Bodnár Noémi

 

kep_noemi.jpg

 

Bodnár Noémi 1993-ban született. A Debreceni Egyetem magyar szakán végzett 2017-ben, jelenleg az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájának hallgatója. Érdeklődési területei között kiemelt helyen áll a jelnyelv és a siketkultúra, emellett érdeklődik a gyermeknyelvi kutatások, különböző pszicho- és szociolingvisztikai témák iránt.

 

 

 

 

Bodnár Noémi kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

Jelnyelv és siketkultúra Magyarországon

 

Weisz Fanni, Marlee Matlin, Nyle DiMarco, hazai és külföldi hírességek, mindannyiuknak ismerős lehet a neve. És hogy mi a közös bennük? Mindannyian hallássérültek. De kik pontosan a hallássérültek? Hányan élnek Magyarországon? Hogyan élnek? És egyébként is, milyenek a siketek? Milyen iskolába járnak? Hogyan kommunikálnak?  Hogyan boldogulnak a mindennapokban? Mi a jelnyelv? Mi, hallók, mennyire ismerjük őket? Szívből ajánlom a kurzust minden hallónak, hallássérültnek, gyereknek, felnőttnek, aki szeretne többet megtudni a magyar siketek közösségéről, kultúrájáról, vagy egyszerűen csak szeretne egy jót beszélgetni erről a rendkívül izgalmas témáról.

 

I. 2018. április 11., szerda 18.00

Hallatlan?! Tudnivalók a hallássérülésről

Az előadás során a siketség kérdéskörét járjuk körül, a siketség különböző szempontú definícióinak áttekintésével. A magyarországi siket közösség bemutatásán túl szó esik a siketekkel kapcsolatos tévhitekről, a nagyothallókról és a CODA-król is.

 

II. 2018. április 25., szerda 18.00

Siketkultúra

A siketek kulturális jellemzőinek bemutatására koncentrál ez az előadás. Fókuszba kerül a siketiskolák kérdésköre, a siketek mindennapi életének, kulturális szokásainak jellemzői. Emellett néhány példán keresztül áttekintjük a siketek megjelenését a médiában.

 

III. 2018. május 9., szerda 18.00

Beszél a kéz 1.

Az előadás a hallássérültek kommunikációs jellemzőit veszi górcső alá. Szóba kerül a hallók és hallássérültek közötti kommunikáció, a siketek identitásának egyik alapkövéül szolgáló magyar jelnyelv, valamint a siket babák nyelvi lehetőségei és jellemzői.

 

IV. 2018. május 16., szerda 18.00

Beszél a kéz 2.

Az utolsó előadáson a hallgatóság megismerkedhet a magyar jelnyelv alapjaival, a kurzus zárásaként pedig egy beszélgetés keretein belül mindenki kifejtheti a véleményét azzal kapcsolatban, hogy a hallók mit tehetnek a siket közösség érdekében.

 

Ajánlott irodalom:

ROMANEK PÉTER ZALÁN (2015): Ki teszi a siketeket fogyatékossá? Nyelv és Tudomány.
SZABÓ M. HELGA (2013a): Mutasd meg, ki vagy! Nyelv és Tudomány.
SZABÓ M. HELGA (2013b): Kis jelelési illemtan. Nyelv és Tudomány.
VASÁK IVÁN (2005): A világ siket szemmel. Budapest.
http://jelnyelv.hu/tudastar/

Háttérirodalom:

BARTHA CSILLA (2004): Siket közösség, kétnyelvűség és a siket gyermekek kétnyelvű oktatásának lehetőségei. In: LADÁNYI MÁRIA – DÉR CSILLA – HATTYÁR HELGA (szerk.) „...még onnét is eljutni túlra...” Nyelvészeti és irodalmi tanulmányok Horváth Katalin tiszteletére. Budapest. 313–332.
BARTHA CSILLA – HATTYÁR HELGA (2011): Siketség, kétnyelvűség, oktatás. Szemelvénygyűjtemény. Budapest.
HATTYÁR HELGA (2008): A magyarországi siketek nyelvelsajátításának és nyelvhasználatának szociolingvisztikai vizsgálata. Doktori disszertáció. Budapest.
LANCZ EDINA (1999): A magyar jelnyelv szótára. Budapest.
MONGYI PÉTER – SZABÓ MÁRIA HELGA (2005): A jelnyelv nyelvészeti megközelítései. Budapest.
STOKOE, WILLIAM C. (1960): Sign Language Structure: An Outline of Visual Communication Systems of the American Deaf. Buffalo.
SZABÓ M. HELGA (2003): A kétkezes jelek szerkezete a magyar jelnyelv fonológiai vizsgálatának tükrében. In: GÉCSEG ZSUZSA (szerk): LingDok 2. Nyelvészdoktoranduszok dolgozatai. Szeged.107–128.
SZABÓ M. HELGA (2007): A magyar jelnyelv szublexikális szintjének leírása. (Philisophiae Doctores sorozat, az azonos című doktori disszertáció kiadása) Budapest.
SZABÓ M. HELGA (2012): Jelnyelvi vonzatok. In: ALBERTI GÁBOR – KLEIBER JUDIT – FARKAS JUDIT (szerk.): Vonzásban és változásban. Pécs. 7–37.

 

Facebook-esemény