Kruzslicz Tamás

 

kt_portre_pba.jpg

 

 

Kruzslicz Tamás, a Nyelvtudományi Doktori Iskola Alkalmazott Nyelvészet Doktori Programjának másodéves hallgatója vagyok. A Kommunikáció: internet és média diákműhely alapítótagjaként 2010 óta foglalkozom a digitális kommunikáció kutatásával. Magyartanárként különösen fontosnak tartom a téma általános pedagógiai és szakmódszertani oldalának vizsgálatát, iskolai „jó gyakorlatok” kidolgozását. IKT eszközök a magyar mint idegen nyelv tanítása címmel 2015 óta szemináriumot is tarthatok a magyar mint idegen nyelvi tanárképzés keretében. Szeretem a szakmámat, külföldieket tanítok magyarul, emellett szabadidőmben szívesen tanulok én is idegen nyelveket, ismerkedem más kultúrákkal.

 

 

 

 

Balogh Andrea

 

ba_portre_pba.jpg

 

Balogh Andrea az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolájának hallgatója, kutatási területe a számítógépes játékok nyelvi környezetének vizsgálata, kiemelten a szókincs jellegzetességei és a szöveg szerepe a játékon belül.

 

 

 

 

 

 

Kruzslicz Tamás és Balogh Andrea kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

Anyanyelv 2.0.

 

Milyen hatással van a digitális technológia a nyelvre, illetve a magyar nyelvre? Mi az, hogy digilektus? Másképpen írnak és olvasnak a mai fiatalok? Hogyan? Vajon beszélhetünk-e új generációs szóbeliségről, illetve írásbeliségről? És mit kezd ezzel az iskola? Hogyan építhető be az anyanyelvi fejlesztésbe a számítógépes játékok világa? A hat részes előadássorozat ezekre a kérdésekre is keresi a választ, és hívja közös gondolkodásra a diákokat és egyetemi hallgatókat, középiskolai tanárokat és oktatókat, a szakterület kutatóit és más érdeklődőket. A téma része mindennapjainknak, vizsgáljuk meg együtt!

 

I. 2016. december 12., hétfő 18.00

Digitális kultúra és kommunikáció – Kruzslicz Tamás

Az első előadáson megismerkedünk a digitális kultúra és a digitális kommunikáció fogalmával és jellemzőivel. Milyen sajátos tulajdonságai vannak a digitális kommunikációnak, mik azok a digitális szövegműfajok, és miben térnek el a hagyományos szövegektől? Mi az a digilektus? Bemutatásra kerül a digitális nyelvváltozat az egyes nyelvi szinteken, és többek között kiderül az is, mik azok a mémek, illetve milyen funkciói lehetnek egy lájknak a Facebookon.

Ajánlott olvasmányok:

Balázs Géza 2005. Az internetkorszak kommunikációja. In: Balázs Géza – Bódi Zoltán szerk. Az internetkorszak kommunikációja. Gondolat Kiadó. Budapest. 25–57.
Veszelszki Ágnes 2011a. Digitális kommunikáció és nyelvtudomány. In: Balázs Géza szerk. Nyelvészetről mindenkinek. 77 nyelvészeti összefoglaló. Inter. Budapest 56−60.
Veszelszki Ágnes (szerk.) 2012. Netszótár. @-tól a zukbergnetig. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest.

 

II. 2016. december 19., hétfő 18.00

A digitális kommunikáció hatása a nem-digitális beszélt és írott nyelvre – Kruzslicz Tamás

Másképpen beszélnek és írnak a mai fiatalok a digitális média hatására? A második előadás arra keresi a választ, befolyásolja-e, és ha igen, miben, illetve hogyan a digitális médián kívüli szóbeli és írásbeli kommunikációt a digitális média használata.
Először a személyközi, beszélt nyelvi szókincs változását tanulmányozzuk egy empirikus vizsgálat segítségével, majd szintén vizsgálati eredményekre támaszkodva tekintjük át a közvetítő médium hatását egy írott szöveg tulajdonságaira. Mindkét esetben középiskolás diákok, illetve egyetemisták nyelvhasználata áll az előadó kutatásainak középpontjában.

Ajánlott olvasmányok:

Érsok Nikoletta 2006. Szóbeliség és/vagy írásbeliség. Magyar Nyelvőr. 165–176.
Kruzslicz Tamás 2013. A digitális kommunikáció hatása a középiskolások nyelvhasználatára. Irodalomismeret 2013/2. 197−211.
Nyíri Kristóf 2009. Virtuális pedagógia. http://www.ofi.hu/tudastar/virtualis-pedagogia (2012. május 30.)

 

III. 2017. január 9., hétfő 18.00

Digitális írástudás: írás és olvasás a digitális korban – Kruzslicz Tamás

Hogyan befolyásolja a digitális média a szövegértést és a szövegalkotást? Másképpen olvasunk/írunk a különböző digitális felületeken? Hogyan? Milyen kompetenciákat feltételez a digitális írástudás („digital literacy”), és hogyan válhatunk mindannyian digitális írástudókká? Miben segíthet az iskola ezeknek a képességeknek a fejlesztésében, készségeknek a kialakításában?

Ajánlott olvasmányok:

Fenyő D. György 2010. Hogyan olvasnak a mai fiatalok? Fordulópont 52. 13–35.
Gonda Zsuzsa 2015. Digitális szövegek olvasásának típusai és stratégiái. ELTE. Budapest.
Kádárné Fülöp Judit 1990. Hogyan írnak a tizenévesek? Az IEA Fogalmazásvizsgálat Magyarországon. Akadémiai Kiadó. Budapest. 9–33.

 

IV. 2017. január 16., hétfő 18.00

Digitális kommunikáció és anyanyelv-pedagógia, kutatási lehetőségek – Kruzslicz Tamás

Hol a helye a digitális kommunikációnak az anyanyelvi nevelésben? Milyen kiemelt területei vannak, amelyek megjelenhetnek a nyelvtanórákon, és milyen eszközök állnak a pedagógusok rendelkezésére a digitális kommunikáció fejlesztéséhez? Végül az előadás során néhány jó gyakorlattal is megismerkedünk, és bemutatásra kerülnek a téma legújabb kutatási lehetőségei is.

Ajánlott olvasmányok:

Antalné Szabó Ágnes 2003. Az anyanyelvi nevelés új stratégiái. Magyar Nyelvőr. 407–427.
Prensky, Marc 2012. From Digital Natives to Digital Wisdom: Hopeful Essays for 21st Century Learning Corwin Press.
http://tanarblog.hu 

 

V. 2017. január 23., hétfő 18.00

Gamernyelvészet – Balogh Andrea

Az előadás során a videojátékok és a nyelvészet kapcsolatáról lesz szó.
Bemutatásra kerülnek a legfontosabb kapcsolódási pontok és példákon keresztül megismerkedünk a játéknyelv sajátos jellemzőivel. Milyen kommunikációs formák jelennek meg a különböző játéktípusokban, és egy nyelvész mit hasznosíthat a játéktervezésből és a játékmechanikából?

Ajánlott olvasmányok:

Balogh Andrea 2014. Geeknyelvtan? A számítógépes játékok nyelvéről. In: Veszelszki Ágnes – Lengyel Klára szerk. Tudomány, technolektus, terminológia. A tudományok, szakmák nyelve. Éghajlat Könyvkiadó, Budapest. 345–352.
Ensslin, Astrid 2015. Discourse of Games. In: Tracy, Karen – Ilie, Cornelia – Sandel, Todd eds., The International Encyclopedia of Language and Social Interaction. Wiley. 406–411.

 

VI. 2017. január 30., hétfő 18.00

Szövegek és játékok – Balogh Andrea

Az előző előadás folytatásaként példákon keresztül ismerkedünk meg a játékokban előforduló és a játékokról szóló szövegekkel, és hogy ez a szempont milyen fontos következményekkel jár a szövegalkotásra nézve. Bemutatásra kerülnek kifejezetten az írásra és olvasásra épülő játékok (például milyen gyorsan kell gépelni ahhoz, hogy a játékos túléljen egy zombitámadást). Végül szó lesz arról is, hogy miért lehet ma is érdekes egy szövegre épülő játék.

Ajánlott olvasmányok:

Bányai Fanni 2015. Személyiséghez passzoló játékműfajok? – Elmélet WoW-os kutatáshoz #1. https://pixelbenlelek.wordpress.com/2015/10/07/szemelyiseghez- passzolo-jatekmufajok- elmelet-wow- os-kutatashoz- 1-2/ (2015. 12. 30.)
Herring, Susan C. – Kutz, Daniel O. – Paolillo, John C. – Zelenkauskaite, ASTA 2009. Fast Talking, Fast Shooting: Text Chat in an Online First-Person Game In: Proceedings of the Forty-Second Hawai’i International Conference on System Sciences (HICSS-42), Los Alamitos, CA: IEEE Press. http://ella.slis.indiana.edu/~herring/hicss.bzflag.pdf (2015. 04. 07.)

 

Szakirodalom:

Aczél Petra 2012. Médiaretorika. Magyar Mercurius, Budapest.
Bódi Zoltán 2004. A világháló nyelve. Internetezők és internetes nyelvhasználat a magyar társadalomban. Gondolat Kiadó. Budapest.
Crawford, Chris 1982. The Art of Computer Game Design
http://lmc.gatech.edu/~bogost/courses/fall05/lcc2700/ppt/AoCGD.pdf (2015. 12. 21.)
Crystal, David 2001. Language and the Internet. Cambridge Univerity Press. Cambridge.
Dürscheid, Christa – Wagner, Franz – Brommer, Sarah 2010. Wie Jugendliche schreiben. Schreibkompetenz und neue Medien. De Gruyter. Berlin – New York. 2010.
Ensslin, Astrid 2012. The Language of Gaming. Palgrave Macmillan, Basingstoke.
Érsok Nikoletta 2006. Szóbeliség és/vagy írásbeliség. Magyar Nyelvőr. 165–176.
Fizek, Sonia 2014. Pivoting the player: A framework for player character research in offline computer role-playing games. Journal of Gaming and Virtual Worlds 3: 215–234.
Komenczi Bertalan 2009. Elektronikus tanulási környezetek. Gondolat Kiadó. Budapest.
Kulcsár Zsolt 2009. Hálózati tanulás. Oktatás-informatika 1: 4−16.
Molnár Edit Katalin 2000. A fogalmazási képesség fejlődésének mérése. In: Iskolakultúra 8: 49–59.
Nemzeti alaptanterv – nyilvános vitaanyag. http://www.ofi.hu/nat-2012 (2012. február 19.)
Ropolyi László 2006. Az internet természete : internetfilozófiai értekezés. Typotex, Budapest.
Ujhelyi Adrienn 2011. Online csoportok kívülről és belülről. Az internetes közösségek szociálpszichológiai vizsgálata. Doktor i disszertáció, ELTE PPK, Budapest.
Veszelszki Ágnes 2008. Vizuális megoldások a kreatív szövegalkotási gyakorlatokban. Anyanyelv-pedagógia 1. http://www.anyanyelvpedagogia.hu/cikkek.php?id=33 (2016. június 14.)
Veszelszki Ágnes szerk. 2012. Netszótár. @-tól a Zukbergnetig. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

 

Facebook-esemény