Hlavacska András

Hlavacska András mesterszakos tanulmányait irodalom- és kultúratudomány szakon végezte, 2014-ben diplomázott. Azóta az Összehasonlító Irodalomtudomány Doktori Program hallgatója. Főbb érdeklődési területei a XIX. századi kísértet-, vámpír- és fantasztikus történetek, valamint ezek filmes továbbélése. Tanulmányai, kritikái 2012 óta jelennek meg.

Hlavacska András kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

Barangolások a Borgói-hágó vámpírjaival

A vámpírlét nemcsak vérszívásból és koporsóban heverészésből áll, hanem szexualitásból, tudathasadásból és drogfüggőségből is – hogy csak néhányat említsünk azok közül a jelentésrétegek közül, melyek az elmúlt évszázadban a Drakula-mítoszra rárakódtak. A kurzus ezeknek a jelentésrétegeknek a feltárását célozza meg – a Drakula metaforikus értelmezéseibe kíván bevezetőt nyújtani.

I. 2016. november 14., hétfő 18.00

Drakula öröksége – A Drakula metaforikus elemzései

Az előadás a metaforikus olvasatok szemszögéből nyújt általános bevezetést a Drakula-kutatásba: Bram Stoker klasszikus vámpírregényének recepcióját, annak fontosabb csomópontjait tekinti át, valamint a regény filmes hagyományában megfigyelhető divatokat.

II. 2016. november 21., hétfő 18.00

Tükörképtelenség – Szexualitás és identitás a Drakulában

Az előadás elsősorban arra koncentrál, hogy Drakula, a vámpírgróf Bram Stoker regényében és a regény alapján készült filmes alkotásokban hogyan testesíti meg a többi szereplő rossz lelkiismeretét, gonosz énjét.

III. 2016. november 28., hétfő 18.00

Drakula már a házban van – Térmetaforák a Drakulában

A gótikus regényekben a terek gyakran hordoznak metaforikus jelentést – ez alól a Drakula sem kivétel. Az előadás Stoker regényének többféle térértelmezése közül kettőnek szentel kitüntetett figyelmet, nevezetesen a regény pszichológiai és ideológiai aspektusával kapcsolatosaknak.

IV. 2016. december 5., hétfő 18.00

Vér, drog, olaj – A vámpírizmus metaforái a kortárs moziban

Az előadás elsősorban arra összpontosít, hogy az elmúlt években milyen új jelentések társultak a vámpírizmushoz, és ezek milyen kapcsolatban állnak a Drakula hagyománnyal.

Ajánlott olvasmányok:

Stoker, Bram, Drakula, ford. Sóvágó Katalin, Európa, Budapest, 2010.
Stoker, Bram, Drakula gróf válogatott rémtettei, ford. Bartos Tibor, Ulpius-ház, Budapest, 2006.
Stoker, Bram, Drakula vendége, ford. Selmeczi Kálmán, In: A világ legjobb bűnügyi novellái, szerk. Veress István, Sensus, Budapest, 2005.
Benedek Szabolcs, A vérgróf, Libri, Budapest, 2012.
Cserna-Szabó András, Sömmi, Magvető, Budapest, 2015.
Farkas Jenő, Drakula vajda históriája, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989.
Farkas Jenő, Drakula és a vámpírok, Palamart, Budapest, 2010.
Király Jenő, A film szimbolikája. A fantasztikus film formái, II/1, Kaposvári Egyetem, Kaposvár–Budapest, 2010.

ARATA, Stephen D., The Occidental Tourist: Dracula and the Anxiety of Reverse
Colonization, Victorian Studies, 1990/4.
KITTLER, Friedrich, Dracula’s Legacy, ford. William STEPHAN DAVIS = Friedrich KITTLER,
Essays. Literaure, media, information systems, szerk. John JOHNSTON, Amsterdam,
G+B International, 1997.
ROTH, Phyllis A., Suddenly Sexual Women in Bram Stoker’s Dracula, Literature and
Psychology, 1977.

Szakirodalom:

AIKENS, Kristina, Battling Addictions in Dracula, Gothic Studies, 2009/10.
BENTLY, C. F., The Monster in the Bedroom: Sexual Symbolism in Bram Stoker’s Dracula, Literature and Psychology, 1972.
DEBBIE, Harrison, Doctors, Drugs, and Addiction: Professional Integrity in Peril at the Fin de Siècle, Gothic Studies, 2009/10.
DITTMER, Jason, Teaching the Social Construction of Regions in Regional Geography Courses; or, Why Do Vampires Come from Eastern Europe?, Journal of Geography in Higher Education, 2006/1.
GIBSON, Matthew, Dracula and the Eastern Question: British and French Vampire Narratives of the Nineteenth Century Near East, Palgrava Macmillan, New York, 2006.
HAMMOND, Andrew, Thgough Savage Europe: The Gothic Strain in British Balkanism, Third Text, 2007/2.
HIGHES, William, BEYOND DRACULA: BRAM STOKER’S FICTION AND ITS CULTURAL CONTEXT, Palgrave Macmillan, New York, 2000.
JOHNSON, Alan, Bent and Broken Necks: Signs of Design in Stoker’s Dracula, Victorian Newsletter, 1987.
KWAN-WAI YU, Eric, Productive Fear: Labor, Sexuality, and Mimicry in Bram Stoker’s Dracula, Texas Studies in Literature and Language, 2006/2.
MCCREA, Barry, Heterosexual Horror: Dracula, the Closet, and the Marriage-Plot, Novel: A Forum on Fiction, 2010/2.
PIKULA, Tanya, Bram Stoker’s Dracula and Late-Victorian Advertising Tactics: Earnest Men,
Virtuous Ladies, and Porn, English Literature in Transition, 1880-1920, 2012/3.
Virtuous Ladies, and Porn, English Literature in Transition, 1880-1920, 2012/3.
RICHARDS, Leah, Mass Production and the Spread of Information in Dracula: “Proofs of so wild a story”, Enlish Literature in Transition, 1880-1920, 2009/4.
SEED, David, The Narrative Method of Dracula, Nineteenth-Century Fiction, 1985/1.
SHAPIRO, Stephen, Transvaal, Transylvania: Dracula’s World-system and Gothic Periodicity, Gothic Studies, 2008/10.
SPENCER, Kathleen, L. Purity and Danger: Dracula, the Urban Gothic, and the Late Victorian Degeneracy Crisis, ELH, 1992/1.
STILES, Anne, Cerebral Automatism, the Brain, and the Soul in Bram Stoker’s Dracula, Journal of the History of the Neurosciences, 2006/2.
WELSCH, Camille-Yvette, A Look at the Critical Reception of Dracula = Dracula: Critical Insights, szerk. LYNCH, Jack, Pasadena, Calif, Salem Press, 2009.
BYRON, Glennis, Bram Stoker’s Gothic and the Resources of Science, Critical Survey, 2007/2.
STEPHANOU, Aspasia, A ‘Ghastly Operation’: Transfusing Blood, Science and the Supernatural in Vampire Texts, Gothic Studies, 2013/2.
CLASEN, Mathias, Attention, Predation, Counterintuition: Why Dracula Won't Die, Style, 2012/3. 

Facebook-esemény