Szabó Roland

Szabó Rolandnak hívnak. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán szereztem diplomáimat 2009-ben magyar és történelem szakokon. Egyetemi tanulmányaim befejezése óta főállású gimnáziumi oktató vagyok. Jelenleg az ELTE Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskolájának a hallgatója vagyok Az irodalmi modernség doktori programon. PhD-témám József Attila költészete, melyen belül érdeklődésem az életmű értelmezési dilemmái köré szerveződik, különös tekintettel a kései korszak verseire.

Szabó Roland kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián:

„téged mindenki szeret, hiszen a verseid te vagy”  –  kérdések a József Attila-lírához

A Pesti Bölcsész Akadémián tartott előadásaimmal célom, hogy a hallgatóságot bevonva, közösen próbáljuk meg értelmezni József Attila életművét. Közösen próbáljunk meg válaszlehetőségeket keresni azokra a kérdésekre, melyek mind a mai napig a József Attila-líra recepciójának fő dilemmáit adják, s amely kérdések végeláthatatlan sokasága éppen ennek az életműnek a korszakalkotó jellegét mutatja. Az életmű megközelítésének két legalapvetőbb módszerét kívánom követni. Az első két előadás tematikája egyszerű kronologikus rend köré szerveződik, a harmadik és a negyedik előadás pedig az életmű utolsó szakaszának közismert remekműveivel foglalkozik.

I. 2016. február 8. hétfő 18:00

„Álomban, éjjel, itt jár Ősapám”– A hova fordulás?

Az első előadás bevezető témája a Nyugat első nemzedéke ízlésvilágának, a korántsem egyértelmű, de mégis gyűjtőfogalomként használt klasszikus modernség irányzatainak, az esztétizáló modernség poétikai megnyilvánulásainak hatása a fiatal József Attila költészetében. A fő kérdés a Nyugat-hatás jelenlétéből adódik: Mennyiben közelíthető meg a József Attila-életmű egésze ebből a perspektívából? Mikortól eredeti egy költő?

II. 2016. február 15. hétfő 18:00
„éveken át az én nyomomban"

Volt-e József Attilának avantgárd korszaka? Az 1924-1927 között írt avantgárd hatásokat fölmutató versei elsősorban Kassák számozott versciklusainak hatását mutatják. Az előadás alapvetően azokat a költeményeket veszi sorra, melyeket fragmentált jelentésszerkezet és absztrakt figurativitás jellemez. A fő kérdés: Az életmű további szakaszaiban miként hagyományozódnak át az avantgárd képalkotási technikák?

III. 2016. február 22. hétfő 18:00
„idesereglik, ami tovatűnt"

József Attila érett időszakában gyakran fordult a szigorú, klasszikus formákhoz. Két közismert költemény képezi az előadás tárgyát: az Óda és A Dunánál. A fő kérdést a szigorú formáktól való eltérésből fakadó poétikai dilemma adja: A tárgyalt remekművek e klasszikus egyetemes örökség megújításai vagy felülírásai?

IV. 2016. február 29. hétfő 18:00
Színes, összekent képek és fülke-fény

Az előadás célja a műfaj-értelmezési dilemmákon túl olyan kérdések fölvetése, mint az alany és a világ kettősségének, összeférhetetlenségének problémája; az emberidegen világ értelmezésére tett kísérletek, valamint a rend és a teljesség széthullásának modern tapasztalata, fókuszpontba állítva a költemény 2. és 12. darabját.

Ajánlott olvasmányok: 

Gintli Tibor (szerk.): József Attila. in.: Magyar irodalom, Akadémiai Kiadó 2011: 815-826.
Gintli Tibor (szerk.): Kassák Lajos. in.: Magyar irodalom, Akadémiai Kiadó 2011: 799-807.
Gintli Tibor – Schein Gábor: József Attila. in.: Az irodalom rövid története 2007: 396-402.
Kulcsár-Szabó Zoltán: Utak az avantgarde-ból: Megjegyzések a későmodern poétika dialogizálódásának előzményeihez Szabó Lőrinc és József Attila korai költészetében. in.: Kabdebó Lóránt (szerk.): Tanulmányok József Attiláról. 2001: 91-108.
Tverdota György: József Attila és a nyugatos hagyomány. in.: Ihlet és eszmélet. József Attila, a teremtő gondolkodás költője. Gondolat 1987: 135-155.
Tverdota György: Kassák Lajos hatása József Attila verseire. in.: Ihlet és eszmélet. József Attila, a teremtő gondolkodás költője. Gondolat 1987: 155-182.
Tverdota György: Eszmélet. in.: Ihlet és eszmélet. József Attila, a teremtő gondolkodás költője. Gondolat 1987: 307-336.
Tverdota György: A Dunánál ciklusszerkezetéről.: http://www.c3.hu/~iris/00-23/tverdota.htm

Facebook-esemény