesebb és leginkább figyelmen kívül hagyott aspektusát prezentálja, nevezetesen egy mitikus gondolat átalakulását egy kimondottan spekulatív, filozófiai elméletté. A gondolatmenet a Timaiosz 48A-ra fókuszál, ahol az Ész Peithó (meggyőzés) segítségével veszi rá Anankét, a kaotikus ősmasszát, hogy vegyen részt a lehető legjobb világ megalkotásában. Azon túl, hogy a kozmológiai mítosz résztvevői mitikus istenek, arra keresem a választ, hogy miért éppen Peithó bukkan fel ebben a történetben, és milyen funkciója van a princípiumok viszonyának meghatározásában. A választ az aiszkhüloszi Eumeniszek, illetve Kekropsz, az első athéni király mítosza fogja biztosítani.

Ajánlott olvasmányok:

Az előadások alapjául szolgált megjelent cikkek (sorrendben):

1. „A tragikus elpisz bukása”. In Szőke Annamária – Ullmann Tamás (szerk.), Asteriskos 4. Tanulmányok. ELTE BTK, Budapest, 2013, 5-18.
2. „A platóni barlang eredete”, Elpis 2012/1. 29-55.
3. „A Prométheus-mítosz Platón Protagórasában”. In Bárány István – Bolonyai Gábor – Ferenczi Attila – Vér Ádám (szerk.), Studia Classica. Tanulmányok az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ókortudományi Intézetéből. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2015, 225-236.
4. „Peithó és Ananké: a Timaiosz 48A-ról”. Különbség 2016/1. 9-22. Lásd: https://elte.academia.edu/RostaKosztasz


További olvasmányok:
https://plato.stanford.edu/entries/plato-myths/
Az elsődleges irodalmak megtalálhatóak a cikkek bibliográfiáiban, ahogy további
olvasmányok is.

 

Facebook-esemény

 

Tóth Gergely

 

img_8244.JPG1981-ben születtem Budapesten. A gimnázium elvégzése után az egri Eszterházy Károly Főiskolán szereztem diplomát, majd az ELTE PPK-n végeztem múzeumpedagógiát, melynek végén szakvizsgáztam ugyanitt. Jelenleg végzős hallgató vagyok az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskolájában. Mindeközben egy általános iskolában tanítok immár kilenc éve, emellett középiskolásokat készítek fel az érettségire. Kutatási területem az ókori Róma hadserege.

 

 

 

 

 

 

 

Tóth Gergely kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

 

A Római Köztársaság hadseregének fejlődése

 

 

Hogyan lehetséges az, hogy egy apró, Tiberis menti városállam az ókori világ egyik legnagyobb birodalmává nőtte ki magát? Elsősorban a hadsereg volt az a tényező, amely mindezt lehetővé tette. A római hadsereg megállta a helyét bármilyen terepen, bármilyen ellenséggel szemben, legyen szó görögökről, punokról, gallokról, perzsákról, makedónokról, germánokról stb. Sikerrel alkalmazkodott az adott helyzethez, és rendkívüli fegyelmének köszönhetően szinte bármilyen akadályt legyőzött. A római katona fegyverzetét, ha jobbat talált, képes volt lecserélni, a meglévőt fejleszteni. A szigorú büntetések és nagyszerű jutalmak következtében a seregben magas morál uralkodott.

 

I. 2017. április 3., hétfő 18.00

Római hadrend és harcmodor

Hogyan gondolkodtak a rómaiak? Hogyan harcoltak kezdetben? Miért változik ez meg, és mi lesz helyette? Ezekre a kérdésekre keressük az első részben a választ. Emellett néhány ismertebb csata rövid bemutatása, elemzése.

 

II. 2017. április 10., hétfő 18.00

Rangok és fegyverek

Milyen rangok voltak a római hadseregben? Milyen fegyvereket használt a legionárius? Honnan vették át ezeket a fegyvereket? Miben bizonyultak jobbnak a régi fegyvereknél?

 

III. 2017. április 24., hétfő 18.00

Kiképzés, római tábor, ostromtechnikák, haditengerészet

A római katona mindennapjairól, kiképzéséről szeretnék ebben a részben beszélni, emellett a tábor külsejéről, felépítéséről, a városok ostromáról, ostromgépekről szólnék, végül a III. században létrejövő római flottáról és hajókról.

 

IV. 2017. május 8., hétfő 18.00

Jutalmak, büntetések, diadalmenetek, hadvezérek


A hadsereg egyik legfontosabb eleme a kiváló fegyelem volt, melyet a jutalmak és szigorú büntetések tartottak fent. Ezek okairól és fajtáiról beszélnék, majd a diadalmenetekről: ki tarthatott és miért, valamint hogyan is nézett ki egy triumphus? Végül a hadvezér feladataival és az új típusú hadvezér megjelenésével zárnám előadásomat.

 

Ajánlott irodalom:

Iosephus Flavius: A zsidó háború. Gondolat Könyvkiadó, Budapest 1964

Caesar: A gall háború. Európa Könyvkiadó, Budapest 1964

Caesar: A polgárháború. Magyar Helikon Könyvkiadó, Budapest 1966

C. Sallustius Crispus összes művei. Magyar Helikor Könyvkiadó, Budapest 1978

Livius: A római nép története a városalapítástól. Európa Könyvkiadó, Budapest 1982

Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok II., Osiris Könyvkiadó, Budapest 2001

Polybiosz történeti könyvei I-II. Attraktor Könyvkiadó, Máriabesnyő-Gödöllő 2002

Kertész István: A hódító Róma. Kossuth Könyvkiadó, Budapest 1983

Szemtanú sorozat: Fegyverek és páncélok, Park Könyvkiadó Kft., Budapest 1990

Usborne Képes Világtörténelem sorozat: A rómaiak. Park Könyvkiadó, 1990

Pavel Auguszta – Frantisek Honzák: Ókori civilizációk, Madách Könyv- és Lapkiadó, Pozsony 1990

Új képes történelem sorozat: Róma és a római világ története, Officina Nova

Tóthfalusi István: Ki kicsoda az antik mítoszokban. Móra Könyvkiadó, Budapest 1993

Horváth Péter: Megidézett Múlt – Az ókor izgalmas világa, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2003

Római történelem. Szöveggyűjtemény. 2. javított kiadás. Szerk.: Borhy László. Osiris Könyvkiadó, Budapest 2003

A. Goldsworthy: A római hadsereg története, Alexandra Könyvkiadó, Pécs 2004

Montesquieu: A rómaiak nagysága és hanyatlása. Kossuth Kiadó, Budapest 1997

Tolnai új világlexikona. Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt., Budapest 1929 Tizenkettedik és tizenötödik kötet

Római történeti chrestomathia. Szerkesztette: Borzsák István. Harmadik kiadás. Tankönyvkiadó, Budapest 1963

A hadművészet ókori klasszikusai. Szerkesztette: Hahn István. Zrínyi Kiadó, Budapest 1963

B. H. Warmington: Karthágó. Gondolat Könyvkiadó, Budapest 1967

Castiglione László: Az ókor nagyjai, Akadémiai Kiadó, Budapest 1978

Ferenczy Endre – Maróti Egon – Hahn István: Az ókori Róma története, Szerkesztette: Harmatta János Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

John Keegan:  A hadviselés története, Corvina Könyvkiadó, Budapest 2003

Földvári Katalin

 

foldvary_katalin.jpg2012-ben végeztem a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolájában.
Disszertációmat német nyelven írom az eredeti pócsi ikon imameghallgatásait összefoglaló osztrák mirákulumos könyvekről.
Jelenleg a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola tudományos munkatársaként latin nyelvű egyháztörténeti források feldolgozásában veszek részt a Görögkatolikus Örökség Kutatócsoport tagjaként.
Emellett latint és metodológiát tanítok a görögkatolikus papnövendékeknek.

 

 

 

 

 

Földvári Katalin kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián

 

 

„…hol már ember nem segíthet, a Te erőd nem törik meg!” Csodás imameghallgatások Mária-kegyhelyeinken a barokk kortól napjainkig

 

 

A címben olvasható idézet jól tükrözi azt az alapvető emberi magatartást, hogy amikor a tudomány már nem segít, a hitbe kapaszkodunk. A kilátástalan helyzetek mindig arra késztették az embert, hogy kiutakat keressen - melyek közé tartozik az égi szféra segítségének kérése. Ha nem is ragadható meg ez a hatalom, akkor is megtapasztalható azáltal, hogy megmutatkozik ebben a világban, olyankor egészen rendkívüli módon, a csoda révén. A csodák a katolikus vallásban központi szerepet töltenek be, hiszen rajtuk keresztül megnyilvánul Isten és a szentek ereje. Az égiek közbenjárásnak tulajdonított események leírásai emellett tanúbizonyságot adnak az emberek mindennapi problémáiról, reményeiről és félelmeiről.

 

I. 2017. május 9., kedd 18.00

„Siessünk buzgón az Istenszülőhöz!”- búcsú és búcsújárás Magyarországon

Az előadás célja, hogy bevezesse a hallgatóságot a búcsújárás témakörébe, mely során megismerkedünk a búcsújárás történetével, forrásaival illetve a legfontosabb hazai kegyhelyekkel.

 

II. 2017. május 15., hétfő 18.00

A földi és égi szféra határán – csodás imameghallgatások

„...Ez év július 11-én Máriapócsra jött és a gyógyulás hő vágyával a kegyképet megcsókolta, mire a szembaj feltűnő gyorsan múlni kezdett…”
Szinte minden búcsújáróhelyünkön találkozunk ilyen és ehhez hasonló történetekkel, melyek azonban sokak számára hihetetlennek, megfoghatatlannak tűnnek. Jelen előadás ezekre a kérdésekre keresi a választ: Mit nevezünk valójában csodának? Hogyan változott a csodáról alkotott felfogás az idők során? Minek a hatására következtek be ezek a gyógyulások és mitől nevezhetjük csodásnak őket? Milyen betegségekből gyógyulnak ki az emberek a különböző kegyhelyeken? Hogyan igazolhatóak ezek?

 

III. 2017. május 22., hétfő 18.00

Kegyhelyeink csodagyűjteményei: a mirákulumos könyvek

Mirákulumos könyvön különböző számú, csodás eseményeket elbeszélő mirákulum-feljegyzések gyűjteményét értjük. Ezek a változó terjedelmű szövegek olyan zárt történetek, amelyek csodás kegyelmi megnyilvánulásokról, imameghallgatásokról, látomásokról és jelenésekről szólnak, tehát a hívőknek a szentekkel kapcsolatos, csodaként értelmezett tapasztalatait türközik.
Ezen szövegek elemzése számos tudományterület – többek között a néprajztudomány, egyháztörténet, irodalomtörténet, orvostörténet, hely- és személynévkutatás, településtörténet stb. - számára szolgál nélkülözhetetlen adatokkal. Az előadás először a mirákulumos könyvek kialakulásának folyamatát vázolja fel, majd a feljegyzések elemzésének módszereit mutatja be.

 

IV. 2017. május 29., hétfő 18.00

„Ex voto” – Fogadalmi tárgyak, fogadalmi képek búcsújáróhelyeinken

Máig számos kegyhelyünkön él az a gyakorlat, hogy a zarándokok az elnyert vagy remélt imameghallgatásért adományokat visznek az Istenszülőnek.
De vajon honnan ered ez a szokás és hogyan változott az idők során? Mit jelképeznek a búcsújáróhelyeken látható ezüstből és viaszból készült figurák? Milyen ajándékokat hagynak ma a búcsújárók a kegyhelyeken? A kurzus záró előadása ezeket a kérdéseket járja körül.

Ajánlott olvasmányok:

Andree, Richard: Votive und Weihegaben des katholischen Volks in Süddeutschland, Braunschweig, 1904.

Assion, Peter: Die mittelalterliche Mirakel-Literatur als Forschungsgegenstand. In: Herbert Grundmann (hrsg.): Archiv für Kulturgeschichte 50. Böhlau Verlag, Köln Graz 1968 172-180.

Beitl, Klaus: Volksglaube. Zeugnisse religiöser Volkskunst. München, 1983

Friess, Edmund: Die Wallfahrt nach Adlwang im Lichte der Mirakelbücher: (1620-1746) eine volkskundlich-kulturhistorische Studie. Bundesverlag für Unterricht, Wissenschaft und Kunst 1951

Habermas, Rebekka: Wunder, Wunderliches, Wunderbares. Zur profanisierung eines Deutungmusters in der frühen Neuzeit. In: Richard van Dülmen: Armut, Liebe, Ehre, Fischer Taschenbuch Verlag, Frankfurt am Main, 1988. 38-67.

Habermas, Rebekka: Wallfahrt und Aufruhr. Zur Geschichte des Wunderglaubens in der frühen Neuzeit. Campus Verlag Frankfurt-New York 1991

Heller-Schuh, Barbara: Hilfe in aller Nöten? Inhalte von hoch- und spätmittelalterlichen Mirakelsammlungen im Vergleich. In: Martin Heinzelmann-Klaus Herbers-Dieter R. Bauer (hrsg.): Mirakel im Mittelalter. Konzeptionen, Erscheinungsformen, Deutungen, Franz Steiner Verlag, Stuttgart 2002 151-166.

Kriss-Rettenbeck, Lenz: Ex voto, Atlantis Verlag Zürich und Freiburg im Breisgau, 1972

Lobenwein, Elisabeth: Wallfahrt-Wunder-Wirtschaft. Die Wallfahrt nach Maria Luggau (Kärnten) in der Frühen Neuzeit, Bochum 2013.

Mettler-Kraft, Patricia: Wallfahrt und Wunder im Spiegel der frühen Mirakelbücher des Klosters Einsiedeln: eine quantitative Auswertung der Mirakelüberlieferung von 1587-1674. In: Der Geschichtsfreund: Mitteilungen des Historischen Vereins Zentralschweiz 157. 2004 73-144.

Pausaniae Graeciae descriptio ad optimorum librorum fidem. Tomus I. Lipsiae 1829

Sancti Aurelii Augustini De civitate Dei Libri XI-XXII Turnholti Typographi Brepols Editores Ponticifii 1945

Schneider, Ingo: Qualitative Mirakelforschung. Methodische Überlegungen zur Erforschung barocker Mirakelbücher. In: Österreichische Zeitschrift für Volkskunde XLIV. 3. 1990 285-310.

Schreiber, Georg: Deutsche Mirakelbücher zur Quellenkunde und Sinngebung, Verlag L. Schwann, Düsseldorf, 1938

Schuh, Barbara: „Jenseitigkeit in diesseitigen Formen”. Sozial- und Mentalitätsgeschichtliche Aspekte spätmittelalterlicher Mirakelbücher, Verlag Leykam, Graz, 1989

Schuh, Barbara: „Von vilen und mancherlay seltzamen Wunderzaichen”: die Analyse von Mirakelbüchern und Wallfahrtsquellen. Scripta Mercaturae Verlag St. Katharinen 1989

Signori, Gabriela: Wunder: eine historische Einführung. Campus Verlag, Frankfurt am Main 2007

Wenz-Haubfleisch, Annegret: Miracula post mortem: Studien zum Quellenwert hochmittelalterlicher Mirakelsammlungen vornehmlich des ostfränkisch-deutschen Reiches Respublica Verlag Siegburg 1998

Wittmer-Butsch, Maria-Rendtel, Constanze: Miracula-Wunderheilungen im Mittelalter. Eine historisch-psychologische Annäherung. Böhlau Verlag Köln-Weimar-Wien 2003

Bálint Sándor-Barna Gábor: Búcsújáró magyarok. A magyarországi búcsújárás története és néprajza, Szent István Társulat, Budapest, 1994.

Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon, Medicina Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1990.

Barna Gábor: Búcsújárók. Kölcsönhatások a magyar ás más európai vallási kultúrákban, Lucidus Kiadó, Budapest, 2001.

Barna Gábor (szerk.): „Mária megsegített” Fogadalmi tárgyak Máriaradnán I. Néprajzi Tanszék, Szeged, 2000.

Hetény János: A magyarok Máriája. Mária-tiszteletünk teológiája és néprajza, Szent István Társulat, Budapest, 2011.

Korpics Márta-Szilczl Dóra (szerk.): Szakrális kommunikáció, Typotex Kiadó, Budapest, 2007.
 
Paládi-Kovács Attila (szerk.): Magyar Néprajz VII. Népszokás, néphit, népi vallásosság, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990.

Tüskés Gábor: Búcsújárás a barokk kori Magyarországon a mirákulumirodalom tükrében, Akadémiai Kiadó, Budapest 1993.

Tüskés Gábor-Knapp Éva: Népi vallásosság Magyarországon a 17-18. században. Források, formák, közvetítők Osiris Kiadó, Budapest 2001.

 

Facebook-esemény

 

Csúr Gábor Attila

 

csur_g.JPG

Csúr Gábor Attila 2014-ben szerzett alapszakos diplomát az ELTE skandinavisztika szakirányán. 2016-ban végezte el MA-tanulmányait ugyanitt, majd felvételt nyert az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájának skandinavisztika programjára. 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben ösztöndíjas nyári képzésen vett részt Askovban, Koppenhágában és Helsingorben, a 2015/2016-os tanév őszi félévében pedig a Koppenhágai Egyetem vendéghallgatója volt. Előadott 2014-ben és 2016-ban a XV. és XVII. Eötvös Konferencián, 2014-ben a III. Eötvözet Konferencián, XXXII. OTDK-n 2015-ben. A 2015/2016-os tanévben Köztársasági Ösztöndíjban részesült. 2012 óta az Eötvös József Collegium skandinavisztika műhelyének tagja.

 

 

 

Csúr Gábor Attila kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

Skandináv–magyar műfordítások és műfordítói portrék a 20. századból

 

A 19. századi skandináv irodalom első nagy hulláma a 20. század első felében érkezett hazánkba. Egészen idáig különböző közvetítőnyelvek segítségével születhettek magyar nyelvű fordítások, azonban a Mikes Lajos (1872–1930), G. Beke Margit (1890–1988) vagy Hajdu Henrik (1890–1969) nevével fémjelzett átültetések már az eredeti svéd, dán és norvég szövegek alapján készültek. A fordítások minőségére és a kultúraközvetítés jellegére nézve sem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a fontos tényt, hogy immár nem a német vagy egyéb nyelvek irodalmi hagyományának szűrőjén keresztül érkeztek hozzánk a skandináviai alkotások. Az előadássorozat célja feltárni az északi kultúra fent említett képviselőinek nem csekély irodalomtörténeti jelentőségét, elsősorban műfordításaik és a korabeli irodalmi nyilvánosság tükrében, ezzel betekintést nyerve a skandináv irodalom és kultúra hazai recepciójának egy adott korszakába.

 

I. 2017. március 14., kedd 18.00

Egy kis skandináv irodalomtörténet

Bevezető, irodalomtörténeti áttekintés, „alapozóelőadás” a legkedveltebb, klasszikusnak mondható 19. és 20. századi skandináv művek keletkezés- és szellemtörténeti körülményeiről, különös tekintettel az itthon nagy népszerűségnek örvendő szövegekre.

 

II. 2017. március 21., kedd 18.00

Skandináv irodalom Magyarországon a 20. század elején

Előadás a kezdődő magyarországi skandinavisztikáról az 1900-as évek első feléből. Mik jelentek meg a századfordulóig? Kik fordítottak? Kik foglalkoztak skandinavisztikával hazánkban? Hogyan kerülhetett először kapcsolatba a dán, norvég, svéd és izlandi szerzőkkel a magyar olvasóközönség?

 

III. 2017. március 28., kedd 18.00

Az első hullám: 1900-tól 1945-ig

Az úgynevezett skandináv „modern áttörés”, a szimbolizmus vagy az induló modernizmus kiemelkedő művei, nem kis mértékben a Nyugatnak, a Korunknak vagy a Napkeletnek köszönhetően, rendkívül befogadó közegre leltek a magyar olvasóközönségben. Knut Hamsun Pánja (1925), Henrik Pontoppidan Szerencsés Péter (1928) és August Strindberg A vörös szoba (1928) című regényei, Henrik Ibsen összes színművei (1921–1929), vagy Sigrid Undset Kristin Lavransdatter-trilógiája (1932–1934) ekkor jelentek meg először nálunk.

 

IV. 2017. április 4., kedd 18.00

A második hullám: 1945-től 1989-ig

Sigurd Hoel: Találkozás a mérföldkőnél (1965), Martin Andersen Nexø: Szürke fény (1946) vagy Jens P. Jacobsen: Niels Lyhne (1985) – csak néhány szerző és cím a második korszakból. G. Beke Margit és Hajdu Henrik a kommunizmus ideje alatt is folytathatták munkájukat, és sikerült elérniük, hogy ne csak az ideológiakritikai szempontból védhető skandináv irodalom, hanem egy sokkal szélesebb körkép tárulhasson az itthoni befogadók elé.

 

Ajánlott olvasmányok:

Szerb Antal: Skandináv realizmus. In: A világirodalom története. Magvető, Budapest 2000. 650-664.

Szerb Antal: Skandináv századforduló. In: Uo. 778-792.

Hajdu Henrik: A skandináv irodalom szolgálatában. In: Nagyvilág, Budapest 1962, 7/12, p. 1853-1861.

Lukács György: A regény elmélete (Budapest, Magvető, 1975, 558-559.

Miszoglád Gábor: A dán regény a XIX. században. Filológiai közlöny 1977, 1. sz. 75-86.

Vincze László: H. Pontoppidan: Szerencsés Péter. In: Regényirodalom és pedagógia. Tankönyvkiadó, Budapest 1976.

Baksy Péter Ernő: Dán szépirodalmi művek - magyar fordításban. A Dán Irodalmi Információs Központ kiadványa a magyarországi Dán Kulturális Intézet megnyitása alkalmából, 1992 november. Dán Irodalmi Információs Központ, Dán Kulturális Intézet. København-Kecskemét 1992.

Facebook-esemény

jpg-nagy_1.jpg

 

 

A Pesti Bölcsész Akadémia 2016/2017 tavaszi félévének részletes programja itt érhető el.

Kaba Ariel

 

1701_ka.JPG

 

 

Kaba Ariel az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola Interkulturális nyelvészet programjának elsőéves hallgatója. Felsőfokú tanulmányait a Károli Gáspár Református Egyetem japán szakán végezte.
Kutatási témája a kiterjesztett kommunikáció és a karakter mint attribútum több médiumon, illetve több nyelven való vizsgálata.
Érdeklődési körébe tartozik, a nyelveken kívül, a zene és a zenélés, az irodalom és a művészetek, s az autószerelés.

 

 

 

 

 

Kaba Ariel előadása a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

(Pop)kultúra vs. (nyelv)tudomány

 

2017. május 23., kedd 18.00

Az előadásban több nyelv bevonásával (koreai, japán, német, angol, magyar) szemléltetjük, hogy akár a hétköznapjaink is kutatási témává lehetnek, így például a videójátékok, a YouTube, az anime, a manga, a filmek, a sorozatok, a TV-show-k, a reklámok, a mémek, a zene, és így tovább.
Az állítás bizonyítása céljából harcba keverjük a popkultúrát és a nyelvtudományt: eme "Mortal Kombat" győztese azonban egy harmadik "harcos" — a k i t e r j e s z t e t t  k o m m u n i k á c i ó.
Bár látszólag ismeretlennek tűnhet ez a fajta kommunikáció, ennek ellenére mindenki ismeri — a kérdés az, hogy mennyire? Az előadás során erre is fény derül, hiszen interaktív módon ki-ki maga is tesztelheti a kiterjesztett kommunikatív kompetenciáját!

 

Ajánlott olvasmányok:

Balogh Andrea 2012. Számítógépes játékok nyelvi környezetének vizsgálata. Elhangzott: TEHETSÉGNAP. A Magyar Nyelvtudományi Tudományos Diákkör és a Tantárgy-pedagógiai Tudományos Diákkör tavaszi konferenciája. 2012. június 12. Budapest.
Cseresnyési László 2004. Nyelvek és stratégiák. Avagy a nyelv antropológiája. Budapest: Tinta Kiadó.
Hidasi Judit 2008. Interkulturális kommunikáció. Scolar.
Huszár Ágnes 2009. Bevezetés a gendernyelvészetbe. Tinta Kiadó.
Kaba Ariel 2016a. „Yakuwarigo: a nyelv, amelyet nem beszélnek (?)”. Elhangzott: VII. "Közel, s Távol" Orientalisztika Konferencia. 2016.03.04.
Kaba Ariel 2016b. „A japán nemek pragmatikája: nem jelölnek a genderjelölők?”. Elhangzott: „Tavaszi Szél” Konferencia 2016.04.16.
Kaba Ariel 2016c. „A nemek pragmatikája — nyelvi sztereotípiák a japán nyelvben”. MA-szakdolgozat. 189 oldal.
Kaba Ariel 2016d. „A japán gyarmati uralom hatása Koreára”. In: Balga Nóra — Szabó Gergely (szerk.) XIV. Adsumus. Tanulmányok a XVI. Eötvös Konferencia előadásaiból. Eötvös Collegium.
Kaba Ariel 2016e. „Shamefur Dispray” — Az elképzelt szamuráj nyelve kultúra- és médiumközi perspektívában”. Találkozások Konferencia, 2016.11.18. (előkészületben)
Kaba Ariel 2016f. A ne és yo japán zárópartikulák vizsgálata egy manga fordításának tükrében. In: Doma Petra — Takó Ferenc (szerk.) „Közel, s Távol” V.: Az Eötvös Collegium Orientalisztika Műhely éves konferenciájának előadásaiból 2015. Eötvös Collegium.
Kaba Ariel 2017a. Pokemon-go ポケモン語 — avagy hogyan kommunikálnak a Pokemonok?. XI. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia (megjelenés alatt)
Kaba Ariel 2017b. „Leave a like and subscribe! – On PewDiePie and the Bro Army”. Elhangzott: MONEY TALKS? COMMUNICATION AS/AND ECONOMY. International Interdisciplinary Conference, Budapesti Corvinus Egyetem, 2017.05.04.
Kaba Ariel 2017c. „Virtuális kultúraközi kommunikáció: a soft power ereje”. Elhangzott: PEACH Junior 2017 diákkonferencia, PPKE BTK Sophianum, 2017. május 6.
Maynard, S. K. 2016. Fluid Orality in the Discourse of Japanese Popular Culture. John Benjamins Publishing Company.
O´Hagan, M. — Mangiron, C. 2013. Game Localization: Translating for the Global Digital Entertainment Industry (Benjamins Translation Library)
Schirm Anita 2010. Mit jelölnek a diskurzusjelölők. In: Kukorelli Katalin (szerk.) A tartalom és forma harmóniájának kommunikációja. Dunaújvárosi Főiskola. Dunaújváros. 81–88.
尾崎喜光2004.日本語の男女差の現状. 『日本語学』6号. 明治書院.
金水 敏 2003.『ヴァーチャル日本語役割語の謎』 東京:岩波書店.
メイナードK. 泉子2005.『談話表現』くろしお出版

A saját munkák legtöbbje megtalálható alább:
https://mindchocolate.academia.edu/kabariel

 

A Facebook-on folyamatosan megosztásra kerülnek kedvcsinálók:
Facebook-esemény

 

 

 

 

 

 

Horváth Csaba

 

img_3634.jpg

 


Horváth Csaba vagyok, a Nyelvtudományi Doktori Iskola Romanisztika programjának harmadéves hallgatója. Kutatási témám az olasz mint idegen nyelv elsajátítása, mely ötvözi nyelvészeti érdeklődésemet és gyakorló tanárként szerzett tapasztalataimat. Úgy gondolom, hogy a nyelvtanulás, nyelvelsajátítás során szükségszerűen bekövetkező, visszatérő hibák felismerése megkönnyítheti az azokon való túllépést, hatékonyabb tanulást eredményezhet.

 

 

 

 

 

 

Horváth Csaba kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

 

A nyelvtanulás – az olasz mint idegen nyelv

 

Hogyan tanulunk idegen nyelveket? Mi az, amin változtathatunk, és mi az, ami adott, tőlünk független? A kurzus az olasz nyelv példáján mutatja be az idegennyelv- elsajátítás izgalmas tudományát, azok számára is közérthető módon, akik (még) nem tudnak olaszul. Nyelvtanulási csodamódszerek nem kerülnek bemutatásra, viszont más nézőpontból ismerkedhetünk meg olyan, a nyelvtanulást övező vélekedésekkel, melyek rendszeresen megjelennek a köztudatban.

 

I. 2017. március 27., hétfő 18.00

Hogyan sajátítunk el egy idegen nyelvet?

Mi a különbség idegennyelv-elsajátítás és idegennyelv-tanulás között? Miben hasonlít és miben különbözik az anyanyelv és egy idegen nyelv elsajátítása? Egyénileg vagy társas módon sajátítunk el egy nyelvet? Az előadás célja, hogy összefoglalva a fenti kérdésekkel foglalkozó elméleteket, bevezetést nyújtson az idegennyelv-elsajátítás tudományába, illetve megmagyarázzon egyes, a köztudatban gyökerező vélekedéseket a nyelvtanulásról.

Ajánlott olvasmányok:

Maróti Orsolya 2005. Véletlen - vagy tipikus hiba? In Hungarológiai évkönyv 6. (200-203.). Pécs: Pécsi Tudományegyetem. http://epa.oszk.hu/02200/02287/00006/pdf/Hungarologiai_Evkonyv_06_050-055.pdf (megtekintve: 2016. 12. 29.)
Rulik, Imke 2009. Hibaelemzés köztes nyelvi keretben. In: Nádor Orsolya (szerk.), THL2 2009/1-2. (106-137.). Budapest: Balassi Intézet.

 

II. 2017. április 5., szerda 18.00

Szeretnék idegen nyelveken beszélni, de…

Az előadás során megismerkedhetünk azokkal a főbb egyéni tényezőkkel, melyek a sikeres idegennyelv-elsajátításra hatással lehetnek. Szó esik a nyelvérzék kérdéséről, az életkor és a nem szerepéről, továbbá a nyelvtanulás kimenetelére alapvető befolyással bíró motivációról. Hogyan teremtsünk itthon célnyelvi környezetet, és egyáltalán miért fontos ez? Az előadás második felében a nyelvi input mennyiségével és minőségével kapcsolatos kérdéseket vesszük górcső alá.

Ajánlott olvasmányok:

Kontráné Hegybíró Edit 2004. Egyéni különbségek a nyelvtanulásban. In Kontráné Hegybíró Edit - Kormos Judit (szerk.), A nyelvtanuló. Sikerek, módszerek, stratégiák (7-24.). Budapest: Okker.
Lomb Kató 1970. Így tanulok nyelveket. Budapest: Gondolat.

 

III. 2017. április 19., szerda 18.00

Az első lépések Olaszországban olaszul

Az első két előadás elméleti alapjainak folytatásaként a harmadik alkalommal azok a kutatások kerülnek bemutatásra, melyek a 80-as évek óta zajlanak Olaszországban – mint bevándorlási célpontban – az olasz nyelv elsajátításával kapcsolatban. Az úgynevezett „paviai projekt” ismertetése mellett fontos szerepet kapnak azok a nyelvpedagógiai kutatások is, melyek eredményeikkel az olasz nyelv bevándorlók számára történő oktatásához járulnak hozzá.

Ajánlott olvasmányok:

Giacalone Ramat, Anna 1993. Italiano di stranieri. In Sobrero, Albero A. (szerk.), Introduzione all’italiano contemporaneo. La variazione e gli usi. Roma–Bari, Laterza.
Giacalone Ramat, A., Chini, M., Andorno, C. 2014. Italiano come L2. In: Iannaccaro, G. et al. (szerk.), 10 anni di Linguistica italiana (149- 206.). Róma: Bulzoni.

 

IV. 2017. április 26., szerda 18.00

„Magyaliano”

Az utolsó előadás az eddigi ismeretekből kiindulva azt mutatja be, hogy a magyar nyelvtanulóknak milyen nehézségekkel kell szembenézniük az olasz nyelv itthoni tanulása során. Mennyire vonzó az olasz mint idegen nyelv? Mennyiben más olaszul tanulni egy magyar anyanyelvűnek, mint például angolul? Az előadás során megismerkedhetünk korábbi magyar-olasz köztesnyelvi kutatásokkal, valamint összefoglalom az általam eddig végzett vizsgálatok eredményeit is.

Ajánlott olvasmányok:

Hegedűs, József 2012. Az idegen nyelv. Nyelvek – nyelvtanulás. Budapest: Tinta.
Pál, Ildikó 2015. Interferencia jelenségek a szintaxis területén az olaszul tanuló magyar középiskolások és főiskolai hallgatók dolgozatainak tükrében. PhD-disszertáció. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. http://doktori.btk.elte.hu/lingv/palildiko/diss.pdf (megtekintve: 2016. 12. 29.)

 

További irodalom:

Alsina, Alex 1996. The role of argument structure in grammar: Evidence from Romance. Stanford (CA): CSLI Publications.
Andorno, Cecilia 2001. Banca dati di italiano L2. Il progetto di Pavia. Pavia: Dipartimento di Linguistica. (CD-ROM)
Bárdos, Jenő 2002. Az idegen nyelvi mérés és értékelés elmélete és gyakorlata. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.
Bertinetto, P. M., Burani, C., Laudanna, A., Marconi, L., Ratti, D., Rolando, C., Thornton, A. M. 2005. Corpus e Lessico di Frequenza dell’Italiano Scritto (CoLFIS). Elérhető: http://linguistica.sns.it/CoLFIS/Home.htm
Bettoni, Camilla 2007. Imparare un’altra lingua. Róma, Bari: Editori Laterza.
Centineo, Giulia 1995. The distribution of Italian si in Italian transitive/inchoative pairs. In Simmons, M., and Galloway, T. (Eds.), Proceedings of SALT V (pp. 54–71.). Ithaca (NY): Cornell University Press.
Chini, Marina 2005. Che cos’è la linguistica acquisizionale. Róma: Carocci Editore.
Di Biase, Biagio 2007. A Processability approach to the acquisition of Italian as a second language: theory and applications. PhD- disszertáció, Australian National University. https://digitalcollections.anu.edu.au/bitstream/1885/6982/1/01whole.pdf (megtekintve: 2016. 12. 29.)
É. Kiss, Katalin 2003. Mondattan. In: É. Kiss, K., Kiefer F., Siptár P. Új magyar nyelvtan. Budapest: Osiris Kiadó. 15—186.
Ellis, Rod 1994. The study of second language acquisition. Oxford, New York: Oxford University Press.
Európa Tanács 2002. Közös Európai Referenciakeret. Nyelvtanulás, nyelvtanítás, értékelés. Elérhető: http://www.nyak.hu/nyat/doc/ker_2002.asp
Giacalone Ramat, Anna (szerk.) 2003. Verso l’italiano. Percorsi e strategie di acquisizione. Róma: Carocci.
Ginelli, Giorgia 2010. L’acquisizione delle domande in italiano come lingua seconda. PhD-disszertáció, Università degli Studi di Verona. https://iris.univr.it/retrieve/handle/11562/343932/3924/Tesi%20Ginelli%20Giorgia.pdf (megtekintve: 2016. 12. 29.)
Graffi, Giorgio 1994. Sintassi. Bologna: Il Mulino.
Grimshaw, Jane 1982. On the lexical representation of Romance reflexive clitics. In Bresnan, J. (Ed.), The mental representation of grammatical relations (pp. 87–148.). Cambridge (MA): MIT Press.
Horváth, Csaba 2015. Tárgyatlan igék magyar nyelvtanulók olasz köztesnyelvében: a segédige-választás kérdése. In Váradi, Tamás (szerk.), Doktoranduszok tanulmányai az alkalmazott nyelvészet köréből 2015 (3–16.). Budapest: MTA NYTI.
Klein, Wolfgang,Dittmar, Norbert 1979. Developing grammars. Berlin, Heidelberg, New York: Springer.
Kovács, Gábor 2014. Idegennyelv-elsajátítás. In: Pléh, Cs., Lukács, Á. (szerk.) Pszicholingvisztika 1-2. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1: 593–674.
Krashen, Stephen 1982. Principles and practice in second language acquisition. London: Pergamon.
Miličević, Maja 2007. The acquisition of reflexives and reciprocals in L2 Italian, Serbian and English. PhD-disszertáció, University of Cambridge. https://drive.google.com/file/d/0B1MhLix-CW0xN1FUbXBkQnBnTEU/view (megtekintve: 2016. 12. 29.)
Montrul, Silvana 1997. Transitivity alternations in second language acquisition: A crosslinguistic study of English, Spanish and Turkish. PhD-disszertáció, McGill University, Montréal. http://digitool.library.mcgill.ca/R/?func=dbin-jump-full&object_id=34759&local_base=GEN01-MCG02 (megtekintve: 2016. 12. 29.)
Pienemann, Manfred 2005. Language processing capacity. In: Doughty, C. J., Long, M. H. (szerk.) The handbook of second language acquisition. Malden MA – Oxford: Blackwell. 679–714.
Profilo della lingua italiana (CD-ROM). 2010, Firenze, La Nuova Italia.
Richards, Jack C. (szerk.) 1997. Error Analysis: Perspectives on Second Language Acquisition. London, New York: Longman.
Salvi, Giampaolo, Vanelli, Laura 2004. Nuova grammatica italiana. Bologna: Il Mulino.
Sorace, Antonella. 2000. Gradients in auxiliary selection with intransitive verbs. Language, 76(4): 859–890.

 

Facebook-esemény

 

 

Marosi Renáta

 

 

marosi_renata.jpgAngol és történelem szakos tanárként 2015 szeptembere óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának Modern angol és amerikai irodalom doktori programját látogatja. 2016 szeptemberétől a felvidéki Selye János Egyetemen oktat mint tanársegéd. Fő kutatási területe az angol és amerikai gyermekirodalom, ezen belül is a fantasy irodalom és P. L. Travers munkássága.

 

 

 

 

 

Marosi Renáta kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

Az ezerarcú Mary Poppins

 

Mary Poppins, a rejtélyes varázserővel bíró dada, aki esernyőjén a széllel érkezve színessé varázsolja a Banks család mindennapjait. Ha az olvasó-, vagy a nézőközönség Mary Poppinsra gondol, valószínű ezekkel a tulajdonságokkal ruházza fel és írja le őt. Mary Poppins azonban, a többi szereplővel együtt, sokkal fontosabb funkciókat tölt be. Nem egyszerűen a szórakoztatásért felelős természetfeletti lények, hiszen karakterükben megszemélyesítik a Nagy Anya archetípus különböző attribútumait (tündér keresztanya, mentor, a szerető és rettenetes anya stb.), illetve betekintést nyújtanak különféle vallások, mint a kereszténység vagy a buddhizmus világába. Pszichológiai, mitológiai, néprajzi, filozófiai és vallási szemszögekből elemezve pedig fény derülhet ezekre a jellemzőkre és funkciókra.

 

I. 2017. március 1., szerda 18.00

Mary Poppins: “A megvalósult tündérmese”

Az előadás célja bemutatni a Mary Poppins-regények kulturális hátterét és tündérmesei motívumait (tündér keresztanya, hősi kalandok, varázslat, stb.), összehasonlítva azokat a Grimm testvérek eredeti meséivel. Az előadás első része a gyermekirodalom azon periódusát, illetve P. L. Travers, a Mary Poppins könyvek írójának azon életeseményeit ismerteti, melyek közvetlenül vagy közvetetten hatottak a Mary Poppins-regények megalkotására. Az előadás második részében Mary Poppins külső és belső tulajdonságainak elemzése kerül középpontba, mely alapján megtudhatjuk, mennyiben és miben különböznek, vagy éppen hasonlítanak a Travers által olyannyira szeretett Grimm testvérek eredeti mesegyűjteményeiben szereplő varázslatos segítők és Mary Poppins.

 

II. 2017. március 8., szerda 18.00

Utazás a Mély-én felé: az álmok szerepe Mary Poppins történeteiben

A cél bemutatni a Mary Poppins-könyvek álomszerű kalandjait, azok explicit és implicit funkcióit, Jane és Michael álomszerű utazásainak szakaszait, valamint az álmokban részt vevő szereplőket, úgy mint a Küszöb Őrzőjét (Mary Poppins személyében) és feladatát, vagy a Hírnökök (egy hang, egy levél vagy egy csillag személyében) kötelességét. Az előadás egyrészt olyan, az álom nyilvánvalónak mondható szerepeit mutatja be, mint a vágyteljesülés, vagy a Banks gyermekek nevelése, másrészt olyan mélyebb funkciók tárulnak az érdeklődő elé, mint a kollektív tudattalan „tudatosítása”, a Mély-én (Self) meglelése, s ezáltal az individuáció realizálása. Mindezen fogalmak és funkciók J. Campbell a mitológiai hősök útjaival, valamint S. Freud és C. G. Jung álommal kapcsolatos értelmezései mentén válnak világossá.

 

III. 2017. március 22., szerda 18.00

Nagy Anyák a Banks családban: a Szerető és Rettenetes Anya

Az előadás során azok a női, illetve állat karakterek kerülnek bemutatásra, akik a Nagy Anya archetípus – Szűz Mária, Földanya, mitológiai istennők – valamilyen attribútumait viselik. Az előadás olyan karakterek elemzésére helyezi a hangsúlyt, mint az egyszer segítőkész, másszor mogorva Mary Poppins, az egyszer kíméletlen, máskor barátságos cukrászda-tulajdonos Mrs Corry, a galambokról önzetlenül gondoskodó Madaras Asszony, a télből tavaszt varázsoló Nellie Rubina, a rejtélyes és bölcs Páncélteknős, az egyszer szomorú, másszor vidám Vörös Tehén, és a félelmetes és mégis kedves Óriáskígyó. A karakterek ellentétes (a jót és rosszat egyaránt magába foglaló) személyiségének ismertetése alapján válnak láthatóvá a Szerető és a Rettenetes Anya, a Teremtő és a Pusztító Anya jellemvonásai.

 

IV. 2017. március 29., szerda 18.00

Mary Poppins és a Cseresznyefa utca

Az előadás betekintést nyújt a Zen-Buddhizmus világába úgy, hogy azok jegyeit keresi és vizsgálja a Mary Poppins-könyvek történeteiben szereplőkön, tereken (Cseresznyefa utca) és szituációkon keresztül. Az érdeklődő megismerheti, hogy a cseresznyefa, mely Japán kulturális és nemzeti jelképe, s mely egyben a Mary Poppins-könyvek egyik fontos színhelyének adta nevét, hogyan hozható kapcsolatba a Buddhizmussal, s annak szimbolikus jelentései hogyan vannak jelen Travers irodalmi alkotásában. Sor kerül még a Buddhizmus fő tanainak, az ún. Négy Nemes Igazság (1. az élet szenvedéssel teli, 2. a szenvedés oka a vágyakozás, 3. meg kell szabadulni a vágyakozástól, hogy megtapasztaljuk az örök boldogságot, 4. a megvilágosodáshoz az ún. nemes nyolcrétű ösvény vezet) megismertetésére is, mindezt a Mary Poppins-könyvek szöveg közeli értelmezésén keresztül.

 

Ajánlott olvasmányok:

Travers, P. L.: A csudálatos Mary. Ciceró, 2003. http://mek.oszk.hu/00200/00299/00299.htm

Travers, P. L.: A csudálatos Mary visszatér. Ciceró, 2005. http://www.wekerlekos.hu/download/irodalom/travers_a_csudalatos_mary_visszater.htm

Travers, P. L.: A csudálatos Mary kinyitja az ajtót. Ciceró, 2002.

Travers, P. L.: Mary Poppins a parkban. Ciceró, 2005.

Travers, P. L.: Mary Poppins a Cseresznyefa utcában & Mary Poppins meg a szomszéd ház. Ciceró, 2002.

 

Ajánlott szakirodalom:

Campbell, Joseph: Az ezerarcú hős. Édesvíz Kiadó, 2010.

Draper, Ellen – Koralek, Jenny: A Centennial Celebration of P. L. Travers Creator of Mary Poppins. New York: Larson Publication, 1999.

Dumoulin, Heinrich: A History of Zen Buddhism. New York: Pantheon Books, 1963. http://terebess.hu/zen/mesterek/A%20history%20of%20Zen%20Buddhism.pdf

Freud, Sigmund: Álomfejtés. Helikon Kiadó, 2016.

Grilli, Giorgia. Myth, Symbol and Meaning in Mary Poppins: The Governess as Provocateur. London and New York: Routledge, 2014.

Grimm, Jacob – Grimm, Wilhelm: Családi mesék. Kalligram Kiadó, 2009.

Hunt, Peter: An Introduction to Children’s Literature. Oxford-New York: Oxford University Press, 1994.

Jung, Carl G.: Az archetípusok és a kollektív tudattalan. C. G. Jung összegyűjtött munkái 9/1. Scolar Kft., 2011.

Lawson, Valerie. Mary Poppins She Wrote: The Life of P. L. Travers. New York: Pocket Books, 2013.

Manlove, Colin: From Alice to Harry Potter: Children’s Fantasy in England. New Zealand: Cybereditions, 2003.

Neumann, Erich: A Nagy Anya: A Magna Mater archetípusa a jungi pszichológiában. Ursus Libris, 2005.

Rahula, Walpola: What the Buddha Taught. New York: Grove Press, 1974. https://web.ics.purdue.edu/~buddhism/docs/Bhante_Walpola_Rahula-What_the_Buddha_Taught.pdf

Valverde, Cristina P. (2007): Dreams and Liminality in the Mary Poppins Books. In Dream, Imagination and Reality in Literature. České Budejovice: Editio Universitatis Bohemiae Meridionalis. https://www.pf.jcu.cz/stru/katedry/aj/doc/sbaas01-perez_valverde.pdf

Warner, Marina. Once Upon a Time: A Short History of Fairy Tale. Oxford: Oxford University Press, 2014.

Facebook-esemény