Pusztai Beáta

 

 

pusztai_01_profilkep.jpgPusztai Beáta 1987-ben született Nagykanizsán. Az ELTE BTK Szabad bölcsészet alapszakán, Filmelmélet és filmtörténet szakirányon, illetve a Keleti nyelvek és kultúrák alapszak Japán szakirányán végzett, majd az Egyetem Filmtudomány mesterszakán. Az ELTE Film-, Média- és Kultúraelméleti Doktori Programjának hallgatójaként 2016-ban kutatói ösztöndíjjal négy hónapot töltött Japánban. Gyermekkorától az animáció bűvöletében él, és egyetemi évei alatt felfedezte magának a japán rajzfilmet, az „animét”. Már a Rómeó és Júlia filmfeldolgozásokat vizsgáló alapszakos szakdolgozatában érintette a kultúraköziség problémáját, mesterszakos diplomamunkájában pedig a japán képregény, rajzfilm és élőszereplős film között gyakorta fennálló médiumközi adaptációs kapcsolatot elemezte a kortárs japán vizuális tömegkultúra színterén. Doktori kutatási témája a japán vidéket tematizáló „furuszato anime” műfaja.

 

 

 

Pusztai Beáta kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

 

Kortárs japán rajzfilm

 

 

A kurzus a napjainkban még képlékeny, ám határozottan erősödő „anime kánonból” kilépve, klasszikus európai irodalmi alkotások kortárs populáris animefeldolgozásainak elemzésén keresztül kíséreli meg feltérképezni, vajon miként gondolkodik ma a japán kultúra „a Nyugat” és saját kultúrkincseiről, illetve az animéről mint médiumról, formáról.

 

I. 2016. október 11., kedd, 18.00

Anime és adaptáció

Elméleti és történeti alaptevések anime és kultúraközi, valamint anime és médiumközi adaptációs kapcsolatáról (különös tekintettel a hagyományos japán művészetekre). Idő függvényében a második témába is belekezdünk.

Ajánlott olvasmányok:

Befu Harumi: Hegemony of Homogeneity. An Anthropological Analysis of Nihonjinron.
Melbourne: Trans Pacific Press. 2001.
Brenner, Robin E.: Understanding Manga and Anime. Westport: Libraries Unlimited,
2007. 1–19.
Tze-Yue G. Hu: Frames of Anime. Culture and Image Building. Hong Kong: Hong Kong
University Press, 2010. 13–103.
Inoguchi Takashi: Globalisation and cultural nationalism. In: Sugimoto Yoshio (ed.):
The Cambridge Companion to Modern Japanese Culture, Cambridge – New York –
Melbourne – Madrid – Cape Town – Szingapúr – São Paulo – Delhi: Cambridge
University Press, 2009. 336–351.
Norris, Craig: Manga, anime and visual art culture. In: Sugimoto, Yoshio (ed.): The
Cambridge Companion to Modern Japanese Culture, Cambridge – New York –
Melbourne – Madrid – Cape Town – Szingapúr – São Paulo – Delhi: Cambridge
University Press, 2009. 236–260.
Poitras, Gilles: Contemporary Anime in Japanese Pop Culture. In: MacWilliams, Mark
W. (ed.): Japanese Visual Culture. Explorations in the World of Manga and Anime.
New York: M.E. Sharpe, Inc. 2008. 48–67.
Tobin, Joseph J. (ed.): Re-Made in Japan. Everyday Life and Consumer Taste in a
Changing Society, London – New Haven: Yale University Press, 1992.

II. 2016. október 18., kedd, 18.00

Júlia, az utolsó szamuráj

Oizaki Fumitosi 2007-es Rómeó x Júlia című televíziós rajzfilmsorozatának vallási és társadalmi-történeti szempontú elemzése. Júlia mint megváltó, Júlia mint szamuráj felléptetése.

Ajánlott olvasmányok:

Cavallaro, Dani: Anime and the Art of Adaptation. Eight Famous Works from Page to
Screen, Jefferson: McFarland & Company, Inc. Publishers, 2010. 99– 127.
Hendry, Joy: Understanding Japanese Society, London: RoutledgeCurzon, 2003 (3.
kiadás). 126–145.
Pusztai Beáta: Távol, és mégis közel. Az interkulturális adaptáció problémája a Romeo
x Juliet (2007) című japán rajzfilmsorozatban. Filmszem II./4. 2012. 36– 50. Online:
http://issuu.com/filmszem/docs/filmszem_ii._vf_4.sz_m_shakespeare_adapt_ci_k
Sugimoto, Yoshio: An Introduction to Japanese Society. Cambridge – New York –
Melbourne – Madrid – Cape Town – Szingapúr – São Paulo – Delhi – Dubai – Tokió:
Cambrdige University Press, 2010. 37–60, 156–188.

III. 2016. október 25.. kedd, 18.00

Játék életre-halálra

Óba Hideaki 2011-es nagyjátékfilmje, az „otome game” („hajadon játék”) számítógépes és videójáték formából a mozivászonra átdolgozott Gekidzsóban Heart no kuni no Alice: Wonderful Wonder World (Alice Szívországban) vizsgálata a társadalmi, játékés mesereflexiók elemzése által.

Ajánlott olvasmány:

Pusztai Beáta: Csodaország rabul ejt. Alice-víziók a japán rajzfilmben. Filmvilág
LVII./06. (2014. június). 16–19.

IV. 2016. november 8., kedd, 18.00

Interkulturális ping-pong

vA „pszeudo-anime” jelenség ismertetése, majd Genndy Tartakovskynak az animékből inspirálódott Pindur Pandúrok (Powerpuff Girls, 1998–2005) című tévésorozatának és annak „hiperjapanizált” újragondolásának, a 2006–2007-ben sugárzott Demasita! Powerpuff Girls Z (Megérkeztek! Pindur Pandúrok Z) című japán tévésorozatának összehasonlító elemzése.

 

Facebook-esemény